Magyar Hírek, 1974 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1974-07-06 / 14. szám

A MAQYAR IZRAELITÁK orszAqos képviselete vezetőinek eskütétele •** •-mm Budapesti panoráma a Gellérthegyről A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Seifert Gé­zának, a Magyar Izraeliták Országos Képviselete és a Buda­pesti Izraelita Hitközség elnökévé, dr. Harsányi Lászlónak és dr. Kulcsár Imrének, a Magyar Izraeliták Országos Képvise­lete és a Budapesti Izraelita Hitközség elnökhelyetteseivé, Kálmán Miklósnak, a Magyar Izraeliták Országos Képvisele­te elnökhelyettesévé, Bárdi Dezsőnek, a Magyar Izraeliták Országos Képviselete főtitkárává, Fixier Hermannak, a Bu­dapesti Izraelita Hitközség elnökhelyettesévé való megválasz­tásához a hozzájárulást megadta. Az újonnan megválasztott vezetők június 13-án az Országház Munkácsy-térméhen esküt tettek Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa elnöke előtt a Magyar Népköztársaságra és annak alkot­mányára. A BUDAPESTI PARKOLÁSI DÍJAKRÓL KÜ£ M átH AH Ü 4 Öpusztaszer nevet kapja Sövépyháza — határozta el a Pusztaszeri Nemzeti Emlékpark kialakítására létesült Emlék­­bizottság. A magyar nemzet történelme két nagyjelentőségű állomásának — az első országgyűlésnek és a földosztásnak — színhelyén állítják majd fel a restaurált Feszty-körképet. * Debrecen botanikus kertjében avatta fel Köpeczi Béla aka­démikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára az or­szág első napfizikai obszervatóriumát. Az értékes műszereket a Szovjetuniótól kaptuk. * Bárói rangra emelték Káldor Miklós professzort, a Cambridge egyetem közgazdasági tanszékének vezetőjét, a munkáspárti kormány javaslatára. A bejelentést az a lista tartalmazta, amelyet június elsején adtak ki az angol ki­rálynő születésnapja alkalmából adományozandó kitünteté­sekről. A most 66 éves Lord Káldor jelenleg Denis Healey pénzügyminiszter tanácsadója. A­Nemzetiségi anyanyelvi továbbképző tanfolyamokat ren­dez az Országos Pedagógia Intézet Budapesten, Szegeden és Pécsett. A kéthetes tanfolyamokat román, jugoszláv és szlo­vák, valamint Német Demokratikus Köztársaság-beli nyel­vészpedagógusok vezetik. + A burgenlandi Kismartonban járt a Győr-Sopron megyei tanács küldöttsége, Lombos Ferenc elnök vezetésével. A ha­tármenti találkozó keretében érkezett magyar kormánykül­döttséget Theodor Kery tartományi főnök fogadta. * 12 ország mintegy 400 tüdőszakorvosa vitatta meg Budapes­ten a tüdőbetegségek elleni küzdelem tapasztalatait. Megálla­pították, hogy hazánkban minimálisra csökkent az egykor súlyos népbetegség, a „morbus hungaricus” előfordulása. 1973- ban a gyermekek gümőkóros megbetegedésének arányát te­kintve, Magyarország azonos szintet ért el az ebből a szem­pontból a legjobban álló Hollandiával, s mint a szakemberek hangsúlyozták, ebben jelentős szerepet játszott hazánk jól szervezett, aktív tüdőgyógvász-hálózata. * Jancsó Miklós legújabb televíziós filmjét, amelyet a RAI, az olasz rádió és tévé számára készített, „Róma visz­­szakívánja Caesart” címmel, az olasz televízió bemutatta. Az olasz televízió egyébként magyar filmekből álló soroza­tot indított, elsőnek Jancsó Oldás és kötés című filmje sze­repelt a műsoron. A továbbiakban Szabó István Apa, Ko­vács András Hideg napok, Fábri Zoltán Utószezon, Gál István Magasiskola és Makk Károly Szerelem című filmjét láthatják a nézők olaszra szinkronizált változatban. * Halottaink: M. Zemplén Jolán tanszékvezető egyetemi ta­nár, a fizikai tudományok doktora, hazánk első női fizika­­professzora. Keszthelyi Zoltán József Attila-díjas költő. Berg Ottó,. az Állami Operaház nyugalmazott karnagya. * Nagy részvét mellett helyezték el — saját kívánsága sze­rint — Budapesten, a rákoskeresztúri temetőben Papp Mik­lós, clevelandi honfitársunk hamvait. A végső búcsúztatót Sipka Ferenc, a Magyarok Világszövetsége titkára tartotta. Papp Miklós tizenhét éves korában vándorolt ki az óhazá­ból, s azóta megszakítás nélkül aktívan tevékenykedett a ha­ladó amerikai magyarság mozgalmaiban. Haláláig a Cleve­landi Magyar Munkás Klub vezetője volt — munkássága el­ismeréséül a Magyarok Világszövetsége 1970-ben „Díszjel­vényi”-t adományozott Papp Miklósnak. Elhunyt Lánczos Kornél Lánczos Kornél, a világszerte ismert elméleti fizikus, a dub­lini Institut for Advenced Studies munkatársa, az Eötvös Ló­­ránd Fizikai Társulat .tiszteletbeli tagja Budapesten 81 éves korában váratlanul elhunyt. A kiváló tudóst, Einstein egykori munkatársát az általános relativitáselmélet alapvető kérdései foglalkoztatták. A mo­dern fizika történetében jelentős a kvantummechanika ma­tematikai megfogalmazásában elért eredménye. Lánczos pro­fesszor a nácizmus elől Amerikába menekült, s ott olyan al­kalmazott matematikai témákon dolgozott, amelyek jelentő­ségére a számítógépek elterjedésekor terelődött a figyelem. A legutóbbi időben több ízben járt itthon; 1973-ban előadást tartott a magyar fizikusok vándorgyűlésén is. 100 éves az Cqyelemes PostaeqyesMet A fővárosi idegenforgalom — mind a belföldi, mind a külföldi turizmus erősödése folytán — nagymértékben megnőtt. Honfitársaink tájékoztatá­sát szolgálja az alábbi fel­sorolás a fontosabb buda­pesti parkolóhelyekről és az ott fizetendő parkolási dí­jakról. látozás nélkül vehetők igény­be. Az autóbuszok parkolási díja az általános díj kétsze­rese. (Tehát óránként 4,—, illetve 8,— Ft, kiállítások al­kalmával 20,— Ft, sportren­dezvényeken 10,— Ft.) Hétköznapokon 7—18 óráig, szombaton 7—14 óráig Madách tér 2,— József nádor tér 2,— Szent István tér 2,— Blaha Lujza tér 2,— Köztársaság tér 2,— Margitsziget 2,— Engels tér 2,— Vörösmarty tér 4,— Citadella 4,— Erzsébet híd alatt 4,— Szentháromság tér 4 — Ft/óra Ft/óra Ft óra Ft/óra Ft/óra Ft/óra Ft/óra Ft/óra Ft/óra Ft'óra Ft/óra Sportrendezvények esetén a kijelölt parkolóhelyeken szabad csak parkírozni és 5 forint díjat kell fizetni. Egyéb rendezvények alkal­mával (pl. vásárokon, kiállí­tások során stb.) esetenként 10,— Ft fizetendő. Az emlí­tett rendezvények kapcsán a parkolóhelyek időbeli kor­kell parkolási díjat fizetni. Ez alól kivételt képeznek a Margitsziget, a Citadella és a Szentháromság tér parkoló­helyei, ahol minden nap 6—23 óráig kell díjat fizetni. A többi parkolóhelyeken va­sárnap és ünnepnapon a parkolás ingyenes. Ajánlatos a tervezett par­kolási időre a díjat a teljes összegben előre kifizetni, mert az időntúli parkolás vagy a díjfizetés elmulasz­tása esetén pótdíjat kell fi­zetni. A pótdíj összege 50,— Ft, ha a gépjármű használó­ja a pótdíjat a helyszínen azonnal megfizeti. Utólagos behajtás esetén 100,— Ft pót­díj fizetendő. Dr. M. D. Kisfaludi Strobl Zsigmond Kossuth-dijas kiváló művész, az MVSZ Elnökségi tagja 90. születésnapja tiszteletére, a szobrászművész alkotásaiból gyűjteményes kiállítás nyílt a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban. * VI. Pál pápa június 5-én külön kihallgatáson fogadta a ró­mai Pápai Magyar Egyházi Intézet tagjait. Dr. Bagi István rektor a pápához intézett köszöntő szavaiban utalt arra, hogy az iskolaév végeztével az ösztöndíjasok nagyobb része végle­gesen hazatér Magyarországra. 1964 óta az intézet lakójaként 38 magyár pap végezhetett felsőbb teológiai tanulmányokat Kómában. VI. Pál pápa megköszönte a látogatást, és apostoli áldását adta az intézet protektorára, Ijjas József kalocsai ér­sekre, a magyar püspökökre, papokra és hivőkre, valamint az ösztöndíjas papokra. * Növekedett a magyar export — állapították meg London­ban, a júniusban megrendezett magyar-angol gazdasági tár­gyalásokon: 1973-ban, az előző évhez képest 42 százalékkal. Magyarország Angliába származó importja 16 százalékkal volt nagyobb, mint 1972-ben. A vegyesbizottsági tárgyaláso­kon elhatározták, hogy elősegítik közös kutatási feladatok ki­tűzését és megoldását. * Dr. Radnót Magda akadémikust, a nemzetközi Chibret aranyéremmel tüntette ki a nemrég Párizsban ülésezett XXII. Nemzetközi Szemészkongresszus. Ezzel a kitüntetéssel azokat tisztelik meg, akik a világon a legkiemelkedőbb kutatói, okta­tói munkát végzik a fertőzéses szembetegségek terjedése el­len. Alexits György akadémikust, a matematikai analízis te­rén végzett kutatásainak elismeréséül tiszteletbeli doktorrá választotta a giesseni Justus Liebig egyetem. Szentágothai János akadémikust teljes jogú tagjává nyilvánította a Massa­chusetts technológiai intézet. Sötér István akadémikusnak az „Ordre des Arts et lettres” tiszti fokozatát adományozta a francia kormány. Dr. Fülep Ferenc régészt, a Magyar Nemze­ti Múzeum főigazgatóját beválasztották az ICOM — Múzeu­mok Nemzetközi Szervezete — vezető testületébe. A szegedi származású Fenyvesi Sándor operaénekest, a baseli, majd a grazi opera baritonistáját hetvenedik születésnapján az auszt­riai Graz városának díszpolgárává választották. * Hubay Miklós író tartott nagy sikerű előadást a Párizsi Magyar Intézetben „Színházi élet Közép-Európában” cím­mel. Az előadáson Jean Luc-Moreau, a Sorbonne professzo­ra elnökölt. Az Egyetemes Postaegye­sület megalakulása 100. év­fordulójának tiszteletére hét címletből álló bélyegsorozatot és 1X2,50 forintos bélyegből álló 10,— forintos bélyeg­blokkot jelentetett meg a Magyar Posta Cziglényi Ádám grafikusművész ter­vezésében. A 40 filléres bé­lyeg kék alapon a földrésze­ket és a galambpostát, a 60 filléres bélyeg barna alapon XIX. századbeli lovas posta­kocsit, a 80 filléres bélyeg li­la alapon 1902—1912 között használatos régi postaautót, az 1,20 forintos bélyeg piros alapon az 1971-ben Buda­pest—Csömör között közle­kedett ballonposta ballonját, a 2,— forintos bélyeg barnás­­szürke alapon M 62-es moz­donyt és postavonatot, a 4,— forintos bélyeg kármin ala­pon IKARUS 256 autóbusz­ban levő autómozgópostát, a 6,— forintos bélyeg zöld alapon TU—154 repülőgépet ábrázol. A blokk bal oldali felső bélyege a sorozat 60 filléres bélyegképét, a jobb oldali a 80 filléres bélyeg tü­körképét, a bal oldali alsó a 6,-— forintos bélyeg képét, míg a jobb oldali alsó bé­lyeg az Apolló űrhajót és a Holdat ábrázolja. A blokk­ban levő bélyegek közepén az UPU emblémája sárga színű. a múlt héten a Bodeni-tó mellől, a kies Lindau városából, amely elbű­völő félszigetként nyúlik bele a tóba, az ottani nép­főiskola egy csoportja érke­zett Magyarországra. Miért jöttek? kérdeztem. Mind azt felelték: „Egy kicsit megnéz­zük Budapestet, azután a pusztát szeretnők látni.” Ar­com nem nagy lelkesedést tükrözhetett, mert megkér­dezték, mi bajom. Azt felel­tem, hogy puszta-bajom van, s elmagyaráztam nekik, mit szólnának ők, ha én azért utaznék a Bodeni-tó mellé, vagy bárhová máshová a Német Szövetségi Köztársa­ságba, hogy kisvárosok kö­zepén, a várkapu előtt hársfa alatt a kutat nézzem meg (am Brunnen vor dem Tore ...), vagy Angliába azért, hogy élvezzem a lon­doni ködöt. „De hiszen nincsenek is már városkutak”, mondta az egyik népfőiskolás. „De hi­szen nincs is már Londonban köd”, felelte a másik. Most már tudják, mi a puszta-baj, mondtam. Ma­gyarországon annyi a pusz­ta, mint amennyi köd ma­radt Londonban vagy város­kút Németországban. Ha va­lami jellemző a mai Magyar­­országra, akkor az, hogy nin­csen puszta, gémeskút és csi­kós, vagy legfeljebb — egyébként kedves — idegen­­forgalmi látványosságként Bugacon. Bodeni-tavi vendégeink elmentek Bugacra, élvezték a pusztai színjátékot, és na-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom