Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)

1973-10-27 / 22. szám

Előadás a Magyar Tudományos Akadémián Az előadás hallgatósága borúk, a generálisok tettei­nek krónikáját. A szobrok talapzatának magassága vi­lágszerte attól függ, hány megölt ember fűződik az il­letőhöz. Az én történelem­­könyvem hősei: Pasteur és Darwin.” (Valaki megjegyzi: irigyel­lek az optimizmusért. Ha az ember kezébe veszi az újsá­gokat és hallgatja a híreket, hajlamos lesz a pesszimiz­musra. Villan a válasz.) „Az egyetlen értelmes munkahipotézis: az optimiz­mus. Ha végiggondoljuk a pesszimizmus logikáját, a vé­gén ott az emberiség halá­la. Tudós és ember ebbe nem nyugodhat bele. Az igazi al­kotó csak optimista lehet.” Kerek, pontos mondatok­kal fogalmaz, szép. gazdag magyar nyelven beszél. Ami­kor az egyik részvevő meg­említi ezt, a professzor mo­solyog. A társaságában sok a magyar, az egyik asszisz­tense honfitársunk. A lényeg azonban más: „Amikor most Szegeden az egyetem dísz­doktora lettem, elmondtam, amit legfontosabbnak tar­tok: egy nagy országban élek. az Amerikai Egyesült Államokban, amelynek hűsé­ges állampolgára vagyok. A házam nem a Tisza partjá­nál, hanem egy másik nagy víz, az óceán partjánál .van. Egy másik, ennél is nagyobb közösségnek, az emberiség­nek akarok hasznára válni. Mindez azonban nem változ­tat azon az egyszerű tényen, hogy magyar ember vagyok és ide tartozom." Szántó Miklós Meghitt találkozás a Tudósklubban Régi történet. A professzor 1947-ben óráját Javíttatta. 1973, Az óra elkészült (Novotta Ferenc felvételei) i A tudomány ünnepe Szegeden FELAVATTÁK AZ Oj BIOLÓQIAI KUTATÓKÖZPONTOT Szegeden, október 11-én átadták rendelte­tésének a Magyar Tudományos Akadémia új biológiai kutató központját. Négy kutatóintéz­mény — az MTA biokémiai, genetikai, nö­vényélettani és biofizikai intézete — kapott helyet négy egymásba kapcsolódó épület­tömbben, s ezekhez külön izotopszárny csat­lakozik. 259 laboratórium, hatalmas előadóte­rem, tanácstermek, ötvenezer kötetes könyvtár, klub, étterem, állat- és növényházak, 64 mil­lió forint értékű műszerpark biztosítják az életfolyamatok szabályozásával kapcsolatos jelenségeket vizsgáló kutatók munkáját. Az 1968 tavaszán kezdődött építkezés összes költ­sége 314 és fél millió forint volt. Az új létesítmény nagy előadótermében megtartott avatóünnepségen megjelent Aczél György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, tudományos és állami életünk számos vezető személyisége; a külföldi tudo­mányos akadémiák meghívott vendégei között foglalt helyet a hazánkban tartózkodó Szent- Györgyi Albert Nobel-díjas biokémikus, az Egyesült Államok Woods Hole-i izomkutató intézetének igazgatója. A vendégeket köszöntő Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, meg­nyitó beszédében utalt arra, hogy a Szegedi Biológiai Központ működése hatékonyan fog­ja előmozdítani az Akadémia országos fele­lősségének érvényesülését, és ezzel is hozzá­járul majd, hogy a tudomány az ember javát szolgálja hazánk határain belül és azon kí­vül is. Láng István, az MTA főtitkárhelyettese a már összekovácsolódott kutató-kollektíva mű­ködéséről beszélt, Straub F. Brúnó, az MTA alelnöke, a szegedi biológiai központ főigaz­gatója pedig köszönetét fejezte ki a külföldi tudósok — köztük Szent-Györgyi Albert — felszólalásaiban elhangzott szívből jövő jókí­vánságaiért. Aczél György az MSZMP Központi Bizott­sága és a kormány nevében köszöntötte a tu­dósokat, munkásokat, s mindazokat, akik megoldották ennek az országosan és nemzet­közileg is jelentős tudományos létesítmény­nek a felépítését: — Nagyságrendje, korszerűsége, felszerelt­sége kiállja az igényes nemzetközi összeha­sonlítás próbáját — mondotta. A tudomány és a szocialista társadalom kapcsolatáról szólva többek között hangsú­lyozta: a tudomány igazi célja, tartalma az ember legtágabb értelemben vett szolgálata. Az emberhez méltó élet feltételeinek megte­remtése, a béke, a tudatos — az öntudatos — emberi lét szolgálata egybeesik a szocializ­mus tartalmával és céljaival. — A tudomány harmónikus kapcsolata az élettel, a társadalommal — ma ez a tudomány belső fejlődésének legfőbb feltétele, mozgató rugója. A társadalommal való szoros kapcso­lat persze azt is feltételezi, hogy a természet- és a társadalomtudományok között egykor merevnek vélt határokat is mind viszony­­lagosabbaknak, mind feltételesebbeknek te­kintjük. A tudomány — ezen belül a termé­szettudományok és a biológia is — csak így tehet eleget annak a követelménynek, hogy az emberiséget ma leginkább foglalkoztató, a jö­vőjét és előrehaladását is meghatározó felada­tok megoldásában részt vállaljon. A TUDOMÁNY ÜNNEPE SZEGEDEN MÁSNAP FOLYTATÓDOTT! dIszdoktorrá avatták SZENT-QYÖRQYI ÁLBERTET A szegedi központi egyetem aulájában meg­tartott ünnepi közgyűlésen ott volt dr. Zsögön Éva egészségügyi miniszterhelyettes, dr. Szentágothai János, az MTA alelnöke, tudo­mányos életünk sok kiválósága; Szent-Györ­gyi Albert egykori szegedi munkatársai, bará­tai. Dr. Berencsi György akadémikus, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektorhelyettese üdvözölte a nyolcvanéves professzort — aki a felszabadulás előtt mintegy másfél évtize­dig oktatott és nagy jelentőségű kutatómun­kát végzett a szegedi egyetemen — és beje­lentette, hogy az egyetem tanácsa az orvos­­tudományok területén elért nemzetközileg is kiemelkedő eredményeinek elismeréséül, a Szegedi Orvostudományi Egyetemhez fűződő kapcsolatainak erősítéséül fogadja díszdok­torrá. A rektorhelyettes a továbbiakban arról szólt, hogy Szent-Györgyi Albert biokémiai kutatásaival, a sejt légzésének, az izom moz­gásának, a rákos daganatok mibenlétének tisztázásával és megértésével világraszóló eredményeket ért el, és ezzel önmagának, ha­zánknak is, a szegedi egyetemnek is hírnevet szerzett. Dr. Guba Ferenc, az általános orvostudo­mányi kar dékánja méltatta a neves profesz­­szor életútját majd hangsúlyozta: — Az intenzív tudományos munka nem vonta el Szent-Györgyi Albert figyelmét a vi­lág eseményeitől, az emberiséget fenyegető katasztrófa veszélyeitől. Nem kímélve magát, hallatta hangját a hazánkat a katasztrofális második világháborúba sodró, hamis illúziókat kergető reakciós uralkodó osztály politikája ellen. Mélyen humanista magatartás, az em­beriség jövőjéért való határozott kiállás jel­lemzi azóta is tevékenységét. Szent-Györgyi Albert megilletődött szavak­kal mondott köszönetét díszdokrorrá avatá­sáért : — Kutatóként nem tettem többet, mint sa­ját kíváncsiságomat elégítettem ki! — Elmond­ta továbbá, hogy sok más külföldi egyetemen érte már hasonló megtiszteltetés, de a mosta­ni különösen azért becses számára, mert ha­zájától, egykori egyetemétől kapta. Befejezé­sül azt kívánta, hogy a magyar tudomány — felhasználva a társadalom aktív támogatását — érjen el újabb világraszóló sikereket. Aczél György, a Központi Bizottság titkára beszél a megnyitó ünnepségen Szent-Györgyi Albert felszólalása az ünnepségen A Biokémiai Intézet egyik laboratóriuma A kutatóintézet épülete

Next

/
Oldalképek
Tartalom