Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)
1973-10-27 / 22. szám
Előadás a Magyar Tudományos Akadémián Az előadás hallgatósága borúk, a generálisok tetteinek krónikáját. A szobrok talapzatának magassága világszerte attól függ, hány megölt ember fűződik az illetőhöz. Az én történelemkönyvem hősei: Pasteur és Darwin.” (Valaki megjegyzi: irigyellek az optimizmusért. Ha az ember kezébe veszi az újságokat és hallgatja a híreket, hajlamos lesz a pesszimizmusra. Villan a válasz.) „Az egyetlen értelmes munkahipotézis: az optimizmus. Ha végiggondoljuk a pesszimizmus logikáját, a végén ott az emberiség halála. Tudós és ember ebbe nem nyugodhat bele. Az igazi alkotó csak optimista lehet.” Kerek, pontos mondatokkal fogalmaz, szép. gazdag magyar nyelven beszél. Amikor az egyik részvevő megemlíti ezt, a professzor mosolyog. A társaságában sok a magyar, az egyik asszisztense honfitársunk. A lényeg azonban más: „Amikor most Szegeden az egyetem díszdoktora lettem, elmondtam, amit legfontosabbnak tartok: egy nagy országban élek. az Amerikai Egyesült Államokban, amelynek hűséges állampolgára vagyok. A házam nem a Tisza partjánál, hanem egy másik nagy víz, az óceán partjánál .van. Egy másik, ennél is nagyobb közösségnek, az emberiségnek akarok hasznára válni. Mindez azonban nem változtat azon az egyszerű tényen, hogy magyar ember vagyok és ide tartozom." Szántó Miklós Meghitt találkozás a Tudósklubban Régi történet. A professzor 1947-ben óráját Javíttatta. 1973, Az óra elkészült (Novotta Ferenc felvételei) i A tudomány ünnepe Szegeden FELAVATTÁK AZ Oj BIOLÓQIAI KUTATÓKÖZPONTOT Szegeden, október 11-én átadták rendeltetésének a Magyar Tudományos Akadémia új biológiai kutató központját. Négy kutatóintézmény — az MTA biokémiai, genetikai, növényélettani és biofizikai intézete — kapott helyet négy egymásba kapcsolódó épülettömbben, s ezekhez külön izotopszárny csatlakozik. 259 laboratórium, hatalmas előadóterem, tanácstermek, ötvenezer kötetes könyvtár, klub, étterem, állat- és növényházak, 64 millió forint értékű műszerpark biztosítják az életfolyamatok szabályozásával kapcsolatos jelenségeket vizsgáló kutatók munkáját. Az 1968 tavaszán kezdődött építkezés összes költsége 314 és fél millió forint volt. Az új létesítmény nagy előadótermében megtartott avatóünnepségen megjelent Aczél György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, tudományos és állami életünk számos vezető személyisége; a külföldi tudományos akadémiák meghívott vendégei között foglalt helyet a hazánkban tartózkodó Szent- Györgyi Albert Nobel-díjas biokémikus, az Egyesült Államok Woods Hole-i izomkutató intézetének igazgatója. A vendégeket köszöntő Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, megnyitó beszédében utalt arra, hogy a Szegedi Biológiai Központ működése hatékonyan fogja előmozdítani az Akadémia országos felelősségének érvényesülését, és ezzel is hozzájárul majd, hogy a tudomány az ember javát szolgálja hazánk határain belül és azon kívül is. Láng István, az MTA főtitkárhelyettese a már összekovácsolódott kutató-kollektíva működéséről beszélt, Straub F. Brúnó, az MTA alelnöke, a szegedi biológiai központ főigazgatója pedig köszönetét fejezte ki a külföldi tudósok — köztük Szent-Györgyi Albert — felszólalásaiban elhangzott szívből jövő jókívánságaiért. Aczél György az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében köszöntötte a tudósokat, munkásokat, s mindazokat, akik megoldották ennek az országosan és nemzetközileg is jelentős tudományos létesítménynek a felépítését: — Nagyságrendje, korszerűsége, felszereltsége kiállja az igényes nemzetközi összehasonlítás próbáját — mondotta. A tudomány és a szocialista társadalom kapcsolatáról szólva többek között hangsúlyozta: a tudomány igazi célja, tartalma az ember legtágabb értelemben vett szolgálata. Az emberhez méltó élet feltételeinek megteremtése, a béke, a tudatos — az öntudatos — emberi lét szolgálata egybeesik a szocializmus tartalmával és céljaival. — A tudomány harmónikus kapcsolata az élettel, a társadalommal — ma ez a tudomány belső fejlődésének legfőbb feltétele, mozgató rugója. A társadalommal való szoros kapcsolat persze azt is feltételezi, hogy a természet- és a társadalomtudományok között egykor merevnek vélt határokat is mind viszonylagosabbaknak, mind feltételesebbeknek tekintjük. A tudomány — ezen belül a természettudományok és a biológia is — csak így tehet eleget annak a követelménynek, hogy az emberiséget ma leginkább foglalkoztató, a jövőjét és előrehaladását is meghatározó feladatok megoldásában részt vállaljon. A TUDOMÁNY ÜNNEPE SZEGEDEN MÁSNAP FOLYTATÓDOTT! dIszdoktorrá avatták SZENT-QYÖRQYI ÁLBERTET A szegedi központi egyetem aulájában megtartott ünnepi közgyűlésen ott volt dr. Zsögön Éva egészségügyi miniszterhelyettes, dr. Szentágothai János, az MTA alelnöke, tudományos életünk sok kiválósága; Szent-Györgyi Albert egykori szegedi munkatársai, barátai. Dr. Berencsi György akadémikus, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektorhelyettese üdvözölte a nyolcvanéves professzort — aki a felszabadulás előtt mintegy másfél évtizedig oktatott és nagy jelentőségű kutatómunkát végzett a szegedi egyetemen — és bejelentette, hogy az egyetem tanácsa az orvostudományok területén elért nemzetközileg is kiemelkedő eredményeinek elismeréséül, a Szegedi Orvostudományi Egyetemhez fűződő kapcsolatainak erősítéséül fogadja díszdoktorrá. A rektorhelyettes a továbbiakban arról szólt, hogy Szent-Györgyi Albert biokémiai kutatásaival, a sejt légzésének, az izom mozgásának, a rákos daganatok mibenlétének tisztázásával és megértésével világraszóló eredményeket ért el, és ezzel önmagának, hazánknak is, a szegedi egyetemnek is hírnevet szerzett. Dr. Guba Ferenc, az általános orvostudományi kar dékánja méltatta a neves profeszszor életútját majd hangsúlyozta: — Az intenzív tudományos munka nem vonta el Szent-Györgyi Albert figyelmét a világ eseményeitől, az emberiséget fenyegető katasztrófa veszélyeitől. Nem kímélve magát, hallatta hangját a hazánkat a katasztrofális második világháborúba sodró, hamis illúziókat kergető reakciós uralkodó osztály politikája ellen. Mélyen humanista magatartás, az emberiség jövőjéért való határozott kiállás jellemzi azóta is tevékenységét. Szent-Györgyi Albert megilletődött szavakkal mondott köszönetét díszdokrorrá avatásáért : — Kutatóként nem tettem többet, mint saját kíváncsiságomat elégítettem ki! — Elmondta továbbá, hogy sok más külföldi egyetemen érte már hasonló megtiszteltetés, de a mostani különösen azért becses számára, mert hazájától, egykori egyetemétől kapta. Befejezésül azt kívánta, hogy a magyar tudomány — felhasználva a társadalom aktív támogatását — érjen el újabb világraszóló sikereket. Aczél György, a Központi Bizottság titkára beszél a megnyitó ünnepségen Szent-Györgyi Albert felszólalása az ünnepségen A Biokémiai Intézet egyik laboratóriuma A kutatóintézet épülete
