Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)
1973-12-22 / 26. szám
Balról jobbra: Kisfalnál Strobl Zsigmond Kossuth-díjas szobrászművész, Keresztury Dezső irodalomtörténész, az MVSZ alelnöke, Bognár József professzor, az MVSZ elnöke Kárpáti József, az MVSZ főtitkára, Koref Oszkár főorvos c/L haza a s zú ein lista JHiu^aírűt'szííq ÜLÉSEZETT A MAGYAROK VILÁQSZÖVETSÉQE ELNÖKSÉC/E A Magyarok Világszövetsége Elnöksége megtartotta szokásos év végi, rendes ülését, hogy áttekintse a végzett munkát és meghatározza a jövő esztendő feladatait: mit kell tenni ahhoz, hogy a szülőföld és a diaszpóra kapcsolata az eddigi lendületes tempóban tovább erősödjön. Az évi mérleget elégedetten zárta a magas testület. A beszámoló mindenekelőtt a II. Anyanyelvi Konferenciával foglalkozott, amely megvalósította az 1970-es debreceni első tanácskozás egy sor ajánlását. A kísérleti tankönyvek használata a különböző országokban folyó magyar nyelvoktatást új szintre emelte. A hazai és külföldi szakemberek együttműködése tartósnak és gyümölcsözőnek bizonyult. Az idén ugrásszerűen megnőtt a nyelvművelő gyermek- és diáktáborok látogatottsága a Balatonon és Sárospatakon. Ez a bevált forma a jövőben tovább szélesedik: ma már az igények kezdik túlhaladni lehetőségeinket és ezért új formák kialakítására is szükség lesz. A Celldömölkön rendezett — a különböző nyugati országokban működő — magyar népi táncosok második hazai fesztiválján hat tánccsoport lépett fel; a felkészülés, a fesztivál, a zsűri tanácsai nagy segítséget jelentenek e tánccsoportok további munkájához. Az Elnökség jólesően vette tudomásul a Petőfi-évforduló megünneplésének minden eddigi hasonló vállalkozást messze felülmúló arányait. Európa és a tengerentúl tizenhat országának 36 városában léptek fel művészeink Petőfi verseivel, megzenésített alkotásaival. Ezeken az előadásokon és az azokat követő baráti találkozókon több mint tízezren vettek részt. Petőfi költészetét, életét kiállításokon is bemutattuk, az albumoknak, lemezeknek, diafilmeknek, az emlékplakettnek sikere és kedvező visszhangja volt. Ebben az évben körülbelül 180 ezer rokonlátogató magyar kereste fel hazánkat; 40 ezerrel többen, mint tavaly. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt négy esztendőben több mint félmillió rokonlátogató kereste fel Magyarországot. A vita érdekes, eredményes volt; a témák, a gondolatok, javaslatok váltogatták egymást. Többen tettek fel kérdéseket, érintették a rokonlátogatók haza jövetelének hatását a diaszpóra százezreinek gondolkodására. A veterán Hunya István a nemzedéki szerkezet arányait firtatta, Schück Jenő főrabbi a rokonlátogatók országok szerinti alakulása felől érdeklődött és izraeli utazásának kedvező tapasztalatairól beszélt. Kárpáti József erre a témára utalva ismertette a -rokonlátogatás idei adatait, tapasztalatait és rámutatott arra, hogy százezrek -találkozása a szocialista Magyarország embereinek mindennapi életével, örömeivel, gondjaival kedvezően hat a diaszpóra egészére. Figyelemre méltó — mondotta —, hogy jelentősen emelkedett a második és harmadik nemzedék beutazása, és ez mindenképpen arra mutat, hogy erőfeszítéseink a magyar anyanyelv megőrzésére, tanítására reálisak voltak. Káldy Zoltán evangélikus püspök arra mutatott rá, hogy a diaszpóra embereinek megismerkedése a magyar gazdasági élettel, a szociálpolitikai intézkedésekkel, különösen a legutóbbi népesedéspolitikai határozatok, kedvező befolyást gyakoroltak világszerte kapcsolataink alakulására. „Korábban Magyarországot Budapest,.a Balaton és legfeljebb talán a Bakony jelentette; most a haza fogalma kitágult, a szocialista Magyarország jelenti a hazát, az értelem és a szív többet fogad be, mint bármikor azelőttEzt a gondolatkört szinte minden hozzászóló érintette. Keresztury Dezső például a következőképpen gazdagította a témát: Azokkal szemben, akik szeretnék elválasztani az örök Hazát a nemzet mai valóságától, hangsúlyozni kell mindkét oldalt: az ezeréves haza a szocialista viszonyok közt fejlődik tovább, a szocialista Magyarország a történelmi hazát is integrálja. Fach Zsigmond Pál akadémikus az emigrációval kapcsolatos tudományos munka fontosságáról beszélt és az erre irányuló törekvéseket részletezte Ránki György professzor, az elméleti munkaközösség vezetője is. Szabolcsi Miklós akadémikus javaslatot tett arra, hogy 1975-ben Jókai Mór születésének 150. évfordulóját a Magyarok Világszövetsége iktassa tervei közé, hiszen Jókai a diaszpóra magyarjai közt is az egyik legnépszerűbb magyar író. Szabolcsi akadémikus ismertette azokat a terveket, amelyek a Hungarológiai Társaság megalakulásával és a nemzetközi finnugor kongresszus szervezésével kapcsolatosak. Pach akadémikus ezekhez az elgondolásokhoz kapcsolódva az MVSZ figyelmébe ajánlotta, hogy a nagy évfordulók választéka jelentősen bővül. A Magyar Tudományos Akadémia megalakulásának 150. évfordulója következik és nemsokára 400 éves Heltai Gáspár „A magyarok dolgairól” című munkája, az első anyanyelvűnkön megjelent történelemkönyv. Az Elnökség tagjai elbizakodottság nélkül tekintették át az idei év komoly eredményeit. Kiss Károly, a Szakszervezetek Országos Tanácsa alelnöke például külországi útjainak kedvező tapasztalatait ismertetve felhívta a figyelmet arra is, hogy a „hivatásos” emigránsok nem nyugszanak és aknamunkát folytatnak a nemzetközi enyhülés és az erősödő kapcsolatok ellen. Ennek ellenére megvan a lehetőség, hogy a diaszpóra tömegeivel és a tudomány és a művészet kiemelkedő képviselőivel fokozzuk az alkotó együttműködést. Maróti Gyula javasolta, hogy 1975-ben a Magyar Népköztársaság megalakulásának 30. évfordulóján teremtsünk alkalmat a nyugaton élő magyar zeneművészek és zenepedagógusok találkozójára. A számvetés nem nélkülözte a kritikai megjegyzéseket sem. Káldy püspök például nehezményezte, hogy a Petőfi-évforduló nagyszerű eredményei mellett nem maradt kellő erő Madách Imre évfordulójának megünneplésére. A széles körű vitában elhangzottakra Kárpáti József főtitkár válaszolt, majd az elnökségi ülés Bognár József professzor, az MVSZ elnöke összefoglalójával és Keresztury Dezső alelnök zárszavával ért véget. Az Elnökség örömmel vette tudomásul Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas professzor tiszteletbeli elnökségi tagságát. Az Elnökség végül köszönetét mondott mindazoknak a hazai és külföldön működő szervezeteknek a kapcsolatok erősítéséért s az áldozatokat hozó és vállaló honfitársainknak, akik munkájukkal elősegítették a II. Anyanyelvi Konferencia sikerét és részesei az élet minden területén tapasztalható fejlődésnek. Sz. M. Maróti Gyula, a Kórusok Országos Tanácsa elnöke, az MVSZ kulturális bizottságának vezetője, Gáti Vilmos, a Szülőföldünk szerkesztőségének vezetője, Káldy Zoltám. evangélikus püspök, Tausz János az IBUSZ vezérigazgatója Kiss Károly, a Szakszervezetek Országos Tanácsa alelnöke és Szántó Miklós, a Magyar Hírek főszerkesztője Hunya István, a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének elnöke Szabolcsi Miklós akadémikus Ránki György, az MTA Történet- Pach Zsigmond Pál tudományi Intézetének helyettes akadémikus igazgatója, az MVSZ elméleti munkaközösségének elnöke Egy oldott pillanat. Schück Jenő főrabbi, az Ortodox Rabbitanács elnöke és Keresztury Dezső irodalomtörténész, az MVSZ alelnöke Novotta Ferenc felvételei
