Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)
1973-12-22 / 26. szám
,«?»» ‘juwjf# Ridolfo Ghirlandaio: Pásztorok imádása (1510) Fiesole—Budapest—Predella Mestere: Királyok imádása (XIV. század második fele) Bernardo Daddi követője: Királyc Ilit. CSERHÁTI JÓZSEF pécsi püspök, a Püspöki Kar Titkára AZ EGYETEMES EMBERI CSATÁD - ÉS MAGYAR CSALÁDJAINK KARÁCSONY FÉNYÉBEN Vannak varázslatos tájak, varázslatos hajnalok és időszakok. Ezekkel való találkozásunk mindig sajátságosán egyedi és a magunké: valami leírhatatlan közvetlenséget és meleget érzünk, egyszerre otthon vagyunk, mintha mindig itt éltünk volna, mintha valaminek sohasem lett volna kezdete és nem lenne elmúlása. Vannak azutan varázslatos szavak is. Sajnos, ezekből nincsen sok, vagy nincsen elég! Legalábbis olyan, amely egyformán visszhangozna a lelkűnkben. Ezek azok a szavak, amelyek még csak véletlenül sem lehetnek kétértelműek. Nincsen mellékízük, bennük és velük még semmi sincsen elrontva, vonzó a mondanivalójuk, mindig olyat éreztetnek velünk, amit nem lehet elhagyni vagy pótolni és aminek elvesztése vagy elrontása kifosztottá és szomorúvá tesz bennünket. Ilyen igazi varázslatos szavak például: az édesanya, a gyermek, a család. A karácsony éji eseménysorozat még egy következőre is rámutat és ez a nép. Mivel angyalokkal nem találkozunk a mindennapi életünkben, akika karácsonyi éjszakába a fényt hozták, ezért vessünk néhány elmélyülést kereső pillantást a többi bethlehemi szereplőre. A békét az angyalok hirdették ugyan meg a bethlehemi tájak felett, de a békét a többiek, a jóakaratú emberek hordozták. S így van ez mindig: a békét egyének teremtik meg és hordozzák, de a közösség, a sokak élvezik és jelentik ki valóságát. A bethlehemi éjszakában ott álltak vagy térdeltek azok, akik a földi békének örök kiinduló forrásai és ezek az anya, a gyermek és a nép, amely utóbbi akkor a pásztorok egyszerűségében jelent meg a bethlehemi barlangban. Ha az idei karácsonynak van aktuális mondanivalója, akkor e bevezető sorok után azt úgy merném megfogalmazni, hogy ez a család gondolata. A karácsonyi liturgia csengő, diadalmas hangon szünet nélkül ezt énekli: Puer natus est nobis, — gyermek született nekünk! A gyermek a családban van. Két emberi lényt köt egybe és mint harmadik mindig jelenti a múlt mellett a jelent és a jövőt. A bethlehemi szereplőket a gyermek, illetve a család gondolata fogja össze. Krisztus emberi családba született bele és ezért a család valósága a gyermekkel mint központtal a karácsony ünnepének nagy emberi gondolata. A XX. század társadalmi alakulása és fejlődése eddig nem sejtett lépésekben halad a nagy emberi közösség egysége, s mondhatjuk eggvénövése és összefogása felé. Társadalombölcselők megállapítása szerint a technizált civilizáció megteremtette mindazokat a feltételeket, amelyek az egyetlen emberi család kialakulását elősegítik és előbb-utóbb e megvalósulás minden akadályát elhárítják. Közhelynek hangzana, ha az ismert okozókat felsorolnám, amelyek mindenki előtt kézenfekvők. Hogy egyetlen család akar lenni az emberiség, annak jelei a család valóságában és képletében szereplő tényezők: a család tagjainak egyenlősége, azonos családi vagy emberi méltósága és a családi otthon meghitt dialógusa és összefogása a család közös ügyéért, a boldogságért. Ma azt szokták mondani, hogy az egész emberiséget hatalmas békevágy hatja át. El akarom fogadni és el akarom hinni, hogy ez így van. A kifejezés azonban még mindig valami negatív árnyalatot rejt magában: nem akarunk háborút, félünk a háború szörnyűségétől és következményeitől! Nézetem szerint az emberiséget még mélyebben hatalmas egységvágy járja át, az emberiség egyetlen család szeretne lenni. Ez az a pozitívum, amely ma szerte a világon mindig jobban tudatossá válik, főleg azoknál a százmillióknál, akik még mindig a nagy emberi család páriái és kitaszítottjai, akiknek az fáj, hogy sohasem lehet terített asztaluk és csak a szegény Lázár morzsái jutnak nekik. De mint pozitívum jelentkezik ez azoknál is, akik valami csodálatos, a történelem objektív szellemétől adott belső felvilágosodással látják a jövő útjának már kitörölhetetlen vonásait és az igaz emberi felelősség felszólításától vagy vádjától megragadva mint váteszek, mint új szellem hordozói, mint hídverők és új élet megálmodói és tervezői belevetik magukat ezért a jövő emberiségért. A nagy emberi család és a mi magyar családjaink a karácsony fényében! A család gondolatával kell mindig összefűznünk az itthoniakat és a távollevőket. A magyar család megszilárdítása, felemelése, megnövesztése és igazi családi lelkülettel való telítése úgy gondolom itthon és kint is az aktuális nagy emberi feladat. Itthon az utóbbi években egymásután köszönthettük azokat a kormányrendelkezéseket, amelyek a család, a szülő anya, a több gyermek érdekében komoly és mélyreható intézkedésekkel előrelátó cselekvésbe fogtak. Hogy erre szükség volt és hogy az intézkedések már nagyon várattak magukra, többször elhangzott egyháziak ajkáról is. Mint e lapban is olvasható az arra illetékesek mind hathatósabb közbelépésekkel szorgalmazzák a többgyermekes család eszméjét. Külföldi magyarjainkról mindig azt halljuk, hogy a családi szentély megteremtése és őrzése egyik legszebb vonásuk. Ez nagyon dicséretes és elismerésre méltó törekvés, mert e mögött a magyarsághoz való tartozás iránti lekötelezettség és a nép egésze iránt érzett nép- és hazaszeretet hullámzik. Még ott is, ahol e kimondottan magyar családi érzés mögött pusztán biológiai vagy lélektani szükségszerűség állana, biztosra kell vennünk, hogy ott is egy magyar család szíve dobog. A népek tengerében a kis magyar nép számszerűségében kis helyet foglal el, de annál nagyobb emberi és szellemi kvalitásokkal veszi ki részét a nagy emberi család építésében. Külföldi útjaim alkalmával sokszor tapasztaltam, mennyire büszkék magyar testvéreink egyegy magyar tudós, feltaláló, író alkotására, mert ebben mintha a saját részesedésüket is éreznék. A magyar tudós magyar neve az ő nevének is hangsúlyt ad. Ezt láttam a magyar sportteljesítmények értékelésében is: ha külföldi magyarjaink és az itthoniak között verseny döntené el, ki ismeri visszamenőleg is a magyar sportkiválóságok nevét és egyéb adatait, a verseny legjobbjai között nem egy külföldi testvérünk lenne. Mint a Magyarok Világszövetsége elnökségi tagja örömmel állapítom meg, hogy az utóbbi időkben mindig több magyar látogat haza, egyre szorosabb kapcsolatok alakulnak ki az itthoniak és a kintiek között. Űj jelenség és nem kis horderejű, hogy egyre több benti és külföldi család talál egymásra, köt bensőséges „rokoni” barátságot. El tudom képzelni, hogy néhány év múlva az egyszerű látogatás, a honfiúi kapcsolat keretei méginkább bővülnek és mélyülnek és egyre inkább e kapcsolatok családi és testvéri együttműködéssé válnak, olyan sajátosan magyar tevékenységgé, amely az itthoniaknak és kintlevőknek kölcsönösen mindig több segítséget, felemelkedést és előbbrejutást kíván nyújtani. így egyúttal a nagy emberi családnak, amelyben honfitársaink el vannak szórva, nemcsak egyszerűen segítői, hanem sok meleg színfolttal való kiegészítői és gazdagítói. Akikkel főleg a két utolsó évben mint hazalátogatókkal találkoztam, megelégedettségüket fejezték ki az itthoni állapotok és eredmények felett és mindig akadtak olyanok, akik egész konkrét együtt-tevékenységet, együttcselekvést hangsúlyoztak kereskedelmi, 4 Aranyosmaróti Mester: Királyok imádása (XV. század közepe) Gérard David: Pásztorok imádása (XV. század vége) pMwapf, kulturális téren egyaránt. A magam részéről e tényben örvendetes fejlődést látok, amely a nagy emberi család javát is szolgálja. Karácsony mondanivalója nem idill, nem költészet, hanem kétszeresen is a mai valóságba vágó üzenet: a szeretet produktuma a Franz Anton Maulbertsch: Pás
