Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)

1973-12-22 / 26. szám

Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkárának, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsa elnökének vezetésével párt- és kormányküldöttség látogatott Magyarországra. A hivatalos tárgyalások után a bolgár vendégek többi között ellátogattak az Egyesült Izzóba is. Képünkön Todor Zsivkov, mellette Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára (MTI felv.)

Ausztriában működő utazási irodák munkatársai, mintegy hatvanan látogattak Győrbe és ismerkedtek a város idegenforgalmi nevezetességeivel. Az utazást az IBUSZ bécsi irodája szervezte.

*

Madách-emlékestet rendeztek a párizsi Magyar Intézetben. Jean Rousselot, az írószövetség elnöke megnyitója után André Lebois professzor, a Francia Költők Társaságának alelnöke tartott előadást Az emberiség drámája és Az ember tragédiája címmel.

*

A Zürichben megjelenő Die Tat című lap december 2-i irodalmi melléklete cikket közölt Weöres Sándor Psyché című könyvéről és német nyelven néhány versét is közölte.

*

Több jeles művészünk vendégszerepei külföldön: Ferencsik János decemberben Romániában dirigál, Erdélyi Miklós karnagy Spanyolországban, Andor Éva Svájcban és Portugáliában énekel, Moldován Stefánia Romániában. Dózsa Imre balett-táncos Svédországban lép fel. A belgrádi operaházban vendégszerepei Lukács Ervin karnagy, Melis György, Déry Gabriella, Tordai Éva, Pálos Imre és Szalma Ferenc Verdi Nabucco című operájában.

Koszorúzási ünnepséget rendeztek december 6-án a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi pantheonjában a magyar munkásmozgalom kiemelkedő harcosa, lapunk egykori főszerkesztője, a 85 évvel ezelőtt született Szakasits Árpád hamvait tartalmazó urnánál.

*

Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 100. évfordulójára a Fővárosi Tanács ünnepi művek megírására kért fel több zeneszerzőt. Dávid Gyula Ünnepi előjáték címmel nagyzenekari művet komponált, Ránki György Ének a városról című, vegyes karra és kamaraegyüttesre írt munkája Déry Tibor szövegének felhasználásával készült, Szöllősy András Musica per orchestra kompozíciójának előszavában Kodály Zoltán emléke előtt tiszteleg.

*

Mód Péter nagykövet a párizsi Magyar Intézetben november 27-én átnyújtotta a Magyar Tudományos Akadémia dísztagságáról szóló oklevelet három francia tudósnak: Bemard Halpern Nobel-díjas orvostudósnak, Albert Kastler Nobel-díjas fizikusnak és Jean Kerisol mérnöknek.

*

Szabó Idát delegálták Jugoszlávia államelnökségébe. A jugoszláv államelnökség új magyar nemzetiségű tagja a Vajdaság ismert politikai munkása, tagja a föderáció tanácsának és elnöke a harcosok szövetsége tartományi bizottságának.

*

Neves tudósok előadásaival emlékeztek meg december 3-án a Magyar Tudományos Akadémián a könyvnyomtatás 500. évfordulójáról. Szabolcsi Miklós akadémikus méltatta az évforduló jelentőségét, Az olvasás krízise címmel Mátrai László akadémikus előadása arról szólt, hogy korunk, a technika fejlődése és az információrobbanás időszaka, milyen próbatétel elé állítja az emberi kultúrát. Tolnai Gábor akadémikus Tótfalusi Kis Miklósnak, a XVII. században élt nagy magyar tipográfusnak, a betű művészének tanulságos életútját elevenítette fel. Ortutay Gyula akadémikus korunk könyvművészetének mesteréről, Kner Imréről emlékezett meg, Köpeczi Béla akadémikus, az MTA főtitkára pedig elemezte a magyar könyvkiadás felszabadulás utáni útját.

*

Elhunyt Török Erzsébet Kossuth-díjas érdemes művész, a magyar dalkultúra kiváló művelője és kutatója, Bartók és Kodály műveinek egyik legodaadóbb tolmácsolója; meghalt 70 éves korában Dávid Gyula Kossuth-díjas építész, aki fiatal korában Le Corbusier párizsi műtermében tanult. Nevéhez fűződik — a többi közt — a budapesti Népstadion tervezése.

*

Madridban megnyílt a MALÉV információs irodája. Ebből az alkalomból Lénárt György, a MALÉV vezérigazgatója fogadást adott. A fogadáson megjelent Vass Miklós főkonzul, Juan de Cara légügyi főigazgató és Juan Vibiegra, az Ibéria légitársaság elnökhelyettese.

*

16 millió dollár értékű árucsere megállapodást kötött Szegeden az Agrotröszt és a Chemolimpex a belgrádi Agrochemia Külkereskedelmi Vállalattal. Az 1974. évre szóló egyezmény értelmében Jugoszlávia 75 ezer tonna komplex műtrágyát és 70 ezer tonna szuperfoszfátot szállít hazánknak, Magyarország pedig 35 ezer tonna ammóniát és egyéb műtrágyát exportál a szomszédos államnak.

*

Egy család — egy fa jelszóval új társadalmi munkaakció kezdődött Székesfehérvárott. Az akció célja, hogy minden városlakó ültessen el szűkebb lakóhelyén egycgy fát, s azt felnövekedéséig gondozza. Az új akció sikeresen indult: már az első alkalommal 323 fácskát ültettek el a Velinszky-lakótelepen.

*'

Becsben ülésezett dr. Ember Győző akadémikus vezetésével a magyar—osztrák vegyes bizottság, amely közös kutató és elemző munka után közzé fogja tenni az 1848—49 közötti időszak osztrák—magyar min isztertanács j egyzőkönyveit.

A latin-amerikai körúton járt magyar felsőoktatási küldöttségünk, Orbán László művelődésügyi minisztériumi államtitkár vezetésével november 27-én Buenos Aires-ben Jorge Alberto Taiana argentin művelődésügyi és oktatásügyi miniszterrel tárgyalt.

*

Emlékülést rendeztek Esztergomban dr. Ipolyi Arnold születésének 150. évfordulóján. Ipolyi Arnold esztergomi püspök annak idején a műemlékvédelemben, a régészetben, a történettudományban és a néprajztudományban végzett sokrétű munkát és a nemzeti múlt sok kincsét mentette meg.

*

Lajtha László emlékére — halálának 10. évfordulóján — gazdag emlékműsort sugárzott a francia rádió. A méltatásból, visszaemlékezésekből és a magyar zeneszerző műveiből összeállított műsort Pierrette Germain vezette.

*

Egy levél másfél évszázados jubileumát ülték meg Temesváron és Aradon. A levelet Bolyai János fiatal hadmérnök tiszt írta 1823 novemberében a Béga-parti várerődből apjának, Bolyai Farkasnak, s ebben jelentette be a nem euklldesi geometria egyik alapvető egyenletének felállítását.

*

Giulio Orlando szenátor, olasz külkereskedelmi államtitkár folytatott megbeszéléseket Budapesten. — Az olasz kormány — mondotta a szenátor — kész arra, hogy a legnagyobb olasz vállalatokat a magyar vállalatokkal való együttműködésre ösztönözze, s örvendetesnek tartja, hogy a magyar kormány hasonló álláspontot foglal el. Különösen az energetikai iparban, a gépiparban, a vegyiparban, s mindenekelőtt a húsiparban vannak nagy lehetőségek az együttműködésre.

*

Érdekes bélyegaukciót rendezett a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége. Az aukció egyik sztárja az 1871-ben megjelent első magyar kőnyomatos bélyeg volt, a másik az úgynevezett Madonna-sor.

*

A magyar közlekedési rendőrség munkáját tanulmányozta hazánkban egy osztrák közlekedésrendőri delegáció dr. Gottfried Horovitz miniszteri tanácsos vezetésével. Egyúttal tárgyalások folytak a két ország közúti közlekedésének biztonságáról is.

PÚJA FRIQYES

HAZÁNK Uj KÜLÜGYMINISZTERE

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége együttes javaslatára Péter Jánost. — érdemei elismerése mellett, egészségi állapotára való tekintettel, valamint más fontos, közéleti megbízatás miatt, — felmentette külügyminiszteri tisztségéből. Púja Frigyest külügyminiszteri államtitkári tisztségéből felmentették és megválasztották Magyarország külügyminiszterévé. Péter Jánost, az országgyűlés legutóbbi ülésén a Parlament alelnökévé választották. Képünkön az új külügyminiszter eskü tétele után: balról jobbra: Péter János, Fehér Lajos,a Minisztertanács elnökhelyettese, Losonczi Pályáz Elnöki Tanács elnöke és Púja Frigyes.

AZ ÜT

HÁROMNEGYEDÉ!

Aki először jár egy utat, annak időről időre ellenőriznie kell, arra halad-e, amerre célja vezérli? Érdemes volt-e megtenni a maga mögött hagyott távot? Nem vétette-e el az irányt? Ez nemcsak a messze utat járó vándor logikája. A történelem útján haladó társadalomé is. S a haladás parancsszava azok számára, akik vállalták az útjelző felelősségteljes szerepét.

A múlt év novemberében a felezővonalnál, vagyis a két pártkongresszus közti félidőben a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága elvégezte az említett ellenőrzést és a határozatok egész sorát hozta, hogy meggyorsítsa az előrehaladást. Ez év november végén pedig a Központi Bizottság sorra vette a határozatok végrehajtásának eredményeit. Akkor, egy évvel ezelőtt megállapították, hogy o mai magyar társadalom emberének életkörülményei gyorsan változnak. Ma már milliók tudnak olyan fogyasztási cikkeket megvásárolni, amelyek néhány éve még luxus jellegű áruk voltak, a szolid megélhetés akkoriban örömmel üdvözölt keretein felül „lebegtek.” Azóta kibővült az elemi szükségletek listája; a vásárlóképes kereslet hatáskörébe került a háztartási hűtőszekrénytől a televízióig, a gépkocsitól az üdülőtelekig sok minden. A gazdasági reform következményeképpen az egyéni keresetek differenciálódása következett be, de a családok teherbíróképessége nem egyenletes. A különböző rétegek életmódjában kialakultak természetes és kívánatos, ugyanakkor túlzott és gondokat okozó különbségek is. Mindezek hatására a közgondolkozásban egészségtelen áramlatok is jelentkeztek: az anyagiasság erősödött a közösségi magatartás rovására. A munkásosztály, a parasztság és az értelmiség legjobbjai tömegesen emeltek szót a negatív jelenségek ellen. Ennek eredményeként 1972 novemberébe” meghozták a helyzet igényelte határozatokat.

Most — az egy év elteltével — végrehajtott vizsgálat igen érdekes következtetésekhez vezetett. Abból a célból kiindulva, hogy országunknak a hetvenes években a fejlődés gyorsabb ütemét kell megvalósítania, különös súllyal esik a latba a nemzeti jövedelemnek, a termelés hatékonyságának és a szolgáltatások színf vonalának emelkedése.

A munkás hétköznapok egymásutánjában az ember nemigen szakít időt arra, hogy alaposabban megvizsgálja a fejlődés során elért állomásokat. Ha érzékeli is, nem tudatosítja önmagában, hogyan is él, jobban, könnyebben-e, mint a múlt esztendőben? Arra mindenki emlékszik, hogy az intézkedések egész sora látott napvilágot januártól kezdve az ipar szerkezeti átalakításáról, béremelésről, szociálpolitikai könnyítésekről, árszabályozásokról, a kulturális terület fejlesztéséről és sok egyébről. Nem látta azonban összességében a rendszer egészét, amelybe ezek az intézkedések szervesen kapcsolódtak. Ezért is előzte meg nagy várakozás az MSZMP Központi Bizottságának 1973. november végi ülését, hiszen az előzetes bejelentés szerint a Központi Bizottság jelentést terjeszt elő az egy évvel korábban hozott határozatok végrehajtásáról s ezzel együtt az ország helyzetéről.

A vizsgálat ilyen esetekben - így is mondhatnám — két lencsén keresztül történik. Egyrészt mintha mikroszkópon keresztül, molekuláris nagyságrendnyi részletességgel vennénk szemügyre az ország életének egyes kérdéseit, másrészt pedig mintha teleszkópon keresztül a jövő messzeségében fürkésznénk a fejlődés várható csillagképeit.

A rendelkezésre álló korlátozott hely miatt természetesen nem térhetek ki minden kérdésre, s ezért inkább csak arról beszélnék, ami számomra is meglepő, újszerű volt ebben a jelentésben. Akkor egy évvel ezelőtt még nem lehetett világosan látni, hogy az egyes intézkedések milyen tényleges hatással lesznek majd a társadalom életére. „A pudding próbája a kóstolás” — hangzik az ismert angol közmondás, a határozatok próbája az élet. A Központi Bizottság tehát azt vizsgálta meg, miként is festenek a határozatok a valóság palettáján. És egyértelműen azt állapította meg, hogy a mögöttünk levő esztendő igazolta a döntések helyességét. Sőt a fejlődés csaknem minden területen a vártnál az elképzeltnél, nagyobb volt. Ügy is mondhatnám, jó politikai és gazdasági évet zárunk.

Nemzetközi területen minden irányban bővültek hazánk kapcsolatai. Vagyis mind a három fő relációban: a szocialista országokkal, a fejlett tőkés világgal és a harmadik világ országaival egyaránt. Ezzel párhuzamosan a pártkapcsolatok is szélesedtek a nyugat-európai szocialista és szociáldemokrata pártokkal. így az Olasz Szocialista Párttal, a Német Szociáldemokrata Párttal, az Angol Labour Párttal, a Belga Szocialista Párttal, a Finn Szociáldemokrata Párttal. Bebizonyosodott, hogy az összeurópai kérdésekben ezekkel a pártokkal, mint partnerekkel, együtt lehet működni. Nem kis mértékben a magyar szakszervezeteknek is köszönhető a nemzetközi szakszervezeti mozgalomban kibontakozó közeledési irányzat. Egészben véve tehát az enyhülés minden irányban előmozdította hazánk nemzetközi aktivitását.

A belpolitikai életben határozott fejlődés történt a szocialista demokrácia kiszélesítésének és a szocialista nemzeti egység megerősítésének útján. Javult az államigazgatási és tanácsi munka. A fő irány ezen a területen a több demokrácia, kevesebb bürokrácia elve. A szociálpolitikai és népesedési intézkedésekről az év során már többször adtunk hírt, most tehát csupán azt akarom hangsúlyozni, hogy 1974-ben felemelik az anyasági segély, a családi segély összegét és több dolgozó réteg fizetését. Szó esett bizonyos negatív jelenségekről is, így a hármas érdekrendszer: az össztársadalmi, a csoport és az egyéni érdek időnkénti megbillenéséről. Itt a fő elv az, hogy ha a különféle érdekek ütköznek, akkor mindig az össztársadalmi érdeknek kell érvényesülnie.

A gazdasági életben a növekedés minden fő ágazatban gyorsabb volt a tervezettnél. A nemzeti jövedelem 6—7 százalékkal nőtt, s a népgazdaság egyensúlyban van. Az ország energia helyzete is kielégítő, korlátozó intézkedésekre nincs szükség. Különösen jó eredményekkel zár a külkereskedelem. Mind a rubel, mind a dollár elszámolású övezettel jelentősen nőtt a kereskedelmi forgalom, így a rubel övezettel 15, a dollár övezettel 20 százalékkai.

Hasonlóan kiemelkedően jók a mezőgazdaság eredményei az aszályos esztendő és a száj- és körömfájás ellenére. Egymillió tonnával több búzát takarítottunk be, mint a múlt esztendőben, a sertés állomány ismét megközelíti a 9 milliót, és észrevehetően nőtt a szarvasmarha állomány is. A jövő évben problémát jelenthet viszont a nyugati infláció hatásának lefékezése határainkon.

összefoglalva tehát: az évi mérleg nemcsak megnyugtató, hanem egyenesen biztató.

Pethő Tibor

2