Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)
1973-11-24 / 24. szám
Fitldgáztároló gömbtartályok Algyőn éve még tanyasi sorban élő ember? — Ügy, hogy megkedveli a szakmát és igyekszik valamiféle képesítést szerezni. Ezt az is igazolja, hogy normálisra csökkent a munkaerő hullámzása, öt évvel ezelőtt még évenként kicserélődött a dolgozók negyven százaléka, ebben az évben már csak 16—17 százaléka. Esti tanfolyamokon, a technikum kihelyezett levelező tagozatán olyan emberek szereznek szakképesítést, akik néhány éve még nem is álmodtak arról, hogy ipari munkások lesznek. Aki viszont megmaradt a paraszti foglalatosság mellett, az is átállította az életét ebben a hetvenöt négyzetkilométeres körzetben. Az ipari telepítés hálózata miatt itt nem lehet ezerholdas búzatáblákat vetni, kisebb táblákon és jobbára zöldséggel kell gazdálkodni, ez azonban jóval több hasznot hajt, ilymódon az is részesül valamiképpen az ipar megtelepedésének hasznából, akit nem köt szorosabb szállal magához az olajipar. Közben a széllel dacolva bejárjuk az óriási telepet, szemléljük az avatatlan számára fantasztikus berendezéseket, amelyek a képzelőerő különösebb megerőltetése nélkül is a jövő évezred igézetes látványát ébresztik fel. A tornyok, mintha kisebb „kaliberű” helyiérdekű bolygóközi rakéták kilövő állomásai lennének, holott karcsú acéltestükben még nem a rakéták titokzatos hajtóanyaga párlódik, hanem egy nagyon is XX. századi hajtóanyag és energiahordozó: az olaj és a földgáz, itt születik a propán-butángáz, amelyet a tanyai háziasszony magától értetődő nyugalommal gyújt meg reggel a tejeslábos alatt. Szeged, Hódmezővásárhely és a környék gázellátása a földgáz jóvoltából már teljesnek mondható s ehhez azt is hozzá kell tennünk, hogy Magyarország földgázból önellátó. A budapesti lakások ezreit az algyői gáz fűti, amelyet 170 kilométeres földalatti csőhálózat továbbít Budapestre, az olajat pedig egy valamivel rövidebb távvezeték a százhalombattai finomítóba. Ezek a távvezetékek azonban csak kis hányadát képezik annak, ami az üzem területén húzódik, kereken 500 kilométer hosszan a föld mélyében. Az egyes üzemrészeket 50 kilométeres aszfaltútón lehet megközelíteni. A szél port kavar s havat ígér. Az alföldi síkon Arany János gémeskútja helyén, az „ösztóvér kútágas” fölé magasodva megjelentek a fúrótornyok és valóra váltották a költői képzelet csodálatos szépségű képét. Ezek az „óriás szúnyogok” valóban a föld vérét szívják ki. B. G. \ kompresszorházban Szerelik a legújabb egység tornyát Ez a csőhíd szállítja a gázt és az olajat Üzemrész
