Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)
1973-10-13 / 21. szám
Frederick B. Dent, az Egyesült Államok kereskedelemügyi minisztere hivatalos látogatást tett Magyarországon. Képünkön: látogatóban dr. Biró József külkereskedelmi miniszternél (MTI felv.) tő t k it **H V 4 A világ minden tájáról érkezett neves történészek és magyar kollégáik részvételével nemzetközi tanácskozás folyt Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia várbeli kongresszusi termében. A konferencia témája volt: Kelet-Közép-Európa második világháborús historiográfiája. * Szentágothai János akadémikust, a Magyar Tudományos Akadémia álelnökét Milánó város tanácsának aranyérmével tüntették ki. A Bécsi Magyar Intézet, a Collegium Hungaricum szeptember 27-én tartotta évnyitóját. Az Osztrák—Magyar Társasággal közösen megrendezett esten a Musica viva kamaraegyüttes lépett fel, Moldován Stefánia, az Állami Operaház magánénekese közreműködésével. * A Corvina Kiadó újdonsága: Gaston Diel tanulmánya a Franciaországban élő világhírű magyar művész, Vasarely munkásságáról. '* Százéves a betű híres művelője, a Franklin Nyomda. A Itanklin Társulat, a mostam nyomda elődje, 1873-ban alakult, s nyomban megvásárolta a tört énelmi emlékezetű Länderer és Heckenast Nyomdát: ennek gé;»e tette közkinccsé a Nemzeti da.lt és a szabadságharc programját tartalmazó tizenkét pontot. Itt készültek a Kossuth-bankók, s a nyomda nevéhez fűződik az első hazai képeslap, a Vasárnapi Ojság megjelenése. * Hazánkban jártak: A belga parlament két házának tagjaiból alakult delegáció — Hervé Brouhon, a belga szocialista párt képviselőházi csoportjának vezetőjével az élen — a magyar országgyűlés meghívására érkezett Budapestre. Dr. Franz Pallin, az Osztrák Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke dr. Székács Ödönnek, a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökének korábbi látogatását viszonozta. A nyugat-berlini ipari és kereskedelmi kamara 14 tagú piackutató csoportja folytatott még tárgyalásokat a fővárosban és a dán pedagógusok szakszervezetének delegációja ismerkedett —'a budapestieken kívül — Heves és Borsod megye iskoláinak helyzetével. * Csengery Adrienne, az Operaház szopránénekesnője nagydíjat nyert a hollandiai Hertogesboschban megrendezett XX. nemzetközi énekversenyen. * A magyar kormány félmillió forint értékű önkéntes felajánlást tett a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség bécsi közgyűlésén. Dr. Osztrovszki György, kormánydelegációnk vezetője jelentette be a felajánlást, amelyet a fejlődő országok megsegítésére fordít az ügynökség. * ' A Budapesti Izraelita Hitközség ünnepségén több ezren vettek részt szeptember 23-án, a rákoskeresztúri slrkertben. A kegyeletes ünnepségen a fasizmus mátirjaira emlékeztek az emlékmű elő(t, majd az ismeretlen munkaszolgálatos emlékművéhez vonultak a résztvevők. * Díszdoktorrá választotta a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem két egykori professzorát: dr. Soó Rezső kétszeres Kossuth-díjas akadémikust és dr. Bárczi Géza Állami- és Kossuth-díjas akadémiki ist. * A magyarországi egyházak ökur tenikus világtanácsának meghívására Allan Brash, az Egy házak Világtanácsának főtitkárhelyettese látogatott Mt.gyarországra. '* Elkészült a Balaton hínártérképe. A légi megfigyelések szerint íj legnagyobb hínárfoltokat Zainárdi és Balatonszéplak közelében észlelték. * Dr. Biró József külkereskedelmi minisztert, aki küldöttség élén részt vett az általános vámtarifa és kereskedelmi egyezmény (GATT) tokiói értekezletén, fogadta Ohira Maszajosi japán külügyminiszter és Nakaszone Jaszuhiro külkereskedelmi és iparügyi miniszter. Ritka sportemlék látható az esztergomi Balassa Múzeumban, a város ezeréves történetét reprezentáló kiálításon: csontból készült korcsolyákat mutatnak be, s melletük megtekinthető az az adásvételi szerződés, amelye a XIV. századbeli keresztes lovagok állítottak ki Hench korcsolyakészítő mester nevére. * Peru 39 kórházában szerelik fel azokat az egészségügyi berendezéseket, amelyeket egy hárommillió dolláros hitelegyezmény keretében a magyar Medicor Művek szállított — közölte Fernandi Miro Quesa da Bahamonde tábornok, perui egészségügyi miniszter. '* Országgyűlési küldöttségünk, Varga Gábornénak, az országgyűlés alelnökének vezetésével hivatalos látogatáson Koppenhágában tartózkodott. * A belga—magyar baráti társaság és a helyi szervek magyar hetet rendeztek Harelbeke belga városban. A magyar hét eseményei között szerepelt fénykép- és bélyegkiállítás, zenei bemutató, a magyar ének-zenetanítás, a Kodály-módszer ismertetése, filmvetítés és több előadás. * Szádeczky-Kardos Elemér akadémikust 70. születésnapján tudományos munkásságáért és közéleti tevékenységéért a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Halálozás: 88 éves korában elhunyt dr. Gömöri Pál akadémikus, Kossuth-díjas egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia orvosi osztályának elnöke. 65 éves korában hunyt el dr. Győry János, az Eötvös Loránd Tudományegyetem francia nyelv és irodalom tanszékének tanára. Ugyancsak 65 éves korában halt meg Szentlványl Lajos Kossuthdíjas festőművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára, érdemes művész. 59 éves korában hirtelen elhunyt Péter Ernő, a pedagógusszakszervezet főtitkára. Vilcsek Anna, a Magyar Nemzet televízió-kritikusa 43 éves korában meghalt. * Négyszáz vendég vett részt a Magyar Fül-, Orr- és Gégeorvosok Egyesületének nemzetközi kongresszusán Siófokon. A kongresszust megelőzően Albertirsán leleplezték Pulitzer Ádám, a világhírű, magyar származású bécsi, egyetemi tanár emléktábláját. Elhunyt Kiszely Gyula zeneszerző Súlyos veszteség érte a magyar egyházzenei életet: 73 éves korában elhunyt Kiszely Gyula zeneszerző, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának tagja, az Országos Béketanács Békejelvénnyel kitüntetett művésze. Nevéhez fűződik a XXIII. János pápa emlékére szerzett s Rómában is bemutatott Békemise és a VI. Pál pápának ajánlott Békeoratórium, amelyért a pápa ezüstéremmel tüntette ki. Halála előtt fejezte be Madách Mózesének oratóriumváltozatát. A béke eszméjének szolgálatába állított gazdag életműve őrzésével szerzeményeinek tolmácsolóját, Madarassy Albertet, az Operaház karnagyát bízta meg. Sportért - olimpiáért 1970. augusztusában hirdette meg a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyarok Világszövetsége a „Sportért — olimpiáért” akciót, amely lehetőséget nyújtott arra, hogy a külföldön élő magyarság — a belföldiekhez hasonlóan — erkölcsileg és anyagilag egyaránt segíthesse a müncheni olimpián részt vett magyar csapat felkészülését. Münchenben, a XX. nyári olimpiai játékokon a magyar sportolók eredményesen képviselték színeinket: a hazahozott érmék és a helyezések arról tanúskodnak, hogy a felkészülés sikeres és eredményes volt. A küzdelmekre való felkészüléshez nagy segítséget nyújtottak azok, akik részt vettek a „Sportért — olimpiáért” akcióban. Közülük a legeredményesebb Zsiga József, az akció egyik párizsi szervezője volt: a Magyarok Világszövetsége ezért vendégül látja őt Magyarországon. A Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyarok Világszövetsége az akció sikeres lezárása alkalmából köszönetét és elismerését fejezi ki mindazon magyar egyesületeknek és magánszemélyeknek, akik felajánlásaikat — a magyar sport fejlesztése érdekében — eljuttatták az akció céljaira. /WWWVWSAA/S/WWWW\A Újabb állategészségügyi rendszabályok Illetékes magyar hatóságok — a ragadós száj- és körömfájás behurcolásának meggátolása érdekében — 1973. szeptember 16-tól kezdődően elrendelték a turistaforgalom átmeneti szüneteltetését Törökország és Magyarország között. A rendelkezések folytán az említett két országot érintő átmenő (tranzit) személyforgalom is kizárólag útmegszakítás nélkül történhet, vonaton és repülőgéppel. Törökországból további intézkedésig tilos Magyarországra behozni mezőgazdasági terményeket és termékeket. ^WWWWWWWNA/WVWV> Az amerikai földrészen tett utazásairól számol be Ipper Pál, a Magyar Rádió és Televízió volt New York-i tudósítója „Újvilági utazások” címmel megjelent kötetében. ÚJVILÁGI IPPER PÁL SZABÁLYOZOTT TÁRSADALMI MOZQASOK Az országgyűlés őszi ülésszakának törvényjavaslatait és vitá/\ ját az a felismerés jellemezte, hogy társadalmi fejlődésünknek olyan szakaszába értünk, amelyben lehetőségünk van életünk alapvető viszonyait hosszabb időre szabályozni. Felszínesen tekintve úgy tűnik, mintha a két napirendi pont nem kapcsolódna szervesen egymáshoz, hiszen az első pont a Minisztertanács tagjainak és az államtitkároknak jogállásáról és a felelősségéről szóló törvényjavaslat volt, a második pedig az új statisztikáról szóló törvénytervezet. Mélyebbre pillantva azonban nem nehéz megtalálni az összefüggéseket, a szoros kapcsolatot. Mint mondottam, az első törvény hozzá tartozik ahhoz a folyamathoz, amelyben életünk alapvető viszonyait szabályozzuk hosszabb időre. Ez viszont csak akkor lehetséges, ha megfelelően értékelt adatokkal alátámasztva képünk van a társadalomban végbemenő mozgásokról. Mindkét törvényjavaslatban — illetve most már törvényben — érdekes részleteket találhatunk egyrészt a népgazdasági és a csoportérdek kapcsolatának szabályozásáról, a kettős felelősség-rendszer elképzelt működéséről, a társadalmi-gazdasági fejlődés változásairól, összefüggésben a szocialista demokratizmus szélesedésével. Az első törvényjavaslat célja az állami, kormányzati munka erősítése. Mint dr. Korom Mihály igazságügyminiszter expozéjában hangsúlyozta: „Hazánkban a kormányzati tevékenység szervezeteiben szilárd, munkamódszerében alapvetően kiforrott. A szervezett állami munka azonban megkívánja, hogy a kormányzati szervek vezető tisztségviselői megválasztásának, kinevezésének, valamint megbízatásuk megszűnésének rendjét, hatáskörüket, jogaikat és kötelezettségeiket az országgyűlés szabályozza”. Szabályozni kellett, például, hogy mit értünk miniszteri felelősségen, melyek a felelősség tartalmi elemei és milyen módon érvényesülnek? A törvény megfogalmazása szerint a miniszterelnök és a miniszterek testületileg és egyénileg is felelősek az országgyűlésnek. A Minisztertanács, mint „testület” munkájában minden miniszter egyenlő, ez tehát a testületi felelősségük; ugyanakkor azonban az alájuk tartozó minisztérium irányításában az egyszemélyi felelős vezetés elve érvényesül. Egyénileg felelnek tehát a törvények és más jogszabályok végrehajtásáért és mindazokért a döntésekért, amelyeket mint a kormány tagjai, kollektíván hoztak, valamint a vezetésükre bízott minisztérium irányításáért, illetve ellenőrzéséért. Mindezzel azonban még nem merül ki a felelősség tartalma. Mint minden magyar állampolgár, úgy a miniszterelnök és a miniszterek is alá vannak vetve az egyéb törvényeknek is. Személyi felelősségük azonban súlyosabb, mint az állampolgárok esetében. Politikai és államjogi felelősségük jóval szigorúbban jelentkezik. Felelősek azért, amit tettek, de felelősek akkor is, ha elmulasztottak intézkedni olyan kérdésekben, amelyekre pedig hatáskörük kötelezte őket. A törvény szabályozza a miniszterek társadalmi érdeket kifejező tevékenységét, valamint az általuk vezetett minisztériumok csoport-, vagy részfelelősséget érintő munkáját. Az igazságügyminiszter költői kérdést is feltett, vajon „kettős lelkűvé” válik-e egy miniszter? A törvény erre is megadja a választ. A miniszter nem válik „kettős lelkűvé”, hanem a társadalmi és a tárcaérdék összhangjának képviselőjévé kell válnia. Szabályozta a törvény az államtitkárok jogállását is. Az alapelv az volt, hogy a minisztériumi államtitkár olyan helyettese legyen a miniszternek, aki az eddiginél nagyobb felelősséggel segíti főnökének munkáját. A felelősség, valamint az érdekrendszerek új szabályozásával kétségkívül lépést teszünk előre az alkotmányos államelmélet és a szocialista demokrácia fejlesztésének útján. A statisztikáról sok tréfás szólás-mondás járja. Lássunk egy korszerű példát: „A statisztika olyan, mint a bikini, sok mindent megmutat, csak éppen a lényeget takarja el”. A humorizálás is afelé mutat, hogy szükség van a statisztikai tevékenység törvényes kodifikálására. Mert a tréfák ellenére is a statisztikai adatok és elemzések a legfontosabb adatbázisát alkotják a társadalompolitikai-gazdaságpolitikai döntések, a népgazdasági tervek kidolgozásának. A statisztika méri a népgazdasági tervek teljesítését; az összefüggések feltárásával felhívja a figyelmet időszerű intézkedések szükségességére. Emellett a jó statisztika hű képet tükröz a közállapotokról az érdeklődő állampolgárok számára. Mint Bálint József, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke mondotta: „Szocialista társadalmi rendszerünkben a statisztikai vizsgálódás legfontosabb tárgya az ember, a társadalmi osztályok, rétegek fejlődése. Elképzelésünk szerint az ilyen jellegű vizsgálatokat a jövőben fokozni kell. Ezért hozzákezdtünk a társadalomstatisztikai rendszerünk olyan komplex fejlesztéséhez, amely — az oktatástól az egészségügyi viszonyokig, a jövedelemelosztástól a társadalmi átrétegeződésig — összefüggő és rendszerezett képet nyújt a változásokról, tendenciákról. Statisztikánknak a társadalomtudományok segítségével a fejlett szocialista társadalom építésének időszakában a nagymérvű szerkezeti változások közepette folyamatosan figyelnie kell a társadalom osztálytagozódását, a munkásosztály számszerű kiterjedését, belső összetételét, helyzetét a korábbi időhöz viszonyítva és a társadalom többi rétegeihez képest. Folyamatosan vizsgálnunk kell a parasztság és az értelmiség helyzetének változását is.” Nem kétséges, hogy a társadalom arculatának differenciáltabb megrajzolása elképzelhetetlen ma már statisztikai adatok és értékelések nélkül. Mindebből látható, a szocializmus építésében elért előrehaladással párhuzamosan módosult, gazdagodott a statisztika szerepe, feladata. Az őszi ülésszakon elfogadott törvény figyelembe veszi a statisztikai munka megosztásának szükségességét. Ez abból fakad, hogy mindazok számára, akik valamilyen szinten irányítanak, vezetnek, biztosítani kell a vezetéshez szükséges információkat. Ennek következtében a törvényjavaslat megkülönbözteti a központi állami statisztikát és az igazgatási statisztikát, vagyis a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek és a tanácsok statisztikai tevékenységét. Végül a törvény intézkedik az adatszolgáltatók védelméről. Ennek célja az, hogy az adatszolgáltatók magántermészetű bevallásai ne kerülhessenek illetéktelenek birtokába, összefoglalva tehát: az új törvény elősegíti mind a belső, mind a nemzetközi közvéleménynek tájékoztatását, s kózkinccsé téve, a tudományos elemzésekhez szükséges adatokat és általában a szocializmus építése során elért eredményeket, nemcsak megerősíti hitünket, hogy jó úton haladunk, hanem eszközt is ad az országvezetés, a tudomány, a nép kezébe, az ellenőrzéshez, az értékeléshez, a továbblépéshez nélkülözhetetlen jó eszközt. Pethő Tibor 2
