Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)

1973-05-26 / 11. szám

’'Újra tgjjiiH az iskoláiban ötmi fan érdhégi talÁlkűzfraz tgijkm Jttaikó — Jelen! — Jelen! — Meghalt! — Jelen! — Nem tudunk róla! — Beteg! — Igazoltan távol! — írt! — Meghalt! — Nem tudunk róla! — Meghalt! — Jelen! — Elesett! — Jelen! A névsorolvasás az egykori Markó utcai főgimnázium, „a Berzsenyi” fizikatermében folyt egy közelmúlt vasárnap dél­előttös Ha egy iskolában névsorolvasás van júniusi vasár­napon, amikor ott az uszoda, a sziget, a liget, a foci, a vurstli, a korzó, az csak valami rendkívüli gyülekezet lehet. De a névsort dr. Huszti László csak olvassa-olvassa száz­harmincegy néven át: „Poloszlay Zoltán, doktor Radnai End­re, Rácz Miklós, Reidner Richard, Réti Sándor, Rubányi Vil­mos, Ruttkay Pál...” — és a padokból hol itt, hol ott felel­nek rá: „Nem tudunk róla! Meghalt! Jelen! Nem tudunk ró­la! Jelen! Meghalt! Nem tudunk róla!...” Csakugyan rendkívüli gyülekezet: ötvenéves érettségi talál­kozó. Aközül a százharmincegy fiú közül, aki 1915 és 1923 között idejárt az A-osztályba meg a B-be, harminckettő azt mondja: „Jelen!” A harminckettőből tíz van úgy jelen, hogy hazajött erre az alkalomra. Hazajött Londonból és Lausanne­­ból és Párizsból és Croydonból. Ketten úgy vannak itt, hogy az egyik tizenkét év után Párizsból, a másik huszonhét év után Sao Paulóból hazatelepült. Van, aki levélben igazolta távollétét Moszkvából és Newtownból és a kaliforniai Sher­man Oaksból és New Yorkból. Van, aki nem igazolta magát Brüsszelből és Mexico Cityből és Cincinnatiból — majd kap is intőt! A többiek? A többiekről „nem tudunk”, a többi „meghalt”, „elesett”, „beteg” ... A névsor ugyanis nem egyszerűen betűrendbe szedett ne­vek egymásutánja, hanem egy apró részlet világtörténelem. És a padokból innen is, onnan is felelő férfihangok nem egy­szerű jelentkezések csak, hanem szólnak belőlük sorsok is: „meghalt, nem tudunk róla, beteg, elesett”. Azalatt, míg ők is­kolába jártak, megtörtént egy világháború, megtörténtek for­radalmak, ellenforradalmak, férfikoruk java idején megtör­tént a második világháború és megtörtént szülőhazájukban a döntő fordulat. A hetedik évtizedét élő magyar korosztály sor­sának hangja szól, amikor az egyik padban feláll egy vasár­napra öltözött, ápolt kis öregúr és félvidáman-félkomolyan azt mondja: — Tessék engem visszaírni! — Hová? — Az osztálykönyvbe. Mert engem onnan 19-ben töröltek. A Tanácsköztársaság bukása után kicsaptak innen. Kereske­delmiben végeztem. De négy évig veletek jártam. Százharminckettediknek bekerül a névsorba Bródy Fe­renc neve. És pótlólag, harmincharmadiknak, ő is jelentke­zik: — Jelen! Nem is olyan egyszerű névsor ez. Hanem egy apró részlet a világtörténelemből. Ahogyan apró részlet, szinte észrevétlen részlet a hazai történelemből egy szó, amelyet az egykori önképzőköri elnök, ma az Operaház jogtanácsosa, dr. Hámor Frigyes kiejt meleg, pajtási, lírai.és emlékező, egy elmúlt és a ma is érvényes diáknyelv csipkelődéseivel élő beszédében. A beszédben, amely emelkedett is, meg közvetlen is, éppen olyan, amilyen ünnepinek egy beszédnek az ötvenedik találkozón és amilyen csínytevőnek egy beszédnek az iskolapadok közt lennie kell. A szó, amit egy mellékesen ejtett mondatban kimond, a mai Magyarországon nem is érthető, a mai nemzedék fülének isme­retlen. De az akkori Magyarországon rettegett volt, mert a nyomorúságot jelentette, azt jelentette, hogy voltaképp hiá­bavaló volt elvégezni a nyolc gimnáziumot, azt jelentette, hogy egy ember élete kátyúba jutott. A mellékmondatba szőtt szó ez: — ... és volt bélista ... Ez elől, a bélista elől, az állástalanság elől és sokféle más fenyegetés elől szóródott szét a világba ez az osztály, száz­harminckét fiatal, pályakezdő, nagy álmú ember, aki most, hajló életkorában visszajött ebbe az egykori iskolaterembe, megölelni egymást, kezet fogni egymással, ráismerni egy­másra, jó tanulóként beülni a padba, meghallgatni a régi ön­képzőkör! elnök köszöntőjét és emlékezni, emlékezni. Egy művelt beszéd közben visszaemlékezni arra az alapművelt­ségre, amelyet nekik ez az iskola adott, a híres „Berzsenyi” és a nagy hírű tanári kara: Benedek Marcell tanár úr, Szme-tana tanár úr, Csopey tanár úr, Schmiedt, Virág, Glatz, Hla­­vathy, Ambrózy tanár úr. Visszajöttek egy kicsit rendetlenkedni is ezek a hetven felé közeledő öregdiákok ebbe a régi terembe, mint az egy­kori tízpercekben. Abban a tízpercben, amely egy mai tanár­nő, Ránki Júlia köszöntője — a tanárnő bármelyiküknek az unokája lehetne — és a névsorolvasás közt eltelik, a rend megbomlik az osztályban, a nebulók csoportokba verődnek: az egyik sarokban a Párizsból jött André Kostolányi dedikál­ja az osztálytársaknak a „Pénz, a nagy kaland” címmel Mün­chenben kiadott, legújabb könyvét, a másikban összehajolnak ősz fejek s a gesztusokból, a mosolyokból, a szemük járásából nem nehéz megérteni, hogy egykori kislányokról súgnak ösz­­sze. Most lehet, szünet van, tízperc van, kimenő van a múlt­ba, asszonyok csak a royalbeli banketten vehetnek részt, ide, a suliba, csak a fiúk jöhettek el. Kötetlenek egymással, nyitottak egymás felé, beléjük látni mégsem lehet. Bizonyos, hogy büszkék egymás pályafutására, a karrierre, amelyet az egyik itthon, a másik odakinn meg­tett. Büszkék arra, hogy az egyik idegenben is megállta a helyét, a másik meg idehaza küzdött meg egy nehézsúlyú fél évszázaddal. De hogy milyen érzések rajzanak azokban akik ötven esztendő múltán most látják először viszont egy­mást, ki tudja? Méregetik egymást kézfogás közben s önma­gukat is nézik egymás tükrében: én is így megváltoztam, raj­tam is megvannak még azok az ifjú vonások, amelyekről rá­ismertem? Megöregedtem én is? Ilyen fiús maradtam? Ki tudja, mi mindenre gondol egy férfi, mi mindent érez, ha nagy idő után a régi iskolába, az osztálytársak közé egyszer visszatér? Ki tudja, mit lát, ha a terem ablakán kipillant a Markó utcára, ahol a törvény háza éppúgy ott áll, mint akkor, régen, a mentők háza is ugyanott, s ugyanott a vetélytársiskola is, a „Markó-reál”? Nem lehet tudni, hogy az emlékeken át mit lát az utcából, a kerületből, a városból, mit a teljes, kerek hazából, ha felnőtten s bölcsebb szemmel szétnéz benne. Ezeknek a férfiaknak, ezeknek az egykori fiúknak az arcán most az olvasható, hogy örömük van. Hogy meghitten, hogy jól érzik magukat érettségi találkozójuk évadján, tavasz végi vasárnap délelőtt. Hogy otthon találják magukat itt mind­­ahányan. Azok is, akik itt élnek, azok is, akik egy meleg, em­lékező percre hazajöttek. Mátray-Betegh Béla ismeriOn a WO éves Budapest történetét? A magyar főváros - Budapest - 1873-ban létesült három város: Buda, Pest és Óbuda egye­sítéséből. A 100 éves évfordulóra jelent meg Budapest Főváros Tanácsa kiadásában a főváros tör­ténetét - a legrégibb időktől napjainkig - 5 kötetben bemutató BUDAPEST TÖRTÉNETE Az első két kötet már elkészült, s rövidesen a további kötetek is napvilágot látnak. Az I. kötet: Nagy Tibor-Győrffy György-Gerevich László: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ŐSKORTÓL AZ ÁRPAD-KOR VÉGÉIG (1301) Szerkeszti: Gerevich László A kötet angol és orosz nyelvű tartalomjegy­zéket és képjegyzéket is tartalmaz. 430 oldal — 21X29 cm — 242 szöveg közötti kép + 3 melléklet Vászonkötésben, többszínnyomású védőborí­tóval, • ára 123,- Ft BUDAPEST TÖRTÉNETE A KÉSŐBBI KÖZÉPKORBAN ÉS A TÖRÖK HÓDOLTSÁG IDEJÉN (1301-1686) Szerkesztő: Gerevich László—Kosáry Domokos 472 oldal — 21X29 cm — 224 szöveg közötti kép + 2 melléklet Vászonkötésben, többszínnyomású védőborí­tóval, ára 132,— Ft A III, kötet előreláthatóan ez év végén jelenik meg BUDAPEST TÖRTÉNETE A VISSZAFOGLALÁSTÓL A MÁRCIUSI FORRADALOMIG címmel II. kötet: Kubinyi András-Gerevich Lószló-Fekete Lajos A IV. kötet 1974-ben várható, de megrendelő sét előjegyezzük BUDAPEST TÖRTÉNETE BUDAPEST MÚLTJA BUDAPEST RÉGISÉGEI sorozat XVI. kötet: Szerkesztő: Gerevich László vászonkötés, borítóval 440 oldal, 48 fotóval, 22 rajzzal ára 100,— Ft XVIII. kötet: Szerkesztő: Gerevich László vászonkötés, borítóval 605 oldal, 128 fotóval, 96 rajzzal óra 170,— Ft XXII. kötet: Szerkesztő: Tarkányi Sándor vászonkötés, borítóval, 439 oldal, 134 fotóval, 89 rajzzal ára 193,— Ft FORRÁSOK BUDAPEST MÚLTJÁBÓL I. kötet: Szerkesztő: dr. Ságvári Ágnes Források Buda, Pest és Óbuda történetéhez (1686—1873) ára 45,- Ft II. kötet: Források Budapest történetéhez (1873-1919) ára 63,- Ft III. kötet: Források Budapest történetéhez (1919-1945) ára 70-, Ft IV. kötet: Előkészületben Bernát Tivadar BUDAPEST TÁRSADALMA ÉS GAZDASAGA (1873-1973) ára 80-, Ft Gombos Zoltán BUDAVÁRI KERTEK Vasquez Károly PEST-BUDA ANNO 1838 — mappa, metszetekkel ára 52,- Ft ára 80,- Ft Wellner József RÉGI BUDAI ÉS PESTI LÁTKÉPEK - mappa, metszetekkel ára 90,— Ft BUDAPEST ENCIKLOPÉDIA ára 110,- Ft EZERÉVES BUDAPEST Szerkesztő: Mesterházi Lajos ára 120,- Ft BUDAPEST JELENE BUDAPEST FOTÓALBUM Szerkesztő: Vészi Endre ára 80,- Ft BUDAPESTI VÁLTOZATOK fotóalbum, szerkesztő: Reismann János ára 120,— Ft Granasztói Pál BUDAPEST EGY ÉPÍTÉSZ SZEMÉVEL vászonkötés, borítóval, 241 oldal, minden oldalon fotóval ára 98,- Ft BUDAPEST FOTÓALBUM Szerkesztő: Mesterházi Lajos ára 50,- Ft Csörnyei László BUDAPEST FÜRDŐI ára 87,- Ft BUDAPEST ÚTIKÖNYV Panoráma sorozat, fotókkal, rajzokkal, térképekkel Szerkesztő: Papp Miklós ára 97,- Ft BUDAPEST ÚTIKÖNYV 51 fotóval, 22 térképpel Szerkesztő: dr. Rohonyi Katalin ára 45,- Ft A NAGYKÖRŰT Műemlékeink sorozat, írta Ruisz Rezső fűzve, 40 oldal, 25 fotóval ára 6,- Ft A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM Műemlékeink sorozat, írta Zádor Anna fűzve, 56 oldal, 43 képpel ára 12,- Ft ' AZ ORSZÁGHÁZ Műemlékeink sorozat, írta Egry Margit fűzve, 71 oldal, 38 fotóval ára 12,- Ft Budapest történetével, tájaival, szépségeivel foglalkozó egyéb kiadványokból a fentieket azonnal tudjuk szállítani Megrendelését küldheti a Kultúra külföldi terjesztőihez, de közvetlenül is a K U LT Ú R A H-1389 Budapest Pf. 149. címre 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom