Magyar Hírek, 1972 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1972-09-16 / 19. szám
Szigeti József Budapesten tőit kde HAHÜ4 Szigeti József, korunk egyik legnagyobb hegedűművésze 80 éves. Születésnapja tiszteletére a Magyar Rádió Petőfi adója szeptember 5-i műsorán a külföldön élő magyar muzsikus legszebb hanglemezfelvételeit szólaltatta meg. Kárpáti József, a Magyarok Világszövetségének főtitkára a következő táviratban köszöntötte a művészt: SÁROSPATAKON TANÁCSKOZOTT A LENAU TARSASAQ cAz CJíztták oMutiuiujiip mini snitt nyilatkozata A sárospataki Rákóczi-várkastély lovagtermében rendezte meg idei tudományos ülésszakát a Nemzetközi Lenau Társaság. A társaság tagjai immár nyolc esztendeje kutatják a költő emlékeit, mindazokban az országokban, ahol élt és dolgozott. Hazánkhoz gyermekkora kapcsolja Nicolaus Lenaut. Nevelőapja Tokajban élt. Lenau a középiskola V. és VI. osztályát a sátoraljaújhelyi piarista főgimnáziumban végezte. Az idei ülésszak — dr. Mádl Antal, a társaság tudományos tanács elnökének megnyitója után — Petőfi, Lenau, Heine és európai kortársaik kapcsolatával foglalkozott. Ily módon az előadások a Petőfi-centenáriumhoz is kapcsolódtak. Az ülésszak elnökségében helyet foglalt dr. Fred Sinowatz osztrák oktatási miniszter, a nemzetközi Lenau Társaság elnöke. Későbbi nyilatkozatában Ausztria és Magyarország kulturális kapcsolatainak előnyös fejlődéséről beszélt, jelentősnek ítélte a bécsi Collegium Hungaricum tevékenységét, s mint mondotta Ausztria is tervezi kulturális intézet megnyitását Budapesten. Ennek érdekében építészeti pályázatot írnak ki. Az osztrák miniszter hangoztatta, hogy kitűnő kulturális kapcsolatok alakulnak ki a két ország egymással szomszédos területei között. Mindenekelőtt Burgenland, de Stájerország is, sikerrel teremtett ilyen kapcsolatokat a szomszédos magyar megyékkel. A jó kapcsolatok legutóbbi példája a kőszegi közös kultúrtörténeti tanácskozás volt. A Nemzetközi Lenau Társaság ülésszakának résztvevői Tokajba is ellátogattak, és márványtáblát helyeztek el Nicolaus Lenau egykori lakóhelyén, a Bethlen Gábor utca 25. számú ház falán. Josef Szigeti ,,De Crepon’’ BAUGY-SUR—CLÄRENS SUISSE Tisztelt Művész Úr! 80. születésnapja alkalmából a Magyarok Világszövetsége elnöksége és a magam nevében jó egészséget, további sikereket kívánok Kárpáti József az MVSZ főtitkára Parlamenti delegációk utazása Magyar parlamenti küldöttségek jártak külföldön: Csehszlovákiába Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Finnországba dr. Ortutay Gyula akadémikus, az országgyűlés kulturális bizottságának, valamint az Interparlamentáris Unió magyar—finn tagozatának elnöke vezetett delegációt. Külföldi parlamenti vendégek is tartózkodtak hazánkban, mégpedig a japán parlament felsőházának küldöttsége. Magyar—jugoszláv együttműködéssel hévízfeltárás folyik Szabadkán. * Spanyolországban vendégszerepeit a Magyar Állami Hangversenyzenekar Ferencsik János vezényletével. A santanderi fesztiválon San Sebastianban és La Corunában adtak hangversenyt. * A csehszlovákiai Tesla cég elektromos biztonsági berendezéseivel és a hazai Mechanikai Mérőműszerek Gyára riasztó készülékeivel gondoskodik a Nemzeti Múzeum és az Iparművészeti Múzeum legértékesebb kincseinek őrzéséről. A jászapáti Mészáros Lőrinc Gimnázium és Mezőgazdasági Gépszerelő Szakközépiskola baráti köre alapítványt hozott létre a munkás- és parasztszármazású tanulók támogatására. Elsőként, az egykor itt érettségizett dr. Hajdú Irén főorvos — szegény vasutas szülők gyermekeként, nagy nélkülözések árán tudta befejezni tanulmányait — ötvenezer forintot ajándékozott az alapítvány céljaira. * Egy 1563-ból származó páncéltörő tulajdonosa lett a Herman Ottó Múzeum. Az évszámmal megjelölt, 5 kiló súlyú középkori fegyvert egy borsodi kastélyban őrizték évszázadokon át, innen egy bányászhoz került, akitől egy orvos vásárolta meg. Most a múzeum őrzi. . * Angol nődelegáció — Lady Eirene White, az angol felsőház tagja és Millie Miller, a Brit Munkáspárt nőszervezetének volt elnöke — látogatott fővárosunkba a Magyar Nők Országos Tanácsa meghívására. * Magyartanárok és tanítók háromnapos szemináriumot rendeztek Szabadkán. A többi közt dr. Hegedűs András szegedi egyetemi tanár Németh László író pedagógiai elveiről tartott előadást. * Mozit kap a József Attila lakónegyed Budapesten. Az 500 személyes filmszínház építési költsége több mint 21 millió forint. * 50 éves a Szegedi Füvészkert, amely a világ mintegy 220 botanikus kertjével tart kapcsolatot és cserél szaporítóanyagot. Féltett történelmi emlékként őrzik itt a Kossuth Lajos torinói kertjéből Magyarországra küldött Cereus Perkviunus kaktusz leszármazottját. * Kulturális életünk gyásza: 66 éves korában elhunyt dr. Kovács Máté, az irodalomtudományok kandidátusa, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem könyvtártudományi tanszékének vezetője. A színházi világ a 68 éves korában elhunyt Keleti Lászlót, a Thálla Színház kiváló művészét gyászolja. » Széchenyi István 1808. november 8-án kiállított iskolai bizonyítványát találták meg a 200. éves születésnapját ünneplő szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium dokumentumai között. * Ex libris kiállítás nyílt a Mezőgazdasági Múzeumban. A XVI. századtól napjainkig bemutatott anyag legrégibb és egyik legértékesebb ex librise Dürer 1504-böl származó műve, amelyet a nagy humanistának, Plrckhelmer Wllllbaldnak készített. A világviszonylatban is Jelentős gyűjtemény egy részét Lippóczy Norbert, Lengyelországban élő magyar származású agrármérnök 1969-ben adományozta a Mezőgazdasági Múzeumnak. * Salgótarjánhoz csatolták Zagyvarónát. A két település az utóbbi években már csaknem egybeépült, a község lakosságának egyharmada salgótarjáni üzemekben dolgozik. Zagyvaróna Salgótarjánhoz csatolásával a város lakosságának száma meghaladja a 40 ezret. * Finnországban szerepelt legfiatalabb színházunk, a 25. Színház együttese, a magyar—finn barátsági hónap alkalmából. A Fényes szelek és a Tou O igaztalan halála című drámákat mutatták be öt alkalommal. * Száz évvel ezelőtt, 1872-ben szavazta meg az országggyűlés azt az 50 ezer forintot, amelyből az 1873-as bécsi iparművészeti világkiállításon műtárgyakat vásároltak és ezzel megvetették az alapját a Magyar Iparművészeti Múzeumnak. A jubileumi rendezvényre októberben kerül sor, nagy európai iparművészeti intézmények vezetőinek részvételével. * Hazánk első háromszázágyas szövetkezeti üdülőszállóin épül fel Harkányban, amelyet „részvénytársasági alapon*’ hoznak létre a termelőszövetkezetek, a szakszövetkezetek és a szövetkezeti társulások. * A Hétfői Hírekben olvastuk: Liszt Ferenc életrajzához eddig ismeretlen adatokra bukkant a Dunapataj múltját kutató Pastyik István történész, a Pataji Múzeum igazgatója. A levéltári okmányokból kiderült, hogy a község lakossága, szabadulni akarván a feudális földesúri elnyomás alól, az 1840-es örökváltságtörvény alapján meg akarta vásárolni a határban elterülő földeket. Bankkölcsönt vettek fel, de az kevésnek bizonyult, s ekkor pesti ügyvédjük, Szeles Lajos, Liszt Ferenchez fordult, akiről tudta, hogy minden magyarországi hangversenyének jövedelmét jótékony célokra fordítja. A nagy művész nyomban segített: ötvenezer forintot adott Dunapataj parasztjainak. Most harminc esztendeje, 1942. szeptember 4-ón halt meg Móricz Zsigmond, a magyar prózairás, a kritikai realizmus nagy mestere. A kaplonyi ménes nagyhírű volt abban az időben. *4 gróf Károlyiak tisztavérű angol méneket tartottak s ezek messze földről csalogatták a lószerető urakat, meg a lókötő parasztokat. Sós Gyurka uralkodott akkor a felsőtiszaháti síkon; ez a parasztbetyár néha esztendőkig nem adott hírt magáról, mindenki tudta, hogy kisari féltelkes gazda; máskor meg egy hónap alatt úgy fellovait három vármegyét, hogy esztendőkig zúgott tőle a világ. Sós Gyurka egyszer csak elszánta magát, hogy megkerít egyet a gróf csődörei közül. Első próbálkozásra nem sikerült, de legalább egy pompás, esztendős forma csikót, vagy ahogy Kisarban mondják „lófiót” elkantározott. Jókedvűen kocogott hazafelé. Jó messze van a károlyi határ a Tisza-parti kis faluhoz, odavalósi ember holtig emlegeti ma is, ha egyszer életében megtette ezt az utat, csak Sós Gyurkának nem volt messzi ez a messzi. Szépen megvirradt, mikor egyszer csak két pandúr akadt szembe a betyárral a harmatos mezőn. A verespántos legények rögtön megismerték a csikót, hogy nem a görbe, száraz kis parasztló ellette, hát űzőbe vették Gyuri gazdát, aki hamarosan befordult a szomszédos „hálvány”-mocsárba. Jó ideig gázolták a sarat, nádat, gyékényt, szitytyót, a sulymos vizeket s a pandúrok egyre közelebb érték az embert. Mert a betyár nagyon sajnálta a csikót. Gyenge az még ilyen hajszára, azt is csak meg ne bánja, hogy ilyen éktelen nagy utat tett meg egyhuzomba. 0 nem teszi tönkre a jószágot! Kivádolt egy tisztásra, megállott, leszállt a lóról s bevárta az üldözőit. Lesz, ahogy lesz! Meg is csutakolta a reszkető csikót, mire a két pandúr odaért félvont puskával. — Aggyisten! — köszönt nekik barátságosan, ahogy azok kievickéltek a pocsétából. — Aggyisten! — fogadta a két pandúr. Már látták, hogy itt ésszel kell élni, a betyár nem akar ökölre menni. — Hun járnak erre keemetek? — kérdezte a betyár. — Ezt a csikót kerülgetjük — vetette oda hegyesen a nagyobbik pandúr. — Ezt? ... Hajsz e bion megérdemli. Jó vér. — Hunnan való a? — E? Biz e nem kis helyrül. A Károlyi gróf ménesibül — szólt természetes hangon a betyár. — Ügyi mondtam! — rikkantott a kisebbik pandúr a társára. — A kocsordiba nem terem ilyen! Láttam én azt messzirül. A nagyobbik pandúr vállra akasztotta a puskát, elővette a koréból a dohányzacskót, meg a pipát s míg megtöltötte, csendesen szemlélte a csikót. — Kocsordi? — mondta a betyár. — Hásze a is jó mnienes, de e’ la! e’ nem ott termett. Ezt meg lehet niezni. A nagy pandúr a felsülése után igen elhallgatott, ellenben a másik leugrott a lováról, úgy gusztálta, nézte, léptette a nyalka csikót. — Meg fogja ütni a tizenhét markot! — mondta. — Meghiszem azt — szólt öntelten a betyár, a gazda. — Megér három darab százast esztendőre, — vélte a pandúr. — Meg egy ezereset, — eresztette a szót a foga kö- • zül a tulajdonos. 2
