Magyar Hírek, 1972 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1972-12-23 / 26. szám

A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE UTAZÁSI ÉS TÁJÉKOZTATÓ IRODÁJÁNAK 1973. ÉVI PROGRAMJAVASLATAI Egynapos kirándulások A fejlődés meggyorsításáért BESZÉLGETÉS ERECIN JÓZSEFFEL, AZ ORSZÁGOS TERVHIVATAL ELNÖKHELYETTESÉVEL 1. PETŐFI SÁNDOR EMLÉKTORA Időpontok: július 5-e, július 24-e, augusztus 7-e, augusztus 22-e. Otvonal: Budapest — Durvavecse — Solt — Kiskő­rös — Soltvadkert — Jakabszállás — Kiskunfélegy­háza — Kecskemét — Budapest. Program: Dunavecse: a Petőfi édesapjának egykori mé­szárszékében berendezett tájmúzeum megtekintése. Kiskőrös: látogatás abban a Petőfi utcai házban, amelyben 1822 Szilveszter éjszakáján nagy költőnk született és amelynek két szobája ma Petőfi emlék­múzeum. Az iskolánál megtekintjük a költő legré­gibb, 1861-ben készült mellszobrát. Ebéd: Kiskőrö­sön. Kiskunfélegyháza: az 1819-ben épült Hattyú-ház meglátogatása, amelyben Petőfi édesapjának mé­szárszéke volt, a költő Itt töltötte gyermekévei nagy részét. Az eredetileg Segesváron állt Petőfi­­szobor megtekintése. A börtönmúzeum bemutatása. Kecskemét: városnézés és rövid pihenő. Indulás reggel V28-kor a Magyarok Világszövetsé­ge székháza elől. (Budapest VI., Benczúr u. 15.). Visszaérkezés az Engels téri autóbusz pályaudvar­ra. Részvételi díj ebéddel, belépődíjakkal együtt: 9 USA-dollár. Jelentkezési határidők: június 21-e, július 10-e. Július 24-e, augusztus 8-a. 2. BUDAPEST — HATVAN — SALGÓTARJÁN — BUDAPEST. Időpontok: Június 28-a, július 19-*, augusztus 23-a. Program: Aszód: a Petőfi-emlékhely meglátogatása. Salgótarján: látogatás az üveggyárban, ebéd és városnézés. Indulás reggel 8 órakor az MVSZ székháza elől. (Budapest, VI., Benczúr u. 15.). Visszaérkezés az Engels téri autóbusz pályaud­varra este 8 óra tájban. Részvételi díj: 9 USA-dol­lár. Jelentkezési határidő: június 14-e, július 5-e, augusztus 9-e. 3. BUDAPEST — CEGLÉD — BUDAPEST Időpontok: július 10-e. augusztus 14-e. Program: a ceglédi Kossuth-múzeum megtekin­tése, ebéddel és borkóstolóval egybekötött látogatás a termelőszövetkezetben. Indulás reggel 8 órakor az MVSZ székháza elől. (Budapest VI., Benczúr u. 15.). Visszaérkezés az Engels téri autóbusz pályaud­varra este 8 óra tájban. Részvételi díj: 9 USA-dollár. Jelentkezési határidő: Június 26-a, július 31-e. 4. BUDAPEST — SZENTENDRE — VISEGRAD — ESZTERGOM — DOBOGÓKŐ — BUDAPEST Időpontok: július 4-e, augusztus 1-e. Program: Szentendre: városnézés. Esztergom: városnézés és a bazilika megtekinté­se, ebéd. Dobogókő: séta. kilátás a Duna-kamyarra. Indulás reggel 8 óraikor az MVSZ székháza elől. (Budapest, VI., Benczúr u. 15.). Visszaérkezés 19 órakor az Engels téri autóbusz pályaudvarra. Részvételi díj: 7 USA-dolár. Jelentkezési határidő: június 20-a, július 18-a. 5. BUDAPEST — GYÖNGYÖS — EGER — BUDA­PEST Időpontok: július 12-e, augusztus 9-e. Program: Eger történelmi emlékeinek megtekintése, ebéd. Borkóstoló az állami pincegazdaságban. Indulás reggel 8 órakor az MVSZ székháza elől. Visszaérkezés az Engels téri autóbusz pályaudvar­ra este 9 óra tájban. A túra ára: 9 USA-dollár. Jelentkezési határidő: június 28-a, július 26-a. 6. BUDAPEST — SZÉKESFEHÉRVÁR — SIÓFOK — TIHANY — BALATONFÜRED — BUDAPEST Időpontok: július 18-a, augusztus 8-a. Program: Székesfehérvár: városnézés. Tihany: séta, a műemlékek, múzeumok, stb. meg­tekintése. Balatonit:red: ebéd és fürdés. Indulás reggel 8 órakor az MVSZ székháza elől. (Budapest, VI., Benczúr u. 15.). Visszaérkezés az Engels téri autóbusz pályaudvar­ra este 8 óra tájban, A túra ára: 9 USA-dollár. Jelentkezési határidő: Július 4-e. július 25-e. FÉLNAPOS KIRÁNDULÁSOK BUDAPEST — TÖK — BUDAPEST Időpontok: július 27-e, augusztus 17-e. Program: a tökd Egyetértés Termelőszövetkezet megtekintése, vacsora és borkóstoló a pincészetben. Indulás 14 órakor az MVSZ székháza elöl. (Bu­dapest, VI., Benczúr u. 15.). Visszaérkezés az Engels téri autóbusz pályaud­varra este 9 óra tájban. A túra ára: 6 USA-dollár. Jelentkezési határidő: július 13-a, augusztus 3-a. A felsorolt túrákra csak a magyar egyesületek­nél lehet Jelentkezni, a megadott határidőkig. Iro­dánk egyéni jelentkezéseket nem fogad el. A túrák legalább 30 személy jelentkezése esetén indulnak. BUDAPESTI VÁROSNÉZŐ KÖRSÉTÁK ÉS KIRÁNDULÁSOK 1. Háromórás városnézés autóbusszal május 1-től október 14-ig naponta, délelőtt 10 órakor, délután 2 és 5 órakor. Október 15-től április 30-ig naponta délelőtt 10 órakor. Részvételi dij személyenként 2,20 USA-dollár. 2. A budai hegyvidék megtekintése május 14-től szeptember 29-ig, szerdán és szombaton 16,30-tól. Részvételi díj személyenként 2,20 USA-dollár. 3. A Parlament és a Vár megtekintése egész éven ál hétfőn, szerdán és pénteken délelőtt 10,30 óra­kor, május 14-től szeptember 28-ig 13,30 órakor is. Részvételi díj személyenként 2,60 USA-dollár. ’ 4. Budapest by Night május 2-től szeptember 30- lg, szombat kivételével mindennap 20.30 órakor, október 1-től április 30-ig szerdán és pénteken 20,30 órakor. A részvevőket a. szállodáknál veszik fel a buszok. Részvételi dij személyenként 11 USA-dol­lár. 5. Goulash Party: május 11-e és október 1-e kö­zött az IBUSZ Goulash Partykat szervez a budai hegyekben, A részvevőket közvetlen autóbusz szál­lítja szállodájuktól a Partyra, majd visza. Részvé­teli díj személyenként 6,50 USA-dollár. A gazdasági élet nem ismer megállást. Az eredmények, a megvalósított tervek után új feladatok, új gondok következnek. A szünte­len változás szüntelen munkát kíván. A szo­cialista magyar gazdaság történetében új lapot nyitott 1968. január 1-e, amikor a reform élet­be lépett. Céljaink valóra váltásához a gaz­daságirányítási rendszer alkalmas és hatékony eszköznek bizonyult — mint a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának november 14—15-i ülésén megállapította. Ezen a tanácskozáson behatóan elemezték hazánk gazdasági helyzetét is. A mértéktartó, gondos Drecin József kutatás minden fejlődés előfeltétele, a gaz­dasági organizmus szakértői is csupán körül­tekintő előkészületek után tudják kijelölni a továbblépés útját. Nem új ösvényről van szó, mivel a gazdaságirányítási reform alkalmas és jó keret az új feladatok megoldására. A magyar gazdasági élet egyik központjában, az Országos Tervhivatalban ezekről a felada­tokról. eredményeinkről és terveinkről beszél­gettünk Drecin Józseffel, az Országos Terv­hivatal elnökhelyettesével. A Központi Bizottság határozata szerint a jövő évi népgazdasági terv előírja a nemzeti jövedelem és az ipari termelés 5—6 százalékos növekedését. Érvényesíte­ni kell azt a fő követelményt, hogy a ter­melés az eddiginél jobban megfeleljen a hazai és a külkereskedelmi szükségletek­nek. Mit jelent ez a terv a magyar gaz­daság jövő évi fejlődése szempontjából? — Az ipari termelés és a nemzeti jövede­lem 1973-ra előirányzott 5—6 százalékos nö­vekedése a gazdasági fejlesztés további töret­len folytatását jelzi. Ez az alapja hazánk to­vábbi gazdasági és kulturális nívóemelkedé­sének. Az előirányzott gazdasági növekedési ütem egyébként a negyedik ötéves terv 1973. évi célkitűzéseinek teljesítését biztosítja. Ez a növekedés hazánkban már régóta a teljes foglalkoztatás körülményei között megy vég­be, sőt az utóbbi két-három évben .egyre erő­sebben hat a munkaerőhiány. Ezért 1973-ban is — csakúgy mint az idén — a gazdasági növekedés csaknem teljes egészében a munka termelékenységének fejlődése alapján valósul meg. Ez igen nagy dolog hazánkban és a tech­nika állandó fejlesztését, a korszerű munka­szervezés elsajátítását, a piaci szükségletek­hez való pontosabb igazodást követeli meg az irányító, tervező és fizikai munka minden posztján. A világsajtó is sokat foglalkozik a beru­házások hazai helyzetével. A Központi Bi­zottság határozatában erről is szó esett Milyen gondok foglalkoztatják a magyar gazdaságvezetést? Milyen beruházások kapnak „zöld utat”? — Az elmúlt két évben a beruházási piacot Magyarországon túlfűtöttség jellemezte. Eb­ben kétségtelenül szerepet játszott a fejlődés gyorsításának egészséges türelmetlensége is, hiszen évek óta megszoktuk, hogy nagysza­bású beruházási politikával szívósan, fokról­­fokra kell leküzdenünk az ország elmaradott­ságát. Mégis, 1970-ben és 1971-ben kedvezőt­lennek ítéltük a beruházások mértékét, és ezt a folyamatot életszínvonalpolitikánk érde­kében is le kellett fékezni. Ez 1972-ben már sikerült, és elértük, hogy a beruházások a nemzeti jövedelemmel arányosan növekedtek. A beruházási piac lefékezése nem jelent azon­ban egy helyben topogást, sőt, gazdaságunk fejlődésének kulcsterületein beruházásaink to­vábbra is igen dinamikusan növekednek. To­vább folytatjuk a gazdaságunk korszerűsíté­sét szolgáló kormányzati programjainkat. En­nek keretében — túlnyomórészt a szovjet kő­olaj, valamint a hazai és a szovjet földgáz felhasználásával — fokozatosan új alapokra helyezzük energiarendszerünket. A kőolajfel­dolgozás bővítésével és a kőolajtermékek fel­dolgozásával kapott nyersanyagokra alapozva nagy petrolkémiai fejlesztés indult meg ebben az ötéves tervidőszakban, hogy a magyar mű­szál- és műselyemipar — az alumíniumipar mellé felzárkózva — iparunk, építőiparunk és mezőgazdaságunk szilárd alapanyag bázi­sává váljék. Űj műtrágyagyár is épül és új cementművek kezdenek termelni. Űj techni­kai alapokra helyezzük a könnyűipart, amely már eddig is hírnevet szerzett hazánknak. 1975-ig megoldjuk jó hírű autóbusziparunk rekonstrukcióját, és mintegy tízezer korszerű autóbuszt tudunk majd előállítani. Nagy lé­pést teszünk előre az elektronikában, főleg a számítógép-iparban, itt is együttműködve a szocialista országokkal. — Továbbra is nagy összegeket áldozunk a szolgáltatások fejlesztésére, a lakás- és vá­rosépítésre, az egészségügyre, az oktatásra. Az utóbbi tíz évben meggyorsult városaink fej­lődése, korszerűsödött közlekedésünk. Buda­pest, Szeged, Debrecen, Pécs, Győr, Szombat­hely, Eger, Nyíregyháza, Veszprém, Sopron, a Balaton-part arculata jelentősen változott. Sorolhatnám tovább annak bizonyítékait, hogy beruházásaink jó célokat szolgálnak, s a sza­bályozás nem jelent megtorpanást fejlődé­sünkben, csak ésszerű mértéktartást. Gond­jaink természetesen vannak, és ezek abból adódnak, hogy évszázados lemaradás ellen küzdünk, amivel mindig együtt jár a viszony­lagos tőkehiány. Ez a dinamikus fejlődésben lévő országok ismert problémája. Nem va­gyunk megelégedve beruházásaink megvaló­sításának időszükségletével; még mindig so­káig építünk gyárakat. Elégedetlenek vagyunk a munkaszervezés színvonalával is. Ezért ezek a kérdések állandóan napirenden vannak a magyar gazdasági életben. Bér- és áremeléseket is előír a Központi Bizottság határozata, a többi között a tej árának emelését. Miképpen illeszkednek bele ezek az intézkedések az általános életszínvonal-politikába? Milyen gazdasá­gi összefüggések teszik szükségessé a vál­tozásokat? — A Központi Bizottság novemberben gaz­dasági és politikai meggondolásokból haté rozatot hozott az életszínvonal-politika meg­erősítésére is, főként a nagyüzemi munkás­ság életszínvonalának emelése érdekében. Ez igen összetett kérdés. Fő vonásaiban arról van szó, hogy állami ipar és az állami építő­ipar mintegy 1,3 millió munkásának és mű­vezetőjének március 1-től átlagosan 8, illetve 6 százalékkal emelkedik a bére az országos 3—4 százalékos bérnövekedésen kívül. így ezekben a szektorokban az 1973. évi bérek átlag minimálisan mintegy 8—10 százalékkal növekednek. A központi béremelési intézke­désekkel nem érintett szektorokban a növe­kedés mintegy 4 százalékos lesz. Az átlagos árszínvonal — egyes tervszerű árintézkedé­seink és egy mérsékelt, nem tervszerű körül­belül évi 2 százalékos folyamatos árszintnö­vekedés következtében — emelkedik, így az érintett körben mintegy 5,5 százalékos reál­bérnövekedést biztosítunk egy keresőre vetít­ve. Ez jelentős fejlődést jelent, nagyobbat, mint terveztük. A központi béremelési intéz­kedésekkel nem érintett szektorokban a reál­keresetek ennél kisebb mértékűek lesznek, ezen belül egy viszonylag szűk rétegnél pedig nem számíthatunk a reálkeresetek növekedé­sére. — Ami a tervszerű árintézkedéseket illeti, a tej és tejtermékek, az égetett szeszesitalok és dohányáruk árait emeltük fel, valamint a gépkocsik adóját. A tej és tejtermékek ár­emelését a családi pótlékban, a nyugdíjak­ban, az ösztöndíjakban, járadékokban, a gyer­mekgondozási segélyben ellensúlyoztuk, meg­térítettük. így ezekben a viszonylatokban nem, vagy csak elhanyagolható mértékben lesz jö­vedelemcsökkenés. Az árintézkedésre a tej és tejtermékeknél azért volt szükség, mert a me­zőgazdasági felvásárlási árak és feldolgozási költségek együttesen jóval magasabbak vol­tak, mint a kiskereskedelmi eladási árak, és a költségvetés ilyen célú támogatása egészség­telenül magas mértéket öltött, sőt a közgaz­daságilag torz ár-arányok zavarták a szarvas­marha-tenyésztésben való gazdasági érdekelt­séget is. Megjegyzem, hogy az áremelési in­tézkedések után is fenn kell tartani némi ál­lami támogatást eme termékek forgalmában. A többi cikk áremelését egyéb költségvetési kiadások ellensúlyozása érdekében hajtottuk végre, de ezek — a cigaretta kivételével — elsősorban a magasabb jövedelmű rétegeket érintik. Már eddig is sok erőfeszítést tettünk kül­kereskedelmi kapcsolataink erősítéséért. Milyen irányban haladunk tovább, a gaz­dasági együttműködés milyen korszerű formái fontosak számunkra? — Amióta kiemelkedtünk a gazdasági el­maradottságból, hazánk egyre „nyitottabb” gazdasággá válik, vagyis nő a külkereske­delem és a nemzetközi kooperáció szerepe gaz­daságunkban. Fejlődésünkkel együtt nő a jö­vőben a nemzetközi gazdasági kapcsolatok sú­lya. Nem szabad elfelejteni, hogy kis ország vagyunk és tervszerű gazdálkodást folytatunk, vagyis számunkra e két okból nagyon fontos a külkereskedelmi stabilitás is. Ezt nagyobb­részt a szocialista országokkal folyó együtt­működés biztosítja, amely tartós import- és exportpiacokat jelent. De elméletileg is vall­juk, és gyakorlatilag is sokat teszünk annak érdekében, hogy becsületes kereskedelmi sza­bályok mellett fokozzuk kereskedelmi kap­csolatainkat a nem szocialista országokkal. Sőt, tartós egyezményekre, termelési kooperációra is törekszünk, az egyenjogúság alapján. Tő­lünk magyaroktól sohasem indult ki semmi­lyen kereskedelmi embargó vagy megkülön­böztetés. Nem keverjük össze a politikát a kereskedelemmel, a gazdasági közeledés hívei vagyunk, természetesen az ország szocialista arculatának megtartása mellett. Számos nem szocialista országgal javultak kapcsolataink, de még nagyobb lehetőségek is lennének, ha nem sújtanának bennünket különböző disz­kriminációk. A magunk részéről igyekeztünk elhárítani a nálunk meglévő gátló tényezőket, a felesleges bürokráciát. Vállalataink önálló­sága, devizagazdálkodási rendszerünk rugal­massága, vámegyezményekre való hajlandó­ságunk, stabil gazdaságunk, az állami garan­ciák, tartós vásárlási készségünk, s nem utol­sósorban egyre nagyobb számú versenyképes termékünk és kooperációs kapcsolatra érett kapacitásaink, mind-mind megannyi tényező, amely a mainál is fejlettebb együttműködés­re vezethet a nem szocialista országok és Ma­gyarország kapcsolatában. m. j. 1872-1972 BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK CENTENÁRIUMA 1872-ben megszületett 1873-ban megvalósult Budapest egyesítésének terve A kiadók az évfordulóra a következő kiadványokat jelentették már meg: A régi Budapest erkölcse Válogatta: Siklóssy László Ez a szórakoztató, olvasmányos könyv eredetileg három kötetben jelent meg az 1920-as években. A jelenlegi új kiadást a három kötet legérdekesebb, kifejezetten budapesti részeinek összeállításával készítette elő a kiadó. Régi Budai és Pesti látképek Válogatta: Wellner József Nagyalakú mappa, 17 fekete-fehér és 7 színes korabeli metszet és akvarell repro­dukciót tartalmaz, ezenkívül négy füzetet, magyar, német, angol és francia nyelvű előszóval, s a reprodukciók jegyzékével, ára 90,— Ft. Pest—Budai városképek Granasztói Pál bevezetőjével Színes, lakkozott papírkötésben, 35 oldal szöveggel, közte 14 illusztráció, ezenkívül 54 egészoldalas képtábla, közte 14 színes képpel, ára 27,— Ft. Budapest társadalma és gazdasága 1873—1973 Szerkesztette: Bernát Tivadar A kötet áttekintést ad a főváros népességi, gazdasági, közlekedési, kereskedelmi, idegenforgalmi, szociális és kulturális életében az elmúlt száz év alatt végbement változásokról Budapest enciklopédia 463 oldal, számos fotóillusztrációval, ára 110,— Ft. Megrendelhető a következő címen: KULTÜRA, Budapest 62. P. O. B. 149.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom