Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-05-15 / 10. szám
/láttuk, olvastuk, hallottuk... Magyar sajtóiroda nyílt meg Bécs belvárosában április végén, azzal a céllal, hogy a hazai sajtóinformációkat eljuttassa az osztrák és a nemzetközi sajtó képviselőihez. A sajtóiroda megnyitása alkalmából dr. Bányász Rezső, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője hivatalában felkereste dr. Friedrich Mezniket. a szövetségi sajtószolgálat vezetőjét és dr. Wolfgang Schallenberget, az osztrák külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetőjét és beszélgetést folytatott a magyar—osztrák sajtókapcsolatokról. A MALÉV és az Angol Légiforgalmi Társaság, a BEA megkötötte 1971—1972-re érvényes kereskedelmi szerződését. A BEA budapesti irodájában J. C. Swaby, a társaság keleteurópai vezérigazgatóságának főosztályvezetője közölte, hogy május 1-től. vasárnap is, a hét minden napján közlekedik leszállás nélküli légijárat Budapest és London között. Könyvet írt a magyar gazdasági reformról G. R. Denton angol polgári közgazdász, a readingi egyetem tanára. A szerző részletesen ismerteti a tervezés, az árképzés, a beruházás és hitelpolitika módszereit, a vállalatok önállóságának elvét és kereteit. A külkereskedelemről szólva megállapítja, hogy a reform kezdete óta elért fejlődés „ntesszehangzó siker”. Az Akadémiai Kiadó megjelenteti az idén jubiláló Botanikus Kert alapítójának, Winterl Jakab egyetemi tanárnak 1788-ban kiadott „Index Horti Botanici Universitatis Hungáriáé quae Pestini est” című könyvét, amely a kert első katalógusa volt. A könyvhöz annak idején Anton Tischler neves pesti rézmetsző készíteti metszeteket, ezeket Priszter Szaniszló egyetemi docens, a Botanikus Kert jelenlegi igazgatója találta meg a közelmúltban. Elhunyt Leskó József érseki tanácsos, nyugalmazott főkönyvtáros, Eger legidősebb embere 101 éves korában. Életében jelentékeny irodalmi munkásságot folytatott, irodalomtörténeti tanulmányok, különböző bibliográfiák és monográfiák jelentek meg tollából. A Horvát Szocialista Köztársaság Végrehajtó Tanácsának elnöke, Dragutin Haramija magyarországi látogatásakor horvát nyelvű könyveket ajándékozott a budapesti szerb-horvát gimnáziumnak es a Pécsi Tanárképző Főiskolának. Szenkár Jenő, a Düsseldorfban élő magyar karmester nyolcvan éves. Az ő nevéhez fűződik Bartók A csodálatos mandarin című pantomimjának kölni, 1926. évi bemutatója. Genfben fogadást adott április 25-én dr. Kőmives Imre nagykövet, a magyar leszerelési küldöttség vezetője. A fogadáson megjelentek a küldöttségek vezetői és tagjai, közöttük A. Roscsin a Szovjetunió és J. F. Leonard, az Egyesült Államok delegációjának vezetője, az értekezlet társelnökei. Jelen volt I. Pastinen, az ENSZ főtitkárának különmegbízottja is. v Hetvenöt évvel ezelőtt, 18,96. május 2-án adták át a forgalomnak a földalatti vásutat Budapesten. Ez volt az első villamos üzemeltetésű földalatti Európában. A jubileum emlékére kiállítás nyílt meg a Közlekedési Múzeumban. A KIOSZ. a Kisiparosok Országos Szervezete választmányi ülésén elmondották, hogy az ország magánkisiparosai a múlt évben 6 milliárd 306 millió forint forgalmat bonyolítottak le. ennek 84 százaléka szolgáltatás-javítás, 11.5 százaléka árutermelés volt, a többi pedig a Kisipari Termeltető Vállalat részére, főként exportra végzett munka. Elhunyt Csatay Janka, az évszázad első évtizedeinek neves színésznője. A János vitéz előadásán ő játszotta a gonosz mostoha szerepét. A Magyar Állami Operaház 258 tagú balett-, ének- és zenekara Dortmundban, a magyar hét keretében, vendégszerepeit. Bartók két színpadi művét, A csodálatos mandarint és A fából faragott királyfit és Szokolay Sándor operáját, a Vérnászt mutatták be. A nagy világcégek erős nemzetközi mezőnyében nyert versenyt az Elektroimpex: megkapta az Olimpiai Bizottság megrendelését a müncheni kerékpárstadion eredményhirdető berendezésének szállítására. A 100 ezer dolláros berendezést a Villamosberendezés és Készülék Művek tervezi, készíti és szereli fel. Az Amerikai Zenebarátok Szövetségének 80 főnyi csoportja tartózkodott. Budapesten az IBUSZ szervezésében. Ugyancsak az IBUSZ vendégeként látogatott a fővárosba a legnagyobb angol utazási irodák és idegenforgalmi folyóiratok vezetőinek egy csoportja. Az úticél a Balaton, a Dunakanyar és Bugac volt. Nem muzsikál már a várbeli Fortuna étteremben Pertis Jenő. Az európai hírű prímás hetvenesztendős korában elhunyt. Francia művészeti körökben nagy érdeklődéssel fogadták Drégely László Párizsban április végén megnyílt kiállítását. Festményeken kívül réz- és alumíniumra karcolt rajzokat mutatott be. A belga király a magyar kiállításon Harmadszor került sor a közelmúltban a brüsszeli Nemzetközi Könyvvásáron a legszebb magyar kiadású könyvek kiállítására. A KULTÚRA rendezte kiállításon, amelyen bemutatták a magyar művészeti könyveket, kódexeket, Mátyás király corvináinak facsimile kiadásait, megjelent Badouin belga uralkodó is, aki elismerését fejezte ki a KULTÚRA képviselőjének, Bajnay Juditnak. Képünkön: Badouin belga király és Bajnay Judit ötezer trófea A Budapesten augusztus 27—szeptember 30. között megrendezendő vadászati világkiállítás slágere lesz a nagyszabású trófeabemutató, amely a szakembereknek és a látogatóknak egyaránt páratlan érdekességet ígér. A világkiállításon részt vevő országok csaknem mindegyike küld a magyar fővárosba trófeákat. A rendező bizottság összesen ötezer trófeára számít. Szám szerint a legnagyobbnak a magyar anyag ígérkezik, amelyet több ezer szebbnél szebb trófeából válogattak össze, öszszesen ezer trófeát mutatunk be, köztük ötszáz szarvas- és kétszázötven őzagancsot, száz, százötven vaddisznó agyart, mufloncsigákat és dámlapátokat. Közöttük lesz a jelenlegi világrekord szarvasagancs, dámlapát és özagancs. A külföldi kiállítók közül április végén megérkezett a mongol anyag, amelyben olyan ritkaságok vannak, mint például a muflonszerű, de annál jóval nagyobb argali trófeája, az ázsiai szarvasfélék, a hópárduc és a hiúz pompás szőrméje. A nemzetközi trófeazsüri, amely ellenőrzi és hitelesíti az előzetes méréseket, május 15—23 között ül össze Budapesten, hogy döntsön az arany-, ezüst- és bronzérmek odaítéléséről. Világrekord szarvasagancs (magyar) Világrekord dámlapát (magyar) Világrekord őzagancs (magyar) A LÓSPORT VILÁGÁBÓL A magyar idomárok újabb nemzetközi elismerése, hogy a csehszlovák énesek 38 galopplovat bízlak gondjaikra. Mar eddig is nyolc-külOn- Sző országban szerepeltek sikeresen a magyar szakemberek, de íl^e agy számban még nem küldött egy ország sem futólovakat versenyek' való előkészítésre. „A magyar ló” címmel értékes müvei gazdagodott a lósport irodalma. A könyv Alapfy Attila és Török Imre munkáját dicséri. A 99 művészi képpel illusztrált mű megírja a magyar ló történetét a népvándorlás korától napjainkig. A képek között megtaláljuk Cambuscantól, Kincsem apjától kezdve Imperiálig a magyar telivértenyésztés hírességeit is. A magyar idegenforgalom külön pavilont kap a svédországi Göteborg május 6-án kezdődő nemzetközi vásárán. A látogatók részére naponta kétszer „Ki, mit tud Magyarországról?" vetélkedőt rendeznek. INDUL A SZEZON — Azt hiszem, a csíkos napozómat otthon felejtettem . . . 8 * Amstelveen, a holland lovasegyesület nemzetközi szereplésre Magyarországra készül. A hollandok egy nagyobb lovastúrán vesznek majd részt, amely a Balatont kerüli meg Keszthelytől—Keszthelyig. Az út Sümegen, Tihanyon, a Bakonyon, Rádiházán, Hévízen és még több szép fekvésű balatoni fürdőhelyen vezet keresztül. A túrán a természetes akadályokon kívül mesterséges gátakkal is nehezítik a terepet. * Az újságírók hajtásával nyitották meg az idén az amatőrversenyek sorozatát. A verseny nagy meglepetéssel végződött, mert Sebes Erzsébet az MTI és a Daily News munkatársa az ügetöhajtásban is dicsőséget szerzett nemének. A végig érdekes lefolyású versenyben 25 méterrel megelőzte ellenfeleit. A győztes ló Rajna (apja: Boccaccio, anyja: Hanover) 29,1 mp.-es jó időt ügetett és osztályjavítással prémiumhoz juttatta idomárját is. Sz. L. Kép az újságírók amatőr-versenyéről: a mezőny egy része a fordulóban •• >■ (97.) Világos A szabadságharc belső konfliktusai közül, főként irodalmi megjelenítésekből, közismert Kossuth és Görgey számos nézeteltérése. Céljait tekintve e nézeteltérés abban jelentkezett. hogy Kossuth a hadisikereket a végleges győzelemhez, tekintette alapnak, Görgey csupán az egyezkedéshez. Görgey — egyébként mint kiderült, tévesen — abban bízott, hogy az udvar hajlandó az egyezkedésre, a többi között azért is időzött túl sokáig Buda ostromával, hogy jóindulatát bizonyítsa. A Függetlenségi Nyilatkozat azonban nem volt elegendő, hogy a néptömegeket talpra állítsa, és a békepárt lélegzetvételnyi szünet után újra akcióba lépett. Közreműködött ebben a nemzetközi helyzet alakulása is, amelyet csak egy-egy pillanatra — mint például az őszi bécsi felkelés — fordított a függetlenségi harc javára. De a nagyhatalmi erőviszonyok nem engedték meg, hogy a belülről amúgy is szakadatlanul gyengített függetlenségi harc sikerre vezethessen. A hadisikerek nyomán a Szemere-kormány már a győzelem pszihózisában élt, még a harc befejezése előtt félredobta a forradalmi kormányzás eszközeit és konszolidálni kezdett. Ez az engedékenység még inkább a békepárt malmára hajtotta a vizet. Görgey pedig a hadtesteket az ország határain védelemre berendezkedve szórta szét. A cári seregek érkeztére meghirdetett népfelkelés már elkésett intézkedés volt. Bár a Dunántúlon a honvédseregeket a nép örömkönnyekkel fogadta és a még megszállt megyékből csapatostul szöktek a fiatalok a bonvédzászló alá, ugyanekkor a nép széliében foglalta az úri legelőket, sajátította ki az árendás- és irtásföldeket, és terjesztette a közeli földosztás hírét. Csakhogy a nemesség túlnyomó többsége a konszolidáció alatt elsősorban a parasztok megfékezését értette, és Fejérben, Zemplénben akasztatni kezdett. Csoda-e, ha a parasztság reményei fokról fokra elhamvadtak és a felhívás a keresztes háborúra a cár ellen, inkább közönyre, mint lelkesedésre talált a parasztok között, akiket megint vágyaik teljesítése nélkül hívtak hazát menteni a szónokok. Kiütközött a nemzetiségek követeléseitől való elzárkózás következménye is. Az új birodalmi alkotmány ugyan őket is kielégítetlenül hagyta, és néhány messzebbre tekintő nemzetiségi vezető keresni kezdte a kapcsolatot a magyar kormánnyal, amely most már szintén fokozatosan közeledett hozzájuk, túlságosan késő volt ahhoz, hogy igazi, testvéri szövetség, amely az egyenjogúság és a közös érdekek, alapján nyugszik, létrejöhetett volna. A magyar vezetőréteg idegenkedése és ennek nyomán a nemzetiségek bizalmatlansága még az egyes jó kezdeményezéseket is visszájukra fordította. A nyár közepére Haynau táborszernagy, az új osztrák főparancsnok nyolcvanháromezres sereget vonultatott fel a magyar határon. Görgey belátta, hogy hiába vár békeajánlatra és még a cári csapatok érkezte előtt meg akarta verni az osztrákokat. De a zsigárdi és a peredi ütközetekben, a honvédsereg maradt alul, és ez a remény is eloszlott. A peredi vereség napján már a cári seregek az ország belseje felé vonultak, I. Ferenc József kezet csókolt a cárnak, a franciák hallgattak, és Palmerston angol miniszterelnök azt mondta: „Végezzenek minél hamarabb”. Kossuth a túlerő ellenében a Duna—Tisza közére visszahúzódva az orosz csapatokkal akarta felvenni a harcot, de Görgey még mindig egy fegyverszünet lehetőségében reménykedett. Amikor pedig végjeg belátta, hogy erre nem számíthat, a visszavonulást már csak sokkal rosszabb körülmények között tudta végrehajtani. Közben sokasodtak az ellentétek Kossuth és a Görgey befolyása alatt levő tisztikar között. Kossuth többször is leváltotta Görgeyt, de határozatát a gyakorlatban egyszer sem tudta keresztülvinni. A Pestről Szegedre- költöző képviselőház előbb az agrártörvényt tárgyalta, de levette napirendről, nehogy — ábrándok! — a nyugat-európai országok nemlétező rokonszenvét bolygassa vele... Viszont elfogadta Európa egyetlen nemzetiségi törvényét, amely minden fogyatékosságával együtt hatalmas vívmány lett volna —, ha időben történik. Bem tábornok egy ideig feltartotta az Erdély felől az Alföldre tartó Lüders tábornokot, de közben katonái felét elvesztette. Görgey egyik hadteste Debrecennél ugyancsak csatát vesztett az oroszokkal szemben. Rendkívül feszült helyzetben — a békepárt szorgalmazta Görgey diktatúráját és egyezkedését a cári vezérkarral —, került sor az utolsó döntő ütközetre, amelyet a Haditanács utasításait végre nem hajtó Dembinski helyett Bem fővezérletével vívtak meg. A fáradt, kevés lőszerrel rendelkező honvédsereg alulmaradt Haynauval szemben, Bem a legválságosabb pillanatban lábát törte. A temesvári vereséggel elveszett az utolsó katonai ütőkártya is. Görgey került felül, kikényszerítette Kossuth és a kormány lemondását és teljhatalmat kapott a fegyverletételi tárgyalásokra. A feloszló minisztérium a zűrzavarban elmulasztotta, hogy Görgey megbízólevelében körvonalazza az egyezkedés feltételeit. Augusztus 13-án a honvédsereg Világosnál teljes rendben letette a fegyvert az orosz csapatok előtt, azzal a kikötéssel. hogy az osztrákok távol maradnak. Ez azonban nem akadályozta meg a későbbi teljes megtorlást. A függetlenség odaveszett, de Magyarország megindulása, ha későn, ha késve is, a polgári felemelkedés útján, már nem volt tartósan megakadályozható. A jobbágyfelszabadítás életben maradt és a teljes feudális rend már nem térhetett többé vissza — a diadalmas ellenforradalom nem merte, de nem is volt képes eltorlaszolni teljesen a polgári fejlődés útját. De ez már történelmünk egy másik fejezete. (Következik: Az illúziók ára)
