Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-03-06 / 5. szám
HONFITÁRSAINKAT KERESSÜK PÁSZTOR MÁTYÁS (született Budapesten 1930. április 4-én, anyja neve Strojil Ilona) 1947-ben Peruba vándorolt ki. Keresi édesapja Budapestről, akinek 1969 márciusában Irt utoljára. Pásztor Mátyás hosszú ideig a Banco de Lima alkalmazottja volt. ZSILKA SÁNDOR (született Tiszaföldváron 1932. február 14-én, anyja neve Fehér Gizella) 1948-ban Kanadában telepedett le (Bancroft). Utolsó levélcíme ORMSBY, O. volt. Keresi édesanyja, 1970 Júliusa óta nem kap hirt fiától. v BAK LAJOS (született Budapesten 1926. január 18-án, anyja neve Vertnik Haj alka) 1936-ban Brazíliába, Sao Paulóba vándorolt, később Santosba költözött. Utoljára 1967-ben írt, azóta nem tudnak róla. Keresi leánya és kéri, hogy sürgősen jelentkezzék, mert a keresett édesanyja súlyos beteg. JURÁK ZOLTÁN (született 1937. április 1-én Tataharkájon, anyja neve Nagy Erzsébet) 1959-ben Ausztráliába vándorolt (Sydney, N. S. W.). Keresi bátyja, Lajos, 1965 óta nem kapott levelet öccsétöl. CSÁKI MARIA (született 1947. december 15-én Budapesten, anyja Klaus Katalin) 1949-ben vándorolt ki Brazíliába. Keresi édesapja, aki 1962-ben vált el leányától, amikor is visszatért Brazíliából. 3 évig még leveleztek, de 1965 óta a keresett nem ad hírt magáról. ZAPLETAL JANOS (született 1935. október 3-án Budapesten, anyja neve D. Szűcs Mária) 1936-ban az Egyesült Államokba távozott (Key West, Florida). Keresi édesanyja, Serly Lászlóné, 1968 augusztusa óta nem tud fiáról. BABARCZAI TEBEZ-t (leányneve Kacsis Teréz, kb. 60 éves) vagy gyermekeit keresi rokonuk Dániából. A keresett ismert utolsó elme I. Theodore Street, MIDDLESBOROUGH, Yorkshire volt. HORVATH SÁNDOR (született Kéthelyen 1935. május 10-én, anyja neve Tolnai Ilona) 1956 novemberében Angliában telepedett le. Keresi testvére, István Kaposvárról, akinek 1968. február 20-án írt utoljára. STENGERI ISTVÁN (született Petneházán 1904. február 18-án, anyja neve Veres Erzsébet) 1934 körül kivándorolt az Egyesült Államokba. Keresi leánya, Gizella Hajdúdorogról, 1934 óta nem tud édesapjáról. Kint levő hozzátartozói (Stengeri György, Stengeri Márta, és a keresett édesanyja, özv. Stengeri Andrásné) jelentkezését is kéri a kerestető. LIPP GYULA (Ferenc) kb. 65 éves (amerikai vagy kanadai születésű) honfitársunkat keresi rokona Belgiumból. A keresett 1928-ban édesapja társaságában Budapesten tartózkodott rokoni látogatás céljából. Ekkor találkozott a kerestetővei, aki azóta csak annyit tud róla, hogy még 1928-ban visszatért Kanadába vagy az USA-ba. (SZABÓ) APPERGER JÓZSEF (Kőröstarjánban született, anyja neve Apperger Mária) 1920-ban kivándorolt. Keresi unokahúga Sarkadról, három évvel ezelőtt hallott utoljára róla. Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címe: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE, Postafiók 292. BUDAPEST 62. ölmuéink fiqyeltnélw A Magyar Hírek kéthetenként (tehát évenként 26 Ízben) jelenik meg. Előfizetési ára Magyarországon 100,— forint, egyes szám ára 3 forint. Magyarországon lapunkat a Magyar Posta terjeszti. Előfizethető a Posta Központi Hírlap Irodánál (KHI, Budapest, V., József nádor tér 1.) közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámlára. Ha lapunkat külföldről fizetik elő, a Magyar Hírek évi előfizetési dija az egye< országokból a következő: Egyesült Államok: 3,30 USA dollár, Kanada: 3,60 kanadai dollár, Ausztrália: 3 ausztrál dollár, Ausztria: 85 schilling, Franciaország: 18,40 frank, Nagy-Britannia: 28 shilling. Német Szövetségi Köztársaság: 14 DM, Svájci 14,40 svájci frank. Ezekben a dijakban a postai szállítás költsége benne foglaltatik. Az alant felsorolt országokból a Magyar Hírek előfizetési diját a legegyszerűbben nemzetközi postautalványon lehet elküldeni: Ausztrália, Belgium, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Marokkó, Nagy-Britannia, Németalföld, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Svájc, Svédország. Az elől izei ési díj bármely országból bank útján átutalható a Magyar Nemzeti Banknál vezetett 232—90171—2236 sz. folyószámlánk javára vagy kiegyenlíthető nemzetközi bank-money-order beküldésével. Ha ez valamely olvasónk számára kényelmesebb lenne, szívesen elfogadunk egyévi előfizetési díj fejében a fent Jelzett pénzösszegeknek megfelelő számú nemzetközi postai válasz-coupont is, amelyek mindenütt, minden postahivatalban kaphatók. A megvásárlás alkalmával le kell azokat bélyegeztetni. A Magyar Hírek külföldön előfizethető közvetlenül, a következő cégek útján is: ANGLIA: Collet’s Holdlns Ltd., Denlngton Estate, Wellingborough, Northants. — The Danubia Book Co., 78. Shaftesbury, London, W. 1. — ARGENTÍNA. Juan Horváth Lavalle 361 Entrepiso 5. Buenos Aires. — AUSZTRÁLIA: Cosmos Bookshop, 145 Acland St., St. Hilda, Vic. — A. Keesing, G. P. O. Box 4886 Sydney. — GLOBE Hungarian Bookshop, 173 Pitt Street, Sydney N. S. W. — AUSZTRIA: Vertrieb Ausländischer Zeitschriften, HöcbstSdtplatz 3., A—1200 Wien. — Mocawa et Co., Postfach 159, A—1011 Wien I. — Rudolf Nowak GmbH. KÖUnerhofgasse 4. A—10U Wien I. — BELGIUM: Du Monde En tier, 5, Place St. Jean, Bruxelles. — Mme Tolnay, 172, rue Hesbaye, Liege. La Centrale de la Cambre S. p. r. 1. 31 rue G. et J. Martin, Bruxelles 15 R. C. B. 336.344. — BRAZÍLIA: Livrarla Bródy Lids. Rua Cons. Crisplniano 404—30, Sao Paulo. — Llvraria D. Landy, Rua 7 de Abrll 252 5’ e/33, Sao Paulo. — DANIA: Hunnia Books and Music, Langemosevej 37 2880 Bagsward. — FINNORSZÁG: Akateeminen Kirjakauppa Keskuskatu 2., Helsinki — 10. — FRANCIAORSZÁG: Soclété Balaton, 12, rue de la Giange-Batelifere, Paris 9*. — HOLLANDIA: „Librex” Agenturen, Pallicterstraat 57. Amstelveen. — „Club Qualiton”, Prinsenstraat 26, Amsterdam C. — JAPAN: Maruzen Company Ltd., 6. Torl-nlchome Nihonbashl, Tokyo Central. — KANADA: Délibáb Film and Record Studio, 19, Prince Arthur Street, West, Montreal 18. — Europe Agency, 206 Bums Bldg., Galgary 21 Alberta. — Pannónia Bonks. 2, Spadina Road Toronto 4. (Ont.) — NEMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG: Kubon und Sagner, Schliessfach 68., B München 34. — Dr. Georges Mllotay, Elbe Str. 73. 7 Stuttgart- Münster. — W. E. Saarbach, Follerstrasse 2., 5 Köln 1. — Griff Verlag — Ujváry, Titurelstr. 2. München 81. — NORVÉGIA: Tidsakriftsentralen (Subscription Centre), Tanúm — Cammermeyer. Oslo, 1., Ka 1 Johansgt. 41/43. — A/S Narvesens Litteratur, Tjenelte, P. O. Box 6140 Etterstad, Oslo. — OLASZORSZÁG: Andrei Lazar, Via Monte delle Giote 24., 00199 Róma. Libreria Commisslonaria Sansont, Via Lamannora 45, Firenze. — SVÉDORSZÁG: A. B. Nordiska Bokhandeln, Drottninggatan 7—9. Stockholm, L — A. B. Sandbergs Bokhandel. Osteuropelska Avdelnlngen, Brahegatan 3., Stockholm 5. — SVÁJC: Metropolitan Verlag, Szerday et Co., Blnnlngerstr. 55., Allschwill. — Pinkus et Co., Froschaugasse 7., Zürich 1. — USA: Center of Hungarian Literature Inc., 1538 Second Avenue, New York, N. Y. 10028. — Hungarian Books and Records, 11802 Buckeve Road, Cleveland, Ohio 41120. — Corvin, 1590 Second Avenue, New York, N. Y. Hungarian Book Agency, Inc., Hunnia Service House, 1592 Second Ave. at 82nd St., New York, N. Y. 10028. - VENEZUELA: Luis Tarcsay, Calle Iglesia, Edif. Vllloria Apto 21., Sabana Grande, Caracas. Elő lehet külföldről fizetni lapunkra a KULTÚRA cégnél is, amelynek címe: P. O. B. 1(9. Budapest 62. Felkérjük kedves előfizetőinket, hogy nevüket és címüket NYOMTATOTT NAGYBETŰKKEL szíveskedjenek leírni, hogy pontosan címezhessünk. Ugyanígy kérjük a címváltozásokat és clmhelyesbltések közlését is. Postacímünk: Magyar Hírek, P. O. B. 292., Budapest, 62. A Magyarok Világszövetsége és a Magyar Hírek címe: Budapest, VI., Benczúr u. 15. A Szülőföldünk hullámhosszai Félórás adásainkat naponta a következő időben és hullámhosszakon sugározzuk az Európában és Közel-Keleten élő honfitársaink számára (közép-európai időszámítás szerint) 20.00-tól 20.30-lg a 25,2, 30,5, 42,2, (6,1 méteres rövid- és a 224 méteres középhullámon. Az Észak-Amerikában élő honfitársaink számára a keleti partvidéken (helyi idő szerint 19.00-től 19.30-lg) a 19,8, 25,2, 30,5 és 48,1 méteres rövidhullámon. A nyugati partvidéken (helyi idő szerint 16.00-től 16.30-ig) ugyancsak az előbb említett rövidhullámokon. Ezenkívül a keleti partvidéken (helyi idő szerint 23.00-tól 23.30-lg) és a nyugati partvidéken (helyi idő szerint 20.00-tól 20.30-ig) a 19,8, a 25,2, 30.5 és 48,1 méteres rövidhullámon. A Dél-Ameríkában élő honfitársaink számára (rlói időszámítás szerint 20.00-tól 20.30-ig) a 16,8, 19,8, 25,2 méteres rövidhullámon. Egyórás adásainkat naponta a kővetkező időben és hullámhosszakon sugározzuk az Európában és a Közel-Keleten élő honfitársaink számára (közép-európai időszámítás szerint) 21.30-tól 22.30-ig a 25,2, 30,5, 42,2, 48.1 méteres rövid- és a 224 méteres középhullámon. Az Észak Amerikában élő honfitársaink számára a keleti partvidéken helyi idő szerint 21.00-tól 22.00-ig, a nyugati partvidéken helyi idő szerint 18.00-tól 19.00-Ig a 19,8, 25,2, 30,5 és a 48,1 méteres rövidhullámon. Vasárnap délután 15.00-tól 17.00 óráig: a műsort az Európában és a Közel-Keleten élő hallgatóinknak közvetítjük, minden vasárnap a 19,8, 25,2, 30,7, 12,3, 48,1 méteres rövid- és a 224 méteres középhullámon. MAGYAR HÍREK Hungarian News Nouvelles Hongrolses Ungarische Nachrichten. A Magyarok Világszövetsége lapja, P. O. B. 292. Budapest 62. A szerkesztő bizottság elnöke: BOGNÁR JÓZSEF, egyetemi tanár. Főszerkesztő: SZÁNTÓ MIKLÓS. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Sala Sándor igazgató ©Athenaeum Nyomda, Budapest i , Rotációs mélynyomás | Index: 26.5061 A falon Lamartine üzenete A Párizsi Kölcsönösen Segélyző Magyar Egylet 125 éve Metsző szél süvít a Mars-mező felől. Végigszáguld az utcákon, szétdúlja a levélkupacokat és kerget maga előtt boldog-boldogtalant. Este van, de ez az idő most nem a séták ideje. A szinte végtelen rue de Vaugirardon — a place Chérioux-nál, az emelkedőnél, ahonnan mélybe futnak a szűk kis utcák — a metró lépcsőjén egy férfi kapaszkodik fáradtan felfelé. Bizony, már nem fiatal. Ráadásul egész nap dolgozott. A square Vergennes-be tart. A Magyar Házba, ahogy Párizsban mondják. Mert szerda este van, a hivatalos órák ideje. Meg_lapzárta is. Sietni kell. ö a főtitkára a Párizsi Kölcsönösen Segélyző Magyar Egyletnek és szerkesztője a B'ranciaországi Magyar Szónak. Négy évtizede Franciaországban élő magyar munkás, az ellenállás egykori katonája, annyi párizsi magyar jóbarátja, istápolója, gondjának ismerője: Szekulesz László. Ez az iroda egy csöppnyi Magyarország. A falon Mányoki Rákóczi-képe. Fotók Budapestről. A szekrényekben is hazai emlékek, magyar könyvek, régesrégi albumok, foszló levelek. S bennük egy darab történelem. Keskeny kártya, szépen kalligrafált betűkkel: „A Párizsi Magyar Jótékony Egylet tagsága rendes tagja lett Aray Antal úr.” A dátum 1846. szeptember 13. Születési bizonyítvány hát ez a kis fakult kártya. Mert az egyesületet ugyan három évvel korábban alapították Párizsba szakadt iparoslegények, első írásos bizonyítékként mégis csak Aray Antal úr „tagjegye” maradt meg — Bucsinszky Bertalan volt akkor az elnök — 1846-ból. Így aztán 1971-ben ünnepük a 125-ik évfordulót. A Salle Pleyelben szeretnék megtartani. Az íróasztalon a Magyar Szó készülő számának kefelevonatai. Hű beszámoló a Debrecenben és Budapesten rendezett első magyar anyanyelvi konferenciáról. Egy nagy csokor friss hazai hír is. Vers Garai Gábortól, kis tárca Abody Bélától. Recenzió egy Boldizsár-könyvről, naiv, de szívbéli érzéseket hordozó versike az elhagyott otthonról: egy-egy mozaik-darabka a franciaországi magyarság életéből. Nincs kapkodó diktálás és nincs írögépkattogós, semmi abból, ami oly jellemző a szerkesztőségekre. De azért redakció ez a kis irodahelyiség is, ahol az egyesületi főtitkár e késő esti órán hasáblevonatokkal küszködik, hű társa, az öreg Mészáros Géza meg azon meditál, hogy — ó, mily bosszantó! — megint túl sok a sajtóhiba. Mert a lapocskát, amelyet vagy tízezren olvasnak rendszeresen, francia nyomdában készítik. S a verset, amelynek egy-egy vesszőjét is oly fontosnak tartotta a költő, francia nyomdász szedi, aki egy kukkot sem ért magyarul. Az íróasztal fölött díszes keretben, üveg alatt színes tabló. Valami gyűlésfélét ábrázol egy kép, s alatta kódexeket utánzó finoman cizellált betűkkel rajzolva régies ízű francia szöveg. Aki ezt festette — ki tudja meddig bíbelődött vele — a lelkét adta a munkába. S lám, lent a kép alján, apró betűkkel ott a szerző vallomása is: „Hazafiúi szeretettel dr. Szabó István, 1931, Párizs." — Régi emlék, régi kincs — áll fel a kefelevonatok mellől az öreg nyomdász, hetven éven-túl is szikár, szálfaegyenes, s ujjaival tapogatva a szavakat, fordítani kezdi az ódon szöveget, magyarázni az egykori eseményt. — Ez a tabló a Második Köztársaság napjait idézi. Azokat az időket, amikor a párizsi nép megdöntötte a júliusi monarchiát és nagy tettekre készült. A munkásság tele volt reményekkel és Lamartine még nem árulta el a forradalmi eszméket. Ö állt az Ideiglenes kormányzótanács élén. A kép és a szöveg azt a magasztos pillanatot kelti életre, amikor a forradalmi magyar kormány küldöttsége az ideiglenes kormányzótanács termébe lép, és felhangzanak Lamartine szavai: „Az ideiglenes kormány mélységesen meg van hatva ettől a látogatástól, a szeretettől, amit a francia nép iránt éreznek ...Én láttam az önök hazáját, tanúja voltam nagy népük hősiességének, amely miközben belépett a szabadságért élő népek föderációjába, nem vesztette el különleges nemzeti karakterét, eredeti nemzeti jellegét. Most, amikor jókívánságaikat tolmácsolják a szabadsághoz, amelyért önök is mindig hősiesen és dicsőségesen küzdöttek, szavaik a két szabadság testvériségét, a két nép szimpátiáját bizonyítják. Ha visszatérnek országukba, mondják meg, hogy Franciaországban annyi barátra számíthatnak, ahány polgára van az országnak.” Már régen nincs lapszerkesztés, s nincs kefelevonat-javítás, és többé senki sem bolygatja a kézirathalmokat. Ez most a múlt — a százhuszonöt esztendő — felidézésének ideje. Meg a jelen gondjaié. És a szekrények mélyéből vastag albumok kerülnek elő, és megsárgult fényképek régholtakról, és levelek, levelek. A Párizsba szakadt magyarság sorsának — micsoda vihar tépte évtizedek, micsoda sorsok, mennyi vágy, öröm is néha, és mennyi elhamvadt remény — történelemkönyvei. Nem szépen egymás mellé rakva, mint valami híres bibliotékában, hanem tépettén, marcangoltán, összevissza. Hiszen háború volt közben pusztulás, dúlás, s ugyan hol az az ember, aki kibányászná, feltárná az elsüllyedt sorsok titkait? Az Aray-féle „tagjegy” tehát tanú. De hogy kik voltak azok a reformkor idején Párizsba szakadt munkásifjak, akik az egyletet először létrehozták, már sose tudjuk meg. Hogy az 1848 győztes februárját Párizsba köszönteni érkezett magyar küldöttséget az egylet lelkes tagsága is üdvözölte, majdnem bizonyos. Az viszont teljes bizonyosság, hogy a kis magyar csoportosuláson végigsöpört minden vihar, ám minden történelmi napsütés újjáélesztette. S feltárul a dokumentumokból az is, miként birkózott az egyesületért — a százhuszonöt esztendő csupa ilyen harc —, kézbe kaparintásáért, jó vagy rossz eszközként való felhasználásáért a reakció és a forradalmi szellemiség. Habsburg-ügynökök arisztokrata-csemeték, később Horthy fullajtárjai — Bertha Sándor, Kueffstein gróf, Mannheim bankár is, aki a két háború között „elkezelte” az egylet vagyonát —, s a megmaradt kommünárdok, internacionalisták, a baloldal száműző ttjei. S felbukkan egy eredeti Liszt-levél, 1857-ből, egy fénykép Jókairól, rajta személyes üzenet. Munkácsy Mihály levelei is. S aztán egyre több, mind több dokumentum — díszalbum, Vendéggyűjtő, képek — Zichy Mihályról, a festőről, aki, miután először elhagyta a cári udvart, 1875 áprilisától 1880-ig a Párizsi Magyar Egylet élén állt. És harcolt, és verekedett, és koldult, és megalázkodott, hogy az egylet a párizsi munkások, iparosok, művészek menedéke, oltalmat adó, magyarság-megtartó, demokráciára nevelő jó otthona legyen. S hogy egyáltalán létezzen — mert a hazai urak nem akarták —, s hogy saját háza legyen, hogy ne kelljen végre kocsmaasztaltól kocsmaasztalig vándorolni. Eltelik még több mint fél évszázad, míg végre áll a ház — Zichy dédelgetett álma — a square de Vergennes-en. öreg este van — Mészáros bácsi szabadkozva régen elbúcsúzott —, járjuk az elcsöndesült szobákat. Megcsillannak a szakrendelő műszerei, az árva fogorvosi szék, a nemrég vásárolt új röntgen. A „dispensaire” — kiváló francia és magyar orvosokkal — a büszkeségük. önálló, mégis az egylethez kötődik. Az egyesületi tag egy frankot fizet, a francia betegek hozzájárulását a társadalombiztosító téríti. Ebből tartják fenn a kis intézetet, amelyet messziről, még Párizs peremvárosaiból is felkeresnek. Nagy a bizalom. A könyvtárszobában ötezer kötet — bárcsak több mai magyar könyvük lenne —, aztán a társalgók, végül a nagyterem. A falon óriási márványtábla — „önkéntes harcosok és magyar ellenállók, meghaltak Franciaországért és a szabadságért” — száznegyvenhét névvel. Akik százhuszonöt éven át az egylet létéért küzdöttek, valahol mindig barikádon álltak. Csak a ma gondjai vannak már soron. Ebben a teremben tartják a filmbemutatókat, a táncdélutánokat, az öregek estéit, itt csomagolják a karácsonyi ajándékot, itt próbál a fiatalok tánccsoportja, amelyet már egész Franciaország ismer és nemrég Budapesten is első díjat nyert. „Bizony, jó lenne, ha többen volnánk, ha többet segíthetnénk, ha újra működne Párizsban, Grenoble-ban és másutt is a magyar iskola, óvoda. Egyletünk nem politizál, kitárja kapuját minden magyarnak, bármikor jött is el hazulról, aki jó szívvel érez Magyarország iránt és becsületes polgára Franciaországnak." S hirtelen felrémlik emlékezetében két kép. Az első vonaté — ő agitált, szervezett, futkosott, hogy sikerüljön az út —, amellyel több száz, világgá szaladt ment haza 1958-ban látogatóba, telve szorongással, hogyan fogadják őket. A másik kép egészen friss — meghatóan szól róla —, magyarok csoportja áll Yerres-ben a Rákóczitáblánál, hogy fejet hajtson a nagyságos fejedelem emléke előtt. Kifelé megyünk, búcsúzunk. A metró még jár. Nézem, ahogy eltűnik a lépcsőlejáróban. Ha lehet, még fáradtabb, törődöttebb. Pedig kora reggel munkába indul. Valamiből élni is kell. Csatár Imre Zichy Mihály dedikált képe 1881-ból Az egylet által Őrzött Munkácsy-fénykép Szekulesz László (Vámos László feiv.) 7
