Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1971-03-06 / 5. szám

A Miasszonyunk-rend székháza

A kápolna falát díszíti Coretti Szent Mária mozaik táblaképe. Kadnár János alkotása egy Olaszországban nemrég elhunyt hős leányka emlékét idézi-j/j

Jüito QJitólmn JCáfiftát

a JULauzőfUfiutk kzerzeteu'wid tartimmmp^Hnäk nőfinil

Néhány hete, amióta a hazai sajtóban megjelent a közlemény, hogy a Miasszonyunk szerzetesrend tartományfőnöknője, Kárpát Magdolna kinevezéséhez a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa hozzájárult, majd a Rómából érkezett kinevezést követően az ünnepélyes eskütétel is megtörtént a Parlamentben Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt, egy időre meglehetősen mozgalmassá vált a rend Knézits utcai székháza.

— Valóban felkeltette a közvélemény figyelmét a hivatalos aktus beiktatásomról — mondja mosolyogva Kárpát Magdolna, rendi nevén Relindisz nővér, a székház szépen berendezett fogadótermében. — Több újságíró keresett fel és érdeklődött a rendtartás és tartományfőnöki megválasztásom körülményeiről. Egy újságíró például — amerikai lap számára készítette az interjút — azt firtatta, mennyi a fizetésem. És nagyon csodálkozott azon, hogy nem tudom. Pedig így van. Havonta elém teszik a fizetési ívet, alá is írom, mégsem tudom, mennyi pénz jár nekem. Nem veszem át, nem érdekel. Ha valamire szükségem van, módomban áll megvásárolni, a rendtől kapott pénzzel pedig elszámolok. Nincsen ebben semmi különös, hiszen a Miasszonyunk rend tagjai szegénységi fogadalmat tettek.

— Magyarországra 1858-ban jöttek először rendtagok, Temesvár, azután Szeged volt a magyar tanítórend anyaháza, csak a negyvenes évek végén szünetelt egy időre a tanítás. Ekkor kézimunkázással tartottuk fenn magunkat. 1950 szeptemberében létrejött az állam és az egyház közötti megállapodás, három férfi és egy női szerzetesrend kapott vissza két-két iskolát. Egyik leánygimnáziumunk, a Patrona Hungáriáé itt működik Budapesten, a IX. kerületi Knézits utca 5—7. szám alatt 314 tanulóval, Debrecenben a Svetits gimnáziumban 305-en tanulnak. A kollégista lányok létszáma Budapesten 88, Debrecenben 160. Havonta 650 forintot fizetnek a lakásért és teljes ellátásért. Amíg a rend fenntartását államsegélyből és a püspöki kar anyagi hozzájárulásából fedezzük, a két kollégium a befolyó díjakból tartja fenn magát.

— Állami tankönyvekből tanítunk. Ha eltérést tapasztalunk a tananyag és a katolikus világnézet között, jogunkban áll kifejteni a katolikus egyház álláspontját. Tehát amit mi a tananyaghoz hozzáadunk, az a hitoktatás és a katolikus szellemben való nevelés. Érettségin például a vizsgáztató bizottságban állami és. egyházi kiküldött is helyet foglal. Természetesen vallásos családok gyermekei járnak hozzánk, a társadalom minden rétegéből, bár volt már olyan gyerekünk is, aki megkérdezte, mi szükség van vasárnap templomba járni.

— Az elmúlt évtizedek gyakorlata bizonyította, az iskoláinkból kikerült növendékekkel,

televíziónk, sokféle újság, folyóirat között válogathatnak.

— Ami az én pályafutásomat illeti: sokgyermekes családból származom, 1942 óta vagyok rendtag. 1948-ban fejeztem be az egyetemet, latin, német, orosz szakos tanár vagyok. Nagyon szeretek tanítani s megválasztásom után, ha kevesebb óraszámmal is, de tanítok német nyelvet. Kétszer voltam Rómában, rendünk központjában, először 1968-ban, idős, tiszteletre méltó elődöm kísérőiéként. Itt a háromévenként megrendezésre kerülő ülésszakon mindig nagy elismeréssel hallgatják beszámolónkat a Miasszonyunk-rend európai és tengerentúli képviselői. Másodszor 1970- ben jártam Rómában, tartományfőnöknőnk betegsége és nyugdíjaztatása miatt már mint megbízott helyettes. A múlt esztendő végén azután hivatalos beiktatásom is megtörtént. Nagy megtiszteltetés számomra és nagy felelősség.

— Napi tevékenységem természetesen imádkozással kezdődik, reggel hat óra tíz perckor van a közös, hangos zsolozsma, utána szentmise. Kápolnánk, oratóriumunk szép, tágas. A délelőtt mindig zsúfolt, rendtagjaink SZTK-, azaz betegsegélyező vagy állami nyugdíj ügyeit intézzük, helyettesítéseket beszélünk meg rendünk háziőnöknőj ével és az asszisztenssel. Időbe telik az órákra való felkészülés, a dolgozatjavítás, osztálylátogatás, szülői fogadóóra. A közös ebéd után beteg rendtagjainkat, tanítványainkat látogatjuk meg a kórházban vagy otthonunkban. Levegőzni is kell és persze sokat olvasni. Az Eklézsia kiadó és a Szent István Társulat teológiai mű-Kárpát Magdolna — Relindisz nővér a Miasszonyunk női szerzetesrend magyarországi tartományfőnöknője

Oltárrészlet az 196S-ban teljesen újjáépített hatalmas házikápolnából. (A mozaik Kadnár János alkotása)

névéi, rendeltetésével, és lénye mélyéig megrendültén látja, s nemcsak látja, hanem érzi, apintja a történelem elvékonyult szövetét át•érző, szenvedő Istent. Mint az Egy KZ láger a Iára, a Ravensbrücki passió, a Harmadnapon, x Jelenések VIII. 7., s végül jnind közt a terjedelemre is, súlyra is legnagyobb, az ötvenes ■vek európai lírájának egyik orom verse, az Apokrif, az „alaphelyzet” el nem felejthető negfogalmazásával:

Így indulok. Szemközt a pusztulással egy ember lépked hangtalan.

Nincs semmije, árnyéka van.

Meg botja van. Meg rabruhája van.

Ez az a végletes kiüresíttetés, amelyben az emer végül mégiscsak a végleges szabadság biroklására jut el. Odáig, hogy akinek semmije incs, mert mindent elhagyott, annak végül is nindene van, mert nincs kötve semmihez. Ügy hogyan a misztikusok megélték és megírták, keresztes Szent Jánostól Simone Weilig. Ügy, hogyan a kései Merre, hogyan? szabja meg zt az „itinerarium mentis”-t, ezt az emberi, elki, kegyelmi utat, félrehallhatatlanul megintsak a misztikusok „kontextusában”:

Mit tudom én.

Amerre a katonák.

Ahogyan a tenger.

Amerre a katonák a vereségben.

Ahogyan a tenger az összetört

szentségtartóban.

Mert ez az a menetelés, mely mindig „a veeségben” folyik, és mindig egy világosság, egy yőzelem felé. Végső soron „itinerarim mentis d Deum”, a misztika kifejezésével.

Nem ismerek mai költőt (talán a maga módán az egyetlen Pierre Jean Jouve, és ismét a íaga — prózai-drámai — módján Beckett kiételével), aki ennek a betöltésre váró kiürítésnek, ennek az „összetört szentségtartóban” aló tenger-menetelésnek hitelesebb hírnöke, íaradandóbb és megrendítőbb megfogalmazója olna Pilinszkynél. Rónay György

PATRONA HUNGÁRIÁÉ r ROM. KÁT.

A rend székházában működő gimnázium táblája

veit olvasom rendszeresen, és német nyelvű munkákat is tanulmányozok. Estéimet a zsolozsma, a vesperas zárja le.

— Ha sok is a gondunk — nővéreink, tanítványaink zsúfolt elhelyezése miatt, de említhetném a tananyag zsúfoltságát Is, a rengeteg új információt, amivel a gyerekeknek meg kell birkózniok, s még komoly fejtörést okoznak az olyan prózai problémák, mint például a korszerű fűtésre való áttérés — mondom a sok gond mellett is boldog és viszonylag elégedett vagyok. Aszerint élhetek, amire fiatal éveimben elköteleztem magam, tiszteletben tartják hitemet és vallásos meggyőződésemet, aminthogy én is tiszteletben tartom embertársaim hitét és meggyőződését, ha az valóban őszinte, szívből jövő, ifjúságunk boldogulását és népünk békéjét szolgálja.

H. M.

bármilyen munkaterületen helyezkedtek el, nem vallottunk szégyent. Iskolai találkozókon örömmel mesélnek munkájukról, sikereikről. Évente általában 20—25 gyerekünk kerül egyetemre, főiskolára. Olyan gyakorlat is van, hogy a nálunk érettségizett növendék belép a rendünkbe, mint rendtag elvégzi az egyetemet és diplomája megszerzése után valamelyik iskolánkban tanít. Jelenleg is vannak ilyen fiatal tanáraink. Egyébként itt a hitoktató, az iskolaigazgató és a matematikatanár férfi, különböző szerzetesrendek tagjai.

— Elvünk, hogy tanulóinkat nemcsak vallásos szellemben neveljük, hanem ráneveljük őket arra is, ha elhagyják iskolánk falait, bárhol dolgozzanak, becsülettel helytálljanak, ha pedig férjhez mennek és gyermekeik születnek, jó feleségek, gondos édesanyák és ügyes háziasszonyok legyenek. Csak egy példát említek: tanulmányi éveik alatt remekül megtanulnak varrni, szabni, már most nincs gondjuk az öltözködésre. Sokat adunk a művelődésre, kulturálódóéra. Van egyházi és világi könyvtárunk, rendszeresen járunk növendékeinkkel színházba, moziba, hangversenyre, kiállításokra, kórusfesztiválokra, van rádiónk,

Földrajzóra a m,A-ban. A tanár Tárnál Mária, a Miasszonyunk-rend tagja, földrajzszakos,

pár évvel ezelőtt még ő is ebbe az iskolába járt (Novotta Ferenc felv.)

L V jj|

gJU-«w" \- % i

v m

i mm ^^ébRBB -*

MP

Z. / M