Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-11-13 / 23. szám
fi& A jö rv ~ Q tcA jJn s „Q^jajq^kaim eA j^iíii^ éeoakáfxi' (KIS MÜSOR-ÖSSZEÁLLÍTÁS) Ahol kisgyerek van, ott legyen Nagykarácsony éccakája! Az óvodás és iskolás gyermekek szívesen szerepelnek. Decemberre könyoyen megtanulnak egy két karácsonyi, kará csonytáji magyar népi játékot, például 2 gyermek a kántálót, 4 fiú a betlehemest, 5 leány a bölcsőskét. Egy-egy játékcsoport kikerül egyegy osztályból, vagy a népesebb családból. Legelébb az énekeket tanulják, aztán a mondott szövegeket. A jelmezek házilag előállíthatók, és az a jó, ha a gyerek kitalálja, hogy mit, miből állítson elő. Szülők is belesegítenek persze. Színpadon, dobogón, vagy családi körben, klubban egy formán jól mutat a népi játék, az énekléstől kipirult gyermekarc. Talán ez a legszebb látvány a szülőknek. Könnyen és gyorsan megtanítható karácsonyi népi játékokat közlünk. Három vagy több játék (idevaló a regősének, újévköszöntő, há - romkirályok is) egymást kövesse. Mindig a gyermeké a szó, és minden szó, dallam, szokás, viselet régi-régi hagyományt őriz. ERDÉLYI KARÁCSONYI KÁNTÁLÓ A kántálók ketten, vagy többen vannak. Kalapjukra, vagy süvegükre rendkívül sok szalagot erősítenek körös körül (krepp-papírból készíthető) lelóg a térdig. Kezükben bot. Egyiknél faládika, amelyben gyertya világít, másiknál a vállon nagy vászontarisznya, ebbe gyűjti az ajándékot, a kántálás után. — Szabad-e köszönteni az erdélyi kántálók - nak? — kérdi nagy hangon az első, és máris kezdik az éneket, állnak a közönséggel szemben: Beszéltetve At letennes itta* angyali gennyélből.hogy aiáatálla te a pá.ttorelütei juta, Nékl-ek e-képpen i*ó-xa. Mennyből Jövök most hozzátok, És Íme nagy hírt hozok, Nagy örömet ma hirdetek, Melyen örvend ti szívetek. Ez mai nap egy kis gyermek, Szép szűztől született néktek, A gyermek szép és oly ékes, Vígasságra kellemetes. Az lesz néktek a jel róla: 'íme, fekszik a Jászolyban, S ott feltaláljátok ötét, Kitől menny s föld teremtetett. — Boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk! Nem szomorút, hanem örvendetest, és azt is erőben és egészségben töltsék el! — kiáltja a vezető, és mindnyájan rámondják: Jó estét, boldog ünnepeket! (Jegyzet. Az erdélyi és beregi falvakban elterjedt ez a kántáló. A protestánsok emlegetik, hogy Luther éneke, de a katolikusok is kedvelik. A sötétség beálltával több csapat is kántál egyszerre a falusi házak ablakánál, és a távoli énekhangok összeolvadnak, betöltenek minden zugot. A kántálók tarisznyájába illik ajándékot tenni: ezt a Jó szokást ma is tarthatjuk.) BUDAPESTI BETLEHEMES Nem tévedés a „budapesti”, mert a kétmilliós fővárosnak is van egy gyermeki humorú népi játéka, amely népiességével méltán sorakozik a kicsi magyar falvak népi játékai mellé. Az énekelt szöveg vallásos, a szavalt szöveg tréfás, világi népi játék. Bizonyára vidékről került föl a fővárosba a betlehemezés szokása, és a falvakból beköltöző gyermekek adnak hozzá új ötleteket: ízes magyar beszédet, rímjátékot, pattogó ritmusú dallamokat, Kelenföldtől Angyalföldig halljuk évtizedek óta, és manapság is hallani december derekán. A két angyal öltözete a rendes ruhára felhúzott „embering”, papírzacskóból formált süveg, és a bal vállról a jobb deréknál csokorra kötött széles kék, vagy rózsaszínű szalag. A fiatal pásztor, vagy Hop Pista (így nevezik őt a beköszöntő mondókája nyomán) a kifordított bundabéléses nagykabátot madzaggal, vagy szíjjal összeköti a derekán, a fején kalap, vagy bundasapka, a kezében bot. Kenderkócból, vagy festett vattából bajuszt köt, vagy rajzol az arcára. Az öreg pásztor ugyanígy öltözik, csak szakállt is visel, és hajlott háttal, botjára támaszkodva, öregesen jár és mélyített hangon beszél. A betlehemet a két angyal viszi, nagyobb doboz, vagy ládika, toronnyal, üstökös csillaggal, belül a baba és ál - latalakocskák. Gyertyafény, vagy rejtett villanyégő világít benne. — Szabad-e köszönteni a budapesti betlehemeseknek? — kérdezi az első angyal, és máris középre állnak a betlehemmel, jobbról - balról tartják, és énekelnek csengő hangon, szökás csengővel csengetni közben: Mennyből az angyal lejött hozzátok, Pásztorok, pásztorok, Hogy Bethlenembe sietve menvén Lássátok, lássátok! Istennek fia, aki született Jászolyban, jászolyban. ö lészen néktek üdvözítőtök Valóban, valóban! — Gyere be, te Hop Pista! — kiált az első angyal. Hop Pista (belép, nagy botzörgetéssel szaval): Hip estét, hop estét kívánok ennek a házigazdának! Erdőkön jöttem keresztül. Tizenkét farkassal találkoztam, a tizenharmadiktól úgy megijedtem, (sajnálkozva), hogy azt a szegény öreget kint felejtettem. Gyere be, te vén Dadó, mert odakint megfagyol! öreg (csak a fejét mutatja): Nem megyek, mert a háziasszony a süprűnyélet a torkomra dugja! Hop Pista: Dehogy is dugja! Gyere csak be, vén öreg! öreg: Nem megyek, mert a háziasszony a káposztásfazekat a fejemhez vágja! Hop Pista: (fenyegető hangon): Gyere be, mert rádhúzok! öreg (vidáman): Akkor inkább beugrók! (Botladozva, öregesen lép). (Beesik az öreg, összetöri csontját-bontját.) Hej, szikszum-szám, szerencsés-bencsés -len - esés jó estét ennek a házigazdának! Amint látom, esztek, isztok, öregapátok túrós-tejfeles bajuszáról nem is gondoskodtok? Hej, fel-fel fogom a bütykösömet (emeli a bunkós botját), úgy eltraktállak benneteket, se nem borral, se nem sörrel, hanem ezzel a jó fütykössel!... Mivel három nap és három éjjel nem aludtam, most alszom egyet. Én fekszem a szék alá, te pedig az ágy alá. Ha tizenkettőt üt az óra, keltsetek fel virradóra! (A két pásztor leguggol, botjára hajol, mintha aludna, horkolnak is tréfásan, húzzák a lóbőrt). Angyalok éneklő hangon mondják: Tizenkettőt üt az óra, Megszületett kis Jézuska! Siessünk, ne késsünk, Hogy az éjjel Betlehembe érhessünk! Jancsi pajtás, mit szundikálsz? Csillog az ég, nem kell lámpás! Siessünk, ne késsünk. Hogy az éjjel Betlehembe érhessünk! Élőik«» ferric in jil kelj fel,te vén öreg,ne aludjál, Látod,a kápolna világit »ár! Pl^4 J I 1 I Ne resteld álmaid félbehagyni, zm míradozn: raezioro*,Jtejr3unx'i*Af i sex xenon va-ro-B»- iu i Gyorsas in-«ul-juak al! Rongyot ietíl-léoekáka!1 st-ae-aüsk, i Hogy aéa atoa éj jól a la ér-k«aal3i, 1 Ha késsUak, I Ml urunknak tlasteletet tekeeellak.) öreg: (ritmikusan szaval) Adjon isten a kocsinak kereket, az asszonynak gyereket, a gye ■ reknek észt, a pásztornak egy kis pénzt! Jó estét! (Elmennek) FELVIDÉKI BÖLCSŐSKE Mária, két kis angyal és két nagy angyal fehérbe öltözik, ingváll, fehér kötény, erre szalagokból kis csokrokat erősítenek, két sor-Kürthy Hanna rajza A kisded Jézushoz fáradozni! Hop Pista (feláll): Kelj fel, öreg, kelj fel! öreg (félálmosan): Nem kell nékem tejfel! Hop Pista: Kelj fel öreg, jönnek a farkasok! öreg: Miféle kakasok? Hop Pista: Kelj fel, öreg jönnek a katonák! öreg: Miféle skatulyák? Hop Pista: Jönnek a tisztek! öreg: Miféle lisztek? Hop Pista: (haragosan) Kelj fel, öreg, mert rádhúzok! öreg (ugrik egyet): Akkor inkább felugrok! (öregesen felegyenesedik) Hop Pista: Mit álmodtál, öreg? öreg: Én bizony azt álmodtam, hogy a háziasszony egy icike-picike lábosban (két kezét széttárja) ilyen nagy kolbászt sütött a számunkra, hogy az egyik végét a derekamra csavartam, a másik végét pedig a Rákóczi út végén a pincsikutyák szopogatták!... Hop Pista: Jártál iskolába? öreg: Jártam istállóba! Hop Pista: Vén öreg, vess keresztet! öreg: Megegyem a perecet? Hop Pista: Ne tréfálj, vén öreg! öreg: Mutasd meg, hogyan kell! Hop Pista: Az atyának, és fiúnak, és szentlélek istennek! öreg: Az atyának, és szentlélek istennek! Hop Pista: Hát a fiú hol maradt? öreg: Kint tartja a pénzeszsákot, amelyikben egy fillér sincs! Adakozzunk hát a kis jézus csizmájára! (Kalapját tartja az ajándéknak.) Mindnyájan énekelnek: ban, bal vállról széles szalag fut a jobb oldalon csokorra kötve. Mária szalagszíne kék, az angyaloké piros és zöld. A hajat leengedik a vállra, és ugyanolyan szalaggal díszítik. Mária fején fehér kendő. A kis ringóbölcsőben viszi a babát, és kérdezi: — Szabad-e a bölcsőringatást bemutatni? Az angyal kis zsámolyt, vagy széket tesz középre, Mária letérdel és ezen ringatja a bölcsőt, ritmikusan és énekszóra. Tőle jobbrabalra áll a két kisangyal, összetett kezekkel, mögöttük a két nagy angyal, és énekelnek: Mérsékelten ■l<6n a attlE bepólyázza Gyermekét, gyermekét. Crtaébea Így kesééül kakit, ist-Zét-Mária (egyedül folytatja az éneket) ó, én szerelmes magzatom, Búj, bu], búj, búj, búj, búj, Aludj, szivemnek öröme, Csuj, csuj, csuj, csuj, csuj, csuj! Kis angyalok (Jézuska helyett énekelnek) Nem alhatok, édesanyám, Jaj, jaj, Jaj, jaj, jaj, jaj Mert érkezett a szivemre Baj, baj, baj, baj, baj, baj, Mária: Mi bajod hát, ó gyönyörű Jézusom, Jézusom? Mondd meg nékem, te anyádnak Krisztusom, Krisztusom! Mindnyájan: Látod, anyám, az egeket Elhagytam, elhagytam £s egy rongyos Istállóba Szállottam, szállottam ... Együtt mondják: Boldog karácsonyi ünnepeket! Körbe járnak a nézőtéren, Mária a bölcsőt odanyújtja mindenki elé, és ki-ki csókot lehel rá, vagy megsimogatja a játékbabát, és bölcsőbe csúsztatja a gyermeknek szánt pénzt, vagy apróbb ajándékot. A népi játékon ezután az összes jelmezes szereplő félkörben sorakozik a közönséggel szemben, és együtt énekelik a címadó éneket: Nagykarácsony éccakáján ... Ebbe beleénekelhet az énekkar is, mely a műsor második felében karácsonyi népénekeket énekel. Volly István A kabátok és a kosztümök voltak a legszebbek Rotschild Klára, a „Clara” idei őszitéli kollekciójában. Nemcsak az anyagjai gyönyörűek, hanem ami még ennél is több, szabásvonalai utánozhatatlanul elegánsak, ötletei — amelyekkel a szabásvonalakat kiemeli — szellemesek. A kabátoktiál a redingot-t és a köpenyformái kedveli. Dekoratív, nagy szőrmével borított gallérokkal díszíti őket, változatos megoldásokban. Egyik szép kabát modelljét mutatjuk be az első képen: gesztenyebarna-fehér mintás szövetből készült, nagy legombolt reverrel és szőrmével borított gallérral. Érdekes volt az a fekete kabát is, amelynek a gallérja és a teljes ujja fekete szőrméből készült. De a kabátok legszebbike mégis, a feketével paszpólozott, fehér redingot vonalú kabát, fehér-fekete tweeddel borított reverrel és kézelővel. A nappali ruhák egyszerűségükben elegánsak, amint ezt a második képünkön bemutatott grafitszürke flanell ruha is bizonyítja. A s divat felsőrész szabásvonala karcsúsító, elegáns és szép. Különleges dísz a nyakba kötött szürke perzsa nyakkendő. Perzsából készült a ruhához való sapka is. A ruhák hossza a térd körül mozog, picit mutatja, vagy kicsit takarja azt. Alkalmi ruhái egyszóval: gyönyörűek. Ragyognak, mint az ékszer. A különleges csillogó hímzések kápráztatják a nézőt. „Clara” kedves témája a téli kosztüm is. A kosztüm komolyságát, a vállig vagy a könyökig gombolt ujjal, bársony-, vagy szőrme borítással ellensúlyozza. Érdekes modell például a harmadik képen bemutatott zöld-fekete tweed téli kosztüm, kétsorosán gombolt kabáttal. A kabát ujja a kfinyökön fölül gombolódik. A kosztümöt zöld bársonygallér borítás díszíti. Bársonyból készült a hozzávaló elegáns blúz is. (f. b.) (Komlós Lili felvételei) Rejtvény gyermekeknek! NEVEKBŐL FŐVÁROS Helyezzétek el az alább felsorolt hét személynevet a fenti ábrába úgy, hogy az egyik átlóba kerülő betűk felülről lefelé olvasva egy európai főváros nevét adják megfejtésül. A B R A H A M BENEDEK F R I G Y E S H E B M I N A K E L E M E N SZILARD VALERIA ppiőjeg :sojpagf v :sgt(3fŐ3n a h y 7 i z s n v h v h b y v i a 3 n v a S 3 A O I H J H 3 Vi 3 3 3 Jf V N I M H 3 H 3i 3 a 3 N 3 a rí k 4rí k. 4rí n k 4n k, jrí fc-e Keceltek Kedves svájci olvasónk kérésére közöljük a HORTOBÁGYI HOSOS PALACSINTA receptjét. 12 sós palacsintához 30 deka sovány sertéshúst 6 deka zsírral pörköltnek elkészítünk (lehet kész pörkölthúgmaradék Is), ha kész, a húst átdaráljuk, vagy megvagdaljuk, a pörkölt levének egy részével elkeverjük, adunk hozzá egy kanál tejfölt és 2 deka vajjal, 1 deka liszttel, 1 deci tejjel készült fehérmártást. Mindezeket jól elkeverve, a palacsintákat egyenként megtöltjük és kizsírozott tűzálló tálba vagy lábasba lerakjuk. A pörkölt levét tejföllel elkeverjük és a palacsintákat ezzel locsoljuk meg. 20 percig forró sütőben pirítjuk. PARAJJAL TÖLTÖTT PALACSINTAFELFÜJT. 12 db sós palacsintához 40 deka parajt, 3 tojást, 2 kanál tejfölt, s deka reszelt sajtot, 10 deka apróra vágott sonkát számítunk. A parajt megfőzzük, szitán áttörjük. Hozzáadjuk a 3 tojás sárgáját, a tejfölt, a reszelt sajt felét, az apróra vágott sonkát és a tojások felvert habját. Ezzel a keverékkel a palacsintákat zsírral bekent formában rétegenként összerakjuk és forró sütőben 45 percig sütjük, amíg a tömeg emelkedni kezd. Kiborítva, tejföllel meglocsolva és reszelt sajttal meghintve tálaljuk. Szeletekre vágva adagoljuk. CSÜSZTATOTT PALACSINTA. Hozzávalók: 4 tojás, 5 deka vaj, 10 deka liszt, 2</i deci tej, só, 10 deka vaníliás cukor, 20 deka lekvár, 8 deka zsír a kisütéshez. — A vajat habosra kavarjuk, egyenként hozzáadjuk a tojássárgákat, a lisztet, sót, s a tejjel lassanként elkeverjük. Végül könnyedén hozzákeverjük a tojások kemény habját. A sütése eltér a többi palacsintáétól, mert csak az egyik oldalát sütjük meg, nem túl gyors tűznél. Ha egyik oldala rózsaszínűre sült, egy kerek tálra csúsztatjuk a kisütött felével lefelé, vaníliás cukorral megszórjuk, vékonyan megkenjük lekvárral, s a következő kisült palacsintát rácsúsztatjuk. Így folytatjuk felváltva, amíg a palacsinták mind kisülnek. A legutolsót megfordítva borítjuk a palacsintára. Azonnal, forrón, vaníliás cukorral meghintve tálaljuk. A palacsintatésztát gyümölcsök, főzelékfélék, húsfélék kirántásánál is gyakran használják burkolóanyagnak. Erre a célra a tésztát a megadott mértéknél sűrűbbre, vagyis kevesebb tejjel készítjük, és ha Vi deka élesztőt Is adunk hozzá, fánkszerüen feljön a palacsintatészta. Ezeket bővebb zsírban sütjük. Legismertebb a BUNDAS ALMA, amelynek elkészítésénél 12 palacsintára való tésztához 4—5 nagy almát számítunk. Az almákat meghámozzuk, Vi centis karikákra vágjuk, közepéről a magházat klszúróval kivágjuk, egyenként megmártjuk a tésztában és mindkét oldalát pirosra sütjük. Hasonlóképpen készíthető el a nem túl érett sárgabarack és szilva is, amelyeket félbe vágunk, bőrét nem húzzuk le, megmártjuk a tésztában és kisütjük. Forrón, cukorral meghintve tálaljuk.
