Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1971-11-13 / 23. szám

Kedvező futball fordulat Ilyen kedvező fordulatra gondolni sem mertünk. A magyar futball árfolyama jó ideje erősen csökkenő Irányzatot muta­tott. Ügy tűnt, hogy az 1970-ben Mexikóban rendezett, a vi­lágbajnokságot megelőző selejtezőkben kudarc tovább kísért. Az Európa-bajnokság előjátékának félidejében, május végén sem volt sok remény. A norvégok elleni oslói sovány győze­lem (3:1), a franciákkal játszott hazai döntetlen (1:1) után hidegzuhany következett Szófiában (0:3). Az első három mér­kőzés mérlege tehát 3 pont és 4:5-ös gólkülönbség volt, s most a második három mérkőzés után az összesítés 9 pontot és 12:5-ös gólkülönbséget mutat. A bolgárok és a franciák el­leni 2:0-ás győzelmet a norvégok 4:0-ás legyőzése követte. A helyzet egycsapásra megváltozott, s a magyar válogatott a csoport élére ugrott, az olasz, angol, jugoszláv, nyugatnémet, szovjet és belga válogatott mellett a legjobbak között érez­heti magát. Ne igyunk azért előre a medve bőrére, a végső döntést a két francia—bolgár mérkőzés Nantes (nov. 10.) és Szófia (dec. 4.) hozza majd meg. Az a csapat, amelyik mindkét mérkőzést megnyeri, pontszámban utolérheti a mieinket, s akkor a gólkülönbség dönt. A magyar válogatott 7 gólos különbségét a bolgárok (jelenleg 8:4, tehát 4), sőt a franciák (7:5) is behozhatják, a papírforma azonban most már magyar továbbjutást ígér! S éppen ez az amire nem szá­mítottunk! ... A fordulat elsősorban Illovszky Rudolf szövetségi kapitány érdeme. A véletlen úgy hozta, hogy bemutatkozása után ke­reken négy hónappal ismét a Magyar Labdarúgó Szövetség Népköztársaság úti székházának tanácstermében találkoztunk. Akkor, az első sajtótájékoztatón tulajdonképpen semmit sem ígért, csak türelmet kért játékosai számára. Most négyszem­közt beszélgettünk, témánk adva volt. A gratulációt szerényen elhárította. „A fiúk érdeme, igazán mindent megtettek...” — válaszolta. S a gratuláció alkalmával ne feledkezzünk el a selejtezőket megelőző, brazilok elleni döntetlenről s a ju­­goszlávok legyőzéséről. Illovszky kapitányi sorozatához ugyanis ez is hozzátartozik. A hallatlanul energikus, az ed­zéseken 49 éves létére ma is minden gyakorlatot elvégző mes­ter a bennfentesek szerint még játékosainál is jobb erőben van. Csak a hajában szaporodtak az ősz szálak... „A kispadon pe­dig nem izgulok, hiszen kellő nyugalomra van szükség a mér­kőzések közben, bezzeg utána két napig használhatatlan va­gyok, idegileg, fizikailag teljesen kimerülök” — mondta ma­gáról, de csapatáról, a játékosokról szívesebben beszélt: — Ami történt, abban, azt hiszem, nincs semmi különös. Én akkoriban is állítottam, hogy a játékosok nem felejthet­tek el futballozni... Mindenekelőtt a fiúk önbizalmát kellett visszaadni, utána könnyebb volt igazi, harcos küzdeniakarást, küzdőszellemet követelni. Illovszky erőfeszítéseit siker koronázta. A játékosok küzde­niakarásának remek példájaként említhetnénk a párizsi mér­kőzés egyik jelenetét, midőn Dunai Anti, az ezüstcipős gólki­rály a második félidő egyik szorongatott helyzetében egysze­rűen belevetődött egy szabadrúgásba, hogy így zárja el a lab­da útját! A régen várt és sajnos hiányzó lelkesedés visszaté­rése mellett Illovszky mindig gondoskodott valami taktikai meglepetésről. Az összeállítás ugyan alig változott, hiszen az öt mérkőzésen tizenhárom játékos szerepelt, de olykor más szerepkörben. Az elismerésre méltó küzdeniakarással kivívott eredményekre nem lehet panasz, a játék azonban helyenként még elmaradt a várakozástól. — Ez így igaz — ismerte el az edző —, de azért egyszerre ne kívánjunk túl sokat. Az egyes mérkőzéseken belül húsz percekre, egy-egy félidőre, mint például a franciák elleni má­sodik játékrészben, minden tekintetben elégedett voltam. De én magam is remélem, hogy megfelelő gyakorlás tudatosab­­bá teszi a játékot, s további javulást eredményez. Nagyon jó volna, ha már eldőlne a továbbjutás kérdése, Azt hiszem, olyan reménytelen helyezetből indultunk, hogy mindenkép­pen megérdemeljük a csoportelsőséget. Ez jó hatással lenne a fiúkra, és további lendületet adna a most kezdődő világbaj­noki selejtező mérkőzésekre is. A magyar válogatott számára ugyanis az 1974-es világbaj­nokság első felvonása már novemberben, a Málta elleni mér­kőzéssel megkezdődik. Az erősebb ellenfelekkel, a svédekkel és osztrákokkal pedig majd csak jövőre mérkőzik Illovszky együttese. Addig, ahogy emlegetik, még sok viz lefolyik a Du­nán. Elsősorban arra volna szükség, hogy a jelenlegi javulási folyamat sem a válogatottnál, sem a kluboknál ne szenvedjen törést. A nemzetközi porondon ugyanis a klubok, a válogatott­hoz hasonlóan, értékes eredményekkel jelentkeztek az utóbbi időben. Hiába, a szervezeti megerősödés, a játékosok helyze­tének sokat emlegetett rendezése, s a következetesebb klub­vezetés segített. A népszerű nemzetközi kupákból így eddig a Komló és a Vasas esett ki, az Újpesti Dózsa például a híres Di Stefano csapatát, a spanyol bajnok Valencia együttesét verte ki, s jutott tovább a Bajnokcsapatok Európa Kupájában. Ezek azért csak a felemelkedés mindenképpen örömteli, de kezdeti állomásai. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a mai csapatból nemcsak Bozsikhoz, Puskáshoz, Hidegkútihoz, hanem még Mátraihoz, Sándorhoz, vagy akár a legjobb for­májában lévő Alberthez hasonló tudású, klasszis labdarúgók is hiányoznak. Az igényeket ehhez a tényhez kell szabni. A válogatott szép sorozata után felesleges nagy ünnepet csapni, Benéék jó játékának azonban mindenképpen szívből örülhe­tünk! ... Vad Dezső A norvégok élleni mérkőzésen Bene nyitotta meg a gólok »órát. Az öt* venedik válogatottságon túljáró újpesti kapitány még egyszer be­talált Harisén kapujába, de utána egy tizenegyest is hibázott. A magyar csapat 4:o-ra győzött Botrány Soroksáron ... Az FTC—Egyetértés mérkőzésen, l:l-es állás­nál a ' ítélt, partjelző a rúd, hiszen görög ellenfeleiket, a Panlonios együttesét a Népstadion­ban botrány után kizárták az UEFA kupából... A hazai bajnokságban az Újpesti Dózsa vezet, bár újabb pontot vesztett a Pécs ellen, adón azonban 2:l-re verte a Ferencvárost. rang­* HAJRA. MAGYAROK! A TÍZFORDULÓS OLIMPIAI FEJTÖRŐ HELYIS MEGFEJTÉSE 1. forduló. 1. Az első ókori olimpiát, amelynek győztesét Euszéblosz feljegyezte (az éllszi Korolbosz volt), Időszámításunk előtt 778-ban tartották. 2. Az ókori olimpiákon nem Ismerték a marathonl futó­versenyt. Az emlékezetes csatanyerés és hírvivője emlékére csak 1896-ban. az első újkori olimpián vették fel a prog­ramba. 3. Drukk Ernő emlékezete téved: az ókori olimpiákon felesége nem lehetett jelen, mert a nőket nem engedték be a versenyek színhelyére, kivéve Deméter Istenasszony pap­nőit. 2. forduló. 1. Az első újkori olimpiát 1*96. április 6-án, szerdán nyi­tották meg Athénban. 2. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság első magyar tagja Ke­mény Ferenc egri reálgimnáziumi igazgató volt. 3. Az első újkori olimpián, 1896-ban Athénben, a 100 mé­­tefes és az 1200 méteres úszóversenyt Hajós Alfréd magyar versenyző nyerte meg. 3. forduló. 1. az 1900-ban Párizsban rendezett II. olimpián a disz­koszvetést a magyar Bauer Rudolf nyerte meg 36,04 méteres dobással. 2. Az 1904-ben St. Louisban rendezett III. olimpián a ma­gyar Halmay Zoltán nyerte az 50 yardos (28.0). Illetve a 100 yardos (1:02.8) úszást. 3. Az 1904-ben St. Louisban rendezett III. olimpián mind az öt vívószámot (tőr. egyéni, tőr csapat, párbajtőr, kard- és botvivás) a kubai versenyzők nyerték. .äOEk-, 4. forduló. 1. A negyedik olimpiát eredetileg Rómában kellett volna rendezni, de a város visszalépett és London vállalta he­lyette. 2. Az 1908-as Londonban rendezett IV. olimpián 63 ma­gyar versenyző vett részt. Az 1908-ban Londonban rendezett IV. olimpián a kötött­fogású birkózás nehézsúlyú súlycsoportjában a magyar Weisz Rlchird győzött. 5. forduló. 1. A NOB 1914-es határozatával, Budapestnek adta az 1920-as olimpia rendezési Jogát, de a háború és következ­ményei még a részvételünket Is megakadályozta. 2. A finnek csodafutója Paavo Nurmi volt. 3. Az 1924-es Párizsban rendezett Vili. olimpia agyag­­galamblövő aranyérmét a magyar Halasy Gyula dr. nyerte. 8. forduló. 1. Az 1928-ban Amszterdamban rendezett IX. olimpián a magyar labdarúgócsapat azért nem vehetett részt, mert időközben bevezették a profizmust. 2. A magyar úszósport fellegvára sokáig Eger volt. 3. Az 1928-ban Amszterdamban rendezett IX. olimpián dr. Mező Ferenc, „Az olimpiai játékok története” című Irodalmi (epikai) munkájával nyert aranyérmet. 1. forduló. 1. Az 1836-ban Berlinben rendezett XI. olimpián a magyar versenyzők 10 aranyérmet, l ezüstérmet és 6 bronzérmet szereztek. 2. Az 1936-ban Berlinben rendezett XI. olimpián a könnyű­súlyú ökölvívás aranyérmét a magyar Harangi Imre nyerte el. 3. Az 1936-ban Berlinben rendezett XI. olimpián a 100 méteres gyorsúszást Cslk Ferenc nyerte 57,6 mp-cel. 8. forduló. 1. Székely Éva, Helsinki, 1952, 200 méteres mellúszásban győzött 2:51,7 mp-cel. ^.ánya: Gyarmati Andrea. 2. Elek Hona, Berlin, 1936, és 1948 London, győzött a női tőr egyéniben: 1952-ben Helsinkiben második lett. 3. Csák Ibolya. Berlin, 1936. győzött magasugrásban, holtverseny után 162 cm-es ugrással, de a hivatalos ered­ményben a holtversenyben elért 160 cm-et hirdették ki. 9. forduló. 1. Az 1852-ben Helsinkiben megrendezett XV. olimpián Csermák József kalapácsvető 60,34 méteres dobásával átlép­te az addig bűvös határnak tartott 60 métert. 2. Papp László a nagyváltósúlyú ökölvívásban London­ban, Helsinkiben és Melbourne-ban háromszor egymás után aranyérmet szerzett. Edzője: Adler Zslgmond volt. 3. Az 1964-ben Tokióban rendezett XVIII. olimpián a kö­töttfogású birkózás nehézsúlyú súlycsoportiában Kozma István győzött. 10. forduló. 1. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság első elnöke a görög D. Vikelasz volt. 2. Az olimpiai jelvényen az öt egymásba fonódó karika alá ez a Jelszó van írva: Cltlus — Alttus — Fortius . . . Az­az: Gyorsabban — Magasabbra — Erősebben. 3. Műkorcsolyázó reménységünk: Almássy Zsuzsa, Klampár Tibor helyenként nagy­szerű játékkal nyerte a tizen­három ország legjobbjainak rész­vételével megrendezett magyar nemzetközi asztalitenisz-bajnok­ságot. A fiatal világbajnok vezér­letével továbbra Is Jöl szerepel a magyar válogatott. Az Európa Li­ga keretében a szovjet és a fran­cia együttes után a nyugatnéme­tek ellen is győztek Á(ÜN(HIN A jelentjük Szerezzenek minél többen dicsőséget - mondta a lelkes szurkoló Kaszer Sándor, a New Jersey államból lá­togatóba érkezett Ismert mérnök, gyárak épí­tésével foglalkozó üzletember Járt a minap a Magyarok Világszövetségében. Az egykori sportember 100 000 forint értékű valutát ajánlott fel Kárpáti József főtitkárnak a Sportért-Ollmpláért akcióra, a magyar sport olimpiai előkészületeinek és részvételének támogatására. A húszas évek fiatal atlétája, aki később a francia Sochaux profi labdarúgócsapatéban lőtte a gólokat, majd itthon az FTC ökölví­vó szakosztályának elnöke volt, az óceán túlsó partján változatlanul rajong a spor­tért, ahol csak lehet szurkol a mieinknek. — Az eredményeket állandóan figyelemmel kísérem és a sikerek lelkesítenek, büszkeség­gel töltenek el — mondta beszélgetésünk alkalmával. — A magyar labdarúgók talán nem is tudják, de úgy érzem, Jó kabalát Je­lentek számukra, hiszen, ahol csak láttam őket — annak Ideién Svájcban, később Tó­klóban, majd Mexikóban, vagy most a nor­végok ellen —, mindig győztek. Azt viszont a mai naoig sajnálom, hogy akkoriban a brazilok és az uruguayiak elleni remek mér­kőzések után. a döntőt nem várhattam meg Bernben, mert már én is elhiszem, hogy szerencsét hozok a fiúknak . . . Münchenben, természetesen ott leszek I ... A müncheni olimpiai részvételünket Ka­­szer Sándor Jelentős felajánlásával segíti . . . — Az e.edmények köteleznek bennünket, magyarokat — magyarázta lelkesen. — Az állam viszont nyilvánvalóan csak bizonyos létszámú sportoló kiküldetését tudja, akarja biztosítani. De hadd legyenek ott többen, hadd Induljon mindenki, akinek csak egy kis esélye is van arra, hogy dicsőséget sze­rezzen Magyarországnak. Ezért nyúltam én Is a pénztárcámba, és tudom, hogy rajtam kívül sokan vannak, akik már adtak, s még adhatnak isi... Dr. Csanádi Árpád, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitká­ra Münchenben, az olimpia városában járt. A magyar olim­piai küldöttség az épülő versenypályákat tekintette meg és a csapat elhelyezésével kapcsolatban is tárgyalásokat folytatott a szervezőkkel. Gulyás István, a tizenötszörös teniszbajnok — mint jelen­tettük — öt hétre Argentínába utazott. Baranyi Szabolcs és Szőke Péter, a két fiatal játékos ezúttal harmadízben kapott meghívást az Egyesült Államokba, a téli fedettpályás verse­nyekre. Rajki Béla, az egyre sikeresebben szereplő magyar vízi­labdacsapat kapitánya összeállította a válogatott új keretét. Visszahívta dr. Bodnár Andrást, aki eddig már három olim­pián szerepelt. Továbbra is a fiatalok viszik a prímet, hiszen a jelenlegi keret tagjai közül Bodnár és a kapus Molnár mel­lett csak Szívós, Sárosi és Kotvrád járt Mexikóban. MŰNK József (1908, London, * 2. helyezett 4XÍ00 m-es gyors­úszó váltó tagja). A rendkívül balszerencsés váltó első embere­ként már tekintélyes előnyre tett szert, de végül az olimpiai bajnok Halmay Zoltán a cél előtt váratlanul görcsöt kapott és a biztos győzelemből csak második hely lett. MUNTEAN László (1960, Ró­ma, a 6. helyezett kormányos evezős négyes tagja). A Vörös Meteor sportolója hazai vizeken kettesben, Wagner Pállal szere­pelt eredményesen, tóbb alka­lommal nyertek országos baj­nokságot. Munteán 1965-ben vo­nult vissza, gépészmérnökként dolgozik. MUSKAT László (1924, Pá­rizs, a 4. helyezett 4X100 m-es futóváltó tagja). Az MTK atlé­tája gátfutásban bajnokságot nyert, magyar rekorder volt. A váltóban második emberként fu­tott. Nősülése uán a híres EM­­KE kávéház társtulajdonosa lett. A hatvanas években halt meg Budapesten. NADAS Tibor (1948, London, a 4. helyezett kormányos evezős négyes tagja). Az FTC rokon­szenves versenyzője nemcsak a sportban, az életben la Jőllsmert ember volt. Minisztériumi fő­tlsztvlselöként dolgozott. Jugosz­láviában autóbaleset érte és az ekkor szerzett sérülései után a hatvanas évek elején halt meg. Dr. NAGY Ambrus (1956, Mel­bourne, a 2. helyezett párbaj­­tőrvivó-csapat tagja). A Jól megtermett, víg kedélyű vívó a legjobbak közé tartozott. Sport­­pályafutása közben orvosi dip­lomát szerzett. Az olimpia után előbb Bécsben telepedett le, ott Is nősült. Jelenleg Hollandiában él, orvosként dolgozik. NAGY Ernő (1932, Los Ange­les, az aranyérmes kardvlvó­­csapat tagja). A jó nevű, rúdug­ró atlétából lett vfvó olimpikon már 28 éves is elmúlt, amikor először vett kardot a kezébe. Dr. Nagy Imre. az olimpiai bajnokból lett öttusa-kapitány Legnagyobb sikerét Los Ange­lesben aratta. A vívók közül a legidősebb még élő olimpiai bajnok. A vívás oktatásával Is foglalkozott, a Csatornázási Mü­vek eredményesen működd kis szakosztályának edzője volt. Je­lenleg, 73 éves korában Is jó egészségnek örvend. . NAGY Ferenc (1936, Berlin 4. a -nehézdUlyú ' ökölvívásban). ' A mintegy 190 magas, rendkívül Jó fizikai adottságokkal rendel­kezett vasutas versenyző a ma­gyar ökölvívás legnagyobb re­ménységei közé tartozott. Kül­földi ellenfelet azonban hamar kiismerték gyengéjét, hiszen ál­la könnyen sebezhető volt. Vál­tozatlanul a vasútnál dolgozik, a Keleti pályaudvar egyik rak­tárát vezeti és közben a Papp— Adler kettősnek segédkezik, a válogatott keret edzéseit Irá­nyítja. Dr. NAGY Imre (1960, Róma, az aranyérmes öttusa csapat tagja, 2. az egyéniben, 1964, Tó­­klú, a 3. helyezett csapat tagla). Az ötvenes évek elején a céllö­vésből, úszásból és futásból álló háromtusa versenyeken tűnt fel, tulajdonképpen a magyar öttusázók Helsinkiben elért si­kerei nyomán kapott kedvet a sportoláshoz. A Monoron szü­letett sportember elvégezte a közgazdasági egyetemet, dokto­rátust is szerzett. Rómában ver­senyzett formája csúcspontján. Visszavonulása után előbb a MAFC sportkörének gazdasági vezetője volt, majd a Nehéz­ipari Minisztérium egyik tudo­mányos Intézetébe került. Me­xikó után, 1969 óta a válogatott öttusacsapat szövetségi kapi­tánya. Dr. NAGY József (1908, Lon­don, a 3. helyezett olimpiai fu­tóváltó tagja). A 200-200 -400— 800 méteres váltóban harmadik emberként a 400 métert futotta. Az egyéni versenyben biztató hazai eredményei ellenére sem kísérte siker Indulását. A bu­daiaknál, a BBTE-ben verseny­zett. Jogászember, bíró volt, táblai tanácselnökként vonult nyugalomba a két háború kö­zött. NAGY Lajos (1948, London, a 4. helyezett kormányos evezős négyes tagja). A Colos néven közismert kétméteres sportem­bert az evezősök mókamestere­ként tartották számon. Itthon a Magyar Távirati Iroda egyik gazdasági vezetője volt. Másfél évtizede külföldön él. New York közelében telepedett le család­jával. Korábbi nagy sikerei színhelyére kapott meghívást Papp László. A háromszoros olimpiai bajnok a bécsi Stadthalléban több alkalommal állt profi ökölvívóként a szorítóban. A kö­zelmúltban osztrák kollégái szakmai továbbképzésére, a ver­senyzők szakmai irányítására utazott Ausztriába. Dr. Szerencsés József ismert kardvivó, súlyos betegség után, 37 éves korában elhunyt. Az orvos-vívó 1957-ben tagja volt a világbajnokságot nyert magyar csapatnak. A fiatalon elhunyt sportembert nagy részvét mellett kísérték utolsó útjára. Űj szerepkörben járt Münchenben dr. Kamuti Jenő. A vi­vők olimpiai próbaversenyén a nemzetközi szövetség megbí­zásából méréseket végzett, tudományos megfigyeléseket gyúj­­’tött az ismert, három olimpián szerepelt kiváló magyar orvos­vívó. A magyar jégkorong válogatott szakmai Irányítását szov­jet edző vette át. A Moszkvából érkezett Andrej Csaplínsz­­kij a Szpartak játékosa volt, élvonalbeli csapatoknál edzőrkö­dött. Budapesten sokat várnak működésétől. A bajnokság hat csapat részvételével kezdődött meg. A legjobbak a szlo­vák második liga csapataival is játszanak néhány mérkőzést, s az eredmények beszámítanak a magyar bajnokság sorrend­jébe is. A női labdarúgás Budapesten is megjelent a televízió kép­ernyőjén. A javában folyó bajnokság rangadóját, a Femina— Magyar Kábel mérkőzést közvetítették. Elnézést kérünk kedves olvasóinktól: a keresztrejt­vény anyagtorlódás miatt maradt ki ebből a lapszám­ból. 15

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom