Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-11-13 / 23. szám
szélesebben kell értelmezni Szekszárdon. És tapasztalataink szerint így van ez világhírre szert tett honfitársainkkal is. Ahogy a Kortárs és más folyóiratok egyre inkább otthont adnak a szomszédos országokban éló magyar szellemi emberek számára, úgy kellene a nyugaton élő és működő — kapcsolataink megszilárdításán munkálkodó — alkotók számára is megnyitni a Magyar Híreket és más lapok hasábjait. Az értelmiség mellett fordítsunk legalábbis ugyanannyi figyelmet azokra a kis farmerekre, munkásemberekre is, akik generációkon át megőrizték családjukban a magyar nyelvet, a migyar származástudátot. ” Ezt a gondolatmenetet Boldizsár Iván újságíró folytatta: „A második és harmadik generáció tagjai közül viszonylag sokan járnak egyetemre. Az utóbbi időben megállt a beolvadási folyamat, a Lesley-k kezdenek újra Lászlók lenni. Az „ethnic group”, a származástudat mára fontos, a fiatal nemzedékek társadalmi viselkedését befolyásoló jelenség lett”. A HAZALÁTOQATÓKÉRT Többen is szóvá tették, hogy a hazalátogatás önmagában is fontos kulturális kapcsolat. Az érintkezés az Dr. Szabolcsi Miklós, az MTA Irodalomtudományi Intézetének igazgatóhelyettese ország pezsgő életével legtöbb vendégünknél maradandó hatást jelent. 1970-ben 120 ezer volt a hazalátogatók száma, az idén már szeptember végéig túlhaladtuk a 110 ezret. Kallós Ödön, a Kereskedelmi Kamara elnöke, Boldizsár Iván és mások hangsúlyozták — Kárpáti József főtitkár válaszában is utalt rá —, hogy szervezettebben történjék gondoskodás a rokonlátogatók jobb tájékoztatásáról, hogy időben tudomást szerezhessenek és válogathassanak a különböző időszakok gazdag kínálatából. Érdekes vita bontakozott ki a kulturális műsorok színvonaláról. Káldy Zoltán evangélikus püspök például bírálta az „Egy kis hazai” című nyári produkció szintjét, kifogásolta a gyakran egyoldalú „szellemi ellátást”, amelyet túl könnyűnek talált. Vele szemben Boldizsár Iván a politikai szatíra kedveltségére, a sajátos igényekre hivatkozott. A témához kapcsolódva Lőrincze Lajos professzor is kifejezte aggodalmát: „Régi és új amerikaikanadai barátaim közül említették leveleikben a különböző műsorokat, és nem is mindig dicsérően. Nemrég valaki arra kért, hogy mondjam el felelős helyen: ne küldjenek oly sok megunt cigányzenét, elavult operettdalokat. Az igényesek kaphassanak több jó és hiteles népi kultúrát, Bartókot, Kodályt.” Bognár József professzor azon a véleményen volt, hogy kár lenne feleleveníteni a régi vitát a népi és urbánus kultúráról. „A Bartók Vonósnégyes, az állami Népi Együttes, a Rádió Gyermekkórusa éppúgy része a magyar kultúrának — hangoztatta — mint a jó cigányzene, a politikai szatíra, vagy a pesti vicc. A bajokat az egyoldalúság okozza”. Maróti Gyula. p, kulturális bizottság elnöke az igény tudományos felmérésének fontosságáról beszélt. A vita során sokan említették, hogy a kulturális szolgáltatás számos intézmény közös dolga. E mun-Dr. Cserháti József pécsi katolikus püspök kák kellő összehangolásának fontos feladatáról beszélt Budai Imre, Kallós Ödön és mások is. A TUDOMÁNYOS KUTATÓMUNKÁRÓL Az elnökségi ülés ezután az elméleti munkaközösség megalakításáról tárgyalt. Az eddigi utat áttekintve a beszámoló elmondotta, hogy évek óta folyik a történelmi dokumentumok összegyűjtése, megtörtént a témára vonatkozó művek bibliográfiájának összeállítása. Mindebben szorgalmas munkát végzett Puskás Júlia történész. Dr. Dávid Zoltán elemezte az emigráció demográfiai szerkezetét, Kovács József irodalomtörténész foglalkozott az amerikai magyar irodalommal. Szántó Miklós az emigráció történeti-szociológiai elemzését adta könyvében. Mindez azonban csak a kezdet. Ezért szükséges, hogy az MVSZ mellett a kérdés szakembereiből elméleti munkaközösség alakuljon. A vita során Keresztury Dezső arról beszélt, hogy a történelem nehéz, érzelmeket felkavaró tudomány. Ezért fontos lenne letenni az asztalra a magyar történelem dokumentumainak gyűjteményét, szinte kommentár nélkül, de lehetőleg több nyelvű magyarázattal. Mindezt követhetné az irodalmi, néprajzi képeskönyv. Szabolcsi Mikjós professzor annak fontosságát hangoztatta, hogy létrejöjjön a magyar nyelv és irodalom kutatóinak és oktatóinak nemzetközi társasága, és ebben vegyenek részt mindazok, akik a szomszédos országban vagy nyugaton a magyar nyelv kérdéseivel foglalkoznak. Ránki György történész-professzor azt emelte ki, hogy szinte minden országban van olyan jelentős történettudós, aki a magyar történelem egy-egy szakaszával foglalkozik. Nagy hatásfokkal dolgozik például az USA Columbia Egyetemén Deák István pro-Boldizsár Iván, a The New Hungarian Quarterly főszerkesztője fesszor. Pach Zsigmeftid Pál akadémikus hangsúlyozta, hogy ennek a területnek mindkét vonulata fontos: az emigráció széles rétegeinek érzelmi kötődése éppúgy, mint a szakterület. Lőrincze professzor szerint a történészek dolga nehezebb, mint a nyelvészeké. „Akár az őstörténet kérdései, akár az úgynevezett hőskultusz vagy ennek ellentéte a ,deheroizálás’ merül fel, az emberek teljes érzelmi apparátusát felkavarja. Töltési Imre, a Hazafias Népfront honismereti bizottságának titkára azt fejtegette, hogy a magyarságtudat szerves része a történelmi tudat, és helyes lenne, ha az elméleti munkaközösség tagjainak sorában levéltáros is dolgozna. Zárszavában Bognár József professzor üdvözölte a történészek javaslatait és a vita tanulságait így foglalta öszsze: „A történelem kérdése valóban bonyolultabb, de az életben nem lehet aszerint válogatni, mi az egyszerűbb. A magyar történelemtudomány magas elméleti szintje és leszűrtsége lehetővé teszi a problémák sokoldalú megközelítését. Keletkeznek majd vitafelületek, találkozunk majd egyoldalú, befeléforduló szemléletmódokkal. A beidegzettségek talán mélyebbek, mint itthon. Az érett Kossuth Kelet-Európaszemlélete, vagy Jászi Oszkár modellje a nemzetiségi kérdés tekintetében,- a legutóbbi évek tisztázó vitái, az újonnan feltárt dokumentumok azonban olyan alapot jelentenek, amelyre nyugodtan lehet építeni.” Tanácskozik az országos nőkonferencia (MTI felv.) ORSZÁGOS NŐKONFERENCIA BUDAPESTEN Közéletünk nevezetes eseménye, nőkonferencia zajlott le október végén, az Országház kongresszusi termében, ahol a társadalmi élet legkülönbözőbb területeiről 600 dolgozó leány és asszony tanácskozott. A másfél évvel ezelőtt életbe lépett párthatározat óta, amely a dolgozó nők helyzetének javítását tűzte ki célul, első alkalommal tárgyaltak együtt az ország minden tájáról érkezettek, a társadalom valamennyi rétegét képviselő szervezetek, mozgalmak küldöttei, hogy elmondják eddigi tapasztalataikat, majd közösen formálják a női egyenjogúság teljes érvényesítéséhez szükséges további tennivalókat. A kongresszuson a megnyitó beszédet Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottsága titkára mondotta, ezután Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsa elnökének beszéde következett. A felszólalásokat követően öt szekció kezdte meg munkáját, szociálpolitikai és egészségügyi kérdésekről tárgyaltak, a háztartási szolgáltatások időszerű gondjai kerültek napirendre, a nők közéleti tevékenységének problémáiról vitatkoztak, és arról a kérdésről, hogy jogszabályaink miképpen tükrözik a női egyenjogúságot. HAZÁNKFIA, GÁBOR DÉNES KAPTA A FIZIKAI NOBEL-DÍJAT Gábor Dénes professzor (balról) Boldizsár Iván és Marx György professzor társaságában. A kép legutóbbi magyarországi látogatásakor készült (Novotta Ferenc felv.) Az 1971. évi fizikai Nobeldíjat a magyar származású Dennis Gabor — Gábor Dénes — nyerte el. A svéd akadémia indoklása szerint Gábor Dénes professzor a holográfia módszerének feltalálásáért kapta a díjat. Ezzel a fotográfiára emlékeztető eljárással háromdimenziós, tehát térhatású képeket lehet előállítani. A felfedezés tulajdonképpen elég régi keletű, a professzor már 1947-ben kidolgozta, de csupán a hatvanas években, a laser-sugarak feltalálása után nőtt meg és vált sokrétűvé a jelentősége. Ma már az orvostudománytól kezdve az adatfeldolgozásig számos területen nyílnak .távlatok a holográfia gyakorlati alkalmazására. Gábor Dénes 1900-ban született, tanulmányait a budapesti, majd a berlini műegyetemen folytatta. A húszas években a Siemens-műveknél dolgozott, majd 1934- ben áttelepedett Angliába. Jelenleg a londoni Imperial College elektronfizikai kutatója, 1967 óta szerződés köti az amerikai CBS rádió- és televízió-társasághoz is, amely kizárólagos jogot szerzett módszerének a televíziós közvetítésben való alkalmazására. A tudóst 1964-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta. Neves hazánkfiát — magyarországi látogatásai alkalmával több ízben nyilatkozott lapunknak is —, ezúton üdvözöljük, és további munkásságához jó egészséget kívánunk. Ács Tivadar 70 esztendős Ács Tivadar, a Magyarok Világszövetsége volt főtitkára, az amerikai magyar emigráció neves kutatója 70 esztendős. Születésnapján Kárpáti József főtitkár az MVSZ elnöksége nevében köszöntötte és jó egészséget kívánt további alkotó munkájához. Magyar—jugoszláv határmenti ünnepség Dr. Pach Zsigmond Pál, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója. A kép Jobbszélén Vass Imre, a Művészeti Dolgozók Szakszervezetének főtitkára és Kiss Károly, a Szakszervezetek Országos Tanácsának alelnöke (Novotta Ferenc felvételei) Ünnepélyes külsőségek között új híd alapkövét helyezték el október 29-én a Dráva két partján. Az új híd a Baranya megyei Harkányt és a szomszéd jugoszláv községet, Donji-Miholjacot köti majd össze Drávaszabolcsnál. A határfolyón ez lesz a harmadik „kapu” Dél-Magyarország és Jugoszlávia között. Mind a három híd a két állam közös költségén épült, illetve épül a második világháború idején elpusztultak helyett. A híd terveit és a kivitelezési munkálatokat közösen, magyar és jugoszláv szakemberek készítik. i4 rUagyar Vöröskereszt nemzetközi elismerése A Vöröskereszt Társaságok Ligája kormányzótanácsának 31., Mexiko-Cityben megtartott háromhetes ülésén — amelyen hazánkat Rostás István, a Magyar Vöröskereszt főtitkára képviselte — Magyarország ismét képviseletet nyert a segélyezési tanácsadó testület újjáválasztásakor. Hasonló megtiszteltetés, hogy a végrehajtó bizottság testületébe újra beválasztották a Magyar Vöröskereszt képviselőjét, továbbá, a Vöröskeresztes Ifjúsági Tanácsadó Bizottságban is helyet kapott a Magyar Vöröskereszt. A legmagasabb vöröskeresztes kitüntetést, a Henri Dunant-emlékérmet az idén — Japán és Franciaország jelöltjei mellett — Durkó Katalinnak, a Magyar Vöröskereszt egyik kiváló tagjának ítélték oda. 3
