Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-10-16 / 21. szám
VAROSOK. SYÖS I. AS ALATT A szép családi házban minden évben mindent újra fest. — Nem szeretném, ha betemetnének a dolgok. Egy tenyérnyi vakolat hullását is betemetésnek tartja. Ragyog a háza, a kertje, a pincéje, a húsfüstölője, a kenyérsütő nagy kemencéje. Magánéletében a nyitott kaput kedveli. Aki betér hozzá, megvendégeli, megajándékozza, ha mással nem, szavai fűszerével. Tizenkét sűrűn teleírt kötet — vendégkönyv — őrzi azok emlékét, Kodályét elsősorban, meg Tamási Áronét, akiket megvendégelt szőlejével, boraival, a nagy kemencében sütött kenyerekkel. Huszonöt évig magyart tanított a gyöngyösi Vak Bottyán Gimnáziumban. Tizennégy éve, a gyöngyösi szőlőkultúrára tekintettel, szőlőmívelést tanít ugyanott. A magyartanításban elve ez volt: szépen írni, szépen fogalmazni, szépen beszélni megtanítani. Minden tanítványát arra nevelte, hogy bármiben is, a lényeget legyenek képesek fölismerni és kifejezni. — S az egykori tanítványok?!... — vetem föl. Ha tréfásan akartam volna ezt a rajzolatot kezdeni, azt írhattam volna az elején, hogy már a váci püspök is a tanítványa volt. 0 volt valóban a magyartanára Gyöngyösön Bánk Józsefnek. A i koalíciós évek alatt Fülöp Tibor volt Gyöngyös polgármestere. Az j is tanítványa volt. De megemlíti a berkeley-i egyetemről dr. Czigány Lorándot is. A montreali egyetemről Denis Szabó, Szabó Dénes szociológust. Még Port Moresby-ben, Űj Guineában is él egy j volt tanítványa: Lukács Lajos. Bognár Sándor, Kádár Gyula, a sző! lészet egyetemi tanárai is a tanítványai voltak. S a szőlőmívelést hogyan tanítja a gyöngyösi gimnáziumban? Ügy, hogy még a bor kóstolásának a tudományát is átadja növen- i dékeinek, bár ő ritkán fogyaszt bort, s a borfogyasztás hazai módját, amelyet vedelésnek nevez, meglehetősen lenézi. A bor kulturált kóstolásának a tudományát azonban érettségi tétellé tette a gyöngyösi gimnáziumban. Kertjébe azért telepített negyvenféle szőlőfajtát, hogy diákjait a helyszínen, a gyakorlatban oktathassa. Itt tanulja meg a gyöngyösi diák azt, hogyan lehet olyan oportót nevelni, amely nyolcvan (80) dekás fürtöket ad. Ha azután valakit felvételre ajánl a gödöllői Agrártudományi Egyetemen vagy a budapesti Kertészeti Egyetemen, azt már felvételizés nélkül is föl lehet venni. Két fia van. A másik, akit még nem említettem, rajztanár a gyöngyösi új szakközépiskolában. Kecskés Péter és családja egyébként székely eredet. De a Székelyföldről még a törökvilág után került telepesként Zentába ez a család, s Kecskés Péter Zentárói származott föl Gyöngyösre. Tavaly ment nyugdíjba, de a szőlőmívelést még tanítja régi gimnáziumában. Mikor megkérdezem, hány esztendős, ezt feleli: — Ha sokáig akarsz élni, élj tisztességesen, mértékletesen, ne dohányozz, feküdj le rendes időben és tagadd le az életkorodat. Fiatalos mozgású ember a tanár úr, az egész arcán szép világosság honol, s szemében pedig olyan megbékéltség, annyi harmónia látszik, hogy az ember óhatatlanul azt mondja magában: ez egy rendkívüli alkat. Rendkívüli ember. A rendkívüli emberben minden, a szava, a beszéde, a másokkal való találkozása, ahogyan szőlőhordó munkásokkal szót vált, ahogyan elém teríti a szőlőstálat — minden természetesen egyszerű. Ez olyan bölcs, letisztult egyszerűség, amelyet csak a nagyszerűség birtoklása teremthet meg. A teremtés, a teremteni tudás állandó árama járja át. Valaha képzőművésznek készült, s elbeszéli, hogy ha anyagot pillant meg, fényt vagy árnyékot, ma is láz lepi el. Máig való nagy rajzkészségének köszönheti szép lugasait is. Először megrajzolja azokat. Azután megteremti. Mikor híres, országszerte elterjedt, szőlőmívelő ekéjét említem (erről is hallottam a „legendák" során), megjegyzi, hogy azt is rajzkészségének köszönheti. Hogy le tudta rajzolni, milyen ekét akar. Egész életében, mindennap, egy-két óra hosszat, fizikai munkát is végzett és végez, mert az a fölfogása, hogy a szellemi munka csak fizikai munkára épülhet, az igazi szellemi munka föltételezi, mert kölcsönhatásban vannak egymással. Végül engem is megajándékoz egy üveg nagyszerű borral. A mértéktartó, mértékletes férfi élete bőkezűségben telt el. Ha lehet azt leírni, minden diákjához bőkezű. Mindent átadott, elosztott köztük. Ezért is lettek közülük sokan egyetemi tanárok. Az utcai lugasnál búcsúzunk el. Még megmutatja a nyolcvandekás fürtöket. Hány ilyen Kecskés Péter tanár úrra lenne szükségünk? De jó volna belőle az országnak száz, ötszáz. Egyenesen ezer! Ruffy Péter A Rákóczl-eraléktábla AZ ERŐMŰ ÉS A VÁROS Nem először járok ezen a vidéken, a Mátra lábainál elterülő síkság szegélyénél. Jól ismerem a látványt: a kék hegyvonulatok távolba vesző sziluettjét, az égbe olvadó csúcsokat, s idébb a lapos vidék egyenletes, sima távolságait. De ez a kép évről évre, mondhatnám napról napra változik, s maga a város, Gyöngyös, hirtelen fejlődése folytonosan tagadja és kicseréli az emlékeket. Közvetlenül a város bejáratánál felhőkarcoló nyúlik az ég felé; Magyarország egyik legmagasabb lakóépülete. Ez a ház a Gyöngyös környékén fejlődő ipar, elsősorban a Gagarin-hőerőmű újkeletű létezésének bizonysága. A hőerőmű dolgozói számára épült, anélkül ugyanúgy nem jöhetett volna létre, mint a Mátra felé elhúzódó modern, erkélyekkel, a beton és üveg fényével ékeskedő új lakótelep^ A fejlődés története, ha nem is a távoli múltba, de több mint tíz esztendővel ezelőttre nyúlik vissza. A geológiai kutatások Gyöngyös környékén, a visontai szőlővidéken, hatalmas mennyiségű lignitet tártak fel. A lignitréteg közvetlenül a föld felszíne alatt húzódik meg, külszíni fejtéssel elérhető, kitermelése rendkívül gazdaságos. rások is bizonyítják, Magyarország jelentős tartalékokkal rendelkezik. Emlékszem, hat vagy hét esztendővel ezelőtt fordultam meg először Visontán. Az emberek megnyugodva vették tudomásul a változatlanság állapotát, habár az idők során szinte észrevétlenül mégis belopódzott erre az isten háta mögötti-Magyarország legmagasabb lakóháza Köztudott, hogy hazánk energiahordozókban szűkölködő ország. Van ugyan olajunk, földgázunk, szenünk, és vannak bővizű folyóink is, de az olaj a fejlődés rohanó ritmusában kevés, a földgázra korunkban még nem épülnek nagy teljesítményű energiaforrások és berendezések, a szén fogyóban van, vízi erőműveink pedig kis teljesítményűek. Villamosenergia-behozatalra szorul az ország. Minden olyan új beruházás, épülő létesítmény, amely a hazai villamosenergia-termelést megnöveli, rendkívül fontos a jövő szempontjából. Az ország földrajzi helyzete és a beruházások gazdaságosságára való tekintettel legelérhetőbb energiahordozó a lignit, és legkifizetődőbbek a hőerőművek. Ugyanis a hőerőművek üzemeltetéséhez rossz minőségű szén vagy a lignit is megfelelő, s lignitből, barnaszénből, ahogy a Gyöngyös környéki feltáKülszlnl fejtés a vlsontai bányában Küldetésem nem volt túlságosan felemelő: arról kellett beszámolnom, a községben élő emberek miképpen reagálnak a hírre, hogy szőlőültetvényeik helyén nyíltszíni lignitbányák, külfejtések üregei tátonganak majd; sőt, szó volt akkor arról is, hogy a falut más helyre költöztetik, lerombolják a régi házakat, és valahol másutt építik újjá. A helyzet látszólagos kényszere volt ez, hiszen az idő tájt úgy vélték a szakemberek, a lignitmező jelentős része Visonta alatt húzódik, s óhatatlanul szükség lesz feltárására, miután a hőerőmű megépül. Az események azonban másképp alakultak. Kiderült, hogy a föld alatt rejtőzködő lignitmező jóval nagyobb, mint amekkorára először becsülték. így a bányák megnyitása után, s a hőerőmű építésekor kevés szőlőültetvény pusztult el, a falu is maradt a régi helyén. (Novotta Ferenc felvételei) nek számító, jó bort termő tájra a változás. A Gagarin-hőerőmű építését 1065 tavaszán kezdték meg. Az idő tájt még senki sem tudta pontosan, hogy a turbináknak végül is mennyi lesz az összteljesítménye, a kormány Gazdasági Bizottsága a rendelkezésre álló lignitvagyonról beérkező újabb és újabb kedvező információk után újra és újra megnövelte a tervezett erőmű kapacitását, követve az egyre táguló lehetőségeket. A végső döntés a Gagarin-hőerőmű beruházásáról 1968-ban született meg, az építésre fordítandó teljes összeg 8,3 milliárd forint. A befejezés határidejét a Gazdasági Bizottság 1973-ban állapította meg. Hatalmas erőket felvonultatva s ezeket az erőket viszonylag kis helyre összpontosítva indult meg az építkezés. Magyarország szinte minden jelentős ipari és építő vállalata részt vesz ebben a munkában, a legkorszerűbb eljárásokat alkalmazzák, nem csupán a technológia megválasztásában, hanem az építkezési módszerekben is. Nehéz lenne felsorolni a bel- és külföldi cégeket, vállalatokat, gyárakat, amelyeknek ilyen vagy olyan módon köze van a Gagarin-hőerőmű építkezéseihez. Nehéz lenne pontosan rögzíteni azoknak az embereknek a számát, akik itt dolgoztak, s dolgoznak azóta is. Az ország egyik legjelentősebb beruházása ez, mondhatnám, ezer esztendő óta. Az egyre gyorsuló tempóban befejezéshez közeledő építkezés nem csupán az ország jövőjét, hanem különös mértékben Gyöngyös jelenét és jövőjét is meghatározza. A külszíni fejtéseken elkezdődött a lignit termelése, szinte hónapok alatt bányászhagyományok alakultak ki, a város egyszeriben kinőtte magát, terjeszkedni kezdett, lakótelepek, üzletházak, szociális létesítmények, új utak épültek; Gyöngyös a múltból egyszeriben a jövő legközepébe pottyant, Ami itt felépül — jellemző módon —, legyen bár lakóházról, bölcsődéről vagy iskoláról szó, korszerű, az üveg, beton fényében villan, a technikai tökéletesedés, fejlődés bizonyítéka. A régi város mellett áll ez az új város és valamiképpen a gyöngyösiek büszkébbek az újra, mint a régire. Két esztendő elmúltával, a Gagarinhőerőmű már teljes kapacitással üzemel. Létezése hosszú időre meghatározza Gyöngyös létezését is. A legújabb adatok szerint a Mátra lábánál elterülő lignitmező 2000-ig, tehát a XXI. század elejéig fedezi az erőmű szükségleteit. Kristóf Attila 13
