Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-07-14 / 15. szám
t\9ZAfK-l3 0 0$L A tér és idő szinte mindmáig meghatározták a kapcsolatteremtés lehetőségének határait. Századunk ebből a szempontból is új korszakot nyitott: a tömegkommunikációs eszközök nagymérvű elterjedése áttörte az „itt és most” ketrecét: nap mint nap tapasztaljuk a ránkzúdúló információtömeg életünket, tudatunkat átalakító hatását. A világ összezsugorodott; néhány perc, néhány óra alatt megtudjuk a föld másik felén történt eseményeket is. De az információkat nem elég csak befogadnunk: az egyes emberben felhalmozódott tapasztalatok, élmények néha kiteljesíthetik közös kultúránk kincseit, hozzájárulhatnak az egyetemes kultúra értékeinek teljesebbé tételéhez. Lapunk, a Magyar Hírek eljut a világ szinte minden részébe. Cikkeink nyomán — nagy örömünkre — emlékek élednek újjá, személyes tapasztalatok, kiegészítő megjegyzések kerülnek papírra. Jönnek a levelek tengereken túlról, s a felbukkant adat-mozaikok pontosan illeszkednek eddigi ismeret-köveink mellé. íme, most is: levél érkezett szerkesztőségünkbe Amerikából. Kelemen Pál professzor egészíti ki felesége személyes tapasztalataival „Bartók és Svájc" című, március 8-án Farkas Lujza tollából megjelent írásunkat. A szerző megemlítette, hogy Bartók svájci barátai közül Freund Róbert, a zürichi Konzervatórium tanára magyar volt. Szó esett arról is, hogy 1929-ben több svájci városban rendeztek Bartók kamarazene-estet, amelyeken Bartók Béla mellett Stefi Geyer, a klasszikus szépségű hegedűművésznő és Ilona Durigo, a kitűnő énekesnő is fellépett. Azonban nem említette meg a cikk, hogy mindketten — magyarok voltak. A Zenei Lexikon szűkszavú adatait Kelemen professzor most a következőkkel toldja meg: Stefi Geyer édesapja egy magyar kisvárosban volt orvos. Az édesapa hegedült, a még egészen kicsi lány meg apja hegedűjét a földre támasztotta, és úgy játszott rajta, mint valami csellón. Később a budapesti Zeneművészeti Főiskolán tanult, és hamar híresé vált. Bécsbe ment férjhez, majd az első világháború után, amikor férje meghalt, Svájcban telepedett le. Ebben az időben már ismerte Bartók Bélát; levelezésük fontos zenetörténeti dokumentum. Durigo Ilona, kiváló magyar énekművésznőnk Bécsben és Frankfurtban végezte tanulmányait. Rendkívül szép mezzoszoprán hangjában számos oratórium előadásán és dalesten gyönyörködött a magyar főváros zeneértő közönsége. 1921-től 1937-ig a zürichi Konzervatórium tanára volt. Kelemen profeszor felesége ebben az időben Európában tanult zenét; Svájcban élő unokatestvére Stefi Geyer tanítványa volt, aki sokat mesélt azokról a meghitt házihangversenyekről, amelyeken tanára és Durigo Ilona társaságában vett részt. Megköszönjük és közreadjuk a kiegészítést, amely két szempontból is fontos számunkra. így válik egyre teljesebbé Bartók Béláról alkotott képünk: a zeneszerző-géniusz, a pedagógus, az ember, a barát portréja a kortárs szem- és fültanúk személyes emlékeiből kilépve formálódik egésszé; minden mozzanat, szál és összefüggés kiegészíti, magyarázza, értelmezi, árnyalja erről a példaként felmutatható életműről ismereteinket. Másrészt — jelen esetben Bartók élete kapcsán — új és új kultúrtörténeti tényekre derül világosság: a magyar nemzeti kultúra talaján fakadt tehetségek az egyetemes kultúra formálásában, szellemi kincseink alkotásában nagy részt vállaltak. Népünk lélekszámút jóval meghaladó arányban találunk magyar és magyar származású művészeket a világ minden táján, a művészet minden területén. S hogy ezek a szétfutó szálak egyre nagyobb számban kötődhetnek avatott kezek munkája nyomán össze, hogy az egyéni élmények nemzeti kultúránk kincseit is gyarapítják, köszönjük azoknak, akik nem restek tollat fogni, és az információ-zuhatagból nemcsak befogadnak, de adni is akarnak másoknak valamit: köszönjük, hogy élő kapcsolat teremtődik közöttünk mindnyájunk gazdagodására. K. Á. •IMIIVÉ MAGYAR TAJAK Dunaújváros (Novotta Fevenr /elv.) A Times a vadászati világkiállításról A különböző angol természetjáró és vadászegyesületek is növekvő érdeklődéssel kísérik a budapesti vadászati világkiállítás előkészületeit. Nagy-Britannia legtekintélyesebb napilapja, a Times két teljes oldalt szentelt június 12. számában a készülő kiállításra. Dr. Barton Worthington, a Nemzetközi Biológiai Program tudományos igazgatója, aki Budapesten járt, meleg hangú cikkben méltatta a világkiállítás rendezőinek kiterjedő figyelmét és tudományos alaposságát. Worthington szerint a rendezőség nagy érdeme, hogy e kiállítás témája nem az öncélú és hivalkodó „állatölés”. hanem a természet szeretete és védelme, amely harmónikusan kapcsolódik a vadászsport problémakörébe. Angol vélemények szerint a budapesti lesz az eddigi legjelentősebb vadászati világkiállítás, mind a kiállító országok, mind a látogatók számát tekintve. Magyar filmmel nyitott Adelaide Hugh Hudson, Dél-Ausztrália államának kulturális minisztere június 7-én ünnepélyes keretek között nyitotta meg a tizenharmadik adelaide-i nemzetközi filmfesztivált. A fesztivál első, hivatalos filmjét, Gdl István Magasiskola című alkotását a közönség kedvezően fogadta. A megnyitón és az azt követő fogadáson részt vett a dél-ausztráliai kormány több tagja, valamint az adelaidei társadalmi és kulturális élet számos vezető személyisége. Miután Ausztráliában rendezett filmfesztiválon első alkalommal nyitottak magyar filmmel, a szervező bizottság meghívására az előadáson megjelent Kázmér Zsigmond főkonzulunk, és részt vett a fogadáson is. Magyar filmet, a „Szerelmesfilm” című alkotást június 8-án, Melbourne-ban láthatott a közönség, a továbbiakban pedig a film a sydneyi filmfesztiválon, június 12-én került vetítésre. Gárdonyi Géza végezetül a mi urunk azt izeni; küldd vissza hozzá azokat a szökevényeket. akik a római birodalomban lappangónak. De ne holmi egytógájú fráterek kísérjék a gazokat, hanem országod fö-fő jelesei! A láthatatlan ember Képregény-változat: Cs Horváth Tibor - Korcsmáros Pál Nem is beszéltem én azzol soha, csak Bogár táltossal egy szerelmes üzenetet írattam és becsempésztem hozzá. Az apja kezébe került. Szerencsém, hogy meszsziről hallottam meg, amint az úr a nevemet ordította. Ha történetesen este nincsen, azóta már a varjak begyében lennék.
