Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-07-14 / 15. szám
*2 5 4*" JO. ORSZÁG ELSŐ VASPÁLYÁJA ! MilGYflH POSTS 1 o*i rrncMC Annak emlékére, hogy Pest és Vác között 129 évvel ezelőtt Indult el az első gőzmozdony vontatási! vasúti szerelvény, az ,.Évfordulók — események 1D71” elnevezésű sorozatban egy 1 forintos címletű bélyeget adott ki a magyar posta. A bélyeg — Gál Ferenc grafikusművész rajza alapján — korabeli térkép szerint, a Pest és Vác közti vasútvonal melletti Duna-szakaszt jelképezi, a „BETS” nevű mozdonyt, szeneskocslt és egy személyszállító vasúti kocsit ábrázol. A JUBILEUMI NEMZETKÖZI BÉLYEQKIÁLLÍTÁS ELŐKÉSZÜLETEIRŐL A világ bélyeggyűjtői körében a vártnál is nagyobb az érdeklődés az önálló magyar bélyeg megjelenésének 100. fordulójára „Budapest 71” néven rendezendő nemzetközi bélyegkiállítás iránt. Mint már korábban is megírtuk, a nagy bélyegtalálkozó augusztus 27 és szeptember 30-a között lesz a Szépművészeti Múzeum földszinti termeiben és a Műjégpálya klubtermében. Népes csoportok jelezték érkezésüket az Amerikai Egyesült Államokból és az európai országokból, hogy megtekinthessék a kiállítás érdekességeit, a többi közt II. Erzsébet angol királynő bélyegritkaságait. A világ legértékesebb bélyeggyűjteményeként emlegetett anyagából nálunk „vendégszerepei” majd több ritka egypennys angol fekete és kétpennys kék bélyeg, és a brit-indiai bélyegek néhány szép példánya. S hogy még Angliánál maradjunk, a British Múzeum bélyegeiből ugyancsak bemutat különleges értékű részleteket. Bő anyaggal szerepelnek a régi olasz államok postái, Szerbia bélyegei között pedig a török idők bélyegelőtti levelei is láthatók lesznek. Klasszikus magyar gyűjteményt a magyar gyűjtők mellett 10 országból 21 gyűjtő mutat, köztük hatan tengerentúlról. Általános magyar gyűjteménnyel a hazaikon kívül pedig 7 gyűjtő szerepel. A nagyszabású kiállítás idején rendezik meg a bélyeggyűjtők nemzetközi szervezetei konferenciáikat és tanácskozásaikat is. Méltán mondhatjuk tehát, hogy szeptember első felében a világ bélyeggyűjtőinek figyelme Budapest felé fordul. nem csábítja kerülő utakra. Az érés, a tisztulás — szóval, a fejlődés útján jut el a régebbit helyesbítő új megítéléseihez. De mi a legfőbb, ami változott a világban is, Németh Lászlóban is? A világban az, hogy törvényei felismerhetőbbé lettek, Németh Lászlóban pedig az, hogy a korábban is jól ismert törvények mellett újabbakat ismert fel. A lélek és a természeti világ törvényeit ő mindig nagyon jól ismerté, s ezek írói ábrázolásában és iskolai vagy iskolán kívüli tanításában egyaránt fölényes biztonsággal mozgott. A társadalmi törvények és a történeti fejlődés törvényszerűségei körül voltak vívódásai, bizonytalanságai és tévedései. A sa.ikódi kötetben éppen e kardinális kérdésben tanúskodik imponáló fejlődéséről, s egyben az író fejlődésének és egész életművének a titkához is kulcsot ad. A Szovjetunióban tett útjáról írja — a Pohárköszöntőben — a következőket: „Az ember úgy érzi. azt a pillanatot leste meg, amikor a szocializmus hőskora, társadalmi átalakulás, az akkumuláció, a honvédő harc, s a mindezzel járó spártai fegyelem szakasza lezáródott, s egy uj korszak kezdődik.” Más helyen pedig — a Két esemény között című cikkében — ezt írja: „A szocializmusban egy új rendszer próbáltatott ki, amely (mint Itt Moszkvában különös erővel látjuk) nemcsak a gazdaságilag elmaradt népek gyors életszínvonal-emelésére alkalmas, de sokkal több erőt is tud az állam céljaira mozgósítani.’' érhető el. Azt hitte, hogy a szocializmus elérhető „marxizmus nélkül”. Ebből következett, hogy a szocializmus kivívásáért folytatott harcot illetően volt más véleménye, illetőleg tévedett. Most viszont, amikor „a szocializmus hőskora” — a világ e részén — lezárult, „az új rendszer kipróbáltatok”, s a szocializmusban „egy új korszak kezdődik”, a jövő alakítására irányuló korábbi emberitársadalmi elképzelései talajt kapnak maguk alá, s új életre kelnek. A különbség azonban az, hogy akkor a megvalósulás reménye nélküli elképzelései — „minőségi szocializmus”, „értelmiségi társadalom” stb. — lényegében romantikus illúziók voltak, ma pedig ugyanezek a gondolatok a történelmileg megvalósult szocializmus gazdasági-társadalmi feltételei között reális törekvésekként válnak élővé. Természetesen azt is felismer' ■ Németh László, hogy ami valóság ma és holnap, az nem pontos;"' ugyanaz, mint amit ő elgondolt korábban. Ugyanez a szándék azonban, amely akkor az elképzelések egész sorát szülte írásaiban, most az iskolareform, a termelőszövetkezetek, az új városok és városrészek építése tevékenységének a zajló áramába kapcsolódik bele. Ez az életmű, az egész emberi-történeti pálya. Ez egymagában s nagy és maradandó, de még inkább az e pálya megfutása során termett művek A gyöngykagyló példája idézhető itt: a kagyló élete elmúlik, de a gyöngyszemek, amiket életében a környezet izgatására „kiizzadt”, azok messze túlélik őt. Németh László sok és sokféle ilyen pályatermékkel dicsekedhet. Voltaképpen háromféle olyan műve van, amelyek egyéni életét, sőt társadalmi-történeti életművét is túlélik. De epikai és drámai műveit méltassák, akik ehhez jobban értenek. Én az életműről szóltam, ami a művekkel együtt megmarad Németh László utón, akkor is, amikor már az idegrendszere nem működik tovább s az ujjai már nem mozognak. S mindezek hátterében egy kivételes életmű: századunk minden lényeges gondjának a végigélése, megjelenítése és megoldásának a hite. Miről van itt szó? Arról, hogy Németh László, az író, a gondolkodó, a pedagógus, a reformer korábban nem hitte el, hogy a kizsákmányolt dolgozó osztályok és a létükben fenyegetett kis népek felszabadulása könyörtelen törvényszerűséggel csak a munkásosztálynak a tőkésos-'1 ivókkal szemben folytatott harca árán De még korántsem lezárt ez a pálca. A hetvenéves Németh László pályája minden terhével és reménységeivel követi mai életünk mozgását. Kövesse is minél tovább, mert nagyon sokkal szegényebbek és tanácstalanabbak leszünk, ha az ő helyzetmegítélését és előrelátását nélkülözni leszünk kénytelenek. (Gyimesl felv.) Sarkad! Imrédé és llubay Miklós dedikál. Alsó kép; Ránkl György Kossutb-dljas zeneszerző (Buzásl Péter felv.) Sarkadi-estet rendezett a váci Híradástechnikai Anyagok Gyárának üzemi könyvtára, a tíz évvel ezelőtt, tragikus körülmények között elhunyt író emlékére. Az irodalmi esten megjelent az író özvegye, gyermekei, a családtagok. Ott voltak a közvetlen barátok és pályatársak: Fábián Zoltán, Hubay Miklós, Kuczka Péter, Szeberényi Lehel írók, Ránfct György zeneszerző, aki erre az ünnepi alkalomra vegyeskarra megírta Sarkadl: „Oszlopos Simeon”-jának egyes fejezeteit. Az emlékező esten fellépett a váci Vox Humana vegyeskar is Kodály-, Farkas-, Ránki- és Udvardi-művek előadásával. Sarkadi-művekből és a kortárs irodalomból Kállay Ilona és Bárány Frigyes színművész adott elő részleteket. Az irodalmi rendezvényen sok diák, irodalomszerető olvasó vett részt, mintegy háromszázan. 1846 júliusában a postakürt elnyújtott, dallamos szavába élesen hasított bele egy — Pest városában addig sohasem hallott — hang. Az első magyar gőzmozdonynak, a Budának a sípja volt ez s jelezte: elindult a pesti pályaházból Vác irányába. Most 125 éve, 1846. július 15-én futott be az első vonat a váci pályaudvarra. A szerelvény nyolc kocsiból állt. Két, zászlókkal feldíszített mozdony húzta: a Buda és Pest. Leszámítva a néhány perces időzést Dunakeszin, 49 perc alatt tette meg a 34 kilométeres utat. Az udvari kocsiban a nádor és a csalódja utazott. Rajtuk kívül még két híres vendége volt az első hazai vonatutazásnak Széchenyi István és Kossuth Lajos. A feldíszített szerelvény délután öt órakor futott be a pályaudvarra. Dörögtek a mozsarak, zúgott az éljen. A pest—váci vonatközlekedés megindulásának nyolcadik napján Petőfi is felszállt a szerelvényre. Élményeit Vas-úton című költeményében örökítette meg: Száz vasutat, ezeretl Ezek a föld erei, Csináljatok, csináljatok! Bennök árad a műveltség, Hadd fussák be a világot, Ezek által ömlenek szét Mint a testet az erek. Az életnek nedvei. A váci vasútállomás új külsőt kapott az elmúlt hetekben. Nemrégen kettős ünnepet ültek. Július tizedikén nagyszabású vasutasnap színhelye volt Vác. A MÁV Budapesti Igazgatóság területéről több százan érkeztek a Dunakanyar ipari városába. Július 15-én pedig emléktáblát lepleztek le a Nyugati pályaudvaron és a váci vasútállomáson. ' . > Szőllősi József a váci állomásfőnök ismeri a híres Petőfi vers minden sorát. — Amikor az első vasút megindult, a menetrend három sorból állt — mondja. — Az idei csaknem nyolcszáz oldal. Naponta húsz nemzetközi szerelvény érkezik Budapestre, illetve indul más országok fővárosába. A megyeszékhelyeket express- és gyorsvonatok kötik össze az ország szívével. S a 125. évben villamosítjuk a budapest—szobi vonalat is. Decembertől már villanymozdonyok futnak az ország első — teljesen korszerűsített — „vaspályáján”. Papp Rezső Az első mozdony modellje. Lent: V&c vasútállomása ma 5
