Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-07-14 / 15. szám
LS ... ■ A V !■1 1 1 u •“* i I *■" Kárpáti József, a Magyarok Világszövetsége Főtitkára üdvözli a vendégeket t fovczÚR t/Tc4ß4*/ Félreértés ne essék, nem a Benczúr utcában történt útikalandokról lesz szó a következőkben: az útikalandok New Yorktól Londonig, Berlintől Stockholmig a világ minden táján történtek meg. S hogy kerül mindez a Benczúr utcába? Olvasóink már bizonyára sejtik. A Magyarok Világszövetsége szép hagyományai közé tartozik, hogy évről évre meghívja a Benczúr utcai székházába azokat a művészeket, akik valamilyen módon, egyedül vagy közösen az élő magyar kultúrát közvetítették a külföldön élő magyarok számára. Sokan jöttek el az idei fogadásra, annyian, hogy a Világszövetség nagyterme is majdnem szűknek bizonyult. A résztvevők teljes névsorát lehetetlen volna most pontosan felidézni; talán néhány név a sok közöl: Zentai Anna, az ifjú Latabár Kálmán, Kibédi Ervin, Brachfeld Siegfried, Márkus László, Psota Irén a „könnyebb”, Jancsó Adrienn, Bende Zsolt, PalC8ó Sándor, Horváth Eszter, Marton Éva a „komolyabb” műfajok képviselőjeként. A Magyarok Világszövetsége nevében Kárpáti József főtitkár köszöntötte a vendégeket, majd a kis asztalok körül kialakult asztaltársaságokban megkezdődött az órákig tartó, kifogyhatatlan élménybeszámoló. Két művész vidékről: Horváth Eszter szegedi és Marczis Demeter pécsi operaénekes Brachfeld Siegfried ezt mesélte: „Bécsben is, Berlinben is előadtuk pesti kabarémüsorunkat. Nemcsak oz lepett meg, hogy a honfitársak milyen jól reagálnak a poénokra, a legapróbb viccekre — furcsa volt az is, hogy sokan nem akarták elhinni, hogy mi Pesten ugyanezzel a műsorral lépünk fel. Ezt otthon biztosan nem meritek mondani — ez volt a Egy kis élménymesélés: Márkus László és Bende Zsolt (Novotta Ferenc felvételei) fel-felhangzó refrén. Még az újságírók is állandóan azt kérdezgették, mekkora fejmosásokat kapunk mi egy-egy harapós tréfáért. Nehéz volt megmagyarázni, hogy nemhogy fejmosásokat kapnánk, de sokszor maga a megbírált nevezetes személy is ott ül a nézőtéren — és csorognak a könnyei a nevetéstől. Aki meg ezekután sem akarta elhinni, azt meghívtam Magyarországra: jöjjön el, üljön be a nézőtérre, és saját maga fog látni, hallani mindent, ami olyan hihetetlen volt számára." A fogadás vége nem jelentett búcsút: hiszen ezek a művészek bizonyos, hogy a jövőben is rendszeresen fognak utazni, elviszik a szép magyar szót, a magyar éneket a világ legtávolabbi pontjára is. Aki meg Pesten akar találkozni velük, megteheti: előző számunkban már hírt adtunk róla, hogy a Vidám Színpadon, augusztusban, az „Egy kis hazat" című műsorban lépnek fel a honi s a külföldi közönség kedvencei. JOGI TANÁCSOK A hagyatéki eljárásról Az Örökhagyó elhalálozása után a vitás örőklésjogl kérdések a hagyatéki eljárás során rendeződnek. Magyarországon a hagyatéki eljárás lefolytatása — a leltározás kivételével — kizárólag a közjegyző hatáskörébe tartozik. Ha az örökösök között külföldön élő személy — (devizakülföldi) — van, a közjegyző azonnal megindítja a hagyatéki eljárást. Az örökösöknek ilyen esetben tehát nem kell külön kérezmeznlök az eljárás lefolytatását. A belföldön levő Ingatlanok — (föld, ház, telek, öröklakás) — tekintetében a magyar közjegyző kizárólag a hazai jogszabályokat alkalmazza. Nincs Jelentősége annak, hogy az ingatlan tulajdonosa melyik államnak polgára, pontosabban szólva, a külföldi állampolgárnak a Magyarországon levő Ingatlanhagyatéka tekintetében Is kizárólagos a magyar közjegyző joghatósága. Némi eltérést mutat az előbbiekhez képest a külföldi állampolgár belföldön levő ingóhagyatéka tekintetében lefolytatandó eljárás. Ilyen esetekben ugyanis a közjegyző hirdetményt bocsát ki, amelyben felhívja mindazokat a személyeket, akik a hagyatéki tárgyakra öröklési jogcím vagy más elmen Igényt tartanak, hogy Ilyen igényeiket 90 napon belül Jelentsék be az eljáró közjegyzőnél. A hirdetményt a járásbíróságnál és az örökhagyó belföldi lakóhelye, valamint a hagyatéki tárgyak helyén működd tanács végrehajtó bizottságánál 30 napra kifüggesztik. Ha a hagyatéki tárgyakat külföldön lakó örökösnek kell átadni, a hagyatéki eljárási és az esetleges Ingatlan öröklési illeték megfizetésének Igazolása után a tervszerű devizagazdálkodásra vonatkozó jogszabályok érvényesülnek. A hagyatéki Ingóságok kiadásánál a nemzetközi szerződéseknek megfelelően figyelembe kell venni az örökhagyó köztartozásainak kiegyenlítését, továbbá a hirdetményi határidő alatt bejelentett igények, követelések rendezését. Nem lehet tehát a hagyatéki Ingóságokat — (készpénzt, ékszert és egyéb vagyontárgyakat) — kiszolgáltatni mindaddig, amíg ezek a követelések nem rendeződtek. Viszonylag egyszerű a rendezés és gyorsan lebonyolítható a követelések kiegyenlítése, ha az örökösök a feltárt Igényeket elismerik, és készek a követelések kiegyenlítésére. Ennek hiányában azonban csak hatósági — (bírósági) — beavatkozással történhet meg a rendezés és az eljárás elhúzódhat. A hagyatéki tárgyalás befejezése után a közjegyző a hagyatékot teljes vagy Ideiglenes hatállyal adja át az örökösöknek. Teljes hatállyal történik az átadás, ha a hagyatékra csak egy örökös Jelentett be igényt, és bebizonyosult, hogy másnak nincsen Igénye a hagyatékra. Ugyanez történik akkor is, ha a hagyatéki eljárás során a hagyatéki vagyon átadása tekintetében az örökösök között nincsen öröklési jogi vita. Mindkét esetben fontos, hogy a hagyaték átadásának ne legyen törvényes akadálya. Az átadás minden egyéb esetben csakis ideiglenes hatállyal történhet. Magyar világtalálmány londoai bemutatója A Licencia Találmányokat Értékesítő Vállalat Londonban a világ legjelentősebb mintegy 200 szakembere előtt bemutatta Bálint István és Baumann Sándor magyar feltalálók elektronikus gyűjtővezérlésű felvonóberendezésének modelljét, amely legutóbb a brüsszeli találmányi világkiállításon nagy aranyérmet nyert. ARCKÉPEK A MÁBÓL r0av(pa (Béla közgazdász, A BÉKE SZÁLLÓ ÜZEMVEZETŐJE RIPORTER: ön közgazdász. Hogyan és mikor került a szakmába? VARGA BÉLA: Mindig is nagyon érdekelt a vendéglátás, az idegenforgalom. Egy szerencsés véletlennek köszönhetem, hogy azzal foglalkozhatom, amit szeretek. Tíz éve vagyok a Béke-szálló egyik üzletvezetője. RIPORTER: Munkájában hasznát veszi-e közgazdaságtudományi egyetemi képesítésének? VARGA BÉLA: Feltétlenül, hiszen a gazdasági részfeladat is sikeresebben oldható meg, ha az ember a nagy összefüggéseket is megérti. És még egy dolog: jönnek külföldiek, vagy külföldről hazalátogató magyarok, akik a hazai élet legkülönbözőbb területeivel szeretnének viszonylag gyorsan megismerkedni. Kérdeznek, egyre csak kérdeznek. Szinte mini-sajtóértekezlet ez — többször napjában. Sok esetben a meggyőző, őszinte és becsületes válaszon múlik, hogy külföldi vendégünk érdeklődését mennyiben tudjuk felkelteni eredményeink iránt, és mennyire képes megérteni problémáinkat is. RIPORTER: Mi a gyakorlati feladata egy nagy vendéglátó és szórakoztató kombinát egyik vezetőjének? Kérem, beszéljen egy átlagos munkanapjáról. VARGA BÉLA: Egy mondattal felelhetek: gondoskodni kell arról, hogy vendégeink jól érezzék magukat. Ha számításba vesszük, hogy szállodánkban a Szovjetuniótól az IJSA-ig, és Svédországtól Afrikáig a legkülönböző népek fiai megfordulnak és szokásaiknak megfelelően más és más kívánságokkal állnak elő — ez a tevékenység nem is olyan egyszerű. Ami a kérdésének második részét illeti, hogy én konkrétan mit csinálok, azt válaszolhatom, hogy tulajdonképpen semmit. Szállodánk ugyanis szórakoztató egységeivel együtt egy komplikált mechanizmus, ahol minden részterületnek megvan a maga felelőse és dolgozóink valamennyien tudják feladatukat. Az én feladatom elsősorban az, hogy figyeljek az összhangra, és ahol szükségét látom beavatkozzam, segítsek. Egy kis példa: néhány évvel ezelőtt karácsonykor franciaországi magyarokból álló turistacsoport szórakozott magyaros pincénkben. A jó bor, cigányzene és a régen nélkülözött hazai levegő megtette hatását: magasra hágott a hangulat. Egy idősebb férfi azonban nem volt vidám, hanem szomorúan ült, szinte „kilógva" a többiek közül. Észrevettem. Megkérdeztem tőle, hogy mi bántja. Elmondotta, hogy szomorú emlékek fűzik ehhez a pincéhez. 1920- b an ugyanis ellenforradalmi tisztek foglyaként itt kínozták őt több társával együtt. Ezért is vándorolt ki akkor Franciaországba. Most pedig, hogy azóta első ízben hazalátogatott, újra ebbe a pincébe hozta a véletlen. Leültünk külön és beszélgettünk, amíg megnyugodott. Látja, ezzel is kell foglalkoznom, és sok minden mással. RIPORTER: Milyen a Békeszálló jellege? VARGA BÉLA: A Békeszállót az első világháború előtti években alapították. Akkor Britanniának nevezték, neve, mint az előbbi történet is mutatja, 1920-ban hírhedtté vált. A két világháború között a szállóhoz különféle szórakoztató egységeket építettek, valóságos szórakoztató kombináttá vált. Ma a házban naponta öt különféle zenekar játszik. A cigányzenét kedvelő a Szondi-pince magyaros éttermében, aki a vidám sramlizenét szereti, pinceborozónkban vacsorázhat. A kupolateremben, amely a főváros egyik legreprezentatívabb vacsorázóhelye, magas színvonalú revümüsor szórakoztatja a vendégeket. Délután a bárhelyiségben táncdélutánokat tartunk, a Night Clubban pedig éjféli műsor van, reggelig tart a tánc. Szállodánk ezenkívül kellemes, barátságos cukrászdával is rendelkezik. RIPORTER: ,Mi az ön gyakorlati tapasztalata a turizmus rohamos fejlődésével kapcsolatban? Mit érzékelnek önök ebből a folyamatból? VARGA BÉLA: Hazánk iránt nagy az érdeklődés külföldön. Megfelelőbb propagandával ez még jelentősen fokozható lenne. Nincs azonban elegendő szállodai férőhelyünk, sok vendéget kell elutasítanunk. Véleményem szerint további szállodák sürgős építése lenne szükséges. Egyszerű, praktikus, középnagyságú szállodákra a kispénzű turisták számára. Érdemes velük is jobban törődni, ők vannak többen. RIPORTER: Mi a véleménye a hazai vendéglátóipar helyzetéről, a nemzetközi összehasonlítás alapján? VARGA BÉLA: Általános vélemény külföldön, hogy a magyarok jól tudnak főzni, hogy nálunk olcsón és jól lehet enni. Ez így is van. Vannak azonban külföldi vendégeink között olyanok is, akik itt is a hazai ízlésüknek megfelelőt keresik. Hiába jó az ebéd, ha az angol vagy lengyel vendég nem kaphatja meg hozzá a megszokott teáját. Tavaly egy angol ismerősömmel négy belvárosi éttermet jártunk végig, amíg végre az egyikben teát kaphatott. Vendégeink, akik néhány év után ismét meglátogattak bennünket, elismerően nyilatkoznak arról a fejlődésről, amelyet a magyar vendéglátás az utóbbi években elért. Jelenlegi eredményeinkhez sok anyagi és technikai nehézséget kellett leküzdenünk. Ezek közül egyik legjelentősebb a szakemberutánpótlás kérdése. Ott még ugyan szerencsére nem tartunk, mint egyik svájci ismerősöm törzsvendéglője Zürichben, ahol a felszolgálókkal nem tudnak beszélni, mert valamennyi török, vagy spanyol vendégmunkás. Tény azonban az, hogy míg néhány évvel ezelőtt nagy dolognak számított felszolgáló tanulónak bejutni, ma nincs elég jelentkező. A szakmán belüli egyéb szakterületekre ez még inkább vonatkozik. RIPORTER: Létezik-e verseny a budapesti szállodák között, és ha igen, hogyan vesz részt benne a Béke? VARGA BÉLA: Természetesen létezik. Erkölcsi és anyagi okokból egyaránt. A dolgozók bérezését ugyanis jelentősen befolyásolja a forgalom és a nyereség. Ez utóbbi az új gazdasági mechanizmusban egyre inkább meghatározó szerepet játszik. Ami a Béke-szállót illeti, szintén mindent elkövetünk, hogy minél produktívabban dolgozzunk. Igazgatónk például kéthetenként összehívja a vezető kollektívát, aztán törjük a fejünket új ötleteken a nagyobb forgalom érdekében. A múlt évben például igazgatónknak sikerült a kupolaterembe egy valóban világvárosi színvonalú műsort szerződtetni, a Fővárosi Operettszínház balett-táncosnőinek közreműködésével. A siker nem is maradt el, és ez dolgozóink keresetében is megmutatkozott. Néhány hete vadásztermünkben kitűnő légkondicionáló berendezést szereltettünk fel. Remélhetőleg ez is meghozza majd a gyümölcsét. Vigyázunk továbbá konyhánk és cukrászdánk elismert színvonalára, és végül, de nem utolsósorban, mindent elkövetünk, hogy a vendég nálunk otthon érezze magát. Természetesen nemcsak mi, hanem a konkurencia is igyekszik. Senki sem akar lemaradni. RIPORTER: Ha megbízást kapna a budapesti szállodaipar fejlesztési és irányítási tervének kidolgozására, melyek lennének legfontosabb javaslatai? VARGA BÉLA: Szállodaépítés, technikai tökéletesítés, külföldi tapasztalatcsere. Együttműködve az utazási irodákkal, ki lehetne használni a budapesti gyógyforrások által nyújtott lehetőséget, hogy szállodáinkat a téli holtidényben a gyógyulni vágyó — különösen északi országbeli — vendégek fogadásával jobban kihasználhassuk. Ezek azonban csak rendszertelen gondolatok, melyek kérdésére gyorsan eszembe jutottak. Ennek a témának megválaszolása túlmegy az én illetékességi körömön, átengedem azoknak, akik ezzel a fontos területtel közvetlenül foglalkoznak. Ha megengedi, most átveszem az Ön szerepét és riporterként felteszem magamnak azt a kérdést, hogy munkámban mi okoz számomra legnagyobb örömet? A visszatérő vendég okozza, vagy az üdvözlet, amit messze földről küld nekem, hogy hozzánk érkező ismerősét gondjaimba ajánlja. Az ilyen vendég olyan, mint egy családtag, akivel együtt örülünk a viszontlátásnak. RIPORTER: Köszönöm a figyelmét és az idejét. Salamon Pál Magyar elnök a Nemzetközi Építéskutatási Tanács élén A Nemzetközi Építéskutatási Tanács Párizsban megtartott V. kongresszusát követő közgyűlésén dr. Sebestyén Gyulát, az Építéstudományi Intézet igazgatóját választották meg a nagy tekintélyű szervezet elnökévé. A csaknem kétszáz tudományos intézet és nagy építőipari vállalatokat tömörítő testület — több mint ötven ország tudósai és szakemberei vesznek részt — először választott szocialista országot képviselő elnököt. A tanács magyar elnökének hároméves megbízatása idején előtérbe kerül a fejlődő országok építésügyi gondjainak megoldása. A részletes munkaprogramot a közeljövőben Rotterdamban határozzák meg. Az alapszabályok szerint az elnök hazájában rendezik meg a nemzetközi szervezet kongresszusát, s így három év múlva Magyarország látja vendégül a Nemzetközi Építéskutatási Tanács VI. kongresszusát. A hagyaték átadásiról a közjegyző végzéssel határoz, amelyet a tárgyaláson jelen nem levő érdekelt személyeknek is kézbesítenek. Az érdemi döntést tartalmazó közjegyzői végzés ellen az Illetékes közjegyzőnél benyújtható fellebbezéssel élhet mindenki, aki annak valamely részét magára nézve sérelmesnek tartja. MALÉV iroda nyílik New Yorkban A fellebbezést minden esetben a megyei bíróság Intézi el. A magyar bíróság határozata ellen további fellebbezésnek már nincsen helye. Dr. M. Még ebben az évben elfoglalja New York-i állomáshelyét viseleti hálózatának kiépítését. Egyúttal információs iroda Kertai Kálmán, a MALÉV Észak-Amerikába kinevezett vezér- létesítését is tervezi a MALÉV New Yorkban. Igazgatója, és megkezdi a MALÉV USA-beli és kanadai kép-6
