Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-30 / 2. szám

-4 Kérdések, feleletek a X. kongresszusról A Magyar Hírek kötelességéhez híven — a világban szétszórt magyarság tájékoztatása a feladatunk — tudó­sított az 1970-es jubileumi év országunkban történt min­den nagyobb eseményéről. Lapunk profilja sajátos, ké­peslap vagyunk, kéthetenként megjelenéssel —, tehát szükségképpen csak nagyon koncentráltan hidalhatjuk át az időbeni és földrajzi távolságot. Ennek megfelelően foglalkoztunk az MSZMP 1970 novemberében megtar­tott X. kongresszusával, ezzel a népünk útját a követ­kező négy évre meghatározó, kiemelkedő jelentőségű tanácskozással. Mint olvasóink tudják, a sokszínű vita izgalmas témáit a felszólalások egy-egy jellemző rész­letével, szinte csak ízelítőt adva, igyekeztünk ábrázolni. Olvasóink nagy része a befogadó országok sajtójából, rá­dió- és tévé-adásaiból értesült a kongresszusról — néha tárgyilagosan, néha torzító módon. Ez az információ ta­lálkozott — mondhatnánk úgy is, ütközött össze — a Magyar Hírekből nyert képpel és ez támasztott olyan belső izgalmat, amelynek hatása alatt sok olvasónk fo­gott tollat, hogy kérdéseivel szerkesztőségünkhöz fordul­jon. A növekvő bizalom jele az, hogy a levelek kérdez­nek, véleményt mondanak, vitatkoznak is. A szerkesz­tőség örömmel tesz eleget az érdeklődésnek. A válaszo­kat a könnyebb áttekinthetőség kedvéért témakörök szerint csoportosítjuk. Mai, első összefoglalónkban a társadalom életével kapcsolatos kérdésekre felelünk, rö­viden, a lényegre szorítkozva. „Gyakran használják a szo­cialista Magyarország kife­jezést. Ez azt jelenti-e, hogy Magyarországon már osztály­nélküli a társadalom, vagy vannak-e még osztályok a je­lenlegi Magyarországon?" — kérdezi egy franciaországi ol­vasónk, Sz. József Párizsból. „A munkásosztály egységes osztály-e, vagy vannak-e ré­tegei, és ha igen, milyenek’’ — érdeklődik G. Károly Cle­­velandből. „Folyik-e tovább a parasztok iparbavándor­­lása?" — kérdi egy kanadai magyar farmer, B. Péter. „Mit jelent a munkásosztály vezető szerepe, azonos-e a proletárhatalommal?’’ — kér­dezi egy belga olvasónk. Hazánkban leraktuk a szo­cializmus alapjait, de az épít­kezés még folyik. Ahogy egy épület felhúzása az alapozás­sal csak elkezdődik. A kong­resszus hosszú időre szóló célként jelölte meg az osz­tálynélküli társadalom teljes felépítését, és a következő négy évre feladatként tűzte ki „a falak további felhúzá­sát”, az építés magasabb szintjének megvalósítását. Magyarország ma fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari ország. A hatalom a munkásosztályé, amely szö­vetségben a többi dolgozó osztállyal — mindenekelőtt a parasztsággal — vállalja és teljesíti az építés feladatait. Vannak tehát osztályok: az osztályokon belül rétegek, csoportok, amelyeknek közös érdeke a békés építés, az or­szág védelme. Ezen belül azonban vannak sajátos ér­dekeik is, amelyek szembe­állítják egymással a külön­böző rétegeket, mindenek­előtt a nemzeti jövedelem szétosztásának kérdéseiben. A tervgazdaság feladata: megtalálni ezekben a viták­ban azt a legjobb megoldást, amely minden osztálynak, ré­tegnek előnyös; tudva azt. hogy ez a „legjobb” is meg­egyezéses alapon jön létre, a szembenálló felek mindegyi­ke enged valamit a „negy­vennyolcból”. (Az elmúlt he­tekben született például az a döntés, amelynek értelmében az idei évben árvízzel küsz­ködő, természeti csapásoktól sújtott, az esztendőt veszte­séggel záró mezőgazdasági termelőszövetkezetek állami támogatását határozta el a kormányzat. Nyilvánvaló, hogy a munkások által meg­termelt javakból, a nyeresé­ges szövetkezetek jövedelmé­nek terhére történik a bajba jutottak megsegítése, ahogy egy csalód tagjai is hoznak áldozatot, ha netán a testvé­rek egyike megbetegszik.) Az elmúlt években sokat vitatkoztak nyugaton, a szo­cialista országokban és ná­lunk is a munkásosztály fo­galmán. A munkásmozgalom elmúlt százada széles körben világossá tette, hogy a mun­kásosztály tagja az az ember, akinek egyetlen tulajdona, a munkaereje, amelyet elad a munkapiacon a termelőesz­közök előnyösen vásárló tu­lajdonosainak, akik a kifize­tett munkabéren túl többlet­értéket szereznek. Mi törté­nik azonban akkor, ha a po­litikai harcban a munkásosz­tály meghódítja a hatalmat, ha a termelőeszközöket tár­sadalmi tulajdonba veszi és maga is „tulajdonos” lesz, miközben — munkabérért — tovább dolgozik a saját üze­meiben? A fejlett nyugati országokban is történtek ál­lamosítások ; kísérleteztek az­zal, hogy a részvények egy részét a dolgozóknak adják el, a munkások képviselőinek beleszólási jogot, vagy a né­hai De Gaulle kifejezésével „részvételt” biztosítsanak. Mindezt azonban a termelő­­eszközök polgári tulajdoná­nak megtartása, a politikai hatalom birtoklásának válto­zatlansága mellett. Két lé­nyeges és elválaszthatatlan vonós fonódik tehát össze: politikai síkon a munkásha­talom, a gazdaság területén pedig a társadalmi tulajdon. A kongresszus legfontosabb tétele félreérthetetlenül ez. Ezt a nálunk folyó elmé­leti viták sem teszik kérdé­sessé, ebből indulnak ki. A vita arról folyik, meddig ter­jed a munkásosztály határa? A kongresszus nem lépett fel döntőbíróként a vitában. Megállapította azt, hogy a mezőgazdaságból az iparbe történő tömeges átáramlás le­lassult, de nem fejeződött be. Kialakult a viszonylag tartós társadalmi szerkezet, amely feltételezi ugyanakkor a to­vábbi mozgásokat az egyes rétegek között, vagy rétege­ken belül, valószínűleg las­súbb ütemben. A munkások, alkalmazottak részaránya a keresőkön belül tovább emel­kedik, előtérbe kerül a szol­gáltatóipar. A kongresszus a munkásosztályról mindenek­előtt mint a politika döntő erejéről beszélt, amelynek vezető szerepe van a társa­dalomban. Min alapul ez a vezető szerep? A munkásosz­tály a legnagyobb, viszony­lag egységes társadalmi cso­port, amely a nemzeti jöve­delem legnagyobb részét ter­meli. „Munkája, magatartása, fegyelme, szemlélete kihat az egész társadalomra", ezért a szocialista épités alapvető feltétele a munkásosztály ve­zető szerepének szilárd-és fo­kozódó érvényesülése. A fel­szólalók, akik a kongresszus vitája során az üzemi de­mokrácia fejlesztésének prob­lémáival foglalkoztak, vala­mennyien a vezető szerep és a munkáshatalom erősítése egységének alapján bírálták a fogyatékosságokat és java­soltak megoldásokat. Az elméleti vita pedig fo­lyik tovább. Vajon az új helyzetnek jobban megfele­lő-e a statisztikusok által használt fogalom, a bérből és fizetésből élő munkások és alkalmazottak, vagy a nem mezőgazdasági keresők kate­góriája? A társadalmi kü­lönbségek meghatározója je­len társadalmunkban a tár­sadalmi munkamegosztás adott rendszerében elfoglalt hely, a munkajellegcsoport­hoz való tartozás ténye? Az állami ipar nagyüzemi fizikai munkásai jelentik-e ma ná­lunk a munkásosztályt? Ami pedig a munkásosztály réteg­ződését illeti: az ipari ága­zatok vagy a szakképzettség szerinti csoportosítás felel-e meg a célnak, magyarázza-e jobban a különbségeket, élet­módot, eltérő nézeteket? A kérdések eldöntésére szo­ciológiái vizsgálatok egész so­ra folyik, cikkek légiója je­lenik meg: ne vágjunk a dol­gok elébe. Sz. M. Hajrá magyarok! *A Magyar Hírek tízfordulós olimpiai fejtörője I Minden fordulóban nyerhet! Következő számunkban kezdjük folytatásokban közölni a legidősebb magyar szurkoló, Drukk Ernő visszaemlékezéseit a magyar sportolók felejthetetlen olimpiai sikereiről az olimpiák történetében. Felhívjuk sportszerető és sportismerő olvasóinkat, hogy kísérjék figyelemmel Drukk Ernő beszámolóját, és ahol a jeles szurkoló emlékezete kihagy vagy esetleg pontatlanul működik, siessenek segítségére, és pótolják, amit elfelejtett, illetve igazítsák helyre, ahol téved. Annyit mégis el­árulunk előre, hogy Drukk Ernő memóriája minden folytatásban pon­tosan háromszor működik rosszul, hogy ezzel is a sport- és fejtörő­kedvelő olvasók kedvére tegyen. Aki ugyanis a hibákat felismeri, illetve a megfejtést tudja, mipdjárt beküldheti hozzánk, mert ebben a fejtörő­ben minden fordulóban nyerhet! A folyamatosan beérkező helyes megfejtések között minden lapzárta előtt — függetlenül attól, hogy a legutóbbi vagy egy korábbi forduló helyes megfejtését küldte be olvasónk, öt értékes könyvet vagy hanglemezt sorsolunk ki. így a részvevőknek lehetőségük nyílik arra, hogy minden fordulóban újra részt vehessenek a sorsoláson, és szerencsés esetben akár tízszer is nyerjenek (csupán arra nincs mód, hogy valaki ugyanazt a megfejtést többször is beküldje). Ez a módszer egyben kedvező a távoli földrésze­ken élő olvasóink számára is, akik későbben kapják kézhez lapunkat, és hosszabban érkezik az ő postájuk is hozzánk. Az utolsó forduló után — megvárva a távoli megfejtéseket is — tartjuk meg a tizedik sorsolást. Egyben külön jutalmat adunk azoknak a részvevőknek is, akik mind a tíz forduló megfejtését beküldték, füg­getlenül attól, hogy az egyes fordulókban a sorsoláson kedvezett-e a szerencse nekik vagy sem. A legszorgalmasabb megfejtők ezenkívül vigaszdíjban is részesülnek! Reméljük, hogy olvasóink nagy számban vesznek részt újszerű fej­törőnkön, amelyben felidézzük a magyar sport diadalait, az olimpiák történetét, és igyekszünk kellemes szórakozást is nyújtani. Ráadásul, aki szorgalmasan és helyesen fejti meg és küldi be a Magyarok Világszövet­sége, illetve a Magyar Hírek címére a feladványokat (ráírva a levélre: Olimpiai fejtörő), az kis szerencsével minden fordulóban nyerhet! Pesti szobrok Mikszáth Kálmán (Kocsis András alkotása, fent) és Ady Endre (Csorba Géza műve, lent) szobra Budapesten (Vámos László és az MTI felvételei) Qíiazz&n oeliink ! AZ MVSZ UTAZÁSI ÉS TÁJÉKOZTATÓ IRODÁJÁNAK TVRAPROQRAMJA A Magyarok Világszövetsége Utazási és Tájékoztató Irodája elké­szítette 1971. évi programját. A tájékoztatót eljuttattuk azokhoz a kül­földön múködó magyar társadalmi és sportegyesületekhez, amelyek tudomásunk szerint a rokonlátogatásra hazautazó csoportok szerve­zésével foglalkoznak. Ezzel lehetővé kívánjuk tenni, hogy már a szer­vezés folyamán meg tudják beszélni az érdeklődőkkel, ki melyik programban óhajt résztvenni. Mint majd látni fogják, vannak a terv­be vett programok között egyszerűen egy vagy több napos országjá­ró túra megnevezésű kirándulások, s lesznek olyanok, amelyek va­lamely fontos emlékhez, helyhez, vagy eseményhez fűződnek: „Ist­ván Király emléktúra”, „Dunántúli várak”, „A pusztító árvíz nyo­mában" ... Reméljük, mindenki talál a felsorolt lehetőségek közt kedvére va­lót. Amelett, hogy — mint említettük — a tájékoztatót elküldtük az egyesületekhez, ezúton mindenesetre felhívjuk olvasóink figyelmét is a Magyarok Világszövetsége Utazási és Tájékoztató Irodája által szer­veken nyári magyarországi kirándulásokra, hogy azok, akik 1971-ben akiár egyénileg is érkeznek, csatlakozhassanak a tetszés szerint vá­lasztott programokhoz. Ezeket most néhány lapszámon át folyamato­sait ismertetni fogjuk. Csupán azt kérjük, hogy a Jelzett határidőn belül részvételi szándékukat az utazási irodával közölni szíveskedje­nek. SPECIÁLIS PROGRAM Nyelvműveléssel egybekötött gyermeküdültetési akció 9—15 éves ko­rú gyermekek részére. A gyermeküdültetés a Balaton partján levő káptalanfüredi (Balaton­almádi) ifjúsági táborban kerül lebonyolításra, kéthetes turnusokban. A tábor 3 hektár erdő borította bekerített terület. A gyermekek el­helyezése villany világltású 6—8 ágyas faházakban történik. A tá­bor közművesített, állandó hideg-meleg folyóvíz van. Az étkezés (na­pi ötszöri) kóépületben történik. A táborozás alatt az állandó orvosi felügyelet is biztosított. A tábor saját stranddal rendelkezik a Balaton partján. A szórakozási lehetőséget kirándulások, sportlehetőségek, Játékok, társalgók, rendszeres filmvetítések, tévé biztosítja. A kül­földi magyar gyermekek az itthoniakkal kerülnek egy-egy csoport­ba. Ezen túlmenően napi 2 órát pedagógusok vezetésével a magyar nyelv művelésével foglalkoznak. A KÉTHETES TURNUSOK IDŐPONTJAI: június 18-tól július l-lg, július 2-től július 15-ig, július 16-tól július 29-ig, július 30-tól augusztus 12-ig, augusztus 13-tól augusztus 26-ig. Részvételi díj napi US t 2,50; két hétre US $ 35,— Jelentkezési határidő: május 15. JÜNIUS 23. BUDAPEST — HATVAN — SALGÓTARJÁN — BUDAPEST — Salgótarjáni Tanács Végrehajtó Bizottsága fogadása és filmvetítés — Látogatás az Üveggyárban — Ebéd — városnézés A túra ára teljes ellátással US S 7,—. Jelentkezési határidő: 1971. Június 10. JÜNIUS 28. ÉS AUGUSZTUS 2. Budapest — Cegléd — Budapest Program: Látogatás a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövet­kezetben. Ebéd — ceglédi városnézés — a Kossuth Mú­zeum megtekintése. A túra ára ebéddel együtt US S 6,— Jelentkezési határidők: június 10. és Július 24. A túrák Budapestről indulnak (MVSZ VI., Benczúr utca 15.) reggel 1/2 8 órakor. Visszaérkezés este kb. 20 órakor Budapestre (En­gels tér). JÜNIUS 30. ÉS JÜLIUS 23. Látogatás a tökl „Egyetértés” Termelőszövetkezetben (délutáni prog­ram) Vacsora a borozóban. A túra ára vacsorával együtt US 4.— A túra Indul Budapestről (MVSZ VI., Benczúr utca 15.) 14 órakor. Visszaérkezés Budapestre kb. 20 órakor az Engels térre. Jelentkezési határidő: június 15. és Július 10. JÜLIUS 2. ÉS AUGUSZTUS 6 Budapest—Kecskemét—Bugac—Budapest Program: a Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága foga­dása; a bugaci puszta meglátogatása A túra ára ebéddel, belépőkkel, fogatozással együtt: US t 10,— A túra indul Budapestről (MVSZ VI., Benczúr utca 15.) reggel 1/2 8 órakor. Visszaérkezés Budapestre kb. 20 órakor az Engels térre. Jelentkezési határidők: Június 25., illetve Július 25. ORSZÁGJÁRÓ TÚRA I. JÚLIUS 7-10. Budapest — Kecskemét — Szeged — Orosháza — Bé­késcsaba — Gyula — Berettyóújfalu — Debrecen — Ti­szafüred — Gyöngyös — Budapest (4 nap) 1. nap: Budapest — Kecskemét (városnézés) — Kiskunfélegyháza (ebéd) — Szeged (városnézés) Vacsora és szállás: Szeged 2. n a p Szeged — Hódmezővásárhely — Orosháza (üveggyár) — Bé­késcsaba — Gyula (vár, fürdés, ebéd) Vacsora és szállás: Békéscsaba 3. nap: — Békéscsaba — Berettyóújfalu — Debrecen (Gördülőcsa­págygyár, vagy a Női Ruhagyár megtekintése, ebéd, városnézés) Vacsora és szállás: Debrecen 4. napi — Debrecen — Hortobágy (ebéd, múzeum, lovasbemutató) — Tiszafüred — Gyöngyös — Budapest Elhelyezés kétágyas hideg-meleg folyóvizes szobákban. Kívánságra égyágyas szobát is biztosíthatunk. A túra ára teljes ellátással US S 39,-; egyágyas kiegészítés: US S 1,— naponta. A túra indul Budapestről (MVSZ VI., Benczúr utca 15.) reggel 1/2 8 órakor. Visszaérkezés az utolsó napon kb. 20 órakor Budapestre, az Engels térre. Jelentkezési határidő: Június 16. ISTVÁN KIRÁLY EMLÉKTÜRA JÚLIUS 12—13 Budapest — Visegrád — Esztergom — Győr — Pannonhalma — Veszp­rém — Balatonfüred — Székesfehérvár — Budapest (2 napos) 1. nap: Budapest — Szentendre (városnézés) — Visegrád (Fellegvár és a Salamon tornya megtekintése) — Esztergom (vá­rosnézés) — Győr (ebéd) — Pannonhalma (az Apátság megtekintése, orgona-hangverseny) — Győr Vacsora és szállás: Győr 2. nap: — Győr (rövid városnézés) — Cseszneki vár (fotózás) — Zirc (Apátság és Arborétum) — Veszprém (városnézés) — Balatonfüred (ebéd, fürdés) — Székesfehérvár (város­nézés) — Budapest A túra ára teljes ellátással US $ 21,— Elhelyezés kétágyas hideg-meleg folyóvlzes szobákban. Kívánságra egyágyas szobát is biztosítunk. Az egyágyas kiegészítés: US S 1,— naponta. A túra indul Budapestről (MVSZ VI., Benczúr utca 15.) reggel '/1 8 órakor. Visszaérkezés a második napon kb. 20 órakor Budapestre, az Engels térre. Jelentkezési határidő: Június 20. Országjáró túra h. JÚLIUS 15-16 Budapest — Hatvan — Salgótarján — Eger — Gyöngyös — Budapest (2 napos) 1. nap: Salgótarjáni Tanács Végrehajtó Bizottságának fogadása és filmvetítés — Látogatás az Üveggyárban — Ebéd — városnézés — strandolás — Vacsora és szállás: Salgótarján 2. nap: Látogatás a Szilvásváradi Állami Gazdaságban — Eger, ebéd — városnézés — pincelátogatás borkóstolóval Elhelyezés kétágyas hideg-meleg folyóvizes szobákban. Kívánságra egyágyas szobát is biztosíthatunk. A túra ára teljes ellátással US t 17,— Az egyágyas kiegészítés US t 1,— naponta. A túra indul Budapestről (MVSZ VI., Benczúr utca 15.) reggel ‘/a 8 órakor. Visszaérkezés a második napon kb. 20 órakor Budapestre, az Engels térre. Jelentkezési határidő: Június 26. (folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom