Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1970-05-02 / 9. szám
/láttuk, olvastuk, hallottuk... Magyarország felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából a washingtoni magyar nagykövetség Los Angelesben fogadást adott a városban és környékén lakó haladó magyarok számára. A város magyar munkásotthonában megtartott szívélyes hangulatú fogadáson a nagykövetség képviseletében Fülöp Péter tanácsos vett részt. Mintegy 200 magyar emlékezett meg a negyedszázad előtti történelmi eseményről, Magyarország azóta megtett útjáról. Május 4. és 11. között tartják Budapesten és Balatonfüreden a második európai költötalálkozót. A tanácskozás témája: Költészet a háború után. Az európai költőkön kívül tengerentúl élő vendégek is érkeznek Magyarországra. Olaszországba utazott dr. Bognár József professzor, a Világgazdasági Tudományos Tanács elnöke, a Magyarok Világszövetsége elnöke, a milánói nemzetközi politikai tanulmányi központ és a római országos kutatási tanács meghívására. Mintegy 70 külföldi meteorológus részi'ételével ünnepélyesen megemlékeztek a Meteorológiai Intézet 100 éves fennállásáról. Az intézet kebelében már három központi intézet működik: a Meteorológiai Intézet, az Aerológiai Intézet és az Előrejelző Központ. Több nemzetközi fórumon jelöltek magyar vezetőt: Mód Aladárnét választotta elnökéül Genfben az ENSZ szakértői csoportja, amely a lakosság jövedelmi, fogyasztási és vagyoni helyzetének vizsgálatával összefüggő statisztikai rendszer kialakításával foglalkozik. A szakértői csoportban az ENSZ statisztikai hivatalán kívül az USA, Argentína, Anglia, Dánia, Franciaország, India, Japán és Magyarország képviselői vesznek részt. — Kardos Tibort, az Eötvös Loránd Tudományegyetem olasz tanszékének professzorát az Olasz Nyelv és Irodalom Kutatóinak Nemzetközi Szövetsége választotta elnökéül az olaszországi Bariban tartott VII. kongresszusán, amelyen 27 nemzet mintegy 350 kutatója vett részt. Szokatlanul gazdag kora-vaskori kincslelet került elő a Velencei-tó északi partján Nadap község határában. A több mint 600 bronztárgyat restaurálás után a székesfehérvári I. István Múzeum bemutatja. Érdekes vendégek tartózkodtak Budapesten: Poon Pismai Diskul thaiföldi nagyhercegnő, a Buddhisták Világszövetségének elnökasszor.ya és Aiem Sangkhavasi, a szervezet főtitkára, akik találkoztak a világszövetségbe 1969-ben felvett magyar buddhista egyház képviselőivel. Tovább építik a fővárost a Balatonnal összekötő M 7-es utat. Az új út Székesfehérvár és Lepsény közötti szakaszán, kilenc felüljáró már elkészült. Július 28. és augusztus 26. között kerül megrendezésre első alkalommal Zalaegerszegen a Néprajzi Nyári Egyetem, programján a magyar népdal, népzene és népi tánc ismertetése lesz. A „Róma városa" nemzetközi újságírópályázat zsűrije 155 résztvevő közül Róbert Lászlónak, a Magyar Rádió főmunkatársának ítélte oda a második díjat: „Barátom, Róma” című írásáért. Dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter vezetésével küldöttség tartózkodott Romániában. Mély részvéttel temették el Szegeden dr. Tari Jánost, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatóját, aki 44 éves korában hosszas betegség után elhunyt. Neve, személye szinte összeforrott a szegedi fesztiválok történetével. Az irodalom és az ideológiák címmel kollokviumot rendezett a La Nouvelle című francia folyóirat április elején Clunyben. Hazánkat dr. Köpeczi Béla egyetemi tanár, iá Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese képviselte. Előadásának címe volt: Irodalom és ideológiák egy szocialista országban. Dr. Köpeczi Béla később Chilébe utazott, tárgyal a magyar és a chilei egyetemek közti együttműködés időszerű kérdéseiről, előadásokat tart a magyar kulturális életről és haza oktatásunk helyzetéről, Limában megnyit egy magyar könyvkiállítást és megtekinti a perui egyetemeket. A nyugdíjas művészek Jászai Mari otthonában elhunyt Pallay Anna, az Operaha’ egykori prímabalerinája. Ö táncolta az első Bartók-báletiekét a milánói Scalában, a New York-i Metropolitan operában és Berlinben. Májusban lett volna 80 éves. Az IBUSZ szervezésében, a magyar oktatási rendszer tanulmányozására, észak-amerikai pedagóguscsoport tartózkodott Budapesten, angol ornitológusok pedig Keszthelyen tanulmányozták a Kis-Balaton madárvilágát. Ugyancsak az IBUSZ szervezte a bostoni Kodály Musical Training Center gyermekkórusa kéthetes magyarországi tartózkodását. Czine Mihály a szlovákiai magyar irodalom fejlődéséről, Szalatnai Rezső pedig a szlovákiai haládó magyar mozgalmakról tartott előadást Rimaszombaton. S még egy hír Szlovákiából: április végén Budapesten vendégszerepei a Szlovák Nemzeti Színház. Nemzetközi színesdia-fesztivált rendezett Pécsett a Mecseki Fotóklub. A hazai fotóklubokon kívül küldtek képeket a Német Demokratikus Köztársaságból és a Német Szövetségi Köztársaságból, Ausztriából, Dániából, Argentínából, Olaszországból, Angliából, Portugáliából, Norvégiából, Luxemburgból és Jugoszláviából. műsorzárás 8 Jelenet a „Legények táncá”-ból ZALAI TÁNCOSOK A Nemzetközi Népi Táncfesztiválra készülődik a többször kitüntetett Zala megyei Népi Táncegyüttes. A fiatal lányok és fiúk szorgalmasan tanulják a hagyományos népi táncokat, pörögnek a szoknyák, dobbannak a csizmák, komoly munka folyik a próbákon. Íme, néhány felvétel az együttesről (MTI felv.) Bartók.Allegro Bar bar o” c. művéből egy jelenet „Leánytánc rondó” A LÓSPORT VILÁGÁBÓL Az 1970. évi Amatőr Európa-bajnokságot Svédországban rendezik. A 15 000 svéd koronával díjazott versenysorozatra a malmöi ügetőpályán kerül sor. A döntőt 2100 méteres távon futják és minden ló egyenlő távolságról indul. # * • Megtartották a híres hortobágyi lóvásárt. A Hortobágyi Állami Gazdaságot a vásár idején sok belföldi és külföldi vevő kereste fel. Az elért eredmények mutatják, hogy a magyar sportló iránt változatlanul nagy az érdeklődés külföldön. ♦ * * A lovassportok népszerűségének emelkedésére mutat, hogy újabb két mezőgazdasági üzem létesített lovasiskolát. A balmazújvárosi termelőszövetkezet tíz lóval indította meg a lovardát, míg a Nyírtass! Állami Gazdaság az iskola mellett, Kisvárdán nemzetközi versenyekre alkalmas pályát is építtet. Júniusra tervezik a pálya megnyitását. A megnyitón nemzetközi lovasversenyekkel, ügetőfutamokkal és csikós bemutatókkal szórakoztatják majd a közönséget. Sz. L. Csikósok lovasbemutatója •• (76.) A török áfium ellen való orvosság Zrínyi Miklós leyismertebb röpiratának címe: Az török áfium ellen való orvosság. Politikai, katonai nézeteinek öszszegezését foglalja magában, a török kiűzésének immár halaszthatatlanná lett feladatának megvalósítása érdekében. Elítéli a nemesi felkelést, mint elavult, és korszerű harcra alkalmatlan seregszervezetet. Állandó hadsereget kíván, parasztkatonákkal. önálló magyar hadsereget tart szükségesnek, amely honvédő háborút folytatna, saját nemzeti céljaiért. Számít a török támadására, mivel a császári erők Erdély elvesztését sem tudták megakadályozni. 1663-ban a török valóban támad, Érsekújvár és több más vár elesik, a császári csapatok visszavonulnak, a császári udvar elmenekül Bécsből. A fővezérséget Zrínyire bízzák, aki megállítja a török előnyomulást. Bécs lélegzethez jut, összeszedi erőit és a következő évben új hadjáratba kezd. A vezér már ismét Montecuccoli, a kor egyik legjelentősebb hadvezére, aki kevéssé tehetett arról, hogy a történelmi helyzet szembeállította Zrínyivel. A bécsi udvar zsoldostisztje volt, s természetes, hogy annak engedelmeskedett. Zrínyi, a cél érdekében belenyugszik a második szerepébe, és fényes győzelmek sorozatával járul hozzá a sikerhez, amelyre Szentgotthárdnál az egyesült német—francia—magyar csapatok teszik fel a koronát: szétverik Köprülü Ahmed seregét, amely fejvesztetten menekül. A győzelem a felszabadító háború megindításához nyitott utat, hatalmas területeket lehetett volna nyomában visszaszerezni. Bécs azonban nem használta ki az alkalmat, hanem befejezettnek tekintette a háborút és megkötötte a vasvári békét, amelyben a háború minden lényeges eredményéről lemondott, cserében egy előnyösnek vélt kereskedelmi szerződésért. A vasvári béke mindenkit meglepett. Feltehető, hogy a császári kormányzat nem bízott fegyveres fölénye tartósságában, de valószínűbb, hogy az európai gazdasági átalakulás terelte a nyugaton terjeszkedési nehézségekkel találkozó Habsburg-abszolutizmust a keleti piacok és kereskedelmi útvonalak felé; s az is kétségtelen, hogy a még belső nehézségekkel küzdő abszolutizmus nem’ örült volna egy teljes területű, s ennek megfelelően erős Magyarországnak, amelynek nemességében elevenek a függetlenségi törekvések, s olyan vezéralakja van, mint Zrínyi. Kifejezetten bécsi szemszögből nézve még nem érezték elég erősnek magukat, s nem is látták alkalmasnak a feltételeket ahhoz, hogy a törököt az egykori magyar királyság egész területéről kiszorítsák. Magyarországon, a magyar nemesség között persze mindez ellenkező hatást ért el, amely egy szerteágazó, de kezdetlegesen megszervezett összeesküvésben csúcsosodott ki. Aki formát és tartalmat a8hatott volna neki, Zrínyi Miklós, vadászbaleset áldozata lett. Az összeesküvés főúri résztvevőit — többségükben császárhű katolikus főurakat — egyéni sérelmek terelték egy táborba, határozott politikai program nélkül. A mozgalom gyorsan szélesedett, egész megyék csatlakoztak hozzá, de vezetése fokozatosan sekélyesedett. Zrínyi intései ellenére ismét a török felé orientálódtak, amely erről gondosan beszámolt a bécsi udvarnak. Ekkor már, érezve a veszélyt, az összeesküvés egyes tagjai magukat adták fel. 1670 tavaszán mégis kitört a fegyveres felkelés, amelynek vezére, Zrínyi Péter a jobbágyokat is fegyverbe szólította, szabadságot ígérve nekik. Azután jobbnak látta mégis Bécsbe menni és kegyelmet kérni — amelyet azonban nem kapott meg. Veje, I. Rákóczi Ferenc Felső-Magyarországon, a vidéki nemesség támogatásával érhetett volna el sikereket, de amikor megkapta apósa levelét, amelyben — már Bécs követelésére —, fegyverletételre kéri őt, falképnél hagyta az egész felkelést. Zrínyi Pétert, Frangepán Ferencet és Nádasdy Ferencet kivégezték, I. Rákóczi Ferenc pedig csak császárhű anyjának, Báthory Zsófiának a közbenjárására menekült meg, négyszázezer forint és várainak átadása fejében. Az öszszeesküvés és felkelés összeomlott, kétezer gyanúsított került fogságba, sokan menekültek. Az összeesküvés leverése egyaránt alkalmat adott az udvarnak arra, hogy veszedelmes, vagy annak tartott ellenfeleivel leszámoljon, és arra, hogy abszolutizmusát kellő hatállyal terjessze ki Magyarországra is. Jelentős katonai erővel szállta meg az országot, a magyar katonaságot elbocsátotta. A felkelés leverésének és a megszállásnak a költségeit áthárította az országra. Magas adót vetett ki, amelynek afelé a nemességet terhelte. A nemesség természetesen nem fizetett, mire rendkívül magas fogyasztási adót vezettek be. A változatlanul súlyos állapotban levő államháztartáson holland és francia mintát követő merkantilista politikusok igyekeztek segíteni. 1667-ben megalakították az Orientalische Compagnie-t (később Indisch-Orientalische Compagnie), amely a külkereskedelem monopóliumát élvezte azzal a céllal, hogy a Habsburg-birodalmat Anglia, Hollandia és Velence rovására bekapcsolja a világkereskedelembe. (íme részbeni magyarázata, hogy a világtengerektől elzárt birodalom miért volt Vasváron engedékeny a törökkel szemben...) A társaság azonban, amely ráadásul Magyarország egész területén vámmentességet élvezett, nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Főleg fegyverszállításra és csempészésre rendezkedett be, s érdekei egyformán ütköztek a bécsi és a magyarorszagi kereskedelem érdekeivel. 1669-ben a társaság megkapta a magyarországi marhakereskedelem monopóliumát, amely a — nagyrészt főúri kézben levő — magyar marhakereskedelem tönkremenetét jelentette, hiszen a marha- és borkereskedelem az ország kivitelének és pénzforrásának nagyobb részét tette. Az abszolutizmus központosító törekvései éppen úgy, mint gazdasági elképezel ései, a kölcsönös érdekellentétek zátonyai között vergődtek. Még el sem csillapulhattak az előbbi felkelés hullámai, amikor már újra megszólaltak a fegyverek ... B. P. (Következik: Thököly, a „kuruc király”)
