Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-10 / 1. szám

I HONFITÁRSAINKAT KERESSÜK Több cseppben a tenger STURMAN PÁL (született 1933. január 19-én Abaújszántón, anyja neve Szádvári Ilona) 1930 májusában Ausztráliába vándorolt. Kere­si édesapja Abaújszántóról, akinek 14 éve nem irt. WOLF FKRENC (született Szekszárdon, 1927. június 7-cn, anvja neve Balogh Erzsébet) 1955. december 31-én kivándorolt Brazíliába. Keresi húga Mohácsról. POLGAR TIBOR karnagyot, rokonait és volt tanítványait keresi B. A. POLGAR Angliá-STL’RMAN PÁL ból. NVIRADY ISTVÁN (született Kecskeméten, 1881 körül, anvja neve Rigó Mária) 1908-ban Németországba, onnan egykét éven belül az US^ba, New Yorkba vándorolt Keresi sógornője, akinek 1947. január 11-én itt utoljára. PATAKI-né született SPENIK MARIA lcszármazottait keresi unoka­tebr. Jorge FI.ESCH orvost (született Guatemalában, 1932. január 8-án) keresi budapesti ismerőse, mert elvesztette a címét. Kéri, adjon eleijeit masáról NYÁRI MARK (született 1937. július 1-én Dunafiildyáron, anyja neve Mendi Mária) 1956-ban Ausztráliába vándorolt. Keresi édesanyja Duna­­földvárról, mert fia 1963-ben irt neki utoljára. STEFAN de ZSIUNCZKY kerestetési hirdetésére válasz erkezett. Kérjük, jelentkezzél;, mert ciméről leveleink visszajöttek. KEREKES BÉLA (született Ajakon 1932-ben, anyja neve Jeremiás Anna) 1956-ban Kanadába került. Keresi Budapestről édesanyja, aki­nek 1962 óta nem irt a keresett. MARTON ISTVÁN TIBOR (született Miskolcon, 1936. május 12-én, anyja neve Matula Zsuzsanna) 1957-ben Kanadába távozott (Edmonton, Alta). Keresi édesanyja Miskolcról, mert 1967 júniusa óta nem tud fiá­ról. Édesapja 1967. augusztus 25-én meghalt. IMRE LAJOSNÉT, leánynevén PÁSZTOR ILONÁT (született Széke­lyen 1932-ben) keresi kisfia, aki 1964 óta nem tud édesanyjáról. Honfi­­társnőnk 1936-ban távozott külföldre és az Egyesült Államokban tele­pedett le. LENDVAY FERENC (született Győrben, 1932. október 31-én, anyja neve Gönczöl Ilona) 1956-ban Kanadába vándorolt (Edmonton, Alta). Keresi édesanyja Budapestről, mert 1968 február óta nem tud fiáról. KIRCHNER PAL (született Kolontáron, 1938. július 11-én, anyja neve Koller Erzsébet) 1956-ban Kanadába (Calumet, Yukon) került. 1966 ápri­lisában írt utolsó levele szerint ezüstbányában dolgozott. Keresi édes­apja, Kolontárröl. SZl'NYOGH ZSIGMOND (született Mezőtúron, 1923. május 1-én, anyja neve Cs. Molnár Rozália) 1957-ben Brazíliába vándorolt. Rio de Janeiróból 1968 szeptemberében írta utolsó levelét édesanyjához, aki keresi Mezőtúrról. Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja' leveleiket a kerestetőkhöz. Címe: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE, Postafiók 292, BUDAPEST 62. Oldásaink Cigijeimébe A Magyar Hírek kéthetenként (tehát évenként 26 ízben) jeleink meg. Előfizetési ára Magyarországon 78 forint, egyes szám ára 3 forint. Magyarországon lapunkat a Magyar Posta terjeszti. Előfizethető a Posta Központi Hírlap Irodánál (KHI, Budapest, V., József nádor tér 1.) közvetlenül, vagy csekkbefizetési lapon, valamint átutalással a KHI MNB. 8. sz. egyszámlájára. Ha lapunkat külföldről fizetik elő, a Magyar Hírek évi előfizetési díja az egyes országokból a következő: Egyesült Államok: 3,30 USA dollár, Kanada: 3,60 kanadai dollár, Ausztrália: 3 ausztrál dollár. Ausztria: 85 schilling, Franciaország: 18,40 frank, Nagy-Britannia: 2s shilling. Német Szövetségi Köztársaság: 14 DM, Svájc: 14,40 svájci frank. Ezekben a díjakban a postai szállítás költsége benne foglal­tatik. Az alant felsorolt országokból a Magyar Hírek előfizetési diját a legegjszerűbben nemzetközi postautalványon lehet elküldeni: Auszt­rália, Belgium, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Ma­rokkó, Nagy-Brltannia, Németalföld, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Svájc, Svédország. Az előfizetési díj bármely országból bank útján átutalható a Ma­gyar Nemzeti Banknál vezetett 171.223—70. sz. folyószámlánk javára vagy kiegyenlíthető nemzetközi bank-monev-order beküldésével. Ha ez valamely olvasónk számára kényelmesebb lenne, szívesen elfoga­dunk egyévi előfizetési díj fejében a fent jelzett pénzösszegeknek megfelelő számú nemzetközi postai válasz-coupont is, amelynek min­denütt, minden postahivatalban kaphatók. A megvásárlás alkalmával le kell azokat bélyegeztetni. A Magyar Hírek külföldön előfizethető közvetlenül, a következő cégek útján is: ANGLIA: Collet’s Holdins Ltd., Denington Estate, Wellingborough, Northants. — The Danubia Book Co., 78. Shaftesbury, London, W. 1. — ARGENTINA: Juan Horváth Lavalle 361 Entreplso 5. Buenos Aires. — AUSZTRÁLIA: Cosmos Bookshop, 145 Acland St., St. Hil­da, Vlc. — A. Keesing, G. P. O. Box 4886 Sydney. — GLOBE Hun­garian Bookshop, 173 Pitt Street, Sydney N. S. W. — AUSZTRIA: Vertrieb Ausländischer Zeitschriften, Höchstftdtplatz 3., A—1200 Wien. — Morawa et Co., Postfach 159, A—1011 Wien I. — Rudolf No­wak GmbH. Köllnerhofgasse 4. A—1011 Wien I. — BELGIUM: Du Monde Entier, 5, Place St. Jean, Bruxelles. — Mmc Tolnay, 172, rue Hesbaye, Liege. La Centrale de la Cambre S. p. r. 1. 31 rue G. et J. Mar­tin, Bruxelles 15 R. C. B. 336. 344. — BRAZÍLIA: Livraria Bródy Ltds. Rua Cons. Crlsplniano 404—30, Sao Paulo. — Livraria D. Landy, Rua 7 de Abril 252 5’ e/53. Sao Paulo. — DANIA: Hunnia Books and Music, Lange­­mosevej 37 2880 Bagstvard. — FINNORSZÁG: Akateeminen Kirjakauppa Keskuskatu 2., Helsinki — 10. — FRANCIAORSZÁG: Société Balaton, 12, rue de la Grange-Bateliére, Paris 9°. — HOLLANDIA: ,,Librex” Agenturen, Pallieterstraat 57. Amstelveen. — „Club Qualiton”, Prin­­senstraat 26, Amsterdam C. — IZRAEL: Alex Gondos — Bét Hak­­ranot, 16 Herzl Str. Haifa — Hadash, Nesz Ciona Str. 4. Tel-Aviv. — Lopac Ltd., 15. Kambam Str. Tel-Aviv. — JAPAN: Maruzen Compa­ny Ltd., 6. Tori-nichome Nlhonbashi, Tokyo Central. — KANADA: Délibáb Film and Record Studio, 19, Prince Arthur Street, West, Montreal 18. — Europe Agency, 206 Burns Bldg., Galgary 21 Alberta. — Pannónia Books. 2, Spadina Road Toronto 4. (Ont.) — NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG: Kubon und Sagner, Schliessfach 68., B München 34. — Dr. George Milotay. Bröhlergasse 14, 7 Stuttgart- Bad Cannstatt. — W. E. Saarbach, Follerstrasse 2., 5 Köln 1. — Griff Verlag — ÜJváry, Titurelstr. 2. München 81. — NORVÉGIA: Tid­­sakriftsentralen (Subscription Centre), Tanúm — Cammermeyer. Os­lo, 1., Ka 1 Johansgt. 41/43. — A/S Narvesens Litteratur, Tjenelte, P. O. Box 6140 Etterstad, Oslo. — OLASZORSZÁG: Andrei Lazar, Via Monte delle Giole 24., 00199 Róma. Libreria Commissionaria Sanson', Via Lamarmora 45, Firenze. — SVÉDORSZÁG: A. B. Nordiska Bok­­handeln, Drottnlnggatan 7—9. Stockholm, 1. — A. B. Sandbergs Bokhandel, Osteuropelska Avdelningen, Brahegatan 3., Stockholm 5. — SVÁJC: Metropolitan Verlag, Szerday et Co., Binningerstr. 55., Allschwill. — Pinkus et Co., Froschaugasse 7.. Zürich 1. — USA: Center of Hungarian Literature Inc., 1538 Second Avenue, New York, N. Y. 10028. — Hungarian Books and Records, 11802 Buckeve Road, Cleveland, Ohio 44120. — Dezső Hadházy, 4916 W Diversey Av., Chi­cago, ni. 60639. — Corvin, 1590 Second Avenue, New York, N. Y. 10028. — Hungarian Book Agency, Inc., Hunnia Service House, 1592 Second Ave. at 82nd St., New York, N. Y. 10028. — VENEZUELA: Luis Tarcsay, Calle Iglesla, Edif. Villoria Apto 21., Sabana Grande, Caracas. Elő lehet külföldről fizetni lapunkra a KULTÚRA cégnél is, amelynek címe: P. O. B. 149. Budapest 62. Felkérjük kedves előfizetőinket, hogy nevüket és címüket NYOM­TATOTT NAGYBETŰKKEL szíveskedjenek leírni, hogy pontosan cí­mezhessünk. Ugyanígy kérjük a címváltozásokat és címhelyesbítések közlését is. Postacímünk: Magyar Hírek, P. O. B. 292., Budapest, 62. A Magyarok Világszövetsége és a Magyar Hírek címe: Budapest, VI., Benczúr u. 15. A Szülőföldünk hullámhosszai Félórás adásainkat naponta a következő Időben és hullámhosszakon sugározzuk az Európában és Közel-Keleten élő honfitársaink számára (közép-európai időszámítás szerint) 20.00-tól 20.30-ig a 25,2, 30,5, 42,2. 48,1 méteres rövid- és a 224 méteres középhullámon. Az Észak-Amerikában élő honfitársaink számára a keleti partvi­déken (helyi idő szerint 19.00-tól 19.30-lg) a 19,8, 25,2, 30,5 és 48,1 méteres rövidhullámon. A nyugati partvidéken (helyi idő szerint 16.00-tól 16.30-ig) ugyancsak az előbb említett rövidhullámokon. Ezenkívül a keleti partvidéken (helyi idő szerint 23.00-tól 23.30-ig) és a nyugati partvidéken (helyi idő szerint 20.00-tól 20.30-ig) a 19,8, a 25,2, 30.5 és 48.1 méteres rövidhullámon. A Dél-Amerikában élő honfitársaink számára (riói időszámítás szerint 20.00-tól 20.30-ig) a 16,8, 19,8, 25,2 méteres rövidhullámon. Egyórás adásainkat naponta a következő időben és hullámhossza­kon sugározzuk az Európában és a Közel-Keleten élő honfitársaink számára (közép-európai időszámítás szerint) 21.30-tól 22.30-ig a 25,2, 30,5, 42,2, 48,1 méteres rövid- és a 224 méteres középhullámon. Az Észak-Amerikában élő honfitársaink számára a keleti partvi­déken helyi idő szerint 21.00-tól 22.00-ig, a nyugati partvidéken helyi Idő szerint 18.00-tól 19.00-ig a 19,8, 25,2, 30,5 és a 48,1 méteres rövid­hullámon. Vasárnap délután 15.00-tól 17.00 óráig: a műsort az Európában és a Közel-Keleten élő hallgatóinknak közvetítjük, minden vasárnap a 19,8, 25,2, 30,7, 42,2, 48,1 méteres rövid- és a 224 méteres középhul­lámon. MAGYAR HÍREK Hungarian News Nouvelles Hongrolses Ungarische Nachrichten. A Magyarok Világszövetsége lapja, P. O. B. 292. Budapest 62. A szerkesztő bizottság elnöke: BOGNÁR JÓZSEF, egyetemi tanát. Főszerkesztő: SZÁNTÓ MIKLÓS. Kiadja a Lapkiadó Vállalat, felelős kiadó: Sala Sándor igazgató Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs mélynyomás Index: 26.506 Ugyebár mindnyájan ismerik azt az érzést, amikor az ember verőfényes nyári napon megérkezik a Balaton partjára és sze­retne belerohanni, sőt az egészet legszívesebben magához ölelne ? És ugye ismerik azt a másik érzést is, amely a szertelen és megva­lósíthatatlan kívánság helyett működésbe lép és valami reálisabb cselekvés felé tereli a mohó vágyakozást: az ember ilyenkor lekupo­rodik a parton, tenyerét belementi a selymes, hús vízbe, s arcát a vízzel telt tenyere miniatűr tavába temeti. És akkor egy pillanatra az egészet érzi... Valami ehhez hasonló érzés fog el, amikor a Magyarok Világszö­vetségébe, vagy a szerkesztőségünkbe érkező levélhalmazra pillan­tok. Egy hónap levelezése: a Balaton. Egy esztendőé: a tenger. A Magyar Hírek tízéves működése során hozzánk áramló levelek a nagyvilágból — egész óceán. Vajon miképp lehetne érzékeltetni ennek az áradatnak a hangját, a hullámverését, meg-megcsillanó fé­nyeit? Az egészet magunkhoz ölelni egy cikkben — képtelenség. De ha csak találomra markolok bele a legutóbbi hónapokban összegyűlt borítékok halmazába, az is sokát mond az egészről, az egy évről, a tíz évről. Hogy mit? Nos. mindenekelőtt azt, hogy közel kerültünk egymáshoz határon túl. és innen élő magyarok, valahogyan egy nagy családdá váltunk. Ha a levelek mennyiségéről nem is beszélünk, csak a minőséget nézzük, a hat-nyolc esztendő előtt írt levelek této­va, bizonytalan, sokszor bizalmatlan hangját hasonlítjuk össze a mostaniakkal, ez a legszembetűnőbb változás, hogy tudniillik leve­lezőink az évek folyamán barátainkká, családtagjainkká váltak. Igen, azt hiszem ez nem túlzás, mert a levelek zöméből olyan köz­vetlenség és bizalom árad, amilyennel csak egészen közelállókhoz, testvérhez, rokonhoz fordul az ember. Vannak, akik életük folyásáról, hétköznapjaik apró-cseprő ese­ményeiről tájékoztatnak. Vannak, akik komoly, sorsdöntő prob­lémáikba avatnak be, tanácsot kérve. Vannak, akik a személyes jel­legű dolgaiknál szélesebb, közösségi ügyekkel keresnek meg, ma­gyar egyesületek, kolóniák, nyelvművelő, vagy egyéb kulturális munkájához várják segítségünket. Vannak olyanok is, akik nekünk segítenek, a külhoni magyarságról alkotott képünket — az erről ké­szülő cikkeket, tanulmányokat — gazdagítják rendelkezésünkre do­­csátott értékes, érdekes adalékokkal. És vannak, akik újra és újra örömet szereznek nekünk büszkévé tesznek minket azzal, hogy . magyarságukra ők is büszkén — művészi, vagy tudományos munká­jukkal növelik szülőhazájuk jó hírét. De — s ezt szeretném főkép­pen hangsúlyozni — van valami, ami mindegyik levélben közös. Az egyre melegebbé, közvetlenebbé, szabadjon úgy fogalmaznom, hogy családiasabbá váló hangvétel. Am most veszem észre, végül, mégis csaknem belerohantam az óceánba, holott arról volt szó, hogy csu­pán a tenyerem mártom bele. Nos, hogy Önök is érezzék egy-egy cseppjét, az általánosságok helyett beszéljen néhánv idézet a leve­lekből. íme, mindjárt egv, amely a közösségi ügyekkel foglalkozik. T. I, írja Angliából, hogy egyesületük műsoros estet rendezétt, a jó han­gulatot emelte Lakatos Sándor és zenekara. Az esten a polgármester is részt vett, sőt csárdást táncolt, de ami fontosabb, ezt mondta; ,,Ha a világ több zenét hallgatna, kivált ilyen zenét, nem lenne oly sok félreértés és háború az országok között”, s a zenészeket Magyaror­szág „ambassocIor’'-jainak nevezle. .Jólesően csillantja meg ez a le­vél, annak a lehetőségét, hogy a világ népei barátságban, egyetér­tésben is élhetnének ezen a földön. S még egy olyan ügy, amely kinti és hazai magyarok számára egyaránt közös. Dr. B. A. Ausztrá­liából megküldte egyházközsége tájékoztatóját, amely István király jelentőségével foglalkozik: „Polgárai lettünk új hazánknak. — írja —, s szivünkbe zártuk anélkül, hogy feledtük volna a régit’\ P. S., Svájcban élő honfitársunk Luxemburgról szóló tanulmányát küldte meg a Világszövetségnek, mert — noha már Zürichben kife­jezett sikere volt — izgatja, hogy itthon, nekünk mi a véleményünk. Természetesen nem lenne helyes néhány szóban foglalkozni egy ilyen komoly mű értékelésével, itt inkább a kapcsolatok sokféleségét, s rokoni melegségét szeretném érzékeltetni. Az ember az érdekelte­ken, a szakértőkön kívül, csak a családját szokta megkérdezni afe­lől amit alkotott: „Hogy tetszik? Mit szóltok hozzá” ... Közös és privát öröm fonódik össze A. S. K. levelében, amely az afrikai Pretoriából érkezett, s amelyben lelkendezve közli, hogy nem magyar anyanyelvű menye hogyan tanul az általunk küldött könyvből magyarul „s szervezi máris, magyarul, az ottani magyar asszonyokat mindenféle munkára”. Z. H. brazíliai honfitársnő a gondjait tárja fel. „A magyar kulturális élet sajnos elhanyagolt és gyenge” — írja, s arról panaszkodik, hogy az egyesületi szellemi élet a kártyapartik mellett sokszor háttérbe szorul, őszinte aggodalom érződik hangjából, s amit félt, nem kisebb ügy, mint egy szülőhazá­jától távol élő embercsoport '-ulturális életének, s az anyanyelvhez való viszonyának ügye. De mintegy önmagát s minket is megnyug­tatva hozzáfűzi, hogy „a magyar könyvek örök körforgásban van­nak, tehát kell, nélkülözhetetlen anyanyelvűnkön érezni és gondol­kozni”, a baj csak az, hogy „szűk a választék és hamar kimerül”.,, Rengeteg az olyan levél, amely a Magyar Hírek egy-egy cikkére reagál. Például K. E. honfitárs Rónai Mihály András 1969 szeptem­berében megjelent Molnár Ferencről szóló cikkéhez szól hozzá, mert odakint személyes közelségbe kerülve, nemcsak az íróról, hanem az emberről is megtudott egyet, s mást. Nagy érdeklődéssel olvastuk Molnár Ferencről írt sorait ám az érdeklődésen túl van még valami megnevezhetetlen sajátos érzés, az öröm és megindultság keveréke; íme valakinek oly fontos, amit a hazai tudósításokról gondol és amit hozzáfűzhet, hogy tollat ragad és hosszú levélben megírja. S há­nyán, mi mindenért ragádnak tollat! Van olyan levelezőnk, akivel oly baráti a kapcsolat, hogy — már nem is levelet ír. Judy Cassab, Ausztráliában élő festőművész csupán borítékba rakja a róla, fest­ményei kiállításáról, a kapott elismerésekről, díjakról szóló újság­kivágásokat, s azt küldi el, mert tudja, hqgy közünk van hozzá, örö­met szerez vele. S milyen kedves és mulatságos, véletlen, hogy a mű­vész sikereiről beszámoló nyomtatványok után olyan borítékot nyi­tok fel, amelyben egy Belgiumban élő egyszerű háziasszony, P. P. sok melegséggel megírt levele kíséretében — egy receptet tartalmaz. „Velős, gombás tarhonya...” „Ha nem veszik rossznéven beküldők egy magyaros receptet, talán lesz olyan háziasszony, akit érdekelni fog” ..IS aztán a sok bejelentés csoportos utazások szervezéséről, és a sok-sok érdeklődés ugyancsak utazások, látogatások apró. tech­nikai részletkérdéseiben. Kit-mit idézzek még? A kanadai K. J, há­zaspárt, akik házasságuk ötvenedik évfordulójáról értesítettek, hogy együtt örüljünk velük’ Vagy P. T. honfitársnőt, aki azt írja, ol­vasta lapunkban, hogy a Balaton-sóstói táborban „külföldi-ma­gyar” gyerekek nyaraltak, szeretné, ha 1970-ben az ő fiai is valame­lyik úttörőtáborban töltenének néhány hetet a szünidejükből.., • # A regek, középkorúak, fiatalok, Európában és a tengereken túl V-F élők egyéni és közösségi problémái özönlenek hozzánk. Vajon sikerült-e érzékeltetni az összetartozásnak, családiasságnak azt a tá­volból is ható erejét, amely a levéltömkelegből árad? Mondhatnánk, hogy év végi, sőt tíz évi „leltár.” De nekem megint csak a tenger jut eszembe. És azt szeretném, ha velünk együtt éreznék a tenyerünk­kel kimert néhány csepp varázsát. S. M. A TÁJFORMÁLÓ TÉL (Ifj. Novotta Ferenc felvételei) A befagyott gellérthegyi vízesés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom