Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-10 / 1. szám
•• /láttuk, olvastuk, hallottuk... Gustáv Husák, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára december 20-án interjút adott Megyeri Kárdlynak, a Magyar Rádió és Televízió főszerkesztőjének. Az interjúban Csehszlovákia helyzetéről, bel- és külpolitikai feladatairól, a többi szocialista országgal kialakított viszonyáról és a magyar—csehszlovák kapcsolatokról nyilatkozott. * Paul Chaulot. az elhunyt francia költő sírjára a párizsi Magyar Intézet is elhelyezte az emlékezés koszorúját. Paul Chaulot elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar költészet francia nyelvű tolmácsolásával. Közvetlenül halála előtt még elkészítette az Esprit című folyóirat magyar számát. * Magyar és jugoszláv szakemberek december végén megbeszélést folytattak a jugoszláviai Zomborban a Dunaföldvártől Vukovárig terjedő 220 kilométeres Duna-szakasz közös védelméről. Megállapodtak abban, hogy a két ország együttesen igyekszik megakadályozni jégdugó képződését a Dunán, s biztosítja a jég zavartalan levonulását. J** A MALÉV keretében 1968 őszén kezdte meg tevékenységét az Air Tours idegenforgalmi osztály. Létrehozását az a szándék indokolta, hogy a MALÉV gépparkjának jobb kihasználásával, megfelelő szervezéssel, közvetlen repülőjáratokkal irányítsanak Magyarországra külföldi turistákat. Az eredmény azt mutatja, hogy a gondolat hasznos volt, tömegesen érkeztek hazánkba tavaly az Air Tours akció igénybevételével nyugati túristák. * Először adták át december 19-én a Szirmai Albert által létesített alapítványt, amelyre a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola végzős zeneszerző-hallgatói pályázhattak. A pályázók közül legsikerültebb diplomamunkájáért a főiskolai tanárokból álló zsűri Ránki Andrásnak ítélte a díjat. i * A The New Hungarian Quarterly új számában Boldizsár Iván az „elveszett nemzedékről” ír. A folyóirat közli Pap Károly, Szerb Antal, Gelléri Andor Endre egy-egy novelláját és Radnóti Miklós két versét, Edwin Morgan fordításában. * Hazánk természetes halrezervátumát a Mecsek egyik festői szépségű völgyében, Tekeres falu határában alakítják ki. A Herman Ottó nevét viselő mesterséges tó mintegy óriási akváriumként őrzi majd a magyar vizek valamennyi halfajtáját. * Dr. Geleji Dezső újságíró, aki 1941-ig Belgrádból tudósította a Magyar Nemzetet, majd Budapesten folytatta újságírói tevékenységét a lapnál, 76 éves korában elhunyt. • A Nemzetközi Vasútegylet, az UIC, Párizsban megtartott közgyűlésén kétéves időtartamra Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettest, a MÁV vezérigazgatóját választotta elnökévé. * Kodály Zoltán zenekari balladáját, a Molnár Annát énekelte Csajbók Terézia a lausanne-i kamarazenekar és a Suisse Romande közös svájci hangversenyén, Gérecz Árpád vezényletével. Második hangversenyén a magyar énekesnő Farkas Ferenc Cantiones Optimae című dalciklusát adta elő a svájci közönségnek. * Az IRU, a közúti fuvarozás világszervezete huszonnégy, a nemzetközi személy- és árufuvarozásban kiváló eredményt elért magyar gépkocsivezetőt tüntetett ki. A 24 kiváló magyar „országúti pilóta” teljesítményével az NSZK után a második helyezést érte «1. * 39 osztrák, NSZK-beli és francia állampolgár töltötte a karácsonyeslét a győri Rába Szállóban, mert gépkocsijuk a hóban rekedt. A szálló igazgatósága ajándékcsomagokkal kedveskedett a szeretteiktől távol maradt külföldieknek, s ünnepi asztalt terített számukra, amelyről nem hiányzott a pulykasült sem. Hasonló vendéglátásban részesült az ugyancsak Győrött veszteglő húsz bolgár, illetve román kamion gépkocsivezetője is. A külföldiek nagy része az ünnep első napján hazautazhatott. * A Bartok-vonósnégves tavalyi utolsó külföldi turnéjáról hazaérkezett: Angliában, Hollandiában és Belgiumban vendégszerepeit. Közben érkezett a híre, hogy az- együttesnek 1967- ben, a párizsi Erato-cég stúdiójában felvett lemeze — Bartók hat vonósnégyese — elnyerte a nyugatnémet kritikusok idei nagydíját. Újév napján indultak öthónapos világkörüli útjukra a magyar művészek. A turné főbb állomásai: az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Üj-Zéland. és India nagyvárosai. NŐNEK A GYEREKEK A garnitúra négy széke összecsukható Török bűtorkinesek Szigetvárott Magyarországon egyedülállóan szép, libanoni cédrusból művészien faragott török szobaberendezés került a szigetvári várbaráti kör tulajdonába. A Zrínyi Vár és a Zrínyi család emlékét ápoló kör — amely török vonatkozású tárgyakat Is gyűjt — tudomást szerzett a bútorok létezéséről, amelyeket egy régi kereskedőcsalád XVIII. századi őse vásárolt az egyik konstantinápolyi üzleti útja alkalmával. A család a bútorok korára vonatkozóan 190 évet igazolt. A gyöngyházzal díszített garnitúrán olvasható török nyelvű feliratok megfejtésére a szigetváriak Tayib Gökbilgin professzort — a kör régi barátját kérték fel. (MTI fotó) * díszesen faragott, gyöngyházintarziás kávézó aszalka és a szétnyitható asztal. Lent: Gazdagon díszített Korán-tartó KÜLDJÖN VIRÁGOT MAGYARORSZÁGON ÉLŐ ROKONAINAK, BARÁTAINAK A FLEUROP VIRÁG-AJÁNDÉK szolgálat Utján. A LAKÁSÁHOZ LEGKÖZELEBBI FLEUROP-TAG VIRÁGKERESKEDŐNÉL A RENDELÉSÉT FELADHATJA. A TOVÁBBI TELJES LEBONYOLÍTÁST ÖN HELYETT ELINTÉZI A (68.) Bocskai István Belgiojoso tábornok, Felső-Magyarország kapitánya — „a király képe”, bemutattuk őt már — a többi között szemet vetett a leggazdagabb tiszántúli főurak egyikének, Bocskai Istvánnak. a birtokára is. Nem tudta, hogy kőbe harapott, csak amikor már beletörött a foga. Bocskai István a császári udvarban nevelkedett, a Habsburg politika lelkes híve lett, s mint ilyen, hazatérve Erdélybe, a török-párt egyik legádázabb ellenfele. Az udvar mégis bizalmatlanul tekintett rá, s amikor Bocskai rádöbbent, hogy a császár képtelen az ország egyesítésére és megtisztítására a töröktől, amikor tanúja lett a Básta-féle irtóháborúnak, felhagyott a politizálással, és visszavonult kereki birtokára. A török párt megkísérelte érdekkörébe vonni, milyen eredménnyel, máig sincs rá bizonyság. Akár egyoldalú volt a kapcsolat, akár kétoldalú, Belgiojoso fülébe jutott (vagy juttatták), s a kapitány maga elé rendelte a bihari nagvurat. Bocskai persze tudta, hogy ha felmegy a táborba, esetleg élve soha vissza nem kerül. Belgiojoso erre mintegy tizenötezres sereget küldött ellene. Bocskai szorultságában a családi ezüstöt törte darabokra, s osztotta szét a Kölesér nevű falu romjain tanyázó hajdúk közt, hogy védjék meg. A hajdúk a reméltnél is nagyobb sikert arattak, majd a császáriak újabb seregét is megsemmisítették. Ekkor már szoros szerződés kötötte őket Bocskaihoz, és a felkelés lavináját nem lehetett megállítani. Mindaz a feszültség, mindaz az elkeseredés, amely a legkülönbözőbb rétegekben, a századfordulóra összegyűlt, 1604 végén egyszerre robbant ki. Bocskai ellenállás nélkül vonult be egyre növekvő seregei élén előbb Debrecenbe, majd a kapuit önként megnyitó Kassára. Ügy látszott, semmi sem állíthatja meg a hajdúseregeket. Ez azonban csak a látszat volt. A kibontakozó felkelés fékje éppen mozgatórúgójával lett azonos: a birtokos nemesség olyannyira tartott a fékezhetetlen hajdúktól, hogy vonakodott Bocskai pártjára állni. S hiába győztek a hajdúk lovasrohamaikban, a nemesség nélkül, amely a felkelésnek politikai átütő erőt, és társadalmi bázist nyújtott volna, a győzelem, csupán fél győzelem maradt. Hiába fordult kiáltvánnyal a nemességhez Bocskai, akik mégis elmentek Kassára, azok is csak azt tapasztalhatták, hogy a tanácsban a hajdúkapitányoké a döntő szó. A társadalmi elszigetelődés veszélye a katonai térre is viszszahatott. A könnyűlovasság, mint a hajdúk is, váratlan rohammal, cselvetéssel arat győzelmet, de frontális harcban, reguláris hadsereggel szemben élőbb-utóbbi alul kell maradnia. Basta két ütközetben is, előbb Németi Balázs néhány ezer hajdúját verte szét, majd háromnapos harcban Bocskai csapatait is. Bocskai azonban nem adta fel a harcot, s kerülve a frontális ütközeteket, állandó zaklatással „fogyasztotta” ezután a császári csapatokat. Tekintve, hogy a később tizenöt évesnek keresztelt háború még javában tartott, Bocskaival török csapatok is harcoltak 1604 végére a felkelők és a császáriak között a harc holtpontra .jutott. .4 nemesség és a főurak egyaránt békét szerettek volna, a béke alatt a vallásszabadság elismerését, a magyar törvények megtartását és az erdélyi fejedelemség önállóságát is értve. Aki ezt biztosítani tudja, ahhoz csatlakoznak. A két udvar — Mátyásé Bécsben és Rudolfé Prágában —, ha eltérő feltételekkel is, de egyaránt a felkelés megsemmisítését kívánta. Külföldről azonban nem kaptak elegendő támogatást, a birtokos nemesség, amelyet Pozsonyba országgyűlésre hívtak, ezúttal is inkább otthon maradt. Az ígéretekben nem bízott, s várta, hogy az ellenfelek vívják meg maguk harcukat. Bocskai ekkor átlátta, hogy ha nem teremti meg a felkelés társadalmi-politikai alapját, lángja ugyan olyan gyorsan kihunyhat, mint amilyen hirtelen lobbant fel. S ekkor mutatkozik meg, hogy ez a nagybirtokos — aki jelentős műveltséggel nem rendelkezett, harci erényei nem voltak, sem jelentős sikerei, aki pályája első szakaszán sem céljaiban, sem eszközeiben nem különbözött kora harácsoló főuraitól — miként lesz a körülmények hátán kiváló politikussá, a magyar történelem egyik legjelentősebb alakjává. Nem csaták, nem fényes diadalok teszik azzá, hanem a társadalmi mozgások megértése, a kor igényeinek felismerése, és az azok érdekében végzett békeszerető munka. Ma prakticistának mondanánk, s talán machiavellistának is némelyekben. Machiavelli műveit azonban aligha ismerte, bárha művelt, és nagy tehetségű tanácsosának, a költő Rimay Jánosnak könyvtárában ott 'található A fejedelem is. Balassa Bálinttól kapta ajándékba ... Mindenekelőtt megrendszabályozta a kóbor hajdúsereget. Reguláris hadsereggé szervezte őket, ami egyben azt is jelentette, hogy nemesi vezetés alá szorította az addig hajdúkapitányok irányította katonákat. Az összes magyarországi csapatokfőparancsnokává Homonnay Bálintot tette meg, az erdélyi seregek élére pedig Gyulaffi Lászlót állította. A főparancsnokok keze alá tartoztak nem csupán a hajdúseregek, hanem a nemesi felkelés, a vármegyei katonaság és a főurak csapatai is. A hajdúk legnevesebb, de egyben legrenitensebb vezérét, Lippai Balázst, az ellenséggel való egyezkedés máig sem tisztázott szándékának címén kivégeztette. A tét a nemesség bizalmának megnyerése volt, s ebben a hatalomra törő hajdúkapitány kétségtelenül ütközőpont volt. Az átszervezett seregek azután fokozatosan átvették a hadműveletekben a kezdeményezést: kiszorították Bástát. bevették Füleket, Besztercebányát, Érsekújvárt, az Erdélyt védő várakat. Huszonkét vármegye szabadult fel, betörtek a Dunántúlra, eljutottak Morvaország és Prága határaira, a stájer vidékekre. Az 1605-ös tavaszi hadjárat eredményeként a nemesség már tömegesen csatlakozott a felkeléshez. Mint a kortárs írja, a hajdú-, és parasztsereg-kezdte felkeléshez „az egész magyarság ehhez két kézzel nyúlt, elannyira, hogy hasonló egyesség soha még az magyar közt nem lett volna”. Következhetett a szerencsi országgyűlés, amely Bocskait fejedelemmé választotta. B. P. — Béluska, itt a haverod í... 8 FLEUROP-INTERFLORA(Következik: „Nekünk karón varjút ne mutogassanak!")
