Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1970-09-13 / 19. szám
„Fogadják szeretettel A Kner család egykori lakóháza, ma múzeum. Leüt: Nyomdai gépek a 20-as évek elejéről Battyánszky Pál vállalati igazgató, Petrőcz Károly, telepvezetője és dr. Ortutay Gyula a szedőteremben gyomai részleg MTI fotó KNER NYOMDA-MÜZEUM NYÍLT QYOMAN Hazánk első nyomdaipari múzeumát avatták fel Gyomán, a híres Kner család egykori lakóházában. Az augusztus 30-án megrendezett ünnepségen Ortutay Gyula akadémikus emlékezett meg a világhírűvé vált nyomdászdinasztia munkásságáról, mely részesévé vált a közép-európai, kelet-európai művelődésnek is. „Három nemzedék élete, munkája adott értelmet e háznak, avatta világhírűvé e ház neves nyomdai termékeit, volt példázat, tanító műhely egyszerre ...” A fasizmus kegyetlen évében, 1944-ben szétszóródott a család, elpusztult a nyomda. Egy nemzedéknyi idő alatt fejlődött újjá, huszonöt évvel a felszabadulás után, új, modern formában él,.dolgozik, alkot a Kner Nyomda és a szétdúlt családi otthon múzeum lett, a múlt és az eleven élet szép, méltó múzeuma. QtiJjjityjamk Bélyegkedvelő olvasóinknak ezúttal különlegesen szép bélyegképeket mutathatunk be. A 13. bélyegnap alkalmából került kiadásra a Corvinák cgy-egy iniciáléját ábrázoló bélyegsorozat és blokk. A sorozat első értéke „A” betűt ábrázol, a második „N”, a harmadik „O” betűt, a negyedik pedig Mátyás király arcképét. A blokk bal felső bélyegén Ransanus, Nápoly királyának követe, beszédet tart Mátyás és Beatrix előtti a jobb felső bélyeg egy idős humanista arcképét ábrázolja; a bal alsó bélyeg Appianus arcképét, míg a Jobb alsó bélyeg az éneklő Dávid királyt trónján mutatja be A KULTÚRA MINDEN EMBER VELE SZÜLETETT JOGA Ilku Pál művelődésügyi miniszter felszólalása Velencében Hosszú, hosszú hónapok teltek el a hazánkat ért hatalmas árvízpusztítás óta, hosszú, hosszú hónapokon keresztül soroltuk, és soroljuk mind a mai napig azoknak a külföldi magyar egyesületeknek és egyéni adakozóknak névsorát, akik messze szülőföldjüket — átérezve a bajbajutottak nehéz helyzetét — küldték és küldik adományaikat, közvetlenül a Magyar Vöröskereszthez vagy Szövetségünkhöz... Úgy tűnik, ezeknek a felsorolásoknak se vége, se hossza, újabb és újabb gyűjtési akciók eredményéről kapunk értesítést. így például a Bécsi Magyar Munkások Egyesülete, mely korábban 20 000 schillinget juttatott a nemes célra, szeptemberben ismét jelentkezett. Mint írják, újabb 13 620 schillinggel járult a tagság a gyűjtési akcióhoz és a júniusban megrendezett műsoros est tiszta bevételével, 3580 schillinggel együtt, a gyűjtött összeg 17 200 schillingre szaporodott. „Fogadják olyan szeretettel, mint azt a tagjaink adományozták”, — olvashatjuk Rossmy Rudolf elnök és Schlupek Frigyes titkár aláírásával küldött levélben. Miklós György (USA), a detroiti Petőfi Kör pénztárosa ezúttal nagyszabású kirándulásról számol be, melyet az árvízkárosultak javára rendeztek. Mint írja, a kirándulás nagyon jól sikerült, a bruttó bevételt megtoldották, így kereken 1000 dollár tudtak küldeni, „azzal az őszinte kívánsággal, hogy óhazai testvéreink minél hamarabb helyrehozzák az árvíz sújtotta károkat.” Juhász Kálmán, Szénási Lajos (USA), Epplényi János (Ausztria), Rákos Raymund (Olaszország), Vemer Alfréd (Franciaország), Kovács Joe (Kanada), küldték el pénzadományaikat. Szabó Ferenc és felesége Kanadából így ír: „Mi is hozzá akarunk járulni az otthoni árvízkárosultak megsegítéséhez. Igaz, kicsit késve küldünk egy 100 dolláros csekket és megkérjük a Magyar Hírek szerkesztőségét, hogy juttassa a kívánt helyre.” Igen megható az USA-ban élő Csák Margaret levele. Szabadságáról haztérve, dr. Béky Zoltán református püspök tájékoztatása alapján értesült arról, hogy az árvízkárosulak részére vámmentesen lehet csomagot küldeni. Bár soha nem volt magyar állampolgár, eddig 14 csomagot tett hajóra testvérével együtt és örül annak, hogy a károsultak helyzete jobbra fordult és nagy ütemben folyik az újjáépítés. Felsorolásunkat megszakítjuk... s a már sok levélben jelzett, különböző jótékonycélú rendezvényekhez, áldozatkész honfitársainknak ezúton is sok sikert kívánunk! A limai magyar kolónia a perui földrengés áldozatainak megsegítésére gyűjtést rendezett. A gyűjtött adományt Consuela Velasco as2- szony, a Junta de Aslstencia Nációnál — országos segélyszervezet — elnöke, a köztársasági elnök felesége vette át. Képünkön balról jobbra: Kecskeméti Györgyné, a limai magyar kolónia képviseletében, Újvári Tlborné, a limai magyar nagyköveiség ideiglenes ügyvivőjének felesége és Consuela Velasco aszsxony A kulturálisügyi minisztereknek az UNESCO rendezésében megtartott világértekezletén, Velencében, Ilku Pál művelődésügyi miniszter is felszólalt. A többi között ezeket mondotta: A nép érdekét szolgáló kulturális politika lényege, hogy a társadalom egészének hozzá kell jutnia a kultúra javaihoz és ezen túlmenően cselekvőén részt kell vennie a kulturális életben. A kulturális politika tehát egyet jelent a kultúra demokratizálódásával. Az állam elvi irányító szerepe nem jelenti az alkotói, az írói vagy a művészi szabadság korlátozását. Ellenkezőleg, a helyes kulturális politika a lehetőségek bővítése, a szélesebb körű közönség biztosítása, tehát az alkotók számára a több és a teljesebb szabadságot jelenti. A magyar kulturális politika alaptétele — mondotta Ilku Pál —, hogy a kultúra minden ember vele született joga, az emberi méltóság alkotó része, tehát a kultúra közügy. JOGI TANÁCSOK Az életjáradék biztosításáról MAGYAR POSTA A Magyarországra hazatelepülni szándékozók az Országos Takarékpénztár közvetítésével életjáradék-biztosítási szerződést köthetnek. Az életjáradék vásárlása nemcsak azok számára előnyös, akik semmiféle hazai vagy külföldi nyugellátásban nem részesülnek, hanem olyan honfitársaim számára is, akik nyugdíjukon kívül élvezett járadékkal kívánják gondtalanná tenni öreg napjaikat. A Magyarországon folyósított életjáradék ugyanis nem érinti sem a nyugdíjat, sem az esetleges munkaviszonyból, vagy más keresőfoglalkozásból származó keresetet vagy egyéb jövedelmet. Az életjáradék-biztosítás díját egy őszszegben utalhatják át a hazatelepülni kívánók az Országos Takarékpénztár javára a Magyar Nemzeti Bank vagy a Magyar Külkereskedelmi Bank útján. Az átutalásnál hivatkozni kell arra, hogy az átutalt összeg életjáradék biztosítására szolgál. Az átutalandó díj nagysága a havi járadék összegétől és a járadékot élvező személy életkorától függ. (Az élethosszig szóló járadékbiztosítás-díjszabás kivonatát az alább közölt táblázat tartalmazza.) Az életjáradékot a járadékos részére élethossziglan havonta folyósítják a hazai lakcímére. Házastársak közösen is köthetnek — mindkettőjük életére — életjáradék-biztosítási szerződést. Kivonat az életjáradék-biztosítási díjszabásból : POSTA Belépési kor (év) 50 51 52 53 54 Havi 1000 Ft életjáradék egyszeri díja US dollárban 4363 4279 4193 4105 4016 55 3926 56 3834 57 3758 58 3647 59 3551 60 3453 61 3355 62 3255 63 3155 64 3055 65 2954 66 2853 67 2751 68 2649 69 2546 70 2442 71 2338 72 2234 73 2131 74 2029 75 1929 76 1830 77 1734 78 1640 79 1550 80 1461 81 1376 82 1292 83 1210 84 1132 85 1056 86 984 87 916 88 851 89 790 90 732 Megjegyzés: a díjszabásban megjelölt öszszeg nemcsak US dollárban, hanem bármely konvertibilis valutában átutalható. Dr. M. 5zínhely: egy futballpálya nézőtere Adelaide-ben. A város magyar futballcsapata, a Burnside—Budapest játszik a pályán. A szurkolók nagy része magyar, a csapatban már nincs magyar játékos. A szurkolók közt képviselve a város valamennyi magyar egyesülete, klubja; a különböző politikai irányzatok békésen megférnek egymással a nézőtéren, ám a mutatott játékkal meglehetősen békétlenül, szidják a játékosokat, és persze a bírót. Nincs könnyű dolga a futballklubnak: nehézségei főleg abból fakadnak, hogy már nincs magyar futballistájuk, és emiatt is csökken a mérkőzések iránti érdeklődés. A bajokat tetézi az állandó helyiséghiány. Talán a Magyar Ház megszületése enyhíti a gondokat, a vezetőség szeretné, ha náluk otthont találna a futballklub is. A pályán unalmas a játék' (a végén valahogy mégis győztek 2:1 -re a „budapestiek”); a nézők egy része a szomszéd sporttelepen %ajló rugby-meccset figyeli. Mi Hódi Lászlóval, a Hungarian Society Club egyik vezető tagjával inkább beszélgetünk. Magas, kosárlabdás termetű, 40 év körüli, mosolygós, kerek arcú férfi. A „kosárlabdás termet” nem véletlen: Hódi László ugyanis a mélbourne-i olimpián szereplő magyar kosárlabda-válogatott egyik legjobb játékosa volt. (Bátyjával együtt, aki jelenleg Melbourne-ben él és nemrég egy nagy kiállításon díjat nyert különösen szép mintájú pulóvereivel és kötött ruháival.) Hódi László a tokiói olimpián az ausztrál együttes színeiben játszott; Mexikóba már nem ment velük, mert időközben megszervezett kötszövő üzeme nem engedte. És hogy a további lényeges sportvonatkozásoknál maradják, Hódi László felesége az egykori kiváló rekorder gátfutónő, Neszmélyi Vera, a kis családi üzem oszlopa és modelltervezöje. Beszélgetésünk a sport jegyében folyt. Neszmélyi Veráé a szó: — A melboume-i olimpia után telepedtünk le Ausztráliában. Egy darabig aktívan sportoltam én is. Az ausztrál bajnokságon második lettem. A mezőkön és a tengerparton edzettem. Az ilyesmi jó a hosszútávfutóknak, de ártalmas a gátfutóknak. A bajnokságot is egy futballpályán rendez-
