Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-08-20 / 17. szám

H% o

m

á

o

a

fa

p

ítd

Ezer esztendővel ezelőtt Esztergom ama részén, ahol most Vak Bottyán lábasháza áll, Géza fejedelem várának Dunára néző termei egyikében született Vajk, az ifjú fejedelem. A passaui püspök papjaitól a keresztségben az István nevet, a passaui vértanú nevét kapta. A magyar törzsek, amelyek alig hetven esztendővel korábban telepedtek meg a Kárpát-medencében, nehéz társadalmi átalakulás küszöbéhez érkeztek. A nomád, portyázó, kalandozó életformát többé nem lehetett fenntartani s Géza fejedelem messze tekintő reálpolitikai érzékkel felismerte, hogy a magyarság fennmaradásának kérdése a törzsi társada lom korszerű átszervezésétől függ. A 10. század hetvenes éveitől az államalakulás folyamata mentette ki a magyarságot a végzetessé válható belső és külső válságból. A társadalom átformálódása minőségi változást hozott: osztálytársadalorn

kezdett kialakulni, amely urakra és függő parasztokra oszlott, s amelyhez a még mindig szép számú szabad pásztorok rétege csatlakozott. A források és hagyományok szerint Géza, ha lehetett, szép szóval, de ha kellett erőszakkal terelte népét az új út felé. Maga még megmaradt pogánynak, de fiát már megkereszteltette, és az erősödő keresztény Európához igyekezett hozzákapcsolni a magyarságot is.

Alig hunyta le szemét Géza, tüstént feltámadtak a régi hitükhöz ragaszkodó, hatalmukra és függetlenségükre féltékeny pogány urak. Koppány, Ajtony és Gyula lázadását véres harcok árán, könyörtelen energiával sikerült csak az ifjú Istvánnak levernie. A pogány hadnagyok függetlenségi törekvéseivel együtt az ősi politikai szervezet, a törzsszövetség is elbukott. István egyedüli ura maradt az országnak. A fejedelem még a tiszántúli részek hódoltatása előtt, az 1000. év őszén Rómába küldte Ascherik apátot, hogy II. Szilveszter pápától királyi címe és méltósága elismertetését és a magyar katolikus egyház megszervezésére felhatalmazását kérje. A pápa elküldte a kért koronát és vele együtt az apostoli keresztet.

A fejedelmi hatalom kialakításában a társadalmi, gazdasági és katonapolitikai tényezőkkel ebben az időben Európa-szerte egyenrangú szerepe volt a vallási tényezőnek. Az osztályviszonyok megszilárdítása, a hűbéri állam megerősítése a társadalmi fejlődés e szakaszában feltétlenül a haladást jelentette. Ezt szolgálta az egyház ideológiájával, de talán még erősebben a

feudális birtokszervezet kifejlesztésével. Az egyházi nagybirtok szervezete István idején épült ki, ő szervezi meg mindezeket hatalmas birtoktestekkel. Az egyházszervezés tehát szorosan kapcsolódik a hűbéri viszonyok erősítéséhez s ennek a ténynek a világánál kétségkívül

haladó volt mind István egyházszervező tevékenysége, mind magának az egyháznak ebben a korszakban játszott szerepe. Az istváni államalakítás valóban nagy lépés volt előre a haladás irányába, mert az ősközösség elavult formáival szemben a fejlettebb osztálytársadalom útján vitte előre a magyar népet, a társadalmi haladás magasabb szintjére emelte a magyarságot, és ezzel biztosította , fennmaradását, a nemzetté válás folyamatát, és megteremtette az alapokat, amelyekre a magyar történelem felépülhetett.

Igazságszerető, felfogásában igazi keresztény király volt István — az egyház ezért halála után ötven évvel szentté avatta —, de egyéniségének éppígy jellemző vonása a középkor nagy királyainak erős és megingathatatlan akarata s a realitásokkal mindig számoló hatalmas szervező és alkotó erő. Nem volt elmélkedésekbe merülő komor aszkéta, amilyennek később jámbor életrajzírói ábrázolták. Akaraterejét, tehetségét

egyetlen cél szolgálatába állította, a középkori magyar királyság megszervezésére, a magyar államiság biztosítására, amely állam képes függetlenségét megőrizni a nagyobb szomszédokkal, mindenekelőtt a német-római császársággal szemben.

Az államalapító király a

határvidékeken határispánságokat szervezett és erős sereget tartott fenn. A besenyők akkor kisebb veszedelmet jelentettek, be-becsaptak a Kárpátokon keresztül, de felőrlődtek a határvédelmen. A német-római birodalom, amely a keleti frank birodalom szétesett részeiből és Itáliából jött létre, igen erős feudális államszervezet volt. A birodalom már István előtt is fenyegette az új magyar államot. Nagy szervezett hadjáratra azonban István uralkodásának vége felé, 1030-ban vállalkozott II. Konrád császár. Az első királyunk által kiépített hadszervezet azonban már elég erősnek bizonyult ahhoz, hogy ne kerülhessen sor egy második augsburgi csatára. Ha ez még nem is volt a kor fogalmai szerint modern hűbéri hadsereg, mégis ügyesen keverte a feudális és a régi haditechnikát ahhoz, hogy győzelmet arasson és Konrádnak sereg nélkül kelljen visszatérnie német földre. A magyar csapatok Bécset is elfoglalták.

István keményen tartotta kezében a hatalmat az országon belül és határozottan

István király és Gizella szobra áll őrt Veszprémben a Séd völgye fölött

(Vámos László felvétele)

visszavert minden hódító kísérletet. Akik az új magyar államra törtek, azokat szétzúzta kíméletlenül lesújtó kezének haragos csapásaival.

Politikájának alapgondolata a tartós béke volt. E tudatos béketörekvés emeli Istvánt, mint államszervezőt, harcias kortársai fölé. Ez biztosította szervezőmunkája sikerét és alkotásai állandóságát. A békében fogant magyar királyság szervezett és pihent erővel nézett az új küzdelmek elé, amelynek első szele Konrád támadásával még István életében megérintette Magyarországot.

István számos idegen intézményt vezetett be új államának kiépítésekor. De ezeket magyar talajba ültette és a régiből csak azt pusztította el, ami már korhadt volt és összeomlással fenyegetett. Az életerős és fejlődőképes régi intézményeket, a magyar élet ősi szokásait, formáit bölcsen megkímélte. Magyar szellemet vitt az ú.i intézményekbe és magyarrá alakulásuk útját is kijelölte.

Magyarország földjén a történeti kor kezdete óta kelta, trák, szkíta, szarmata, germán, szláv, török népek hosszú sora talált hazára. Közülük nem egy hosszabb időre is megvetette lábát az ország egyik vagy másik részén, a hunok és avarok az ország egész területére kiterjesztették uralmukat, de e természettől egységesnek alkotott terület politikai és kulturális egységét létrehozni és állandósítani sem nekik, sem a világhódító latin és frank hatalmaknak nem sikerült.

Történetileg belátható időn belül a magyar volt az egyedüli nép, amely ezen a területen a politikai és kulturális egységet megteremteni és évszázadokon át fenntartani tudta. Az egész ország területére kiterjedő uralom megalapítása a honfoglalók érdeme. Az uralom állandósítása, az államalkotó erő és politikai akarat kibontakoztatása, az európai életre felvértezett magyar nemzetállam megalapítása István király műve, s ez a mű ezer esztendőn keresztül elég erősnek, szilárdnak bi zonyult ahhoz, hogy a történelem viharos hányattatásaival, a konok hódító törekvésekkel szemben megőrizze a magyar népet, a nép egyéniségét, nyelvét, sajátos kultúráját.

Szocializmust építő népünk az első nagy király születésének 1000. évfordulóján az el nem múló tisztelet és hála érzésével emlékezik az országalapítóra, aki a kor parancsát megértve kemény jobbjával a fennmaradás és tejlődés szilárd állami kereteit megalkotta, és a történelem törvényszerűségeinek engedelmeskedve új útra vezette a magyar népet.

Pethő Tibor

Az Elnöki Tanács elnöke Bács-Kiskun megyében

Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke augusztus elején Bács-Klskun megyébe látogatott. Képünkön: az Elnöki Tanács elnöke a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban

Magyar—algériai gazdasági együttműködési egyezményt írtak alá a közelmúltban Budapesten. Az egyezményt magyar részről dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes, algériai részről Idrls Jazairy, az algériai külügyminisztérium főosztályvezetője írta alá

(MTI felv.)

NYERS REZSŐ:

Czetdolláros színire emeljük ez ee/y főre jutó nemzeti jövedelmei

Augusztus 8-án nyílt meg Bács-Kiskun megye jubileumi ipari és kereskedelmi kiállítása Kecskeméten. A nagy mezőgazdasági megye iparának, kereskedelmének 25 éves fejlődését reprezentáló bemutató. Az ünnepélyes megnyitáson Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a megye országgyűlési képviselője mondott megnyitó beszédet. Méltatta a bemutató jelentőségét, az ország gazdasági fejlődésében egyre nagyobb szerepet játszó Bács-Kiskun megye politikai és gazdasági tevékenységét, eredményeit, majd rámutatott:

— Hazánk az iparosodás segítségével a gazdaságilag közepesen fejlett országok sorába emelkedett. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem ma már évente 700—750 dollár. A most készülő negyedik ötéves terv célkitűzései az eddiginél nagyobb fejlődést szabnak meg: öt—hat év alatt ezerdolláros szintre emeljük az egy főre jutó nemzeti jövedelmet, s ezzel az ipari fejlettségben elérjük a fejlett színt küszöbét.

Ezután Bács-Kiskun megye ipari fejlődéséről szólva elmondta, hogy a gazdasági reform megkezdése óta a kormány 32 millió forintot juttatott a megye iparának fejlesztésére, s további 55 millió forintot e vidékre irányuló ipari áttelepülésre. Helyi erőforrásból 245 forintot költöttek az iparosításra. A mostani kiállítás is mutatja, hogy okos, céltudatos az iparfejlesztés a Duna-Tisza közén, amelyet a nemzetek földrajzkönyvében egyre inkább a világ fejlett részeihez lehet majd sorolni.

A továbbiakban azt hangsúlyozta, hogy a gazdasági reform elveinek még inkább át kell menniük a köztudatba, a termelékenység növelése érdekében változtatni kell a termelési struktúrán. A gazdasági életben jobban ki kell bontakoznia a szocialista öntevékenységnek, a személyi felelősségvállalásnak.

MAGYAROK,

AZ ŰJSÁGlRÓ: Hogyan képzeli el főtisztelendő úr a művelődési központ működését?

pont vitázik a hívek között. Vannak az úgynevezett beolvadók, akik azt mondják, vegyük tudomásul a realitá-Hungary in stamps

The Hungarian Consul - General,

Mr. Z. S. Kazmer, officially opened an exhibition of Hungarian stamps at Southland on Monday.

The stamps are on display all this week, together with 65 ariel photos of Hungary,

' The exhibition, valued at 115,000, consists of 250 sets cf stamps.

These colorful stamps show some of the history, costumes, nature, people, scientists, animals and art pieces of the country.

Stamps showing excellent reproductions of old masters paintings and reproductions of ceramics are a good feature of the display.

1. This postcard of a work by Naldini Battista, ar.d showing a stamp featuring a reproduction

Magyar bélyegkiállítás Melbourneben. A helyi lap hírt ad arról, hogy a kiállítást Kázmér Zsigmond magyar főkonzul nyitotta meg. A mellékelt képen egyébként a kiállítás egy érdekes darabja, Naldini Battista alkotása látható

A FÖTISZTELENDŐ: Jó lenne, ha valóban „centruma’’ lehetne a melbourne-i magyarságnak, hiszen a városban és környékén — becslésem szerint — mintegy tizennyolcezer magyar él, és a magyar közélet nagyon szétszórt. A templomot is felajánlottam közös „Hungarian Church”nek. de a partnerek, sajnos, nem fogadták el. Az épület most filmvetítések, bálok tartására, könyvtár számára, kiállítás rendezésére, klubéletre egyaránt megfelelő. Remélem, hogy az e pillanatban saját otthonnal nem rendelkező egyesületek, klubok élnek majd a művelődési központ által nyújtott kitűnő lehetőségekkel.

AZ ÜJSÁGÍRÓ: Az ausztráliai magyar emigráció magyarság tudatának fenntartását szükségesnek és lehetségesnek látja-e?

A FÖTISZTELENDŐ: Ebben a tekintetben kedvezőbb a helyzet, mint pár évvel ezelőtt. Erősödik a magyarság megtartása iránti érdeklődés. Amikor két évvel ezelőtt azt a kérdést tettem fel a fiataloknak, hogy a konfirmációt angolul vagy magyarul kívánják-e, a túlnyomó többség az angolt választotta; az idén pedig nőtt azoknak a száma, akik magyarul kérik. A mi egyházközségünk tagjainak zöme iparos ember. A „beolvadni vagy magyarnak megmaradni” dilemmája tekintetében háromféle állássokat, szakítsunk meg minden magyar kapcsolatot és fogadjuk el teljesen az újat nyelvben, kultúrában és egyházilag. A második csoportot talán úgy jellemezhetném, hogy ők a „dacosok”. Szerintük az itteni élettel semmilyen közösséget nem szabad tartani. Nem hajlandók beszélni angolul. Szerintük például a magyar cserkészetet úgy kell működtetni, hogy megtagadnak minden közösséget az ausztrál cserkészettel. A harmadik csoport: a mérsékeltek. Szerintem is ez az utóbbi csoport gondolkodik helyesen. Ausztrál állampolgárok vagyunk, végleg letelepedtünk, hálát érzünk új hazánk iránt. De a bőrünkből nem bújhatunk ki. magyarok vagyunk. A magyarságunkat szeretnénk megtartani életünk végéig. Ehhez, ha szabad így mondom, kétoldalú nyitottság szükséges, azaz nem szabad elzárni magunkat Ausztráliától és fenn kell tartanunk minden lehetséges kulturális kapcsolatot szülőföldünkkel. Ami pedig a második és harmadik generációt illeti, sok midik a szülőkön és a gyerekeken. Ezért tartunk fenn évek óta vasárnapi iskolát is. Volna ezzel kapcsolatban az otthoniakhoz egy kérésem és javaslatom: készíteni kellene olyan hangszalagot, amely a vasárnapi iskolába járó gyermekek részére tartalmaz dalokat, mesét, mondókát, táncos játékot. Ez nagyon segítené a pedagógusok munkáját. •

3