Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1970-07-25 / 15. szám
/láttuk, olvastuk, hallottuk... A 85 éves Lukács György akadémikusnak ítélték oda Frankfurt város Goethe-díját. A díjat augusztus 28-án, Goethe születésének évfordulóján adják át. * Megalakult a Hortobágyi Tudományos Tanács. Feladata lesz segíteni a nemzeti park létesítését, és előkészíteni a puszta védelmére irányuló munkálatokat. A hortobágyi nemzeti park a Balaton térségének megfelelő nagyságú terület, csaknem ötször akkora, mint az ország eddigi, természetvédelem alatt álló területei összesen. * Magyar küldöttség is részt vett és egyik tagja, dr. Simái Mihály, a Magyar ENSZ Társaság főtitkára felszólalt azon a nemzetközi kollokviumon, amelyet Bécsben rendezett a Nemzetközi Békeintézet az ENSZ fennállásának 25. évfordulóján. * A Szerzői Jogi Társaságok Nemzetközi Szervezete (CISAC) Las Palmasban tartott kongresszusán Kadosa Pál zeneszerzőt, a Szerzői Jogvédő Hivatal elnökét a világszervezet nemzetközi zenei tanácsának elnökévé, dr. Tímár Istvánt, a Szerzői Jogvédő Hivatal főigazgatóját pedig ismét a végrehajtó iroda tagjává választották. * Elhunyt dr. Benoschovsky Imre, a magyar rabbi kar vezetője, a Budapesti Rabbiság elnöke, a Rabbiképző Intézet tanára. Mély részvéttel kísérték utolsó útjára a Farkasréti temetőben. ^ A magyar Pen Club Pozsonyban a „Pro litteris hungaricis” éremmel és díszoklevéllel tüntette ki klasszikus és modern magyar versek fordításáért Valentin Beniak szlovák költőt. * Pege Aladár kvartettje volt a Montreux-ben megrendezett 4. nemzetközi dzsesszfesztivál legnagyobb meglepetése. A zsűri a magyar együttesnek ítélte oda az első díjat, s az együttes elnyerte a sajtó díját is. Raduly Mihály szaxofonos megkapta a híres bostoni Berkley School of Music ösztöndíját. * 160 millió forintot irányoztak elő a Margitszigeten, az egykori Ybl-fürdő helyén épülő hétemeletes, 330 ágyas gyógyszálló építési költségeire. ^ Szeptember elsején Bécs belvárosában magyar—osztrák kezelésben nyílik meg a bécsi Mátyás-pince. * A nemrég nyilvánosságra hozott statisztikai adatok szerint ötvenöt magyar matuzsálem él az országban. A 100 évet ötvenötén töltötték be, de a 104 esztendőt már csak öt nő és egy férfi érte el. ^ A hazai ifjúság legnépszerűbb íróját gyászolja: 77 éves korában elhunyt Fekete István, aki természetleírásaival és bűbájos állatregényeivel nevelte, s gyönyörködtette olvasóit, Egy nekrológ így ír róla: „... Elment körünkből egy természetrajongó, a nagy csendek és barangolások embere, ifjak és halászok barátja, puha gyalogutak, erdei fények kedvelője ...” * Nagyközséggé nyilvánították július 1-től Hosszúpályit, Egyeket és Tiszacsegét Hajdú-Bihar megyében. Nagyiéta és Vértes „Létavértes", Berettyóújfalu és Berettyószentmárton pedig „Berettyóújfalu” néven egyesült. * A 80 esztendős Kálmán Oszkárt, a Magyar Állami Operaház örökös tagját, a Bartók-operák nagy nevű tolmácsolóját, a magyar operaszínpad és oratóriumkultúra kiemelkedő egyéniségét a Magyar Zeneművészek Szövetségében rendezett baráti összejövetelen köszöntötték. * 115 millió frankos szerződést írt alá a francia CEXA és a Chemolimpex egy új nagy műtrágyagyár-részleg péti felépítésére. * Dr. Bíró Gerd, a Magyar Kereskedelmi Kamara főosztályvezetője az ISDEE olasz tudományos intézet meghívására előadást tartott Triesztben „Magyarország fokozottabb bekapcsolódása a nemzetközi munkamegosztásba” címmel. * Július 3—5 között zajlott le Cegléden a II. nemzetközi ifjúsági dzsesszfesztivál. Az első helyezett az NSZK-beli Marizikosch-együttes. * Weörös Sándor a londoni költészeti napokon néhány versét magyarul olvasta fel, majd fordítója angol nyelven tolmácsolta. Weörös költeményeinek angol nyelvű kötete egyébként szeptemberben jelenik meg Londonban. * Érdekes elektronikus készüléket szerkesztett a gépkocsivezetők fáradékonyságának mérésére dr. Muszka Dániel, a szegedi József Attila Tudományegyetem kibernetikai laboratóriumának műszaki vezetője. A gépkocsiba szerelt berendezés figyelemmel kíséri a vezető, illetve a gépkocsi viselkedését, mozgását, s eldönti, meddig tanácsos a vezetőnek a volánnál maradnia. * Családi esemény történt a veszprémi vadaskertben. A hírneves majomnak, Böbének, vőlegényt hoztak Münchenből. A Bandi névre hallgató kilencéves hímcsimpánz remélhetőleg megtetszik az arának. NÖVEKSZIK A I.ÉGKÖR SZENNYEZETTSÉGE 8 Leleplezik az Ady-emlékművet a Hotel Saint Georges falán. A kép jobb oldalán Mód Péter, hazánk párizsi nagykövete és felesége a „Magyarjárás” Cote d’Azur-ön Június elején valóságos „magyarjárás” volt Nizzában. A világhírű tengerparti üdülőhely, amely egyébként Szeged testvérvárosa, ezúttal magyar napokat rendezett. Tudományos és kulturális életünk több kiváló képviselője látogatott el ebből az alkalomból Nizzába és előadások, hangversenyek keretében szerzett újabb barátokat Magyarországnak. Az események egy részét megtekintette Mód Péter, hazánk párizsi nagykövete, felesége társaságában. Megjelent annak a reliefnek a leleplezésénél is, amely az egykor ott lakó Ady Endrének állít emléket a Saint Georges Hotel falán. Az emléktábla leleplezését nagyszabású fogadás követte, amelyen M. Médecin, Nizza polgármestere látta vendégül és köszöntötte a magyar művészeti és tudományos küldöttségeket. Mód Péter válaszolt, köszönetét mondva a fogadtatásért is, majd a KISZ Központi Művészegyüttes fiatal zenészei, a híres Rajkó zenekar ízelítőt adott a magyar népzene színes dallamvilágából. A rajkók és a táncosok, énekesek, egyébként két esti előadáson arattak nagy sikert. Hangversenyük, a cimieri amfiteátrum romjai között, ugyancsak nagy sikerrel zárult. Ugyanitt lépett fel az Ómega-együttes is. Egy héten át sokat beszéltek az emberek és írtak a lapok a magyar vendégekről. Kun, Szentágotai és Nagy professzor előadása igen élénk visszhangot keltett. Szombathy István Lendvai Jenő, a rajkók híres prímása némi ízelítőt ad a magyar muzsikából a nizzai polgármesternek Szabadtéri hangverseny az amfiteátrumban. Molnár Júlia énekel, kíséri a rajkók másik kitűnő prímása, Berki Béla Plasztikus székely táncjelenet a nizzai tengerparton (MTI felv.) letörött a zászló... A felemás kimenetelű szécsényi országgyűlésről Rákóczi Ferenc Erdélybe indult, de oda tartott húszezer labanccal Herbe vilié tábornok is. A két sereg szinte versenyt futott egymással, és Rákóczi ért előbb célba. Az erdélyi szorosok elzárását azonban a Forgách tábornak és az erdélyi főurak elhanyagolták, a fejedelemnek kellett, már félig későn, erődítményeket építenie, hogy Zsibónál megállíthassa a császári sereget. 1705. november 11-én zajlott le a csata. Károlyi az ellenség hátában, a megbeszélt jel ellenére, nem indult rohamra, így a kuruc balszárnyat bekerítő ellenség megnyerte az ütközetet. A vesztes csata a felkelés külpolitikai tekintélyén is súlyos sebet ütött. Sokat javított azonban a helyzeten az alig egy hónap múlva lezajlott dunántúli hadjárat. Ennek hőse és végrehajtója Bottyán János volt, aki még a császári seregben lett közkatonából ezredessé, kapott bátorságáért nemesi levelet és kitüntetést. Gazdálkodással és marhakereskedelemmel azután szép vagyont is összegyűjtött. 1704 őszén jelentkezett Rákóczinál, aki tábornokká nevezte ki. 1705 végén nyolcezres sereggel átkelt a Dunán, hogy elfoglalja Dunántúlt, amit a főúri tábornokok addig sikertelenül ostromoltak. Rohammal bevette Földvárt, elfoglalta Simontomyát, majd sorra került a kezére Tata, Kőszeg, Pápa, és jöttek elő a Bakony sűrűjéből a Károlylek csatavesztései óta ott bujkáló jobbágykartonók. Serege harmincezer főre nőtt, mire Szentgotthárdnál megtámadta és legyőzte Heister tábornokot. 1706 január végén Miskolcon összeült a szenátus, hogy döntsön a Nagyszombatban ősz óta húzódó béketárgyalások ügyében. Lipót 1705 tavaszán meghalt, utóda, József császár magyarországi hatalmáról nem volit hajlandó lemondani. Az esélyeket a maguk haszna szerint latolgató tanácsurak a tárgyalások folytatása mellett határoztak, jóllehet, Rákóczi a fegyverekre akarta bízni a döntést. Mivel a rézpénz értéke rohamosan csökkent, újabb adókra volt szükség, de itt is eltértek a vélemények: Rákóczi nem engedte, hogy a jobbágyságra több terhet rójanak, a szenátus pedig a nemesség megadóztatását utasította vissza. A hibák és az elégedetlenség orvoslása helyett kiadták a Hadi Regulákat, amely szigorú büntetésekkel igyekezett helyreállítani a fegyelmet a seregben. Az időszak eredményei közé tartozott, hogy a zsibói csatavesztés következményeitől megrémült erdélyi nemességet sikerült ismét a szabadságharc mellé állítani. A béketárgyalások idejére kötött fegyverszünet azonban nem használt a kuruc sereg fegyelmének, viszont Bécs friss erőket vont öszsze Magyarországon. Rákóczihoz elküldték Bécsből feleségét visszatartott két kisfiának képével, hogy így bírják hátrálásra, de a kísérlet csődöt mondott. A kuruc (tábornokok, Bercsényi, Forgách, Károlyi elszánt intrikába kezdtek egymás ellen, s közben a császári had bevonult Szolnokra, felvonult Eger alá, és háborítatlanul ostromolni kezdte Kassát. Itt Rabutin súlyos veszteségeket szenvedett, de a város alól elvonuló, meggyengült seregét Károlyi háborítatlanul engedte téli szállásra vonulni Debrecenbe. Rákóczi ezért felelősségre vonta, Forgáchot pedig Szebenben vasra verette. Rákóczi szerette volna a háborút kivinni az ország területéről, a franciák vereségei azonban ebben meggátolták. Amellett sem a franciák, sem a poroszok, sem a svédek nem vállaltak nyílt szövetséget egy „lázadóval”. A külpolitikai elszigeteltség feloldása is sürgette, hogy kikiáltsák az ország függetlenségét: országgyűlést hívtak egybe Ónodra, hogy ott jogilag is elszakadjanak a Habsburgoktól. Bottyán újabb hadi sikerei a katonai feltételeket is megteremtették, azonban a szenátus a legalkalmatlanabb pillanatban kétmillió forintos adót vetett ki a hadsereg fenntartására. Túróc megye körlevelet küldött a többi megyének, hogy tiltakozzanak az adók ellen, és kössenek békét a császárral, hiszen Rákóczi még nála is nagyobb zsarnok. 1707. május 13-án nyílt meg az ónodi országgyűlés. Rákóczi felelősségre vonta Túróc megye követeit, a körülötte levő főnemesek pedig kardot rántottak és lekaszabolták a túróciakat. A véres fordulat felrázta a közönyösöket, a gyűlés egyszerre határozatképes lett, bevezette a közadózást, devalválta a rézpénzt, kiadta a hadsereg átszervezését és megerősítését szolgáló törvénykönyvet, a Regulamentum Universalét, és június 13-án kikiáltotta az ország függetlenségét. Az ónodi országgyűlés azonban csak egy részét végezte el azoknak a feladatoknak, amelyeket már a szécsényinek el kellett volna végeznie. Azt is későn és csupán külpolitikai érdekből, nem pedig egy erős, céltudatos társadalmi osztály akaratából. Kiderült, hogy a köznemesség ellenzi a háborút. Már sok keserves tapasztalatot szerzett, s a török idők múltával anyagilag gyarapodni is kezdett, sokszor a városi polgárság megtorpanása árán is: a jövő társadalmi fejlődésének ballasztjai ekkor kezdenek növekedni. 1707 őszére a hadihelyzet es a gazdasági bajok egyaránt katasztrofálissá váltak. Rákóczi óriási erőfeszítéssel tízezres sereget szerelt fel, amely azonban Trencsén alatt elvérzett. A fejedelem megsebesült, hívei csapatostul hagyták el. A sárospataki országgyűlés végez az áruló Bezerédyvel, és kedvező törvényt hoz a jobbágyok számára. Mindez azonban már késő. A pápa kibékült a Habsburgokkal, Bottyán tábornok meghalt, járvány tört ki, XIV. Lajos vereséget szenvedett Malpiaquetnál, a spanyol örökösödési háború eldőlt, és Bécs friss csapatokat küldött Magyarországra. 1710 telén „utolsó kardot vonnak ki" Romhánynál, de a győztes kuruc csapatok idő előtt zsákmányolni kezdenek, és nem tudják kivédeni a császáriak újabb rohamát. A kuruc államszervezet anarchiába bomlott. Rákóczi 1711 februárjában Lengyelországba utazott, hogy a poltavai csatában győztes Péter cártól kérjen segítséget, de már többet nem is térhetett vissza az országba. Károlyi Sándor ekkor már az új császári fővezérrel, Pálffy Jánossal a fegyverletételről tárgyalt. 1711. május 1-én Szatmárnál, a nagymajtényi síkon, a kuruc csapatok letették a fegyvert, halomba rakták a „letörött zászlókat”. A szabadságharc véget ért. A kísérlet, a független, korszerű, az ország minden társadalmi erejét egyesítő Magyarország megteremtésére, elsősorban e társadalmi erők egy részének értetlensége, felkészül - letlensége miatt, elbukott. B. P. (Következik: A Pragmatica Sanctio)
