Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1970-07-11 / 14. szám
Száz esztendő után is élt minden ember, még a legalsóbb szolgarendű idegében is a pánik, amely akkor keletkezett, amikor az etelközi szállásokon végigrobogott a hír: kelet felől jön a besnyő! S a hír nyomában már érkeztek is az első menekültek, nehéz szekérrel, lovon, vagy csak úgy gyalogszerrel. öregek, nők, gyerekek, szolgák. Hiszen a férfiak java haddal volt. István fejedelem írott hagyomány nélkül is pontosan tudta e roham, s a kitört pánik hátterét. Leó császár, akit Bizáncban Bölcsnek is neveztek, az Al- Dunán kötött szoros szerződést a hétmagyarok vezéreivel, hogy ennyi meg ennyi arany, s annyi meg annyi zsákmány fejében, szövetségben sereget adnak a császárnak Szimeon bolgár kán ellen. így is történt. S akárki, aki járt arra, megmondhatja, nem kötött a császár hiú szövetséget. Árpád fia, Levente vezette a hétmagyarok seregét, amely betört a kán országába, s tette, amit tennie rendeltetett. Rajtuk is múlott, hogy Szimeon kán az Ürnak nyolcszázkilencvenhatodik esztendjében fegyverszünetet kért a császártól, amit az, haladéktalanul meg is kötött. Nem a császáron múlott — mondják a bizánci annálészek —, hogy a hétmagyar seregek, s vezéreik nem kaptak tüstént hírt a hamar békéről. De ugyan nem rajta múlott, hogy keletre, a besenyő törzsfőnökök viszont értesültek róla? A bizánci politika perifidiájáról senkinek sem voltak kétségei, akik ismerték. Titok se volt, hiszen a bizánci udvar nem talált abban semmi becstelent: oly eszközökkel védeni határait a népvándorlás vad hullámaitól, amilyenekkel csak lehetséges; fél évezred véres rohamai tanították meg rá. Míg a bolgárral harcoltak, az ogur törzsek, mint a hétmagyarokat nevezték, jók voltak szövetségesnek, már csak azért is, mert addig legalább nem jutott eszükbe császári földre tenni a lábukat. De amint a bolgárral megbékültek, a tegnapi szövetséges könnyen ellenséggé lehet: tudjuk könnyebb a hadat felültetni, mint leszállítani a lóról. Mi sem egyszerűbb hát, mint némi biztatást adni a hátukban élő besenyőknek: itt a kedvező alkalom lecsapni s legelőt szerezni! Árpád fia Levente bőigar földön, Álmos fia Árpád pedig Erdőelvén... Mire hírt kap, vén Almos már kerekedik is fel a menekülők nyomására, akik rántják magukkal azokat is, akiknek még érintetlen a sátoruk... Nehéz, zavaros esztendő volt a nyolcszázkilencvenhatos. Az erdélyi hegyek keskeny, meredek kaptatóin özönlött be a nép a fennsíkra. Jószerivel terv és vezetés nélkül. Kurszán, a kende sámánjaitól körülvéve, csak az áldozatok füstjét leste, kanyargós-e, egyenes-e, keletnek viszi-e a szél, vagy nyugatnak? Almos, a gyula pedig vén volt s magatehetetlen. Már régen Árpád vezette a sereget, s övé kellett volna len- ' me a gyula tisztnek is. Furcsa hoav mégse__ s At se jutott a nép a hegyeken, már azt suttogták, hogy minden baj ebből támadt... Megsértették az ősi rendet! Erdélybe jutva, s a fősereggel találja3; azu_tón valamelyest megnyugodtak Árpád rendet teremtett a tolongó emberek és állatok kusza gomolyagár3"' .-ff.111* az lenni szokott, ezúttal is kiderült, hogy a veszteség távolról sem olyan nagy, mint amekkorára rémület a 3 £tyTába tapadt hír kinagyította! „i,ifflk0fben legkeletebbre feküdött száHásteruietek nemzetségeit érte kár főként; a többi elmenekült, s akik az Al-Duna mellé húzódva éltek, semmit se veszi tettek, csak amit útközben rémuletiikben hagytak el. A nagyobb gond az volt, hogy viszszaut már nem nyílott. Az elhagyott ták f .-l^6,4 a besenyők megszállották, s tőlük visszavenni legfeljebb fegytVewVeíletett VOlna' De lett volna-e értetae? Hiszen előttük, a megjártnál sokka1 szelídebb hegyeken túl, sík föld tóróföi^J68610 Vár’ SZÍnte pusztán- napi járofoldekre nem akad ember. Feljebb északabbra pedig, ott a fehér-magyarok szállás területe, azoké, akik csak néhány emberöltővel előbb, Verecke felől! aíjevi utón elhúzva, érkeztek a Kárpátok nyugati oldalára! ök rokonok és szövetségesek. Mi tarthatná vissza a menekülőket, hogy leszálljanak a síkságra? A nándorok talán, ahogyan a magyarok a bolgárokat rievezték? Azok most csendben megülnek a maguk földjén. A marótok, akik magukat morváknak mondják? ök fenn, az északi hegyek között élnek, s különben is, két esztendeje, hogy fejedelmük, Szvatopluk meghalt, azóta a fiai egymást marják. .. Túl a Dunán, Pannóniában, római hiten való szelíd nép él... S ha nem, közöttük a Duna ... Akár indulhattak volna is tovább, le az Alföldre. De a böszörmények megmakacsolták magukat. Nélkülük pedig semmit sem lehetett igazán tenni, mert ők voltak a had eleje, a nyolcadik törzs. Soknevű nép, ki tudja, miért éppen a magyarokhoz vetődtek, amikor végképpen összerúgták a patkót a kazárokkal? Talán mert a magyarok is megelégelték, hogy a kazár kán pányváján éljenek, talán, mert... Ki tudja. Voltaképpen kabaroknak mondották magukat, s akik közülük böszörmények voltak, azokat a magyarok kálizoknak nevezték, mivel Khorezm birodalmából származtak és az új prófétát, Mohamedet hitték. Más részük, a varsányok meg a görög hitű keresztény istennek áldoztak, és nevezték őket hol alánoknak, hol oszlároknak. Harmadrészüket az eszki-Vajk megkeresztelése. Benczúr Gyula olajfestménye (1875) lek tették, másként székelyek. Nos hát, ezek mind együtt voltak a kabarok, akik hűségesküt tettek a gyulának, s már akkor nagy szavuk volt a megyer törzs dolgaiban. Utóbb pedig — fiatal István tudta legjobban — a kabar szövetség segített abban, hogy a fejedelmi törzs magához ragadta a kende tisztséget is, s bár attól fogva névleg más lett a gyula, a vezérí tiszt mégis az Árpádfiák kezében maradt... De ez már a száz esztendő történetéhez tartozik. S hogy ez a száz esztendő úgy következzék, ahogyan következett, ahhoz engedni kellett a böszörmények kívánságának. Már csak azért is, mert a magyarok se akartak mást. Hiába szabadultak a kazár kán országából, az ott töltött hosszú idő nem múlt el nyomtalanul: a szokások beivódtak, és megkívánták az emberektől, hogy tartsák őket. Vén Álmos nyakába vetették a hurkot, s megszakították a lélegzetét. így azután lelke nem szállott el, hanem ott maradt népe között. A lélek nem öregszik, csak a test. A mihaszna test, pusztai törvények szerint csak teher. A lélek azonban tovább él, s ha nagy lélek volt, akkor vigyázni kell rá, hogy tovább szolgálja népét. A fejedelem lelke pedig nagy lélek, Álmos gyula különösen az, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy ennyi évet megérhetett bizton és tiszteletben. Lehet-e nagyobb tiszteletet adni neki, mint a selyemzsinórét, amely elválasztja semmit érő testét nagyszerű leikétől? Meg kellett tenni, hogy velük maradjon. Utána, az új gyula megválasztásakor. Árpád nyakába is odavetették a zsinórt, s a sámánok lesték, meddig bírja lélegzettel? Mert ameddig bírja, annyi esztendőn át lehet fejedelem ... István arról nem tudott, hogy Árpád meddig bírta ki fulladás nélkül, de azt tudva tudta, hogy másodszor már nem került kötél a nyakába. Árpád segítség nélkül halt -meg, amikor eljött az ideje, és attól fogva egyetlen Árpád-ivadék nyakába sem került zsinór. Talán ezért is ragadták magukhoz a nagyobb rangot, a kendeséget, amellyel addig nem járt hatalom? István rádöbbent, hogy erről szinte semmit sem tud. A családi titkokat nem szokták kifecsegni, olykor még a gyerek előtt sem. Jobb ha elfelejti, még jobb, ha nem is tudja. De egyet tudott István: akinek a fején korona van, azt a zsinórnak még az emléke sem fenyegetheti ... (Folytatása következik) Repertoárján ötszáz mű sorakozik BESZÉLGETÉS KERTÉSZ ISTVÁNNAL BARTÓKRÓL, OPERÁKRÓL ÉS A KARMESTERI FELADATRÓL A műsor első felében Mozart D-dúr Divertimentója, Schubert V. szimfóniája, a másodikban pedig Brahms IV. szimfóniája. A hangverseny végén a Zeneakadémia nagyterme csak úgy zeng a fergeteges tapstól. A pódiumon Kertész István szemmel látható elérzékenyüléssel fogadja a siker megnyilvánulásait. Kertész István dirigál (Vámos László íelv.) Csaknem tizennégy év telt el amióta utoljára hallottuk, Kertész akkor sokat ígérő pályájának jóformán a kezdetén volt még. s nyilvánvaló, már érettebb életkora miatt is, hogy azóta, ebben az időszakban jutott el a művészi kiteljesedéshez, és a világhírhez is. 1958—1963-ig az augsburgi opera főzeneigazgatója volt, 1964 óta a kölni opera főzeneigazgatója, sőt most már igazgatója is egyszemélyben. De bejárta közben mind az öt földrészt. Két érdekes számadat: huszonkilenc országban nyolcvan zenekart vezényelt. A négy nagy amerikai zenekar — a New York-i, a philadelphiai, a clevelandi és a chicagói — rendszeres vendégkarmestere. Repertoárján ötszáz mű sorakozik, Mozarttól Szokolayig óriási a skálája. Az idei nyártól kezdve vezető karmestere a Chicago mellett levő Ravinia Festiválnak, tavaly emlékezetes sikert aratott ott Bartók Csodálatos mandarinjával, és a Kékszakállú herceg várával koncertszerű előadásban. Juditot akkor is, mint oly sokszor és sok helyen Kertésszel Szőnyi Olga, a Kékszakállút Faragó András énekelte — magyarul. Kertész ugyancsak velük ismételte meg a produkciót tavaly a luzerni fesztiválon, és decemberben a New York-i Filharmonikusokkal. Néhány héttel ezelőtt a magyar rádió újra közvetítette Kertész vezényletével a Kékszakállú csodálatosan szép lemezfelvételét: Christa Ludwig és Walter Berry magyarul énekelte a szöveget... Olvastam valahol, hogy ez a lemez három Grand Prix-t nyert: Párizsban, Hollandiában és Amerikában ... Kertész Istvánnal a budapesti hangverseny után. az Intercontinental Szállóban beszélgetünk. Ezt mondja: — A két világhírű énekes, Ludwig és Berry, legelőször Buenos Airesben énekelte velem a Kékszakállút a Teatro Colon színpadán. Augsburgban is vezényeltem németül éneklő szereplőkkel a Bartókoperát, sőt egy koreai basszistával is kísérleteztem, aki angolul énekelt. Ez megmásította a zenei hangzást, hiszen a Kékszakállúnak a magyar nyelv zenéje és ritmusa is szerves része, Bartók az operát magyar szövegre, Balázs Béla gyönyörű filozófiai drámájára komponálta. A Kékszakállút most már ével; óta csak magyarul éneklő szereplőkkel vezénylem, az utóbbi időben pedig csakis Faragóval és Szőnyivel mindenütt. — Hogyan fogadja a külföldi közönség és a kritika a magyar nyelvű előadásokat? — A műsorfüzet közli a szöveget, így hát a hallgatók követhetik a cselekményt, illetve a mondanivalót. Angliában tíz alkalommal dirigáltam a Kékszakállút, és Edinburghban a kritikusok azt írták, csakis így, eredeti nyelven szabad előadni. Amerikában kevésbé fogékonyak a szimbólumokra, így hát nem nagyon örültek, hogy nem értik a szöveget Luzernban megint igen nagy sikere volt. — De hiszen igen sok színpadon éneklik ma már az operákat eredeti nyelven ... — Ez igaz, Kölnben is már tíz operát így viszünk színre. Jövőre előadjuk a Borisz Godunovot, Faragó András vendégszereplésével, ő énekli a címszerepet. Kertésznek eddig ölven lemeze forog közkézen. Az angol DECCA vállalathoz kilenc év óta szerződés köti: minden esztendőben egy operát, három szimfóniát és egy oratóriumot rögzítenek vezényletével lemezre. A névsorban sok Bartók és Kodály mű is szerepel. Köztük a Psalmus Hungaricus is. a tenorszólót Kozma Lajos énekli. Egyébként a pódiumon igen gyakran llosfalvy Róbert közreműködésével vezényli — persze ugyancsak magyar szöveggel. A Háry Jánost is magyarul vették fel: a mi operánk szólistáival és az Edinburghi Fesztivál kórusával. — A skót énekkarnak kiváló a magyar kiejtése — jegyzi meg Kertész. — Lehetséges, hogy nem is olyan nehéz a magyar nyelv, mint amilyen a híre? Kertész István a feleségével, a kitűnő énekesnővel jött haza látogatóba. Emlékszünk még rá. itthon Gáncs Editnek hívták, külföldön Edith Gabry né ven szerepel mindenfelé. Már 1959 óta a kölni opera tagja, és sokfelé koncertezik is. Neki is hatalmas és igen sokrétű a repertoárja! Vajon Kertésznek — akinek a keresztneve mindenütt megmaradt magyarul Istvánnak — milyen típusú karmester az eszményképe? — Semmiképpen sem a diktátor karmesteré. A karmesternek arra kell törekednie, hogy a vele ■%. együttműködő művészekben meglelje és felszínre hozza tehetségük legjavát. Humanitás nélkül nincs igazi művészet, és nincs jó dirigálás. — Milyen érzés volt, hogy ismét a Zeneakadémián szerepelt és az igazgatói páholyban Kovács Dénes és Fischer Annie tapsolt? — Boldog vagyok, hogy végre itthon is dirigálhattam. És nagyon nagy öröm, hogy a Rádiózenekar ilyen kiválóan játszott, hálás vagyok nekik a sok szeretetért is, amit tőlük kaptam ... Gách Marianne Kedves meglepetésben volt részUk a Fóti Gyermekváros nyolcadik osztályt végzett ipari tanulóinak. Ünnepélyes évzáró vizsgájukon kapták kézhez és bontották ki azt az ajándékcsomagot, amelyet Montcvideóban élő honfittársunk, Nagy István küldött számukra. A csomag tartalmát, a mechanikus kéziszerszámokat bizonyára szorgalmasan és jó eredménnyel használják majd a jövő autó-motorszerelő mesterei. (Novotta Ferenc íelv.) MAGYAR TANESZKÖZÖK SVÁJCBAN Nemrég tartották Svájcban, Baselban a 10-ik DIDACTAT, a világ legjelentősebb tanszer szakkiállítását, amelyet kétévenként, más-más európai városban rendeznek meg. Ezen a hagyományos kiállításon már másodszor vett részt Magyarország. A KULTÚRA Külkereskedelmi Vállalat nagy sikerrel mutatta be az Iskolai Taneszközök Gyárának, a nemzetközi piacon is igen előkelő helyet elfoglaló készítményeit. Külön ki kell emelnünk a biológia, anthropológia, zoológia oktatását elősegítő taneszközöket, a műanyag emberi csontvázat, szétszedhető torzót, különleges átlátszó műanyagba zárt állatokat, növényeket, rovarokat. A kiállításon folytatott tárgyalások ügyfelei az öt világrész minden sarkából érkeztek. Üzleti tárgyalás a baseli kiállításon |! • F ■
