Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-07-11 / 14. szám

■icmt mcci:»iB»8iétnuu MAGYAR POSTA non in umm lumri: jintr u»At iimimi MAGYAR POSTA MAGYÁRPOSTA i««ni huik GYÁR POSTA 1970 SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM ■ KÉSŐI LÁTOGATÁS KÖLCSEY FERENC OTTHONÁBAN A Műcsarnokban Pécsi József fotóművész hagyatékának tárlatán készült a fotó. Pécsi a két világháború között élt, fotói nemcsak hű tükörképét mutatják kornak, embernek, hanem a fotó művészetté válásának is nagyszerű dokumentumai. (Vámos László felv.) ÍJJ AS ANTAL : Szentek élete (RÉSZLETEK A SZERZŐ BEVEZETŐJÉBŐL) Ennek a könyvnek nem az a célja, hogy a szentek életét „csodátlanítsa”, hanem hogy e legendáktól mint idejétmúlt irodalmi eszközöktől megsza­badítva tárgyalja. Tehát mint­egy „legendátlanítsa” őket. A mai kor embere a valóságra kíváncsi, és nem lehet eléggé dicsérni érdeklődésének ezt az irányát. Azt viszont nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a szentek életében bizonyos mér­tékig természetesek a csodák. Meg is lehet mondani, hogy miért, vagy legalábbis milyen analógiában. Korunk űrkutatá­sa magyarázza meg ezt. Abban a pillanatban, amikor a világ űrbe kilőtt rakétáink kiszaba­dulnak a Föld gravitációs teré­ből, már nem a földünkön ér­vényes térbeli és időbeli tör­vényekhez illeszkednek, hanem merőben másokhoz. Például nem a térben mozognak, ha­nem valószínűleg a tér mozog és örvénylik tovább velük. Ugyanígy a szentek élete is egyszeresak kiszabadul az álta­lunk ismert fizikai és pszichi­kai törvényszerűségek alól; a „természetesnek” tudott szá­mára ismeretlen „terekben” mozogva: rendkívüli esemé­nyek történnek velük ... ... Most már csak a mód­szerről akarok valamit mon­dani. Az ember térben élő lény s képzelete elsősorban vizuális. Ezért rajzoltam meg, ahol csak lehetett, mintegy „arcképét” annak a tájnak, vagy azoknak a tájaknak, ahol a szentek él­tek, s „tájképét” annak az arc­nak, amelyet hordoztak, és a korét, amely őket körülvette eszményeivel és válságaival. Nem hiszem, hogy az olvasó számára valamit is mondana pusztán az, hogy ez vagy az a szent „Alexandriá”-ban szüle­tett ekkor vagy akkor. A filmek korában nyilván fel kell villan­tania az írónak olvasói előtt, milyen volt az az Alexandria akkor. Vagy mi volt az a Kap­­padókia a kortársak és az ott születtek számára. Vagy mi­lyen arcot ábrázol Assisi Szent Ferenc — ma úgy gondoljuk, egyetlen — hiteles arcképe? Vagy Loyolai Szent Ignác ha­lotti maszkja. De Paul szent Vince például egy paraszti jó­ságú, egyszerűségű és mosolygó arcot vitt végig egész életén, mintegy hangsúlyozni akarva, hogy ezzel a tüskés borostájú arccal maga a parasztság je­lentkezik erőteljes vonásokkal az arisztokrata és nagypolgári francia életben, és ez egy kicsit már a francia forradalomnak is a jelentkezése volt. Egyszóval igyekeztem filmszerű és össze­tetten korszerű is lenni s így oldani meg a magam elé tűzött feladatok sorát. ßclyegsarok (M Jek#-' A szegedi árvíz­védelmi munkák ellenére is június közepén már javá­ban folynak a ha­gyományos Szegedi ünnepi Hetek jú­liusi és augusztusi gazdag program­jának előkészüle­tei. Július 12—23 között nyitja ki ka­puit a Pedagógiai Nyári Egyetem, megtartják ismét az Ipari Vásárt és Kiállítást, lesz nemzeti turistata­lálkozó és nemzet­közi szakszervezeti táncfesztivál, kép­zőművészeti sereg­szemle, divatbe­mutató, ifjúsági karnevál, gyü­mölcs-, virág- és díszmadár-kiállí­tás, valamint sport­­rendezvények. A Szabadtéri Játékok július 18-an Kodály Háry János című daljátékával nyit; a fesztivál nagy ér­deklődéssel várt külföldi vendég­­művészek részvéte­lével augusztus 9- re hirdetett Pa­rasztbecsület és a Bajazzók előadá­sára pedig az énekkar már ja­vában tanulja az olasz nyelvű kórus­szöveget. A Szépművészeti Múzeum képanyagá­ból válogatott alko­tásokat ábrázoló gyö­nyörű bélyegsoroza­tot és blokkot Jelen­tetett meg a Magyar Posta 40, 60 filléres, 1, 1,50, 2,50, 4 és 5, Il­letve 10 forintos cím­letekben. Sorrendben a következő alkotá­sok szerepelnek a bé­lyegeken: Michele Rocca: Sámson és Delila, Giovanni Bat­tista Langetti: József álmát magyarázza, Pierre Mignard: Klió, Sebastiano Ricci: Vé­nusz és szatír, Fran­cesco Furini: Andro­meda, Luca Giorda­no: Vénusz, Adonisz és Amor, Corrado Giaqulnto: A festé­szet allegóriája. A blokkban levő bélyeg Abraham Janssens: Diana felfedi Kallisto terhességét című al­kotása. A bélyegek keretrajzait Bokros Ferenc grafikusmű­vész készítette. L. Beethoven szüle­tésének 200. évfordu­lója emlékére a Ma­gyar Posta 1,— forin­tos címletű bélyeget adott ki az „Évfor­dulók — események 1910” elnevezésű bé­lyegsorozat kereté­ben. A Bokros Fe­renc grafikusművész rajza alapján készült halvány szürkészöld színű bélyeg Beetho­ven arcképét ábrá­zolja, sötétbordó és narancssárga háttér­rel. 100 ÉVES A MAGYAR BÉLYEG Nemzetközi bélyegkiállítás lesz Budapesten A világ filatelistái közül sok külföldön élő honfitársunk, bi­zonyára örömmel értesült már arról, hogy a magyar bélyeg születésének századik évfordulója megünneplésére milyen je­lentős előkészületek folynak hazánkban. Az osztrák bélyegek hazánk területén 1867. május 1-ig vol­tak forgalomban. A kiegyezést követően a magyar postaigaz­gatás saját bélyegeink kiadására törekedett, de a hazai nyom­daipar elmaradottsága folytán, erre nem volt lehetőség. Ezért a magyar és az osztrák kormány azonos rajzú bélyegek ki­adásában egyezett meg, amelyek 1871. május 1-ig maradtak postai forgalomban hazánkban. Ekkor került kibocsátásra az első, valóban magyar bélyegsorozat, amelynek centenáris ün­nepségére 1971. szeptember 4—12. között kerül sor. A jelentős évfordulón a Magyar Posta és a Magyar Bélyeggyűjtők Orszá­gos Szövetsége nagyszabású nemzetközi kiállítást rendez a Szépművészeti Múzeum földszinti termeiben, tehát valóban impozáns környezetben helyezik el a Postaigazgatóság és mú­zeumok, továbbá a meghívott személyiségek gyűjteményeit. Itt kapnak majd helyet az országgyűjtemények, míg a mo­­tivumgyűjteményeket, a szövetség új székházában — a Szép­­művészeti Múzeumtól néhány percnyi távolságra — helyezik el. titisuu: iciiii. um» í< lm >4X>BUDAPEST-71 Álmosd. Parányi község a debreceni járásban, lenn a bihari laposon, közel az or­szághatárhoz. A kertek alól az Érmellékre, a Réz-hegy­ségre meg a bihari hegyek királyerdei részének kéklő vonulatára látni. Jó lápi föld ez itt, fekete, bőtermö. Ez a szerény falu két oknál fog­va is kiérdemelte, hogy nem­zeti múltunk féltett emlék­helyei között tartsuk szá­mon. 1604 októberének kö­zepén e falu határában vív­ta Bocskay István hajdúse­rege első győzelmes csatáját az elnyomó Habsburgok zsoldosai felett. Nem pusz­tán haditett volt ez a csata! A győzelem még ez eszten­dőben a hajdúk szabadság­leveléhez, két esztendő múl­va a bécsi békéhez vezetett. De van ennek a község­nek irodalmi emléke is. Itt töltötte gyermekkorának egy A kis múzeum részét, majd a költővé érés válságokkal teli esztendőit, a magáratalálás megannyi gyötrelmekkel járó idősza­kát Himnuszunk költője, a múlt század első harmadá­ban a nemzeti önismeretre nevelő Kölcsey Ferenc, iro­dalmunk egyik legtisztább egyénisége. Egykori lakóháza két esz­tendő óta emlékmúzeum és községi könyvtár. Kölcsey Álmosdot egy kis­sé szülőfalujának tekintette. Bár Sződemeteren született — anyai dédanyja házában —, szülei ezidőtt már Ál­mosd lakói voltak, korai ha­láluk is itt érte őket. A gyermek Kölcseyt innen vit­ték a debreceni kollégium­ba és az édes szünidőkben ide járogatott vissza testvé­reihez. Huzamosabban 1812 elejétől 1814 végéig tartóz­kodott az álmosdi udvarház­ban. Nem szívesen tért vissza álmosdi házába. Tanulmá­nyai végeztével az akkori­ban bontakozó irodalmi élet központjában, Pesten szere­tett volna megtelepedni. Kultsár István, Vitkovics Mihály vendégszerető házai — a francia irodalmi szalo­nok szerényebb, de meghit­tebb hazai másai — feled­tetni tudták vele társtálan­­ságát, magányosságát. A feudális jogtól oly annyira elidegenedett, hogy ügyvédi vizsgát sohasem tett: az iro­dalomnak szeretett volna él­ni. De a költőt, akit Kazin­czy már tizenhét éves korá­ban „barátjának mondott”, a valóság rideg kényszere fa­lura szorította, hogy úgy él­jen és gazdálkodjék, mint osztályostársai, a parlagi ne­messég zöme. „Thékámban könyv helyett most már nyer eg szer szám áll — olvas­suk egyik álmosdi keltezésű levelében —, míveltetni uga­raimat, lovaim és ökreimről gondoskodni, s küzdeni ezen emberekkel, kik tóparton, szalmafedél alatt laknak, ezt kell csinálnom." És mégis! (Bencze felv.) Álmosdon irt versei, kri­tikái és egyéb prózai írása már a kiforrott költőről, a biztos kezű kritikusról valla­nak. Példás olvasmánynap­lói tanúsága szerint nemcsak ugarait míveltette, lovairól­­ökreiről gondoskodott — ezt is tette, mégpedig „gazdaí komolysággal” —, hanem mint életének minden sza­kaszában, itt is szinte fel­mérhetetlenül sokat olvasott: irodalmat, történelmet, val­lásfilozófiát, matematikát, geometriát, mindent. Három esztendő nem sok egy férfi életében, Kölcsey három ál­mosdi esztendeje azonban a teljes kibontakozásé. Ez idő tájt írt egyik versének zá­róakkordja fejezi ki tán a legvilágosabban, hogy költői magatartása milyen csúcsai­ra érkezett el ebben a biha­ri faluban: „S szállj királyi sasként égi pályán, Szárnyaidnak nyíl szokatlan út, S homlokodra túl a föld ho­mályán, Nyersz jutalmúl csillagko­szorút.” A költő íróasztala miként is maradt meg ép­­ségben-szépségben Kölcsey álmosdi udvarháza, népi építészetünk e remeke itt az Alföld peremén, ahol any­­nyi mindenünk pusztult tö­röktől—tatártól, önmagunk kezétől. Az épület helyreállítása­kor úgyszólván semmit sem kellett újjáépíteni, csupán a módosításokat kellett az épü­letről lehántani, s máris ott. állott a kúria úgy, ahogy a költő életében szolgált. Az ud­varház valamikor a XVIII. század végén épülhetett. Ér­tő kezek rakták fonott nád­tetejét. Boltíves pitvara, sza­­badkéményű, kemencés konyhája, a lakószobák vén hajópadlója, a pincelejáró fából ácsolt rácsozata, az ablakok-ajtók vasalása, egy­szóval az épület minden ele­me eredeti, ma is a költő ál­mosdi éveit idézik. A legtá­gasabb szoba — feltehetően a költő nappali szobája — Kölcsey írói-közéleti pályá­ját bemutató kiállítást fog­lalja magában. A kisebbik, a kertre néző, rekonstruált ne­mesi dolgozószoba, korabeli bútorokkal, metszetekkel, néhány féltve őrzött Köl­­csey-emlékkel. A szabadké­­ményű konyha önmagáért beszél: a benne elhelyezett használati tárgyak, a neme­si háztartás megannyi kel­léke mind eredeti, a XIX. század első évtizedeiből va­ló. A kiállítás, a berende­zés, az épület egyaránt ezt vallja: így élt a költő 1812- től 1815-ig. A kúria többi helyiségé­ben célszerűséggel és ízlés­sel berendezett községi könyvtárt találunk. Tegyük hozzá: a parányi falunak 400 rendszeres olvasója van. Emlékmúzeum és könyv­tár Kölcsey Ferenc egykori otthona. Lehet-e ennél mél­tóbb emléket állítani a nem­zeti önismeret halhatatlan poétájának, nemzeti Himnu­szunk költőjének? Miklós Róbert Szinte a csodával határos, EMLÉKEZÉS PÉCSI JÓZSEFRE 3JE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom