Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-06-13 / 12. szám

Komlódtótfalu: ez maradt a házból (MTI felv.) ^wiA>>AA/t<¥V^OVwvwVMvr»'¥^rwvvMWvvvvv^r»vv^rr<v»~r»~ii~«vvvv«~»*iri*i*ii*i*irvy^*f*i*i^ *1*1*1^ ** ^*^**a*************** DORA DE PÉDERY-HUNT életét. Ezek az órák sokkal gyötrelmesebbek és nehezeb­bek voltak, mint a legutóbbi dunai árvíz kezdeti órái, amelynek kivédésére volt idő felkészülni. Mire az ország közvélemé­nye tudomást szerzett arról, hogy mi történt a Nyírség­ben, már régen működésbe lépett az ország árvízvédelmi gépezete, már mozgásba len­dült az az óriási szervezet, amelyre egyszerre két roppant feladat súlya nehezedett. Meg­akadályozni az ár terjedését és a ■ víztömeget arra a mint­egy százezer holdra lokali­zálni, amelyet az első hullám elborított, megmenteni a fal­vak, tanyák, kisvárosok la­kosságát s az árvízkárosultak vagyonából annyit, amennyit lehet. Soha ilyen békés moz­gósításra nem került még sor a magyar árvédelem történe­tében. Az Országos Vízügyi Hiva­tal szakképzett elhárító osz­tagai az ország távoli tájai­ról is azonnal útnak indul­tak, s velük egyidőben a Magyar Néphadsereg gépesí­tett alakulatai, magyar és szovjet helikopterek, amelyek az árvédelem tizedik napján közzétett kimutatás szerint több mint háromezer órát töltöttek a levegőben s vagy hatezer ember életét men­tették meg az utolsó pillanat­ban. A lánctalpas kétéltűek vették fedélzetükre azokat az ezreket, akik vízijárművel még elérhetők voltak s a kö­zeli-távolabbi helységekbe, amelyeket nem fenyegetett az ár, több mint harmincezer embert telepítettek át. A film- és televízióhíradó szalagjai megőrzik a hadsereg és a polgári védelem nagy­szerű együttműködésének cse­lekedeteit, azt az óramű pon­tossággal dolgozó harci szer­vezetet, amely a legalattomo­sabb és legkegyetlenebb ter­mészeti csapás, a víz ellen felvonult és felvette a küz­delmet. Valahány magyar és külföldi újságíró ezekben a napokban az árvízi területen járt, legendás történeteket jegyzett fel, fegyelmezett ka­tonák, polgári védelmi ala­kulatok és névtelen önkénte­sek munkájáról, akik hátuk­ban a támadó vízzel, szem­közt az iszonyú nyomás alatt megroggyanó gátakkal, két veszedelem közé zárva véde­keztek a gátszakadások ellen, míg a vízügyiek főhadiszállá­sán a mentési és védekezési munkálatokkal párhuzamosan már készültek az elöntött te­rületek felszabadításának, az összeomlott falvak újjáépíté­sének, az élet újraindításának tervei. Az árvíz tizenegyedik nap­ján százezerről huszonhét­ezerre csökkent az elárasztott holdak száma, és a védeke­zés eredményeképpen meg­közelítőleg egymillió hold me­zőgazdasági terület megme­nekült a veszélytől. Az árvízi védekezés a Felső-Tiszától Szegedig húzódott, mert az árvíz ötödik napján vesze­delmesen áradni kezdett a Maros és olyan súlyos hely­zetbe került Makó városa, hogy ott délen is el kellett rendelni a részleges kiürí­tést. Az elemi csapás követ­keztében sok ezer magyar család mindenét elvesztette, lakásának romjait, ingóságá­nak roncsait találta meg az iszap alatt, amikor a terület felszabadulása és a szüksé­ges egészségügyi védőintéz­kedések után visszatért fa­lujába. A védekezés és a mentés hősies óráiban már megmoz­dult az egész magyar társa­dalom, hogy segítséget nyújt­son az árvízkárosultaknak. Az árvizes területet többször felkereste Fehér Lajos mi­niszterelnök-helyettes, majd részletes helyszíni szemlére repült Fock Jenő, a kormány elnöke és a kormány több minisztere. Az újjáépítendő területre kormánybiztosokat neveztek ki, akik az állami és társadalmi segítség hatal­mas erőit szervezetten hasz­nálják fel az újjáépítés érde­kében. Az árvíz okozta kár nagyságát ma még pontosan nem lehet * felmérni és ösz­­szegszerűen kifejezni, de ezekben a május végi na­pokban már közismert, hogy az újjáépítés anyagi és mű­szaki feltételei, anyag, mun­kaerő és szállítóeszköz ren­delkezésre áll. Az építésügyi és városgazdálkodási minisz­ter helyszíni látogatásán be­jelentette, hogy a lerombolt falvak újjáépítésére — több mint 5000 lakás vált a víz martalékává — típusterveket készítenek és bocsátanak a lakosság rendelkezésére. Az 1970. késő tavaszán le­zajlott magyarországi árvíz drámai történetét majd fel­dolgozzák, s ebben a históriai munkában a szívszorító fe­jezetek mellett lesz egy szív­melegítő fejezet is, amely arról szól, hogy ez a kis ország milyen nagy lélekkel viselte el az elemi csapást, milyen volt az a segítőkész­ség, amely az egész ország­ban megnyilvánult a véde­kezésben, a mentésben és az újjáépítésben egyaránt. B. G. Ki ne erezné, hogy egyre növekszik annak az erőnek a hatása, amely a szétszóró­dott magyarok különböző nemzedékeit ténylegesen vagy gondolatban, alkotások­ban hazavonzza. Nem azonos i z az erő a honvággyal, amely betegség, lázas állapot. Egyszerű és nagyon is józan visszakapcsolódás ez a gyer­mekkor világához, amit min­denki magával visz, akárho­­va vesse is a sorsa. Józan, mert nem elfojtott ösztönök csatornáin keresztül, hanem a tudatos dolgok józanságá­val merít abból a tiszta vizű forrásból, amelyet a gyer­mekkorban fogékonyan átélt kultúra jelent mindenkinek. Kanadából hozott értő, fi­nom asszonykéz egy kis réz­plakettot. Aki formálta, ma­ga is asszony, a kisplasztika művésze. Témáit mégsem asszonyos törékenység jel­lemzi, sokkal inkább erő, na­gyon egyéni látásmód és ami asszonyoknál talán a legrit­kább, helyenként intellektuá­lis humor, irónia. A művész­nő, Dora de Pédery-Hunt, a kanadai királyi akadémia tagja — magyar származású. 1958 óta tucatnál is több ki­állításon mutatta be plakett­jeit a világ nagyvárosaiban. Magyarországra most küldte első művét, egy öntött réz­érmét, amely a nagy nemzet­közi kiállításokon ezt a fel­iratot viselte: The poet End­re Ady. öklén pihenő Ady­­fej: nem az ismert Székely Aladár kép romantikus pó­zában, hanem egy megfárad­ton is erőt sugárzó gondolko­dó. Szemében az emberiség szomorúsága, kételyei és hi­te. Beck ö. Fülöp harcos, fia­tal Adyja, Ferenczy Béni éte­rien tiszta Ady-feje után ta­lán a legemberibb Ady-port­­ré; csak olyan valaki álmod­hatta meg, aki a mi korunk­ban fogta fel a költő vers­üzeneteit. És hogy ez a ha­zától távol történt, az csak ennek a felfogóképességnek az érzékenységét és Ady egyetemességét bizonyítja mindennél jobban. Dora de Pédery-Hunt ér­meinek technikája is érde­kes. A szokásosnál plasztiku­­sabbak, darabosabbak, nyer­sebbek. Ha fényképen látjuk — és sajnos, egyelőre csak így ismerhettünk meg néhá­nyat —, az az érzésünk, hogy nagyméretű szoborművekkel van dolgunk. A művésznő így magyarázza ezt: „Többnyire Az Ady-érem öntött és nem vert érmeket készítek. Az öntött plakett egy darab szobor. Nagyon közvetlen eljárás ez. Gyakor­latilag semmi sem hatol a művész és a kész mű közé.” Nemcsak technikában, de szemléletben és témában is nagyon eredetiek Dora de Pédery-Hunt érmei. Az itt fényképen bemutatott másik plakett Churchillt ábrázolja háttal ülve, kabátban, kalap­ban, s ezzel a szokatlan be­állítással hallatlanul szelle­mesen fejezi ki, ahogy a sztereotip külső figurává oldja a jelentős angol állam­férfi komolyságát. De a kis figura ugyanakkor nyugal­mat, kitartást és állhatatos­ságot is áraszt. Dora de Pédery-Hunt ked­velt műfaja az érem. „Az érem olyan, mint a rövid vers — vallja a művésznő —, amelyben kevés szóval sokat lehet mondani — nincs idő magyarázatra —, a művész mondanivalóját azonnal meg kell hogy értsék." A nagy nemzetközi kiállí­tásokon bizonyára sokakat késztet majd megállásra a most hazatért érdekes költő­­fej is. De a hazai közönség­nek egy rövid szócskával mégiscsak többet mond majd, hiszen egy egész szellemi kö­zösség minden összetartozása fogalmazódik meg benne: ADY. Ezért jó, hogy hazake­rült most. Állandó, megbe­csült helye a Petőfi Irodalmi Múzeumban lesz. Köszönet érte a művésznőnek és a mű­vészlelkű asszonynak, aki ha­zahozta, dr. Kunvári Bellá­nak. Vezér Erzsébet A Churchill-plakett Harkanyfürdő vízmedencéjéhez kerül, tői aktja Debrecenben •egyetemet díszíti majd (Novotta Ferenc felvételei) ROSL/6ETBE/V Lesenyei Márta Szilágyi Erzsébet szobrát a U. kerületben állítják fel Meszlényi János: Állapotos asszony című szobra a kiskunfélegyházi kórházban kerül felállításra Szabó Gábor: Fényi Gyula portréját a kalocsai könyvtárban helyezik el Szabó László nól aktját az egyik új lakótelepen helyezik el

Next

/
Oldalképek
Tartalom