Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1970-05-30 / 11. szám
A varkapu. A relief — Illés Gyula és Tar István alkotása — a várvedelmet ábrázolja porig égetett. Mondják, a Hunyadiak idején a kölni dómnál is i nagyobb temploma volt Egernek. De hire nem ennek lett nagy, hanem a „rozzant akolnak”—Ali basa pocskondiázta így Egert—, a köböl, fából, sárból gyúrt várnak, s védőinek, Dobónak, Ger, gely kapitánynak, Mekcseynek, az egri férfiaknak és nőknek, k akik a török tenger közepén akkor Magyarországot védték. Majd ötmillió ember járta végig tavaly Eger utcáit, kapaszkodott fel a várfalakra, ereszkedett le a kazamaták mélyére, állt megilletödötten Dobó sírja előtt, és annak az embernek egykori házában is, aki itt élt, alkotott és Eger dicsőségére emlékezett: Gárdonyi Géza otthonában. * * Kérdem a városi tanács titkárát, miből él az egri nép? Azt j mondja: főleg iparból, a keresőképes lakosság 40 százaléka az iparban, 11 százaléka az építőiparban dolgozik. Szóval iparváros lett a szőlőhegyek városa is? Igen, a szőlőhöz nem lett mostoha, de az ipar térhódítása ma már feltartóztathatatlan. Egert i nem tudja nélkülözni a magyar ipar és a város népének is kell a kenyér. Eger szívóhatása nagy, vagy ötezren járnak be dolgozni a környék falvaibái, évente ezerrel szaporodik a lakosság. Már több mint 45 ezren lakják Egert. Ipari jellegét két évtized formálta ki. Műszereket és finommechanikai cikkeket, könnyűipari gépeket és bútort, dohányt és építőanyagot gyárt az egri ipar, amelynek számos terméke keresett cikk a világpiacon is. S a gyárak sora egyre bővül. Már épül a V1LAT1 új gyáregysége, az új bútorgyár, még egy üzemrészt kap a Finomszerelvénygyár, a Vöröscsillag Traktorgyár egri gyáregysége is. S mindezt főleg a város déli részén tömörítve, a füsttől, zajtól kímélve a barokk város nyugalmát. Aki Demjén, Andornaktálya felől érkezik, azt furcsa kép fogadja. A dombokon szőlősorok végtelenje, de a síkságon törpe vasjószágok bókolnak, olajkutak. Bor és olaj, valóban érdekes találkozás. De mindkettő a mai Eger arculatához tartozik. A termelőszövetkezetek — örökölve e történelmi borvidék hagyományait — a város területének 22 százalékán termelik a bikavért, a rizlinget, a medoc-noirt, eddig ezer holdon telepítettek újat, teraszosítottak, gépesítettek. Az állami Pincegazdaság egri pincészete, a Szőlészeti Kutató Intézet, a mezőgazdasági szakiskola tangazdasága mind a egri bor jó hírnevét szolgálja. Ez a hírnév vetekszik az olajéval. Az Eger környéki olajmezőn vagy 300 kút ontja kincsét. Ugyan ki a megmondhatója annak, milyen holnappal gazdagítja még az olaj az ősi várost? * A székesegyház alatt árad a diáksereg, végeszakadatlan. A Népkert gesztenyefái alatt is diákok, és ők szállták meg a strandot is. Mert Eger, mondottuk, iskolaváros is. Vagy 16 ezren tanulnak gimnáziumaiban, szakközépiskoláiban és tanárképző főiskoláján. De az idegen, aki rácsodálkozik erre a nyüzsgésre, rögtön kioktatásban részesül. S e kioktató szavakat erős patríciusi büszkeség sugallja. Hogy nem kell elképedni, így volt ez Egerben mindig, hogy már■ 1669-ben gimnázium tanított a városban, hogy itt kezdték meg Magyarországon először az orvosi oktatást, az első magyar nyelvű tanítóképző dicsősége is Eger nevéhez fűződik, hogy az uszoda gyerekserege is természetes látvány annak, aki tudja, hány világhírű úszót adott már ez a város . .. Így hát nem is csodálkozunk a diákok tarka seregén, amely így déltájt, úgy látszik, teljesen birtokába veszi a várost. Annál inkább azon, hogyan bírja a fejlődés megnövekedett ütemét ez a hajdani kisváros, hiszen „ruháját” nem a mai méretekre szabták. Hát bizony, nehezen. Minden, amit kap, kevés. Kevés az iskola is — pedig azt hittük, túlontúl sok —, kevés az óvoda, s főleg kevés, nagyon kevés a lakás. Vagy kétezren várnak állami lakásra, majd ugyanennyien „állnak sorban” szövetkezeti otthonért, zsúfoltak a kórházak, zsúfoltak az orvosi rendelők, s túlságosan is takarékoskodni kell az ivóvízzel. Pedig a Csákány utcában, a Gólya utcában, az Egészségház utcában lakótelepek épültek, az Almagyar dombjait is sorházak tarkítják. Csaknem 2500 lakás épült fel, és az idén újabb városnegyed építéséhez fogtak. Az egriek erre azt mondják, szép, szép, csak minél előbb. De vajon hallgatnak-e az egriek szavára? 1968 tavaszán, amikor a hosszútávra szóló várospolitikai célkitűzéseket kidolgozták, úgyszólván az egész várossal beszélgettek. De főleg azokkal, akiknek a közérdek szívügye. Munkáscsoportokkal, szőlőtermelőkkel, mérnökökkel, pedagógusokkal, jogászokkal. S e vitában minden terítékre került, ami csak érdekli az egri népet: társasházakat építsenek inkább vagy családi házakat, milyen új szőlőfajtákat telepítsenek, merre terjeszkedjen a város, romantikus ósvadon vagy kultúrpark legyen-e az érsek egykori magánkertje, a 22 holdas Néppark ... * Búcsúzunk a várostól. Az Eger patak — amely ott keringett, kanyargóit velünk sétáinkon — még egy darabig elkísér utunkon, aztán hirtelen irányt változtat, Poroszló felé rohan, várja a Tisza. Az Eged zöldje is szürkére vált. Már esik az eső, a zápor sűrű függönyt von a kilátás elé, s Eger kedves látképe lassan eltűnik a távolban. Csatár Imre I f. í * 1 I LENT: A diákok városa. Gyerekek az Eger partján Részlet a Csákány utcai lakótelepbfil
