Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-07-12 / 14. szám

HONFITÁRSAINKAT KERESSÜK RICHNOVSZKY ESZTER (férjezett GOMB­KÖTŐ IMRÉNE) született Gyűrött 1939. május I7-én, anyja neve Rusznyák Eszter) 1956-ban Ausztráliába került. Utoljára onnan írt édes­anyjának 1962-ben, aki keresi. BARATH MIKLÓS (született Szentendrén 1921-ben, anyja neve Pivarcsek Mária) 1944- ben küllőidre távozott. Keresi nagybátyja Szegedről. Baráth Miklós 1947-ben Linzből írt Trlestben élő szüleinek. RATÖTI JÓZSEF (született Szolnokon 1936. november 20-án, anyja neve Rátóti Erzsébet) 1956-ban Ausztráliába vándorolt. Keresi édes­anyja, akinek 1968 húsvétjára irt utoljára Waratah-ból (N. S. W. Australia). Édesanyja karácsonyi üdvözlete e címről visszajött. BLASKOVITS IRÉN (született 1936. április l-én, anyja neve Toldi Ilona) 1957-ben az Egyesült Államokba vándorolt. Keresi édes­anyja Budapestről. Blaskovits Irén 1958-ban Pécsre írt nagyapjának, aki időközben meg­halt és levelei megsemmisültek. SEBESTYÉN ISTVÁN (született Nagyvar­­sányban 1927 decemberében, anyja neve Kis Ida) 1946-ban Dunaújvárosból külföldre tá­vozott. Keresi édesapja Ipolyvecséről. SEBESTYÉN IDA (született Nagyvarsány­­ban 1923-ban) és SEBESTYÉN GYÖNGYI (született Nagyvar­­sányban 1925-ben, anyjuk neve Kis Ida) 1946- ban Ausztráliába kerültek. Keresi édesapjuk Ipolyvecséről. FARKAS BERTALAN (Született FÜlpösön 1937. március 12-én, anyja neve Kanyó Ida) 1956-ban az Egyesült Államokba (San Jósé, Kalifornia) vándorolt, ahonnan 1962-ben írt utoljára testvérének Jászszentandrásra. Utol­só levele szerint egy ottani nagy virágkerté­szetben dolgozott. KISS ZOLTÁN (született Pápán 1912-ben, anyja neve Sebők Vilma) 1944-ben Ausztráliába került. Gyermekei neve Judit és Zoltán. Kere­si nagynénje, édesapjának a testvére Pécsről. VEZEKÉNYI LAJOST (anyja neve Schönnenschein Berta) és csa­ládját: Viktort, Máriát, Erzsébetet, Editet, akik 1920-ban az Egyesült Államokba távoztak, keresi nagybátyjuk Vecsésről. DARGAI SÁNDOR (született Vattán 1921-ben, anyja neve Varga Zsuzsanna) 1946 óta franciaországi lakost keresi testvére Vattáról. CSERVESZ KATALIN (született 1906-ban Segesváron, anyja neve Gidó Julianna) 1928-ban Argentínába vándorolt. Keresi Kanadából unokatestvére, Gidó Gábor. DOBOS MIHÁLY (született Szabadszálláson 1918. augusztus 10-éu, anyja neve Dömök Rozália) 1956-ban Angliába került. Keresi felesé­ge Budapestről, akinek most, május 5-én irt, de levele elkallódott. Kéri férjét, közölje vele elmét a MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE útján. Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továb­bítja leveleiket a keres tetőkhöz. Címe: MAGYAROK VILÁGSZÖVET­SÉGE, Postafiók 292, BUDAPEST 62. OUmséink f igy elmébe A Magyar Hírek kéthetenként (tehát évenként 26 Ízben) jelenik meg. Előfizetési ára Magyarországon 78 forint, egyes szám ára 3 forint. Magyarországon lapunkat a Magyar Posta terjeszti. Előfizethető a Posta Központi Hírlap Irodánál (KHI, Budapest, V., József nádor tér 1.) közvetlenül, vagy csekkbefizetési lapon, valamint átutalással a KHI MNB. 8. sz. egyszámlájára. Ha lapunkat külföldről fizetik elő, a Magyar Hírek évi előfizetési dija az egyes országokból a következő: Egyesült Államok: 3,30 USA dollár, Kanada: 3,60 kanadai dollár, Ausztrália: 3 ausztrál dollár, Ausztria: 85 schilling, Franciaország: 16 frank, Nagy-Britannia: 24 shilling. Német Szövetségi Köztársaság: 14 DM, Svájc: 14,50 svájci frank. Ezekben a dijakban a postai szállítás költsége benne foglal­tatik. Az alant felsorolt országokból a Magyar Hírek elfizetési diját a legegyszerűbben nemzetközi postautalványon lehet elküldeni: Auszt­rália, Belgium, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Ma­rokkó, Nagy-Britannia, Németalföld, Német Szövetségi Köztársaság. Olaszország, Svájc, Svédország. Az előfizetési dij bármely országból bank útján átutalható a Ma­gyar Nemzeti Banknál vezetett 171.223—70. sz. folyószámlánk Javára vagy kiegyenlíthető nemzetközi bank-money-order beküldésével. Ha ez valamely olvasónk számára kényelmesebb lenne, szívesen elfoga­dunk egyévi előfizetési díj fejében a fent jelzett pénzösszegeknek megfelelő számú nemzetközi postai válasz-coupont Is, amelyek min­denütt, minden postahivatalban kaphatók. A megvásárlás alkalmával le kell azokat bélyegeztetni. A Magyar Hírek külföldön előfizethető közvetlenül, a következő cégek útján is: ANGLIA: Collet’s Holdings Ltd., Denington Estate, Wellingborough, Northants. — The Danubia Book Co., 78. Shaftesbury, London, W. 1. — ARGENTINA: Juan Horváth Lavalle 361 Entrepiso 5. Buenos Aires. — AUSZTRÁLIA: Cosmos Bookshop, 145 Acland St., St. Kil­­da, Vlc. — A. Keesing, G. P. O. Box 4886 Sydney. — GLOBE Hun­garian Bookshop, 173 Pitt Street, Sydney N. S. W. — AUSZTRIA: Vertrieb Ausländischer Zeitschriften, Höchstiidtplatz 3., A—1200 Wien. — Morawa et Co., Postfach 159, A—1011 Wien I. — Rudolf No­wak GmbH. Köllnerhofgasse 4. A—1011 Wien I. — BELGIUM: Du Monde Entier. 5, Place St. Jean, Bruxelles. — Mme Tolnay, 172, rue Hesbaye, Liege. — BRAZÍLIA: Livraria Bródy Ltds. Rua Cons. Cris­­piniano 404—30, Sao Paulo. — Livraria D. Landy, Rua 7 de Abril 252 5° e/53, Sao Paulo. — DÁNIA: Hunnia Books and Music, LangemoseveJ 37, 2880 Bagsvard. — FINNORSZÁG: Akateemlnen Kirjakauppa Kes­­kuskatu 2., Helsinki — 10. — FRANCIA ORSZÁG: Société Balaton, 12, rue de la Grange-Bateliére. Paris 9». — HOLLANDIA: „Ltbrex” Agenturen. Pallieterstraat 57. Amstelveen. — „Club Quallton”, Prin­­senstraat 26. Amsterdam C. — IZRAEL: Alex Gondos — Bét Hak­­ranot, 16 Herzl Str. Haifa. — Hadash, Nesz Ciona Str. 4. Tel-Aviv. — Lepac Ltd., 15, Rambam Str. Tel-Aviv. — JAPAN: Maruzen Compa­ny Ltd., 6, Tori-niehome Nihonbashi, Tokyo Central. — KANADA: Délibáb Film and Record Studio, 19, Prince Arthur Street, West, Montreal 18. — Europa Agency, 206 Burns Bldg., Galgary 21 Alberta. — Pannónia Books. 2, Spadina Road, Toronto 4. (Ont.) — NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG: Kubon und Sagner, Schliessfaeh 68., B München 34. — Dr. George Milotay. Bröhlergasse 14, 7 Stuttgart- Bad Cannstatt. — W. E. Saarbach, Follerstrasse 2., 5 Köln 1. — Griff Verlag — CJváry, Titurelstr. 2. München 81. — NORVÉGIA: Tid­­sakriftsentralen (Subscription Centre), Tanúm — Cammermeyer. Os­lo, 1., Ka 1 Johansgt. 41/43. — A/S Narvesens Litteratur, Tjenelte, P. O. Box 6140 Etterstad. Oslo. — OLASZORSZÁG: Andrei Lazar, Via Monte delle Gloie 24., 00199 Róma. Librerla Commissionaria Sansoni, Via Lamarmora 45, Firenze. — SVÉDORSZÁG: A. B. Nordiska Bok­­handeln, Drottninggatan 7—9. Stockholm, 1. — A. B. Sandbergs Bokhandel, Osteuropeiska Avdelnlngen. Brahegatan 3., Stockho'm 5. — SVÁJC: Metropolitan Verlag, Szérday et Co., Binningerstr. 55., Allschwill. — Pinkus et Co., Froschaugasse 7.. Zürich 1. — USA: Center of Hungarian Literature Inc., 1538 Second Avenue, New York. N. Y. 10028. — Hungarian Books and Records, 11802 Buckeve Road, Cleveland, Ohio 44120. — Dezső Hadházv, 4916 W Diversey Av., Chi­cago, III. 60639. — Corvin, 1590 Second Avenue, New York, N. Y 10028. — Hungarian Book Agency, Inc., Hunnia Service House, 1592 Second Ave. at 82nd St., New York, N. Y. 10028. — VENEZUELA: Luis Tarcsay, Calle Iglesia, Edif. Villoria Apto 21., Sabana Grande, Caracas. Elő lehet külföldről fizetni lapunkra a KUI.TÜRA cégnél is, amelynek címe: P. O. B. 149. Budapest 62. Felkérjük kedves előfizetőinket, hogy nevüket és címüket NYOM­TATOTT NAGYBETŰKKEL szíveskedjenek leírni, hogy pontosan cí­mezhessünk. Ugyanígy kérjük a címváltozásokat és cimhelyesbítések közlését is. Postacímünk: Magyar Hírek, P. O. B 292., Budapest. 62. A Magyarok Világszövetsége és a Magyar Hirek címe: Budapest, VI., Benczúr u. 15. A Szülőföldünk hullámhosszai Félórás adásainkat naponta a következő Időben és hullámhosszakon sugározzuk az Európában és Közel-Keleten élő honfitársaink számára (közép-európai időszámítás szerint) 20.0Ó-tól 20.30-lg a 25,2, 30,5, 42,2, 48,1 méteres rövid- és a 224 méteres középhullámon. Az Észak-Amerikában élő honfitársaink számára a keleti partvi­déken (helyi Idő szerint 19.00-tól 19.30-ig) a 19,8, 25,2. 30,5 és 48,1 méteres rövidhullámon. A nyugati partvidéken (helyi idő szerint 16.00-tól 16.30-ig) ugyancsak az előbb említett rövidhullámokon. Ezenkívül a keleti partvidéken (helyi idő szerint 23.00-tól 23.30-lg) és a nyugati partvidéken (helyi idő szerint 20.00-tól 20.3(l-ig) a 19,8, a 25,2, 30,5 és 48,1 méteres rövidhullámon. A Dél-A meri kában él honfitársaink számára (riói időszámítás szerint 20.00-tól 20.30-ig) a 16,8, 19,8, 25.2 méteres rövidhullámon. Egyórás adásainkat naponta a következő időben és hullámhossza­kon sugározzuk az Európában és a Közel-Keleten élő honfitársaink számára (közép-európai időszámítás szerint) 21.30-tól 22.30-ig a 25,2, 30,5, 42,2, 48,1 méteres rövid- és a 224 méteres középhullámon. Az Észak-Amerikában élő honfitársaink számára a keleti partvi­déken helyi idő szerint 21.00-tól 22.00-ig, a nyugati partvidéken helvi idő szerint 18.00-tól 19.00-ig a 19,8, 25,2, 30,5 és a 48,1 méteres rövid­hullámon. Vasárnap délután 15.00-tól 17.00 óráig: a műsort az Európában és a Közel-Keleten élő hallgatóinknak közvetítjük, minden vasárnap a 19,8, 25,2, 30,7, 42,2, 48,1 méteres rövid- és a 224 méteres középhul­lámon. MAGYAR HÍREK Hungarian News Nouvelles Hongroises Ungarische Nachrichten. A Ma­gyarok Világszövetsége lapja, P. O. B. 292. Budapest 62. A szerkesztő bizottság elnöke: BOGNÁR JÓZSEF, egyetemi tanár. Főszerkesztő: SZÁNTÓ MIKLÓS. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Felelős Wadó: Sala Sándor igazgató Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs mélynyomás Index: 26.506 A „sétakocsikázásra” csábító mini-buszok és színes szökőkút köszönti a Szigetre lépőt SZIQETI VASÁRNAP Ö, ha a Sziget beszélni tudna. A műit színes-borús forgataga tárulna elénk. Nyári palotájában mulató római tiszt vendég­seregével, az esztergomi érsek pompás kastélya, Imre király és udvartartása, vadászó urak és csendben imádkozó apácák, IV. Béla kolostorba vonult, már életében szentként tisztelt lánya — tőle nyerte nevét is a Sziget —, aztán Habs­­burg-fiak dínom dánomja, belépti díjért leselkedő szegény pestiek, és háborúk, amelyek tépték, szaggatták szépségeit. De hát tova tűnt a múlt, a fák tövében csak Margit egykori klastromának romjai árválkodnak, újra csendes a sziget. Hét­köznap különösen. De vasárnap benépesül 160 holdjának majd minden darabkája. Birtokába veszi a pihenni vágyó pesti nép. Arany János tölgyei alatt szerelmesek sétálnak, a rózsaliget, az óriási szökőkút pompáját gyerekek csodálják, a japánkert aranyhalai, a zenélő kút romantikája andalítja el a szemlélö­­döket, és zúg, sikong a Palatínus strand, a Sportuszoda vidám, mámoros embertömege. Szigeti vasárnap. (cs) A japánkert tavacskái között A zenélő kút tölgyek oltalmában 18 áffllP * -íL ÍX i t HOW L. MPMWm * wfe ,*u * Nincs darabka ílius hely se a „Palán” (Vámos László képriportja) Megjelent a PANO­RAMA 1969-es őszi száma, címlapján Galambos Tamás „Bűbájos éj” című festményével. Az Or­szágos Idegenforgal­mi Tanács útimaga­zinja a kőszegi tár­latra vezeti el olva­sóit, gyakorlati tud­nivalókkal Ismerteti meg a Tokajba uta­zókat, bebarangolja velük a Duna-ka­­nyart és a magyar opera reneszánszá­ból ad ízelítőt a többi közt Claude Fauchet abbé, aki 1789-ben teljes papi hevével a Szabadság és az Evangélium egyesülését prédikálta, az elsők közt rohanta meg a Bastille falait, s a Bastille ostromá­nak hősi halottal fölött elmondott gyászbeszédében kiáltotta a híres szavakat: „Testvéreim, a szabadságra szólítalak el ben­neteket!”. De még az övénél is gazdagabb példa Henri Gré­­goire vidéki plébánosé, majd püspöké, az egyenlő állampol­gári jogok klasszikus bajnokáé, a nagy francia forradalom egyik legszebb történelmi alakjáé. Meg sem állhatom — alább megmondom azt is majd, hogy mily alkalomból — egy róla szóló történetírói passzus idézése nélkül. Joggal kérem kölcsön szerzőjétől, Edouard Herriot-tól, a már tizenkét éve elhalt nagy államférfitól és történetírótól. Jól értsük meg Grégöíre abbét. Pap ő, buzgó áldozár, hi­tét nem is fogja megtagadni soha — ugyanakkor azonban teljes jóhiszeműséggel és tiszta szívvel forradalmár és hazafi, ő elnököl a Nemzetgyűlés híres hetvenkét órás ülésén, mi­alatt a nép odakünn a Bastille-t ostromolja, s ő az, aki szem­beszáll ugyan a szerzetesrendek eltörlésének tervével s még a jezsuitákat is védelmébe veszi, de tevékeny részt vállal a pap­ság polgári státusának kidolgozásában, megszavazza a püspö­ki és plébánosi stallumok választás útján való betöltését, es­küt tesz az új rendszerre, s maga is a hívek választása alap­ján lesz Blois püspökévé. Grégoire — s ezt el ne feledjük — egyike a legelsőknek, akik a királyság eltörlését s a köztár­saság kikiáltását követelik. Tőle származik a híres mondás: ■»A királyok története a népek mártírológiája«. Elnöke lesz a Konventnek, s nagy része van abban, hogy Szavója visszatér Franciaországhoz. Képzeljétek csak el ezt a különös püspököt, amint odalenn Délen, Alpes-Maritimes megyében a Konvent küldöttjeként violaszín reverendájában lóháton nyargal végig a zászlóaljak arcvonala előtt az ellenség ágyútüzében! Fárad­hatatlanul dolgozik egy valóban republikánus szellemű köz­oktatás bevezetésén, s ugyanekkor sziklaszilárdan megáll ka­tolikus hitének ércalapjain, a Forradalom legizzóbb napjaiban is állandóan reverendában jár. A Konvent szószékéről pedig messze hallik a szava: »A szabadság ügyéhez való ragaszko­dást kérik tőlem számon? Megálltam a próbát. Vagy a püspöki jövedelmeket talán? Fájdalom nélkül lemondok róluk. Ha ( pedig a vallást kérik számon tőlem — hát a hit az más! s nem a ti országotokról való. Katolikus vagyok meggyőződés­ből és érzésből, pap és püspök a nép akaratából — küldeté­semet azonban nem a néptől nyertem, s tőletek sem, polgár­társaim!« S a XIX. század elején, mely annyi pálfordulást látott, ő egyetlen meggyőződését sem adja fel. A napóleoni császárságnak ellene szavaz, a bourboni restauráció pedig törli nevét a becsületrend lovagjainak lajtsromából. lsére megye 1819-ben felküldi a parlamentbe, a kamara azonban megsemmisíti mandátumát. Halálos ágyán sem hajlandó visszavonni elveit, még a halotti szentségek feladása kedvé­ért sem. Temetése 1831 májusában egyetlen roppant, néma tüntetés. A nép kifogja a lovakat a halottas hintóból — úgy vonul ki a Montparnasse-temetőbe, a párizsi nép karjain. Vox populi vox Dei! Hogy „a nép szava Isten szava”: utó­végre a Bibiliából. Ezsajás könyvéből származtatják ezt is — úgyhogy Grégoire abbénak, kit gyászolni mindenesetre a párizsi nép gyászolt meg nagyszerűen, talán nem is éppen volt, ha a dolog mélyére nézünk, főbenjáró oka olyan szi­gorú disztinkciókat tenni gyönyörű küldetésének forrása felől. Méltó utódai a különféle egyházakban ma alaposabban is néznek a dolgok mélyére, tehát a következetesség útján is messzibb jutnak sokszor el. S van olyan is, mint például Ame­rikában Gross A. László nagytiszteletű úr (akiről Grégoire ab­bé alakja s hitvallása eszembe jutott): az ő magatartása — mutatis mutandis — szinte pontosan az Henri Grégoire-é. Mutatis mutandis: azaz szavaiból csak néhányat helyettesít­ve mással. Könyvének, melyet most hozott meg a posta, Val­lomásféle című rövid kis krédójára gondolok, az egyforma szilárdságú istenhit és marxi meggyőződés oly frappáns hir­detésére, mely Grégoire vallomásától szinte csak ama fogal­­makban-szavakban különbözik, amelyek a két különböző történeti periódusnak megfelelnék — és annál megindítób­­ban, mert Amerikából hangzik át. A Magyar Hírek olvasóinak Gross A. Lászlót, az amerikai magyar lelkészt, az ottani progresszív magyar publicisztika kiválóságát, állhatatos bajvívóját bemutatni fölösleges. Most azonban, hogy Hangfogó nélkül címmel meg is jelentek hu­szonöt évi válogatott cikkei, az 1943—1968 közti perióduséi — most alkalmat ad egy műfaji s egy történeti megfigyelésre. A műfaji az volna, hogy ezek a rövid újságcikkek volta­képpen nem egyebek, mint megannyi magvas, keresetlen, vi­lágos és szigorúan logikus (ahol meg éppen kell, s épp csak leheletnyire érzelmes) — prédikáció. Szószéki, bátor, hitvitá­zó fegyverzetű s erkölcsű, mint hajdankori elődeié — s ugyanekkor modern értelemben publicisztikus, erős. A történeti megfigyelés pedig kettős. Az egyik a magatartás amaz abszolút következetessége, amely a háborús antifasiz­­mus minden érlelő tanulságát tovább viszi a mára, s amely­nek számára a mi hazai eseményeink is sokszor világosabban s élesebb elvi és gyakorlati körvonalaikban jelentkeznek, mint némely kor és sokak szemében egy-egy pillanatnyi hazai optika szerint. A másik fontos és történeti észrevétel: hogy ezt a harcot, amelyet a progresszív magyarok Amerikában vívnak és vívtak kivált a második világháború alatt, állan­dó birkózásban hatalmas eszközű s befolyású kinti Horthy- és Habsburg-ügynökségekkel — a Gross A. László nagy tisztele tű úrét és társaiét, meg az ottani magyar munkásokét s azt a ra­gyogó hadviselést, melynek élén Vámbéry Rusztem, Kéri Pál, Fényes László s annyi kiváló társuk állt —, hogy ezt a har­cot végre tudományos igénnyel meg kellene írni egyszer, mert ez a magyar történelem dicsőséges fejezete volt. Dicsősége­sebb bizony, mint amilyen ugyanakkor a haza határain belüli rettenetes történelem volt. Azok az évek voltak azok, ame­lyekben — Keleten és Nyugaton — Magyarország határain kívül zajlott dicsőn az, ami magyar történelemnek büszkén nevezhető. Ami Franciaországban a Fauchet-k, a Grégoire-ok, az mi­­nálunk — régebbről — a Mészáros Lőrinc hagyománya volt. a Dózsa György papjáé, s a többi vértanú papé. S hadd jusson eszembe, akit magam láttam, magam hallottam: korá­nak nagy parlamenti s egyházi szónoka, aranyszájú Hock Já­nos, az 1918-as Nemzeti Tanács elnöke. Mennyit rágalmazták — s nemcsak jobbfelől, de „bíróság előtti meghunyászkodása” miatt még balfelől is! Hát én ott voltam annál a „meghu­­nyászkodásnál”, ifjú hírlapíróként a bírósági teremben. — ön volt az, ugyebár, aki a Nemzeti Tanács elnökeként 1918. november 16-án a parlament kupolacsarnokában ki­mondta az uralkodóház trónfosztását és kikiáltotta az úgyne­vezett Népköztársaságot? — „tárta elébe” Töreky Géza, s várta, hogy a kétségtelen tény ráolvasásától az aggastyán vád­lott legott összerogy. Reverendájában Hock János ekkor egész hatalmas termeté­ben kiegyenesedett, s legtemplomibb hangján felelte: — Nagy kegyelemnek tartom Istentől, hogy négyszáz év küzdelmeinek gyümölcsét én tehettem le a nemzet asztalára! Töreky összecsuklott, hiába kapkodott levegőért, knock out volt. S én nem felejtem el soha. Probléma, ideológiai kérdés akad itt épp elég — de azóta tanultam meg tisztelni azokat, akik abban a szent meggyőződésben állnak helyt forradal­maknak s az emberi haladás minden ügyének torlaszain, hogy ott a hitük szerinti isten barikádjait is védelmezik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom