Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)
1969-07-12 / 14. szám
Láttuk, olvastuk, hallottuk... / Dr. Brezanóczy Pál egri érsek, dr. Káldy foltén evangélikus püspök és dr. Bartha Tibor, a tiszántúli egyházkerület püspöke képviselte hazánkat Zagorszkban, a Szovjetunióban levő vallások képviselőinek nemzetközi konferenciáján. A Berlinben megtartott világtalálkozón a Béke-világtanács elnöksége javaslatára kiosztott Joliot Curie-díjak egyikét Lukács György professzornak ítélték oda. A kolozsvári filharmonikus zenekar magyar bemutatót tartott: Tardos Béla Evocatio című zenekari kompozícióját adták elő. Régi terv vált valóra Győrött: a Rábán, a várbástya alatt, festői szépségű részen elkészült a víziszínpad. A városi tanács 1 millió 300 ezer forintos költséggel létesítette, a jövőben állandó jelleggel működik, és egyik érdekessége lesz a minden évben megrendezendő „Győri nyár” rendezvényeinek. Észak-európai vendégszereplésre Finnországba és Svédországba utazott a pécsi Mecsek Táncegyüttes, Olaszországi vendégszereplésre pedig a Magyar Állami Népi Együttes száztíz tagú stábja utazott. A Magyar—Francia Társaság tíztagú küldöttsége tartózkodott Magyarországon. A vendégek látogatást tettek, a többi között, a Hazafias Népfront Belgrád rakparti székházában is, ahol dr. Pesta László, a budapesti népfrontbizottság elnöke köszöntötte őket. André Jaumotte, a brüsszeli egyetem rektora — a magyar—belga kulturális munkaterv alapján — két hetet töltött hazánkban. A vendég a magyar felsőoktatási intézmények oktató-nevelő munkáját tanulmányozta. Kairó millenniumi ünnepségeire a világ fővárosai kulturális rendezvényekkel vesznek részt. Az egész évig tartó nagyszabású nemzetközi programban Magyarország október második felében vesz részt; a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese szerepel majd a kairói operában, a kairói televízió magyar filmhetet rendez, Kairó egyik kiállítási csarnokában pedig 150 iparművészeti alkotást mutatunk be. Szokolay Sándor Vérnász című operáját francia, belga, olasz és amerikai vendégművészek felléptével mutatta be a franciaországi Angers operaháza. Ez volt a Vérnász nyolcadik külföldi premierje. Dr. Szunyoghy János, a biológiai tudományok kandidátusa, címzetes egyetemi tanár, neves Afrika-kutató, 61 éves korában Budapesten elhunyt. A Jeunesses Musicales — az ifjú zenebarátok nemzetközi szervezete — július 16 és 23 között Budapesten tartja kongresszusát. Negyven ország ezer zenepedagógusa, muzsikusa és zenebarátja tanácskozik a magyar fővárosban. Nyolcvan veterán diák jelent meg június 29-én a szekszárdi Garai János gimnáziumban, ahol 25, 30 és 50 éves érettségi találkozót rendeztek. Nyolcán jöttek össze azok közül, akik 1919-ben fejezték be tanulmányaikat. Közöttük volt Perlaky József gépészmérnök, aki Londonból utazott a találkozóra. A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal úgy döntött, hogy a jövőben négyévenként megrendezik a világborversenyt. 1972-ben hazánkban kerül sor először erre a minden eddiginél rangosabb borászati rendezvényre. Érdekes hír érkezett egy magyar származású orvos felfedezéséről: Andreas Szirmai professzor, stuttgarti hematológus, dr. Josef Klosával közösen egy nátha elleni preparátumot készített. Dr. Szirmai egyébként — mint a külföldi tudósítás megemlíti — a vérbetegségek és vérkeringési zavarok specialistája, és olyan hírnévre tett szert, hogy a többi között XII. Pius pápa, Kennedy elnök és Vorosilov marsall is hozzá fordult tanácsért. Az esztergomi várhegyen a régészek Európa egyik legbecsesebb művészettörténeti emlékét alakítják ki. Felújítják a III. Béla korabeli épületeket, bemutathatóvá teszik a legújabb ásatásokat és nagy múzeumot létesítenek. A szeptemberben hazánkban ülésező nemzetközi művészettörténészkongresszus résztvevői már láthatják a helyreállítás eredményeit. A Népszabadság június 29-i számában olvastuk V. J. „Az újságíró noteszából” című összeállításában: „öcsi, hogy sikerült a negyedik osztály?" — „Olyan jól, hogy meg kell ismételnem.” h BALATONI IDILL. — Az biztos, hogy megkérte a kezem, csak azt nem tudom, hogy milyen nyelven? ... ROMÁN KORI MÜEMLÉKTEMPLOM FELSŐÖRSÖN Felsőörsön befejezték a Balatonfelvidék legjelentősebb román kori épületének, a felsőörsi prépostsigi templomnak a restaurálását. A XIII. században emelt templomot 1739-ben Bíró Márton építette újjá, akkor készült a barokk oltár és a barokk szószék is. 1745-től préposti székhely volt Felsőörs, a századfordulótól kezdve egyházi jelentőségét elveszítette. Az alábbi képriportban bemutatjuk az értékes műemlék templomot — a szentélyt, a barokk oltár egyik figuráját, a karzati folyosót —, amelynek helyreállítását még 1943-ban Lux Géza kezdte meg, de a háború a munkát megzavarta. Az ősi műemléktemplom az Idén kapta vissza eredeti formáját. (MTI felv.) VNAAAAAAAAAA/VWSAA, Magyar kutató sikere Svédországban Négy hónapig dolgozott a svédországi Kirunában dr. Szemerédy Pál geofizikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem adjunktusa. Részt vett annak az űrkfsérletnek az előkészítésében, amelyet a svédek az európai űrkutatási szervezet — az ESRO — támogatásával a jövő tavasszal akarnak végrehajtani Kiruna közelében. Első esetben történt, hogy magyar szakember közvetlenül vett részt űrkísérlet szellemi előkészítésében. Szemerédy Páltól a svéd szakemberek az eddiginél pontosabb, precízebb, megbízhatóbb matematikai formulákat kértek. A négyhónapos munka eredményeként ezeket is megkapták. áU • A (55.) A fekete leves Kevés olyan, magyar nyelvet beszélő ember akad, aki ne ismerné Gárdonyi Géza nagyszerű regényét, az Egri csillagokat. E regénynek nevezetes szereplője Török Bálint, a nagyhatalmú főúr, akit a török császár, 1541-ben, Buda vára elfoglalásakor a csecsemő-királlyal együtt táborába vendégül hív, majd amikor a vendégek távoznak, azzal az azóta közmondássá lett marasztalással, hogy „hátra van még a fekete leves!" (azaz a kávé), visszatart, és soha többé nem is enged el. Török Bálint 1550-ben, a Héttorony börtönében, Isztambulban halt meg. Az ő deákja volt Tinódi Lantos Sebestyén, akinek versei Gárdonyi forrásául is szolgáltak. Az Egri csillagok hősei számos kaland közepette próbálják meg — eredménytelenül — megszöktetni Török Bálintot. Sorozatunkban eljutottunk 1541-ig, a középkori magyar ál* lám elbukásáig; bemutattuk, és elemeztük ennek okait. A történelmi okfejtések utón — kitérőül, s annak illusztrálásául, hogy miért alakult hazánk történelme ilyen tragikusan —, jellemző példaként mutassuk be egy korabeli főúr, Török Bálint valóságos történetét. Nem azt, amit a regényíró, hanem amit maga a történelmi alak „írt” önmagának. Születése évét nem tudjuk pontosan. Amikor feltűnik a történelem színpadán, húszegynéhány esztendős, és Szigetvár ura (azé a váré, amely később oly dicsőséggel vonul be a magyar történelembe). 1521-ben, öt esztendővel Mohács előtt, azonban kegyvesztett lett, mert a rábízott Belgrád várát könynyelmüen elhagyta és az a törökök kezére jutott. Zápolya János vajda azonban védelmébe vette. Mint a korabeli krónikás írja: „János vajda hozzája fogadta volt és nagy sok ideig az ő oltalma alatt tartotta vót ötét, és mindennel táplálta vót ötét, mindaddig, míg kegyelmet szörzött." Ügy tetszett, Török Bálint nem hálátlan: 1526-ban ott van János koronázázásán, mint hűséges híve és lekötelezettje. (Ott van Batthyány Ferenc is, aki annak idején megkapta Török Bólint elkobzott javait, de ő hamarosan átáll Ferdinánd király pártjára: 6000 forintot kap az átpártolásért.) Említettük már Csemi Jován törökök elől menekült délvidéki parasztokból toborzott seregét, amelyet a két király, ahelyett, hogy a török ellen fordított volna, egymás ellenében játszott ki. Török Bálint első leckéje, hogy Cserni Jovánt fékezze meg. Hatvanhét lovassal rá is csap, mivel Cserni éppen az ő birtokát, Szabadkát szállta meg; de lovasait levágják. Háromannyival visszatér, és meg is szabadítja Szabadkát, de ezzel a dolgot a maga részéről be is fejezte. Cserni hadaival birkózzon más — az ő birtoka már visszajutott hozzá. A következő esztendőben — 1527 — ő is átáll Ferdinánd pártjára. Alighanem Nádasdy Tamás, Ferdinánd lelkes híve csábítja át, mivel Nádasdy édesanyja, Török Orsolya révén rokonok is. Üj ura pártján első akciója Bodó Ferenc elfogása. Bodó, János párti úr kegyetlenül megkínozta és megölte Dóczy János püspököt. Ferdinánd vérdíjat tűz ki a fejére: Tata várát ígéri annak, aki Bodó Ferencet élve elfogja. Török Bálint jó ismerőse Bodónak, sikerül is tőrbe csalnia, s Bécsbe felszállítania. De a jutalom elmarad. Mint Ferdinánd mondja: „Ebet ebbel maratok”. Mert ez a véleménye a magyar urakról. Következő haditette: 1529-ben sereget vezet a török parancsra János királyt segítő Rares Péter moldvai vajda ellen, de Brassó alatt a vajda csúful megfutamítja. Annyi ereje azonban még marad, hogy mialatt János a mohácsi síkon a szultánnak hódol, őrizetlenül hagyott kastélyát Lippán, Török kirabolja. S mivel még marad hely a szekéren, betér a Csanádi püspöki székhelyre, és Szent György vértanú templomából „ami arany és ezüst edényt csak talált a sekrestyében, azt mind elvitte Szigetvárra." Nádasdy Tamás, a rokon, közben átszegődött János pártjára. Így hát a következő esztendőben ő ostromolja Török Bálintot Szigetvárott. A „rokoni ostrom” azonban sehogyan se halad, majd János hívó szavára abba is marad, mivel Ferdinánd Budát fenyegeti. Török Bálint is feltűnik a német táborban, de lám, mégis Jánosnak üzenget: csak tartson ki, az ostromlók hamarosan elvonulnak. Még friss halat is küld be Jánosnak a várba... De azért még Ferdinánd pártján marad, részt vesz V. Károly császár nagy augsburgi hadiszemléjén (szerez is egy ajándék díszkardot), később beül az apát nélkül maradt pannonhalmi apátságba. Ez időben teljes az anarchia, amit az is jellemez, hogy Bakics Pállal önmaguk védelmére főúri ligát szervez, amelyben részt vesz Nádasdy is, függetlenül attól, hogy más-más magyar királyt szolgálnak! Az 1536-os esztendő azután meghozza a következő „helycserét”: Nádasdy visszatér Ferdinánd hűségére, Török Bálint pedig János királyhoz áll. Nem ingyen: Debrecent kapja érte. S ekkor már az övé: Szigetvár, Enying, Ozora, Somogyvár, Sümeg, Szigliget, Kaposvár, Zala, Pápa... Járja az országot, úgy éli fel birtokai termését. Közben János parancsára hadjáratot vezet a Dunántúl Ferdinánd-párti része ellen. Felégeti és kirabolja Győrt. Utolsó nevezetes akciója: becsületbíróságot kér annak megállapítására, hogy szabad-e neki az összeesküvő Majláth ellen vonulnia, aki régi barátja és fegyvertársa. A bíróság, amelynek tagja a király is, úgy dönt, hogy szabad. De ezalatt Majláth már egérutat nyert... János halála után utódját, a csecsemő-királyt támogatja, Fráter Györggyel együtt. S együtt nem adják át Budát az új ostromra megjelenő Ferdinándnak, noha közeledik a török... A többit már tudjuk. Illetve azt, hogy II. Szolimán miért látta jónak Török Bálint végleges eltávolítását, nem tudjuk. Tartani tőle, aligha tartott. De Fráter György esetleg igen, hiszen ismerték egymást, jól. S a szultánnak választania kellett. Hát így választott. A regényíró Gárdonyi hőst faragott Török Bálintból. Helyesen tette, hiszen a regényíró joga, hogy költött alakokat szerepeltessen. S jó, szép, értékes regényt írjon. A történész joga és kötelessége viszont, hogy valóban élt személyekről úgy írjon, ahogyan valóban éltek. Török Bálint pedig így élt. Nádasdy Tamás is így élt. A kor szereplőinek nem mindegyike, de túlnyomó többsége így élt. Hiszen, ha nem így éltek volna, nem is lett volna Mohács. (Következik: A „királyi" Magyarország) B. P.
