Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)
1969-04-19 / 8. szám
ükhelyettes. — A Micsurin Termeiőszövetezetben például a tehén volt a „szent állt”, évtizedekig, amíg az elnök a közlésen be nem jelentette, hogy jövőre teenet már nem kell’ fejni, ellenben száz tagak meg kell tanulnia libát tépni. Az embeik susmogtak egy ideig egymás között, azín kórusban mondták: jó, jöjjenek a libák, legtanulják mindazt, amit kell, csak legyen íeg az értelme forintban is. Itt aztán megáll a ceruzám, mert az elnökelyettes és a művelődési ház igazgatója vitaizijátékot játszik. Hogy persze, a kisgazdaigákban is volt liba, „libában" tehát hajindók fejlődni az öregek, meg „lóban” is, íeg a méhészkedésben is. De gépre már nem 1 föl idősebb, meg az öntözésben se bízik, és a otthon pulykát nevel, az jó, de a nagyzemi pulykafarmon már nem hajlandó beirtani az egészségügyi előírásokat, erre azin rámehet az egész állomány. — Azért valami mozdul az öregekben is, sak jóval lassabban, mint a fiatalokban — dja be végül a derekát a művelődési otton igazgatója. — Az egészségügyi előadásorozat zárórendezvénye egy egészségügyi diatbemutató volt, ahol az orvos meg a diattervező működött együtt. A nézőtéren leglább kétszáz fekete fejkendős néni hallgatta, iogy miért egészségtelen a fekete fejkendő. Iát én nem mondom, hogy azóta mind a kétzáz elhajította a kendőjét, de azt tudom, iogy a nagynénikém hetekig vacilált: felesse, ne kösse? A végén, igaz, megmaradt a ekeiénél, de a bogár azóta is a fülében zümnög. Nehéz a szó hatását mérni az emberben. )lykor azonban mégis lehet. Vagy a fejkenlők színében vagy másban. Novemberben »éldául életmentő vérről tartottak el-őadásorozatot a művelődési házban. A hatást ezittal literben mérhette Czeglédi Lajos. Ponosan kétszer annyi vért adott az előadáso:at követő véradó napokon Nánás, mint a negelőző években. — Hogy mit fotózzon a városban -r töpeng az elnökhelyettes. — Hát... így hirteen nem is tudom... Talán a háziipari szö'etkezet szalmatermék-üzemét, a Madarász lázaspár batikmunkáit, az állami gazdaság edeji telepének gyönyörű, angol, fehér seréseit, a városi fürdőt, a városgazdálkodási 'állalat virágkertészetének exportvirágait, a nűvelődési ház citerazenekarát, Nagy Gyula ádiós amatőr negyvenméteres adótornyát... Igaz is: ez a harmadik nánási óriás, amely versenyre kelt a templomtornyokkal. Anya'a 20 mázsa vas, talapzatába 40 mázsa beont épített be gazdája. Nagy Gyula szintén iatal: 31 éves. (Egyébként az amatőr nem igészen amatőr, hiszen a hajdúdorogi rádiózerviz vezetője.) Évenként másfélezer öszzeköttetést létesít. Hívójele HG-0-HO. Legitóbbi hőstettéről a megyei lap is írt. — Svédország egy kis településén egy gyedek nagyon beteg volt. Svájcból kellett volna így gyógyszer számára... A svédországi rálióamatőr segélykérő hívását egy lengyel koléga fogta. Annak adását cseh amatőr, akivel dszont én vettem föl a kapcsolatot... Jugoizláv amatőrt hívtam, 6 pedig egy svájci rálióst... A svájci kolléga motorra pattant, negszerezte a gyógyszert, és vitte a repülőérre. A gyerek megmenekült. Van abban valami jelképes, valami jövőbe italó, hogy a három nánási óriás: a víztorony, a toronydaru és az amatőr-antenna. Közművesítés, építkezés, nagyvilág. Akáríonnan érkezel is, ezeket látod meg elsőnek, nint az ipar, a korszerű mezőgazdaság, az .egészségügy, az építkezés, a művelődés, a táékoztatás, a korszerűség őrtornyait. A szejény rokonnak se kell már szégyenkeznie. Irta és fényképezte: Garami László „KÖZVÉLEMÍNYRUTATAST TARTOTTUNK...” Czeglédi Lajos, a Művelődési Központ Igazgatója „ÖT EVE CSAK NÉGY EMELETES ÉPÜLET ÁLLT NANA SON ..Az egyik a négy közül: a tanácsháza a Kossuth-szoborral .HOGYAN NEVELJÜK GYERMEKEINKET?” A művelődést ház beat-zenekara „ITT MŰKÖDIK A KÉPZŐMŰVÉSZ SZAKKÖR.” Készül a levonat a metszetről. Az alkotó: kisdiák „ÉVI 2 MILLIÓ 700 000 LITER TEJET TERMELÜNK.”’ Az állami gazdaság fő termelési „ÉVI 11000 DARAB H1ZOTTSEHTÉST ÉRTÉKESÍTÜNK...” ágának jelképe és mellette a mezőgazdasági kiállításon nyert II. díj serlege Az állami gazdaság tedeji telepének angol süldői szül a Szellőzőmüvekben a tsz-ek baromfi -„KÖZVÉLEMÉNYRETATÁST TARTOTTUNK...” A művelődési ház a főtéren
