Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-03-08 / 5. szám

Történelmi feladataink megoldásáért Kádár János Győrött Dr. Richard Aman, Svájc új magyarországi nagykövete átnyújtja megbízólevelét Losoncai Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének (MTI felv.) JOGI TANÁCSOK A szülői felügyelet gyakorlásáról A hosszabb Ideje külföldön letelepedett magyar családok körében gyakran felmerül a kérdés: hogyan lehetne a gyermeket Magyaror­szágon élő rokonnál vagy barátnál elhelyezni? E probléma tárgyalá­sánál abból kell kiindulni, hogy a magyar családjogi rendelkezések a külföldön élő magyar családokra Is vonatkoznak. Ha a kiskorú (18 éven aluli) gyermeknek akárcsak egyik szülője magyar állampolgár, a szülői felügyelet tekintetében a magyar családjogi törvény irány­adó. Amennyiben a gyermek szülőt együtt élnek, közösen kötelesek el­látni gyermekük gondviselését, vagyonának kezelését és törvényes képviseletét. Ilyen esetben tehát közösen dönthetnek a gyermekük magyarországi elhelyezése kérdésében Is. Más a helyzet, ha a kis­korú szülői nem élnek együtt, mert ilyenkor csak az a szülő gvako­­rolhatja a szülői felügyeletet, akinél a magyar bíróság a házassági bontóper során hozott ítéletével eredetileg elhelyezte a gyermeket. Ha az együtt élő szülök a gyermek elhelyezése kérdésében nem tudnak megegyezni, kizárólag az illetékes magyar bíróságnak van Jo­ga dönteni. A gyermek magyarországi elhelyezése érdekében létre­jött szülői megállapodás vagy bírósági Ítélet alapján gondoskodni kell a szülőnek arról, hogy gyermeke érvényes magyar útlevéllel rendel­kezzen. A magyar külképviseleti hatóságok a 16 éven aluli gyermeket álta­lában a szülő útlevelébe Jegyzik be. (Ilyen esetben a gyermek termé­szetesen csak a szülővel együtt utazhat Magyarországra). Nincs azon­ban Jogi akadálya annak sem, hogy az utazásra képes gyermek ré­szére a szülő külön útlevelet kérjen a magyar konzulnál. Á gyermek magyarországi tartózkodása engedélyezésével összefüggő teendőket (kérelem benyújtása, okiratok bemutatása stb) a szülők egyikének vagy annak a hozzátartozónak kell elvégeznie, akinél a gyermeket elhelyezték. Ez a lakhelye szerint Illetékes tanács igazgatási osztá­lyán kérheti hatósági bizonyítvány kiállítását arról, hogy ö a gyer­mek magyarországi tartózkodása idején részére lakást és ellátást biz­tosit. E hatósági bizonyítványt a tartózkodási engedély kérelmezése­kor a Belügyminisztérium Ütlevélosztályán (Budapest, VI., Rudas László u. 45. szám alatt) kell benyújtani. Ugyanitt és ugyanilyen mó­don kell a gyermek tartózkodási engedélyének hosszabbítását is ké­relmezni. A tizenhatodik életévét betöltött gyermek a magyar gyámhatóság engedélyével a szülők beleegyezése nélkül Is elhagyhatja a szütől házat és magyarországi hozzátartozóihoz költözhet továbbképzésre, vagy más, fontos okból. A magyar külképviseletnél (nagykövetségen, követségen, főkonzulátuson) kérelmezheti konzuli útlevéllel és beuta­zási engedéllyel való ellátását. A szülői felügyelet megszüntetése kérdésében —, ha ennek szüksé­gessége felmerül — kizárólag az illetékes magyar bíróság határozhat, ha a törvényes előfeltételek léteznek. Ennek kérelmezésére a másik szülő, a gyermek, a magyar gyámhatóság és a magyar ügyész Jogo­sult. Ez utóbbi magyar szervekhez, Illetőleg a magyar bíróságokhoz intézett beadványokat a lakhely szerint illetékes magyar külképvise­lethez kell továbbítás végett eljuttatni. Dr. M. i >♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦•< Győr nevét ország-világ ismeri. A Vagongyár építette hidak nemcsak a Duna és a Tisza felett ívelnek át, hanem a Níluson is, vasúti szerelvényei több földrészen is fut­nak, nevesek a város textiltermékei, élelmiszer márkái is. Ebbe az ősi történelmi városba, az ország egyik leg­jelentősebb ipari centrumába látogatott el a napokban Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. A látogatás egyaránt szólt Győr munkásságának, műszaki értelmiségének és a megye parasztságának, amely 10 évvel ezelőtt történelmi lépést tett a szövetke­zeti utat választva. Kádár János látogatása első napján munkásgyűlésen találkozott a Vagongyár dolgozóival a város társadalmának képviselőivel, és másnap megjelent a megyei pártbizottság, a megyei tanács együttes ülésén is, ahol felidézték a tíz évvel ezelőtti, immár történelmivé vált eseményeket. Kádár János a belpolitikai kérdésekről szólva hangoz­tatta; olyan történelmi feladatokat oldottunk meg siker­rel, mint a munkáshatalom megszilárdítása, népköztár­saságunk belső rendjének megteremtése és a mező gazda­ság szocialista átszervezése. Most újabb történelmi fel­adat, a gazdaságirányítás új rendszerének sikerre vitele van soron. A tavalyi év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a gazdaságirányítás reformja megfelel rendeltetésének, jól szolgálja szocialista céljainkat, működőképes és meg­Kádár János látogatásának másnapján Győr-Sopron megye a magyar mezőgazdaság új korszakának törté­nelmi, első lépésére emlékezett. Azokra a napokra, ami­kor a megye parasztsága a szocialista mezőgazdaság út­ját választotta. Kádár János e történelmi útról, a mun­kásosztállyal szövetkezett parasztság nagyszerű küzdel­meiről szólt. Ez a szövetség — hangoztatta — nem új­keletű, a nép szabadságáért, a teljes társadalmi, politi­kai, gazdasági felszabadulásáért vívott sok évtizedes harcban kovácsolódott ki, és szorosan összefonódott tör­ténelmünk előző sorsfordulóival. Kádár János szinte megrázó erővel foglalta szavakba e hosszú harc történe­tét, megannyi tapasztalatát. A munkásság és a paraszt­ság szövetsége a fasizmus elleni küzdelemben jött létre és a felszabadulás után, a történelem adta új lehetősé­gek közepette tovább erősödött. A földreformot a mun­kásosztály kezdeményezte és ez nagy csapást mért a régi világra. De a szocializmus alapjainak lerakásához tel­jesen meg kellett fosztani a tőkét a gazdasági élet fö­lötti hatalomtól. S az anyagi élet hatalmi és kulcspozí­cióinak megszerzésében, a munkásosztályt hű szövetsé­gesként támogatta a parasztság. A magyar parasztság 1956-ban is a népi hatalomra, a szocializmus ügyére sza­vazott, és követte a munkásosztályt akkor is, amikor na­pirendre került a mezőgazdaság szocialista átszervezése. felelően működik is. E szavak különös erővel hangzottak abban a gyárban, amely a magyar népgazdaság oly fon­tos bázisa, a közlekedési koncepció, a dieselesítési prog­ram egyik mintaüzeme, és amelynek tavalyi sikerei köz­ismertek. Nem kis súlyúak azonban azok a szavak sem, amelyek a politikai továbblépés más kérdéseiről szóltak. Még erő­sebbé kell tennünk társadalmunk szocialista vonásait, továbbra is napirenden kell tartánunk az állami élet demokratizmusának fejlesztését, a szocialista demokrá­cia még szélesebb körű kibontakoztatását — hangoztatta Kádár János. De helyet kaptak a vagongyári munkásgyülésen el­hangzott beszédben nemzetközi kérdések is. Az ország külpolitikájáról szólva kijelentette: alapelvei változatla­nok. Arra törekszünk, hogy a nemzetközi élet porondján a béke, a haladás ügyét szolgáljuk. Európa fele szocialista; a szocialista országok minden agresszív lépést visszautasítanak, viszont minden józan kezdeményezés meghallgatásra talál náluk. A parasztság nagy történelmi érdeme, hogy megértet­te a párt és idők szavát és a mezőgazdaság szocialista útjára lépett. A mezőgazdaság szocialista átszervezésé­ben részt vett százezrek alkotása a történelemé, amely a ma nemzedékének jobb életét, s a nép a nemzet jövő­jét szolgálja. A termelőszövetkezetek parasztsága társadalmilag és politikailag is sokat fejlődött. A termelőszövetkezeti esz­me immár győzött a gondolkodásban, testet öltött a gya­korlatban. Mai politikánk lényegét fejezték ki Kádár Já­nos következő szavai: — Erősíteni kívánjuk a kommunisták és a pártonkívü­­liek, a különböző gondolkodású hívők és nem hívők egységét és közös munkáját. Az embereket elsősorban aszerint különböztetjük meg, hogyan állnak helyt a mun­kában, a szocialista építésben. Eszerint becsüljük őket, s azért fogunk dolgozni, hogy eszerint részesüljenek az elért eredményekből is. Tisztelettel tekintünk minden magyar állampolgárra, aki becsülettel és tisztességgel iiánvi ol m/iirt.lfÁ'iát nunitfiien 72 QSXP Q&pmwim tfélyegsarok A Magyar Posta blokkot és 8 értékből álló sorozatot adott ki a mexikói olimpián 10 aranyér­met szerzett versenyzőink tiszte­letére. Bemutatjuk a blokkot, amely búcsúzik a múlt olimpiától és már a következőre, München­be hívja a versenyzőket. VIIJ1A, AZ OROSZLÁN SZELÍDÍTŐ Farkas Vilma tekintély a szakmában. Pedig csak 1958- ban végezte el az Arlistakép­­zöt. 1962-ig egy trapéz szám­mal járta a világot, aztán tán­cosnőként szerepelt, de 1967 tavaszín már Törökországban vadállatokkal lépett fel. Meg­ismerték Bulgáriában, a;: NDK-ban, másutt is. Március­ban a társulattal Dél-Ameri­­kába utazik. A gonosz Leila, a kiszámíthatatlan Nahar, Szultán a félelmetes és Maxi a leopárd, ez a társulat, erős barátok veszélyes játékszerek. (Féner Tamás felvételei) 1 u Ki Mkt mU kszj/< Aféo? Vidám rejtvény vetélkedő Magyarországról 5. Márkák és kémények — Adj’ isten, Kiss koma! Ma miről szóljon a nóta? — Adj’ isten, Nagy koma! Ügy vélem, ma valami magvasabbról kellene ... — Nem bánom, de akkor félre a po­harakkal, mert az itóka nem feltétle­nül élesíti az elmét... — Maga ne féltsen engem. Amíg én meg tudom különböztetni a tulipánt a gulipántól, addig itt benn jól forognak a kerekek! Mi tagadás, erre kicsit nyitva ma­radt Nagy úr szája. — Hallja — mondta —, a tulipánról még csak-csak tudom, hogy népszerű virág, amit a szűrökre ráhímeznek, a korsókra is rápingálnak. De már bo­csásson meg, olyan, hogy „gulipán”, olyan nincs is ... — Ha magától függne, talán nem is volna — évődött Kiss úr. — De mivel az ornitológusok vigyáznak a ritka ma­­dárfélákre, a szegedi Fehér tó vadre­zervátumában megtalálhatja a gulipánt is! — Ez a találat a magáé — ismerte el Nagy úr. — Ámbár hovatovább Szeged­ről sem az ilyen ritkaságok jutnak az ember eszébe, nem is csak a paprika, a halászlé, meg papucs, hanem . .. Ha­nem mi is, kedves komám? De Kiss úr nem hagyta megfogni ma­gát. — Hanem az algyői olajmezők, ame­lyeket mostanában tártak fel, s ame­lyek napról napra alakítják át az ed­dig csendes alföldi város képét... Ugye erre gondolt? — Valóban, erre ... — bólintott Nagy úr. — S ha már a nagy változásoknál, átalakulásoknál tartunk, kérdezzük meg az olvasót, — s legyen ez mai első kér­désünk: melyik volt Magyarországon a felszabadulás óta a legnagyobb és leg­sokoldalúbb beruházás, amely nem csu­pán gyárak sorát, hanem egy egész vá­rost is létrehozott? S aki az ott létesült üzemekből legalább hármat felsorol, még jutalompontot is szerezhet! — Ez könnyű kérdés volt szerintem — vélte Kiss úr. — De az is igaz, hogy a magyar ipar átalakulásának az elmúlt két évtizedben olyan állomásai vannak, amelyeket majd’ mindenki ismerhet. Az imént például olajról beszéltünk ... Er­ről eszembe jut a Barátság-olajvezeték, amelyen messzi Ázsiából érkezik olaj a magyar finomítókba. Aztán egy másik energia-példa: a Béke villamos távve­zeték, amely a szocialista országok elektromos hálózatát kapcsolja egybe. És az új üzemek ... a DCM ... vagy a BKV ... Apropos, tudja egyáltalában, milyen üzemek rejlenek e rövidítések mögött ? — A BKV gondolom a Borsodi Ve­gyi Kombinát, a DCM pedig a Dunai Cement Művek... De ha már gyárne­veknél tartunk, én nem hagynám ki a magyar ipar néhány világszerte ismert termékét sem ... — Igaza van! Tegyünk egy próbát, valóban világhírűek-e? Legyen ez mai második kérdésünk: milyen, öt föld­részre is exportált magyar árucikkek védjegyei, márkanevei a következők: Orion, Tungsram, Cordatic, Csepel, D4K...? — Látja, ez jó kérdés volt... — mondta Nagy úr, — Meg kell hagyni, komám, ma jó formában van! — Erre iszunk... Most már csak megengedi? — Ha nem reszket a keze töltés köz­ben ... Koccintottak, krákogtak, s nagyon elégedettek voltak magukkal. Aztán, ahogyan a pára mind feljebb szállt az erekben, elérzékenyültek, s elmereng­tek is... — Hanem, kedves komám... — mondta Kiss úr —, tényleg csudálatos egy dolog ez ... — Hát persze, hogy az — bólogatott Nagy úr, mint aki pontosan tudja, mi­ről van szó. — Csudálatos, én is azt mondom! — Mert tudja — folytatta Kiss úr —, az rendjén való, hogy a világon minden, vagy majdnem minden előrehalad ... A tudomány, meg az ipar... De hogy mi hajdan eljöttünk egy gatyás-kaszás, igencsak földhözragadt paraszti ország­ból, s ma abban az országban sehol se tud úgy megállni, hogy a látóhatáron belül legalább egy gyárkéményt ne lát­na füstölni, azért az ám mégiscsak va­lami, én azt mondom! Az több, mint hogy általában mindenki és minden lé­pik egyet... Ahhoz többet és nagyob­bat kellett lépni, mint egyébként szo­kás ... — Bizony, bizony — helyeselt Nagy úr. — így van az, ha a dolgokat egy akarat vezeti... Ámbár annak is meg­van idővel a hátránya ... — Mire gondol? — No, hát csak arra, hogy ott Ma­gyarországon tényleg szépen felépítet­ték az ipart, a gazdaságot... Aztán egyszerre csak rájöttek, hogy mindaz, ami eddig jó volt, ami kellett ahhoz, hogy lendüljön a fejlődés kereke, kezd akadállyá is lenni. Hogy a követelmé­nyek új feltételeket teremtettek a gaz­daságfejlesztés számára... — Most már értem, mire gondol! — vágott közbe Kiss úr. — De mielőtt to­vább mondaná, legyen ez a mai har­madik kérdésünk: legfeljebb tíz mon­datban tessék megmagyarázni a Ma­gyarországon most érvényesülő új gaz­daságirányítási módszerek lényegét, cél­ját! Az elmét serkentőnek pedig mellé­keljük egy olyan embléma képét, ame­lyet ugyancsak ez az új gazdasági me­chanizmus vezetett be. Aki ennek a jel­vénynek a helyes magyarázatát is be­küldi, jutalompontot kap! (folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom