Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-02-22 / 4. szám

i$z \Alijnteqenbe . fiam már el is utazott in­en, s párnapos londoni ki­­:állás után ... érkezik Bu - ap estre.” Tulajdonképpen elég vol­­a, ha most az újra felbuk­­anó kérdéssel kapcsolatban supán utalnánk a már egy­­:er nyilvánosan közölt eőthy-levélre. Sőt, elég vol­­a, ha csupán az M, J. hon­társunk levelében foglal­­ikra, saját érveire hivatkoz­ónk. Hiszen ő maga írja: Egy ilyen behívás nem vol­­a precedens nélküli nem­­stközi viszonylatban, igaz ogy magyar viszonylatban em hallottam ilyesmiről.'’ ehát magyar viszonylatban em hallott ilyesmiről. Ezt iőst, 1969 januárjában szö­gezte le. Beöthy Ottó pedig mintha erre a mondatra rea­gált volna már öt esztendő­vel ezelőtt: „Elképzelhető, hogy egy ilyen eset titokban maradt volna, ha csak egyet­len egyszer megtörtént vol­na? Ugye nem? Valóban nem, s ezt a mos­tani levél írója is elismeri. * Tiszteletben tartjuk, sőt becsesnek érezzük azt a belső kötöttséget, amely távolban élő honfitársainkat a szülő­hazához fűzi. Nem megnehe­zíteni, hanem megkönnyíte­ni szeretnénk az ilyen belső kötelékek ápolását. Nem akarjuk például, hogy ha va­laki akár a gyermekkor em­lékei iránti ragaszkodásból, akár rokonai vagy a magyar nyelv és kultúra iránti szeré­téiből megtartja magyar ál­lampolgárságát — azt szo­rongásokkal a szívében te-, gye. Azt kívánjuk, hogy aki továbbra is magyar állam­polgár marad, nyíltszívűén, derűsen őrizze meg ezt a jo­gi tulajdonát. Ugyanakkor, ha nemcsak a jogi, formai, hanem az er­kölcsi, emberi oldalát nézzük a dolognak, azt kell monda­nunk, van abban valami mély lélektani tanulság, hogy egyeseket nyugtalanít az itt­hon nem vállalt kötelezett­ség. Hogy az idetartozásból csak a számukra kellemes le­hetőségeket fogadják el. Az, hogy máshol élnek s nem itthon, mindenképpen olyan tény, amelyet nemcsak tudomásul veszünk, hanem tiszteletben is tartunk. Hosz­­szú évek óta ápoljuk kint élő honfitársainkkal a jóvi­szonyt és ez a jóviszony nem­csak a hazalátogatók egyre növekvő számában mutatko­zik meg, hanem az ilyen kérdések — mint amelyet M. J. tesz fel a levelében — egyre csökkenő tendenciájá­ban is. És noha valóban na­gyon ritka ma már az efféle aggodalom, és noha egysze­rűen utalhattunk volna Beöthy Ottó néhány év előtti válaszára, amely ma is ér­vényes, úgy éreztük, ha csak egyszer is felbukkan még ez a kérdés, nem mehetünk el mellette egy legyintéssel, egy odavetett mondattal. KÉT HÉT FRANCIAORSZÁGI MAGYAROK KÖZÖTT 3ntetfií IK/irpáti fyfaueffel, a JHaíiyarúU r()ilá(iiwmh é(j e (őtükáiámií Kárpáti József, a Magyarok Világszövetsége főtitkára a közelmúltban két hetet töltött a franciaországi magyarság körében. Megkértük, számoljon be lapunkban útjáról. — Az egyének létét mindig befolyásolja az atmoszféra, amelyben élnek. Ezért tapaszta­lataimról szólva különösen fontos tényezőnek tartom a két kormány közötti közeledést, a kölcsönös érdeklődést egymás gazdasági s kul­turális viszonyai iránt. Ennek a közeledésnek jelentős megnyilvánulása volt miniszterelnö­künk, Fock Jenő tavalyi franciaországi láto­gatása. Utam során két egyesületet látogat­tam meg, a Párizsi és a Lille-Tourcoing-i Kölcsönösen Segélyező Magyar Egyesületet. Részt vettem mindkettő hagyományos rendez­vényén, nevezetesen az idős tagok tiszteletére adott ebéden, illetve vacsorán. A Lille-Tour­­coing-i összejövetelen megjelent a város pol­gármestere, Mód Péter nagykövetünk, s je­len volt a helyi tagság mintegy 150 főnyi vidám serege. Fesztelen, családias volt a han­gulat. — De alkalmam nyílt közelebbről is bepil­lantani mindkét egyesület életébe. Ügy láttam, ez az élet eleven, egészséges, noha — azt hiszem, ez a dolog természetéből fakad — ottjártamkor inkább a problémákat vetették fel, amelyeknek a megoldásához tanácsunkat, segítségünket kérték. A közösségi kulturális élet fellendítésére például művészeket kértek vendégszereplésre, és jó magyar játékfilme­ket. Ezeknek nagyon nagy a vonzerejük. Itt mindjárt meg is jegyzem, hogy rövidesen magyar filmhónap lesz odakint, amelyre húsz magyar játékfilmet küldtünk ki, s amelyekre bérleteket lehet váltani kedvező feltételek mellett. A felmerült problémák közül meg­említeném a nyelvoktatás ügyét. Még azok­ban a családokban is, ahol mindkét szülő magyar, a második s a harmadik generáció számára a magyar nyelv elsajátítása minden­képpen nagy gond. A központi nyelvoktatást akadályozza Párizs óriási kiterjedése, a szü­lők nem szívesen küldik el távoli városré­szekből a gyerekeket. Az MVSZ igyekszik úgy segítséget nyújtani, hogy mindenhová, ahol igénylik, iskolai ABC-s könyveket, vagy egyéb tankönyveket küld. Számtalan tanújelét ta­pasztaltam annak is, hogy milyen lankadat­lan érdeklődéssel kísérik mindkét ország fej­lődését, szinte napra készen tájékoztattak az itthoni eseményekről. Különösen nagy lelke­sedéssel beszélnek Magyarország fejlődéséről mindazok, akik az elmúlt években hazaláto­gattak. Sokan jelezték, hogy nyáron ismét eljönnek. Hogyan vesznek részt a francia családtagok a magyar kolóniák életében, milyen mérték­ben ébredt fel bennük az érdeklődés hozzátar­tozóik szülőhazája iránt? — Nagyon örvendetes: a francia családta­gok hozzátartozóikkal együtt részt vesznek az egyesületi éleiben, a kultúrcsoportok tevé­kenységében. A második, harmadik generá­ciót rendszerint a táncegyüttesekben találjuk meg, ahol nagy kedvvel szerepelnek. Ezt ta­pasztaltuk Párizsban is, a huszonnégy tagú táncegyüttes és hattagú népi zenekar közös próbáján. A próbákat hetenként kétszer rend­szeresen megtartják. Jóllehet a zene, a tánc internacionális, de vannak nemzeti stílusje­gyek, van sajátos ritmika, temperamentum. Mondhatom, produkcióikban a legkritikusabb szemmel sem lehetett volna felfedezni, hogy ki a magyar és ki a francia. Nagyszerű mun­kájuknak meg is van az eredménye. Évente 18—20 vendégszereplésre hívják meg őket, az ország távoli részeibe is. Elmondták, szeretné­nek kis színjátszó csoportot létrehozni, mű­sorukat vlllámtréfákkal, egyfelvonásosokkal kiegészíteni. Hangsúlyozták, olyan jelenete­ket kérnek, amelyeknek egyszerűbb szövegét a nem magyar anyanyelvű tagok is képesek elsajátítani. A „francia—magyar együttélés” szép példáját tapasztaltam a párizsi egyesü­letben is. A Párizsi Kölcsönösen Segélyező Magyar Egyesület tánccsoportja és zenekara meghívott egy foglalkozásukra. Ebből az al­kalomból az MVSZ két díszjelvényét adtuk át. Egyet a zenekar vezetőjének, Herzog Bélá­nak, egyet a zenekar brácsásának, Odette Juanem asszonynak, akit francia létére régi kapcsolatok fűznek a magyar egyesülethez s lelkes, odaadó tagja a zenekarnak. A francia—magyar kapcsolatok milyen egyéb megnyilvánulásaival találkozott? — Kapcsolataink természetesen sokoldalú­ak, nehéz volna valamennyit felsorolni. Talál­koztam magyar származású művészekkel, pél­dául Gertler Tibor kiváló grafikusművésszel. Ottlétem idején adott hangversenyt a világ­hírű zongoraművész, Czifra György. Sajnos, koncertjére nem tudtam elmenni, mert éppen Lille-ben voltam, de utóbb kicsit irigykedve s persze büszkén hallottam azoktól, akik ott lehettek, hogy milyen élmény volt. Az Ady­­esten azonban, amelyet a Párizsi Magyar In­tézet rendezett, jelen voltam. Nem véletlen, hogy nagy költőnknek — akit oly sok szál fűzött Párizshoz —, az emlékestjére igen szép számban jöttek el. A műsor francia nyelven folyt. Két érdekes előadás hangzott el és a Párizsban élő magyar származású művésznő, Chaterlne Réti mélyzengésű hangján gyönyö­rűen szavalt franciára fordított Ady-verseket. — Befejezésül megragadom az alkalmat, hogy ezúton is köszönetét mondjak a meleg fogadtatásért azoknak, akikkel lehetőségem volt a rövid idő alatt találkozni. Akikkel nem, azoktól ezúton kérek elnézést a viszontlátás reményében, legközelebb itthon Magyarorszá­gon. TIZENEQY NYÁRI EQYETEM VÁRJA HALLQATÓIT A nyári egyetemek programjai hazánk gaz­sági, társadalmi, tudományos és művészeti ;tét ismertetik, lehetőséget nyújtanak a ven­­ghallgatóknak történelmi, régészeti, etnog­­fiai és népművészeti emlékeink tanulmá­­ozására. Megtekinthetik a hallgatók Ma­­arország legvonzóbb tájait, városait, a ntosabb ipari és mezőgazdasági létesítmé­­eit, tudományos intézményeket, magas szin­­előadásokat hallgathatnak tekintélyes tu­sainktól, szakembereinktől, s az ismeret­­zlés élményszerűségét film diapozitív vetí­­sekkel, az audiovizuális oktatás korszerű ódszereivel is növelik. Kirándulások, váras­zó séták, tárlatok, múzeumok, intézmények togatása és sokféle szórakozási lehetőség észíti ki a többségében két hétig tartó egye­lni műsorokat. S íme, a program-lista, lehet lógatni: ESZTERGOM, július 4—18. A DUNA-KA- éAR MŰVÉSZETI NYÁRI EGYETEM cademia Istrapolitana Novat) Kodály Zol- i szellemében a magyarországi ének-zenei veléssel foglalkozik. Az idei program a rusművészet témakörét és Kodály: Choral stod című munkáját öleli fel. GYULA, július 6—12. A NYÁRI ESZPE- tNTO EGYETEM (Soméra Esperanto-Uni­­rsitato) előadói neves hazai és külföldi esz­­rantisták lesznek. Az előadásokon kívül a llgatók részt vesznek a gyulai Várszínház ngversenyén. kiállításokon, és megismer­­dnek a város nevezetességeivel. MISKOLC, július 9—21. A BORSODI NYÁ­­EGYETEM ötödször nyitja meg kapuit, miskolci Nehézipari Egyetemmel közösen . a célt tűzte ki, hogy megismertesse a hézipari Műszaki Egyetemen folyó munkát, úttal Észak-Magyarország gazdasági, poli­­ai és kulturális fejlődésével foglalkoznak. SOPRON, július 10—24. A SOPRONI NYÁ­­EGYETEM-re azokat várják, akik az erdő­­faipari mérnökképzés korszerű formáira kíváncsiak s érdeklődnek a háromezer esz­tendős, műemlékekben gazdag város iránt. PÉCS, július 15—28. A NÉPEK BARÁTSÁ­GA PÉCSI NYÁRI EGYETEM tizenegyedszer fogadja a vendégeket. Pécs és Baranya me­gye múltjával, jelenével, a többnemzetiségű táj népeinek életével ismerkednek. Érdekes színfoltja lesz a programnak a megye etno­gráfiájának tanulmányozása. VESZPRÉM, július 15—31. A BALATONI NYÁRI EGYETEM tizenkettedszer nyitja ka­puit, s nevében rejlik az előadások főtémája: a Balaton. DEBRECEN, július 18—augusztus 16. A DEBRECENI NYÁRI EGYETEM — 42 éves múltra tekint vissza s talán a legkedveltebb honfitársaink körében is (a Német Szövetségi Köztársaságból, az USA-ból, Norvégiából és Franciaországból érkeztek az elmúlt években magyar hallgatók) — ismét a magyar nyelv- és irodalom, a magyar művelődés tárgyköré­vel foglalkozik, s egyetemi szintű továbbkép­zést nyújt a magyar kultúrával való élő kap­csolat megteremtéséhez. Az érdeklődésnek és a magyar nyelvtudás fokának megfelelően három nyelvi tagozat működik majd. SZEGED, július 19—31. A PEDAGÓGIAI NYÁRI EGYETEMet a Szabadtéri Játékok idején hatodszor rendezik. Az idén az elő­adások központi témája az ifjúság' problé­­matikája. KESZTHELY, augusztus 8—22. A GEOR­­GIKON NYÁRI EGYETEMet a keszthelyi Agrártudományi Főiskolán rendezik, amely­nek ősét, a Georgikont — az európai konti­nens első mezőgazdasági főiskoláját — 1797- ben alapította Festetich György. A nyári egye­temen a mezőgazdasági szakembereken kívül más érdeklődők is részt vehetnek. SZOMBATHELY, augusztus 11—24. A SA­­VARIA NYÁRI EGYETEMre, amelynek szék­helyét, Szombathelyt Claudius császár ural­kodása idején 43-ban alapították, a többi közt Savariáról szóló érdekes előadások, szabad­téri opera, hangversenyek, történelmi felvo­nulás vonzzák a hallgatókat. BUDAPEST, szeptember 2—12. AZ IDE­GENFORGALMI NYÁRI EGYETEM első al­kalommal fogadja a világ minden tájáról ide­érkező idegenforgalmi szakembereket azzal a céllal, hogy megismerkedjenek hazánk leg­vonzóbb vendégforgalmi vidékeivel, köztük a nyári egyetemi városokkal. HUNGARY SZOMBATHELY g VESZPRÉM LGMISKO DEBRECEN BUDAPEST GYULA-—í UNIVERSITY SUMMER COURSES

Next

/
Oldalképek
Tartalom