Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)
1969-02-22 / 4. szám
i$z \Alijnteqenbe . fiam már el is utazott inen, s párnapos londoni ki:állás után ... érkezik Bu - ap estre.” Tulajdonképpen elég vola, ha most az újra felbukanó kérdéssel kapcsolatban supán utalnánk a már egy:er nyilvánosan közölt eőthy-levélre. Sőt, elég vola, ha csupán az M, J. hontársunk levelében foglalikra, saját érveire hivatkozónk. Hiszen ő maga írja: Egy ilyen behívás nem vola precedens nélküli nemstközi viszonylatban, igaz ogy magyar viszonylatban em hallottam ilyesmiről.'’ ehát magyar viszonylatban em hallott ilyesmiről. Ezt iőst, 1969 januárjában szögezte le. Beöthy Ottó pedig mintha erre a mondatra reagált volna már öt esztendővel ezelőtt: „Elképzelhető, hogy egy ilyen eset titokban maradt volna, ha csak egyetlen egyszer megtörtént volna? Ugye nem? Valóban nem, s ezt a mostani levél írója is elismeri. * Tiszteletben tartjuk, sőt becsesnek érezzük azt a belső kötöttséget, amely távolban élő honfitársainkat a szülőhazához fűzi. Nem megnehezíteni, hanem megkönnyíteni szeretnénk az ilyen belső kötelékek ápolását. Nem akarjuk például, hogy ha valaki akár a gyermekkor emlékei iránti ragaszkodásból, akár rokonai vagy a magyar nyelv és kultúra iránti szerétéiből megtartja magyar állampolgárságát — azt szorongásokkal a szívében te-, gye. Azt kívánjuk, hogy aki továbbra is magyar állampolgár marad, nyíltszívűén, derűsen őrizze meg ezt a jogi tulajdonát. Ugyanakkor, ha nemcsak a jogi, formai, hanem az erkölcsi, emberi oldalát nézzük a dolognak, azt kell mondanunk, van abban valami mély lélektani tanulság, hogy egyeseket nyugtalanít az itthon nem vállalt kötelezettség. Hogy az idetartozásból csak a számukra kellemes lehetőségeket fogadják el. Az, hogy máshol élnek s nem itthon, mindenképpen olyan tény, amelyet nemcsak tudomásul veszünk, hanem tiszteletben is tartunk. Hoszszú évek óta ápoljuk kint élő honfitársainkkal a jóviszonyt és ez a jóviszony nemcsak a hazalátogatók egyre növekvő számában mutatkozik meg, hanem az ilyen kérdések — mint amelyet M. J. tesz fel a levelében — egyre csökkenő tendenciájában is. És noha valóban nagyon ritka ma már az efféle aggodalom, és noha egyszerűen utalhattunk volna Beöthy Ottó néhány év előtti válaszára, amely ma is érvényes, úgy éreztük, ha csak egyszer is felbukkan még ez a kérdés, nem mehetünk el mellette egy legyintéssel, egy odavetett mondattal. KÉT HÉT FRANCIAORSZÁGI MAGYAROK KÖZÖTT 3ntetfií IK/irpáti fyfaueffel, a JHaíiyarúU r()ilá(iiwmh é(j e (őtükáiámií Kárpáti József, a Magyarok Világszövetsége főtitkára a közelmúltban két hetet töltött a franciaországi magyarság körében. Megkértük, számoljon be lapunkban útjáról. — Az egyének létét mindig befolyásolja az atmoszféra, amelyben élnek. Ezért tapasztalataimról szólva különösen fontos tényezőnek tartom a két kormány közötti közeledést, a kölcsönös érdeklődést egymás gazdasági s kulturális viszonyai iránt. Ennek a közeledésnek jelentős megnyilvánulása volt miniszterelnökünk, Fock Jenő tavalyi franciaországi látogatása. Utam során két egyesületet látogattam meg, a Párizsi és a Lille-Tourcoing-i Kölcsönösen Segélyező Magyar Egyesületet. Részt vettem mindkettő hagyományos rendezvényén, nevezetesen az idős tagok tiszteletére adott ebéden, illetve vacsorán. A Lille-Tourcoing-i összejövetelen megjelent a város polgármestere, Mód Péter nagykövetünk, s jelen volt a helyi tagság mintegy 150 főnyi vidám serege. Fesztelen, családias volt a hangulat. — De alkalmam nyílt közelebbről is bepillantani mindkét egyesület életébe. Ügy láttam, ez az élet eleven, egészséges, noha — azt hiszem, ez a dolog természetéből fakad — ottjártamkor inkább a problémákat vetették fel, amelyeknek a megoldásához tanácsunkat, segítségünket kérték. A közösségi kulturális élet fellendítésére például művészeket kértek vendégszereplésre, és jó magyar játékfilmeket. Ezeknek nagyon nagy a vonzerejük. Itt mindjárt meg is jegyzem, hogy rövidesen magyar filmhónap lesz odakint, amelyre húsz magyar játékfilmet küldtünk ki, s amelyekre bérleteket lehet váltani kedvező feltételek mellett. A felmerült problémák közül megemlíteném a nyelvoktatás ügyét. Még azokban a családokban is, ahol mindkét szülő magyar, a második s a harmadik generáció számára a magyar nyelv elsajátítása mindenképpen nagy gond. A központi nyelvoktatást akadályozza Párizs óriási kiterjedése, a szülők nem szívesen küldik el távoli városrészekből a gyerekeket. Az MVSZ igyekszik úgy segítséget nyújtani, hogy mindenhová, ahol igénylik, iskolai ABC-s könyveket, vagy egyéb tankönyveket küld. Számtalan tanújelét tapasztaltam annak is, hogy milyen lankadatlan érdeklődéssel kísérik mindkét ország fejlődését, szinte napra készen tájékoztattak az itthoni eseményekről. Különösen nagy lelkesedéssel beszélnek Magyarország fejlődéséről mindazok, akik az elmúlt években hazalátogattak. Sokan jelezték, hogy nyáron ismét eljönnek. Hogyan vesznek részt a francia családtagok a magyar kolóniák életében, milyen mértékben ébredt fel bennük az érdeklődés hozzátartozóik szülőhazája iránt? — Nagyon örvendetes: a francia családtagok hozzátartozóikkal együtt részt vesznek az egyesületi éleiben, a kultúrcsoportok tevékenységében. A második, harmadik generációt rendszerint a táncegyüttesekben találjuk meg, ahol nagy kedvvel szerepelnek. Ezt tapasztaltuk Párizsban is, a huszonnégy tagú táncegyüttes és hattagú népi zenekar közös próbáján. A próbákat hetenként kétszer rendszeresen megtartják. Jóllehet a zene, a tánc internacionális, de vannak nemzeti stílusjegyek, van sajátos ritmika, temperamentum. Mondhatom, produkcióikban a legkritikusabb szemmel sem lehetett volna felfedezni, hogy ki a magyar és ki a francia. Nagyszerű munkájuknak meg is van az eredménye. Évente 18—20 vendégszereplésre hívják meg őket, az ország távoli részeibe is. Elmondták, szeretnének kis színjátszó csoportot létrehozni, műsorukat vlllámtréfákkal, egyfelvonásosokkal kiegészíteni. Hangsúlyozták, olyan jeleneteket kérnek, amelyeknek egyszerűbb szövegét a nem magyar anyanyelvű tagok is képesek elsajátítani. A „francia—magyar együttélés” szép példáját tapasztaltam a párizsi egyesületben is. A Párizsi Kölcsönösen Segélyező Magyar Egyesület tánccsoportja és zenekara meghívott egy foglalkozásukra. Ebből az alkalomból az MVSZ két díszjelvényét adtuk át. Egyet a zenekar vezetőjének, Herzog Bélának, egyet a zenekar brácsásának, Odette Juanem asszonynak, akit francia létére régi kapcsolatok fűznek a magyar egyesülethez s lelkes, odaadó tagja a zenekarnak. A francia—magyar kapcsolatok milyen egyéb megnyilvánulásaival találkozott? — Kapcsolataink természetesen sokoldalúak, nehéz volna valamennyit felsorolni. Találkoztam magyar származású művészekkel, például Gertler Tibor kiváló grafikusművésszel. Ottlétem idején adott hangversenyt a világhírű zongoraművész, Czifra György. Sajnos, koncertjére nem tudtam elmenni, mert éppen Lille-ben voltam, de utóbb kicsit irigykedve s persze büszkén hallottam azoktól, akik ott lehettek, hogy milyen élmény volt. Az Adyesten azonban, amelyet a Párizsi Magyar Intézet rendezett, jelen voltam. Nem véletlen, hogy nagy költőnknek — akit oly sok szál fűzött Párizshoz —, az emlékestjére igen szép számban jöttek el. A műsor francia nyelven folyt. Két érdekes előadás hangzott el és a Párizsban élő magyar származású művésznő, Chaterlne Réti mélyzengésű hangján gyönyörűen szavalt franciára fordított Ady-verseket. — Befejezésül megragadom az alkalmat, hogy ezúton is köszönetét mondjak a meleg fogadtatásért azoknak, akikkel lehetőségem volt a rövid idő alatt találkozni. Akikkel nem, azoktól ezúton kérek elnézést a viszontlátás reményében, legközelebb itthon Magyarországon. TIZENEQY NYÁRI EQYETEM VÁRJA HALLQATÓIT A nyári egyetemek programjai hazánk gazsági, társadalmi, tudományos és művészeti ;tét ismertetik, lehetőséget nyújtanak a venghallgatóknak történelmi, régészeti, etnogfiai és népművészeti emlékeink tanulmáozására. Megtekinthetik a hallgatók Maarország legvonzóbb tájait, városait, a ntosabb ipari és mezőgazdasági létesítméeit, tudományos intézményeket, magas szinelőadásokat hallgathatnak tekintélyes tusainktól, szakembereinktől, s az ismeretzlés élményszerűségét film diapozitív vetísekkel, az audiovizuális oktatás korszerű ódszereivel is növelik. Kirándulások, váraszó séták, tárlatok, múzeumok, intézmények togatása és sokféle szórakozási lehetőség észíti ki a többségében két hétig tartó egyelni műsorokat. S íme, a program-lista, lehet lógatni: ESZTERGOM, július 4—18. A DUNA-KA- éAR MŰVÉSZETI NYÁRI EGYETEM cademia Istrapolitana Novat) Kodály Zol- i szellemében a magyarországi ének-zenei veléssel foglalkozik. Az idei program a rusművészet témakörét és Kodály: Choral stod című munkáját öleli fel. GYULA, július 6—12. A NYÁRI ESZPE- tNTO EGYETEM (Soméra Esperanto-Unirsitato) előadói neves hazai és külföldi eszrantisták lesznek. Az előadásokon kívül a llgatók részt vesznek a gyulai Várszínház ngversenyén. kiállításokon, és megismerdnek a város nevezetességeivel. MISKOLC, július 9—21. A BORSODI NYÁEGYETEM ötödször nyitja meg kapuit, miskolci Nehézipari Egyetemmel közösen . a célt tűzte ki, hogy megismertesse a hézipari Műszaki Egyetemen folyó munkát, úttal Észak-Magyarország gazdasági, poliai és kulturális fejlődésével foglalkoznak. SOPRON, július 10—24. A SOPRONI NYÁEGYETEM-re azokat várják, akik az erdőfaipari mérnökképzés korszerű formáira kíváncsiak s érdeklődnek a háromezer esztendős, műemlékekben gazdag város iránt. PÉCS, július 15—28. A NÉPEK BARÁTSÁGA PÉCSI NYÁRI EGYETEM tizenegyedszer fogadja a vendégeket. Pécs és Baranya megye múltjával, jelenével, a többnemzetiségű táj népeinek életével ismerkednek. Érdekes színfoltja lesz a programnak a megye etnográfiájának tanulmányozása. VESZPRÉM, július 15—31. A BALATONI NYÁRI EGYETEM tizenkettedszer nyitja kapuit, s nevében rejlik az előadások főtémája: a Balaton. DEBRECEN, július 18—augusztus 16. A DEBRECENI NYÁRI EGYETEM — 42 éves múltra tekint vissza s talán a legkedveltebb honfitársaink körében is (a Német Szövetségi Köztársaságból, az USA-ból, Norvégiából és Franciaországból érkeztek az elmúlt években magyar hallgatók) — ismét a magyar nyelv- és irodalom, a magyar művelődés tárgykörével foglalkozik, s egyetemi szintű továbbképzést nyújt a magyar kultúrával való élő kapcsolat megteremtéséhez. Az érdeklődésnek és a magyar nyelvtudás fokának megfelelően három nyelvi tagozat működik majd. SZEGED, július 19—31. A PEDAGÓGIAI NYÁRI EGYETEMet a Szabadtéri Játékok idején hatodszor rendezik. Az idén az előadások központi témája az ifjúság' problématikája. KESZTHELY, augusztus 8—22. A GEORGIKON NYÁRI EGYETEMet a keszthelyi Agrártudományi Főiskolán rendezik, amelynek ősét, a Georgikont — az európai kontinens első mezőgazdasági főiskoláját — 1797- ben alapította Festetich György. A nyári egyetemen a mezőgazdasági szakembereken kívül más érdeklődők is részt vehetnek. SZOMBATHELY, augusztus 11—24. A SAVARIA NYÁRI EGYETEMre, amelynek székhelyét, Szombathelyt Claudius császár uralkodása idején 43-ban alapították, a többi közt Savariáról szóló érdekes előadások, szabadtéri opera, hangversenyek, történelmi felvonulás vonzzák a hallgatókat. BUDAPEST, szeptember 2—12. AZ IDEGENFORGALMI NYÁRI EGYETEM első alkalommal fogadja a világ minden tájáról ideérkező idegenforgalmi szakembereket azzal a céllal, hogy megismerkedjenek hazánk legvonzóbb vendégforgalmi vidékeivel, köztük a nyári egyetemi városokkal. HUNGARY SZOMBATHELY g VESZPRÉM LGMISKO DEBRECEN BUDAPEST GYULA-—í UNIVERSITY SUMMER COURSES
