Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)
1969-08-23 / 17. szám
/láttuk, olvastuk, hallottuk... A magyarországi evangélikus egyház meghívására dr. Fridrik A. Schiotz, a Lutheránus Világszövetség elnöke, az amerikai lutheránus egyház püspöke feleségével, Paul Hansennak, a Lutheránus Világszövetség kisebbségi alosztálya titkárának kíséretében Magyarországon tartózkodott. A vendégeket augusztus 2-án fogadta Prantner József államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. A szívélyes légkörű megbeszélésen a mindkét felet kölcsönösen érdeklő kérdésekről folytattak véleménycserét. * Húszéves a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége. Ebből az alkalomból augusztus 16-án ünnepséget rendezett a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar - országi Románok Demokratikus Szövetsége Gyulán. * Az UNIDO (az Egyesült Nemzetek Iparfejlesztési Szervezete) szerződést kötött az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ külkereskedelmi szolgálatával, a TECHNOINFORM-mal, a fejlődő országok részére nyújtandó segítségre. A szerződés értelmében az OMKDK-Technoinform az UNIDO megbízásából szakirodalomkutatásokat és fordítási munkákat végez. * Liszt Ferenc zongoraműveinek új kiadását készíti elő a Zeneműkiadó Vállalat a kasseli Barenteiler Verlaggal közösen. A gyűjtemény előreláthatólag 18 kötetes lesz, s egy-egy kötet terjedelme 120—160 kottaoldal. * Az Országos Takarékpénztár augusztus 1-től újabb szolgáltatásokra terjesztette ki a hitelakciót. Kölcsönt folyósítanak — szocialista viszonylatban az 1000 forintnál, nem szocialista viszonylatban pedig a 2000 forintnál drágább — MALÉV-repülőjegyek vásárlására. * Czakó Mária, a Debreceni Csokonai Színház tagja a közönség szavazatai alapján bejutott a pármai nemzetközi énekverseny októberi döntőjébe. * Francia munkás- és diákfiatalok harminctagú csoportja tartózkodott Szekszárdon, a franciaországi testvérvárosból. Bezons-ból. A vendégek a szekszárdiak júliusi, Franciaországban tett látogatását viszonozták. * Az Űj-Delhi magyar nagykövetségen értékes díjakat adtak át a Magyarországról szóló pályázat indiai nyerteseinek. Az első díjat, amely kéthetes magyarországi látogatásra jogosít, egy indiai diáklány nyerte, aki rövidesen hazánkba látogat. * Az Állami Népi Együttes a Szegedi Ünnepi Játékok után Londonba utazik, ahol tizenkilencszer mutatják be az Ecseri lakodalmast. A Royal Festival Hallban most először szerepel folklór táncegyüttes. A Magyar Televízió nézői júliusban a svájci televízió műsorával ismerkedtek meg. A sikeres est után augusztus 12-én a finn tévé vendégei voltak a magyar nézők. (Ezt megelőzően, márciusban a finn televízió közönségének rendeztek magyar estet.) * Hetventagú osztrák történészdelegáció tartózkodott Vas megyében. Meglátogatták Körmend nevezetességeit, a jáki templomot, Szombathely római kori emlékeit és Kőszeget. * Megkezdték Szolnok új városközpontjának építését. Az ez alkalommal rendezett ünnepségen elhelyezték az új városközpont első épületének alapkövét, és az alapító okmányt tartalmazó urnát. A rézurnában az alapítólevél mellett elhelyezték a Népszabadság, a Magyar Hírlap, a Jászkunság című folyóirat és a Szolnok Megyei Néplap egy-egy példányát, továbbá a város címerét és a használatban levő pénzérmékből egy-egy darabot. * A Rio de Janeiró-i Fotoarte című szaklap hagyományos nemzetközi fotókiállításán Petrovics László ezüst-, Czeizing Lajos bronzérmet nyert. * Postamúzeumot nyitottak Nagyvázsonyban, melyet a XVII. században fontos postai központként tartottak nyilván. A postatörténeti kiállítást a vár tövében, egy régi parasztházban rendezték be. * A nem magyar anyanyelvű lakosság igényeinek kielégítésére nemzetiségi óvodák szervezésére adott utasítást a művelődésügyi miniszter. A nemzetiségi óvodák nemzetiségi tannyelvűek vagy a nemzetiségi nyelvet oktató óvodák lehetnek. * A leningrádi Ermitázs francia gyűjteményéből rendezett bemutatót augusztus 6-ig több mint 50 ezer látogató kereste fel a Budapesti Szépművészeti Múzeumban, ősszel, a budapesti tárlat viszonzásaképpen, az Ermitázsban 25 képet mutatnak be a Szépművészeti Múzeum világhírű spanyol gyűjteményéből. * Latin nyelvű kódexet fedezett fel a bécsi levéltárban dr. Petrovich Ede, a Pécsi Püspöki Levéltár vezetője, aki 1964 óta kutatja a Nagy Lajos király alapította pécsi egyetem történetét; a kódexet is az egyetem egyik hallgatója, Veresmarthy Ipoly írta 1431—32-ben. /WSAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAC CSALÁDTERVEZÉS 8 Az „Iphigeneia” próbája a carthagói amfiteátrum színpadán Az előadás egyik jelenete Megkapó környezetben, a carthagói római amfiteátrum tízezres tömeget befogadó, hatalmas színpadán mutatkozott be a Magyarországi Nemzetiségi Központi Táncegyüttes 40 tagja július 12- én, a kétévenként megrendezésre kerülő, ezúttal V. Nemzetközi Folklór Fesztiválon. A nevezetes Észak-Afrikai városban a magyar fiatalokon kívül bolgár, román, csehszlovák, lengyel, jugoszláv, svájci, német, olasz, francia, török, tunéziai, algériai és kanadai táncegyüttesek is felléptek. A magyar együttes folklór műsorán kívül bemutatta a már itthon sikert aratott „Iphigeneia” című táncszámot. A carthagói környezet, az amfiteátrum hangulata, a klasszikus görög drámát művészileg érthetőbbé, magasabb színvonalra emelte. A produkcióról a La Presse és a L’Action című lapok is elismerően írtak, értékelték a műsor művészi mondanivalóját és népi zeneiségét, mely együttvéve adta meg a mű egységét. Az alábbi felvételek a magyar táncosok tunéziai szerepléséről készültek. Indiai és magyar táncosnő a felvonulók között A magyar táncegyüttes .színpompás felvonulása Tuniszban Krit'skovics Antal felvételei (58.) György barát országa Búsan ballagtak a szultán kölcsön-ökreivel Izabella királyné és a gyermek János Zsigmond Erdély felé, amelyet a szultán gyámsága nekik hagyott: Erdély, a Temesköz, Kassa városa és nyolc tiszántúli megye — aligha így képzelték a jövőt, amikor foggal-körömmel védték Budavárát Ferdinánd ostroma ellen, várva a török felmentő sereget... Legkevésbé Fráter György képzelte így, akire János király halálakor rábízta gyermekét, szent esküt véve tőle, hogy megőrzi számára a koronát... Fráter György — vagy ahogy régebben nevezték: Martinuzzi György — a magyar történelem egyik legérdekesebb, s egyben legellentmondásosabb alakja. Nevezték őt árulónak, kalandornak, perfid machiavellistának, de nevezték nagy hazafinak, számítóan okos politikusnak is. Mai megítélésünk inkább az utóbbi felé hajlik. György barát a maga korában nem ritka kalandos politikai pályát futott be, míg gyakorlatilag az ország élére került. Horvát kisnemesi családból származott, volt szolga, katona, barát, frni-olvasni csak későn tanult meg. Egy ideig a Buda melletti pálos kolostor felügyelője volt, ahol pénzügyi-gazdasági ismereteket szerzett, majd János király lengyelországi száműzetése idején udvarába került. Itt bontakozott ki politikai-diplomáciai tehetsége, s indult el a karrier útján. Fráter György azon kevesek közé tartozott, akik felismerték, hogy mindenekfelett az ország egységének megteremtése a fontos, s amikor belátta, hogy János erre egyedül képtelen, teljes határozottsággal kiállt a török szöietség mellett. Hitt abban, hogy ez valóban szövetség lesz, vagy legalábbis olyan függő viszony, amelyen belül megmarad az ország belső önállósága. S később, ha erő és alkalom kínálkozik, vissza lehet majd szerezni a teljes függetlenséget. Alighanem ez a meggyőződés vezette, amikor a királyné es számos tanácsos akarata ellenére, nem adta át Budát Ferdinándnak: esküjénél is erősebben élt benne a hit, hogy Ferdinánd csak nyugati birtokai hátvédterületének tekintené az országot. Nincs arról közvetlen feljegyzés, milyen mélységes csalódás érte, amikor a török a szövetségi viszony helyett maga ült be a királyi székhelyre, tartósan megszállta az ország harmadát (most először!), s csak Erdélyt hagyta meg az egykori magyar királynak! Fráter György azonban reálpolitikus volt, és levonta a tanulságokat: a törökre többé nem számíthat, mert támogatóból leigázóvá lett; Ferdinánd viszont éppen a török megszállás következményeként közvetlen veszélybe került. Következésképpen immár Ferdinándot kell támogatnia, mint utolsó, egyetlen lehetőséget arra, hogy feltartóztassák a török hódítást. Erdély gazdagsága ehhez sokat nyújthat. De Erdély egyelőre — György baráttal, Izabellával. János Zsigmonddal és az erdélyi rendekkel együtt — török gyámság alatt állott... Az erdélyi vajdaság ez ideig mindig külön közigazgatási egységet alkotott az országban. Sajátos rendi önkormányzatának alapját a „három nemzet”, a magyar, a székely és szász uralkodó osztályok szövetsége alkotta, amelyet az úgynevezett kápolnai unióban hoztak létre. Fráter György igyekezett a hatalmat a saját kezében összpontosítani, átszervezte a közigazgatást, a hadügyet, igyekezett könnyíteni a jobbágyok helyzetén is. Működése az erdélyi főurak heves ellenállásába ütközött. A főurak Izabellához fordultak támogatásért, s nem hiába, mert a királyné mellőzöttnek érezte magát a hatalomban. Ferdinánd készséggel fogadta volna Erdély csatlakozását, mert áhítozott jövedelmére. V. Károly azonban békét akart birodalma hátában, nem háborút a törökkel, és ezért nem támogatta öccsét. Szulejmánt viszont lekötötte a perzsa háború, s az idő György barát kezére játszott. 1551-ben drámai fordulat következett: Izabella és hívei a törökhöz akartak fordulni, mire György barát hirtelen megnyitotta Erdély határait Ferdinánd csapatai előtt. Izabella a szászsebest egyezményben kénytelen volt a maga és fia nevében lemondani a koronáról (de birtokait megtarthatta). Fráter György tovább akarta fejleszteni művét, de Bécsben nem látták szívesen, alighanem tartottak még tőle. Ráadásul V. Károly nem támogatta az erdélyi akciót, Ferdinánd ötezres serege pedig kevés volt a felháborodott törökök támadásának elhárítására. Fráter György kétségbeesetten igyekezett húzni az időt, amíg valahonnan segítséget kerít. Népfelkelést szervez, külföldi segítségért házal, s közben Szokoli Mohameddel, a török sereg vezérével tárgyal, hogy feltartsa, csillapítsa. Kettős politikáján kortársai nehezen igazodnak el, s mert tartanak is tőle, amikor a királyi seregeknek sikerül a török betörést elhárítani, Fráter Györgyöt is elteszik láb alól. Alvinci házában, Castaidónak, a királyi sereg vezérének parancsára olasz és spanyol tisztek megölik a 70 éves Fráter Györgyöt. Fráter György messzire tekintő politikája tehát abba bukott bele, hogy egyik oldalán se talált olyan királyra, akinek elég ereje lett volna az országot egyedül megőrizni; a török pedig — alighanem ugyanebből a meggondolásból kiindulva — feladta vazallus-kreáló terveit, s maga ült bele az ország fővárosába, határerődöt csinálva belőle magának. Az erdélyi főurak egy része továbbra is bizalmatlan maradt a Habsburgokhoz. 1556-ban visszahívták a közben felserdült János Zsigmondot, de megint mások tovább támogatták Ferdinánd makacs próbálkozásait Erdély megszerzésére. A harmadik csoport továbbra is a török kedvét kereste. Ilyen körülmények között János Zsigmond még Erdélyben sem tudta hatalmát tartósan megszilárdítani. Nem sokkal halála előtt, 1570-ben, a speyeri egyezményben lemondott a királyi címről, s a fejedelmi, címet vette fel. Kötelezte magát, hogy családja kihalása után birtokai — az erdélyi vajdaság, Bihar, Kraszna, Közép-Szolnok és Máramaros — a Habsburgokra szállnak. A török elleni háború az egyezményben szóba sem kerül. B. P. (Következik: A félhold Budán)
