Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)
1969-01-11 / 1. szám
ÖTVEN ÉVE TÖRTÉNT Történelmi napok, hétköznapi ügyek Az 1919-es esztendő első napjai izgalmas eseményekkel indulnak. A történelmi sorsfordulót jelentő békeszerződés tárgyalásai, a Károlyi-kormány erőfeszítései közepette, január 1- én az 1-es honvéd laktanya katonái gyűlésen követelték a hadügyminiszter, Festetich Sándor lemondását, s a két legfiatalabb korosztály leszerelését. A napilapok szerint a katonagyűlés szervezője Kun Béla volt, két társával. Január 2- án már az ezzel kapcsolatos rémhíreket cáfolják a lapok. Mint a cáfolatokból kiderül, a fővárosban nyolcezres tömegről, lázadásról terjedtek el híresztelések. De a Szilvesztert a nehéz napokban is ünnepelték, sőt az Operaház — amint mai napig is hagyományos — a Denevér-t mutatta be. A Magyar Hírlap szükségesnek látja, hogy beszámoljon a szilveszteri előadásról. Rosszkedvűen, elégedetlen hangon ír róla. „A szomorú Szilveszternek méltó kiegészítő része az Operaház Denevér előadása. Elhibázott szereposztás, elavult rendezés, a könnyedség, a lendület teljes hiánya a zenekarban." — A szereplők sorra-rendre megkapják a magukét. Elfelejtett és máig is ismert művésznevek sorjáznak: Pallay Matild „nehézkes és patétikus”, Pilinszky „naturalista”, Toronyiban „kevés a humor”. Még Palló Imrét is „nehézkes éneküknek mondja, csak eleven játékát ismeri el. Akit látszólag elismer, az sem köszönte meg a dicséretet. De a „dicséret” igen jellemző, a fanyar irónia a kor hangulatából mutat valamit: ,„ .. Serák Márta a korral halad. Adél nem a régi, kedvesen szemtelen szobacicus, hanem erélyes háztartási alkalmazott, aki az egyéni szabadság jogán nyilván sokat jár operettbe, siet is aztán a szubrett trükkökön túllicitálni... Hja, a cseléd - mizéria ...!” — sóhajt fel a cikkíró. Január második hetében ugyancsak a Magyar Hírlap a zajló belpolitikai életet tükrözi. Polgárság és munkásság c. vezércikke az első oldal terjedelmében fejtegeti, hogy a polgárság ás a munkásság érdekei közt nincs ellentét, „hacsak ezt az osztályharc felidézése érdekében mesterségesen nem hozzák létre”. Ugyanez a lapszám a. 6. oldalon hasonló terjedelemben ad hírt arról, hogy Károlyi Mihály egyelőre ideiglenesen köztársasági elnök lesz. Mivel a szociáldemokrata miniszterek kiváltak a kormányból, s a köztársaság- és radikális párti miniszterek is lemondtak ..., megbomlott az az alap, amelyre a mai kormányzatot a néphatározat építette ...” A két jelentős, politikai tartalmú oldal között ezek együttes terjedelménél is lényegesen hosszabb és sokkal részletesebb tudósítás számol be a Vígszínház népszerű művésznője, Gombaszögi Frida ellen elkövetett merényletről. Egy 15 éves vésnökinas kétszer rálőtt. majd mellbe lőtte magát. A merénylő a Rókus-kórházban meghalt, a művésznőt a Pajor szanatóriumban Hültl Hümér professzor megoperálta. A tudósítás végén beszélgetést is közölnek a művésznővel. (Aki egyébként fel is épült, és folytatta sikeres művészi pályafutását.) Az esetről a fiú apja, barátja, a színésznő öltöztetőnője, a rendőrség, valamint az ugyancsak híres és népszerű színművész, Csortos Gyula is nyilatkozik. A mai olvasónak az az érzése, hogy a cikkíró — a művésznő iránti őszinte tisztelete és az eset miatti megrendülése ellenére _ szinte sajnálja, hogy kimerítette a témát. A részletes beszámoló végén neheztelését fejezi ki, hogy a rendőrség a merénylő halála miatt abba akarja hagyni a nyomozást. Szerinte a rendőrség feladata az lenne, hogy kiderítse az okokat is. A Minisztertanács még december végén teljes szesztilalmi rendeletet adott ki, amivel együtt járt, hogy azokat a helyiségeket, amelyekben kizárólag italmérés folyt, be is zárják. Ehhez kapcsolódott a „bár néven ismert pálinkahelyiségek” bezárása is. A bárok dolgozói azonban tiltakoztak a bezárás ellen, és érdekvédelmi szervezetük útján hivatalosan kérték a rendelkezés feloldását, kijelentvén, hogy ők biztosítják a szesztilalom betartását. A Magyar Hírlap gúnyos hangon ír ezekről a helyiségekről és a dolgozók elképzeléseiről. Kijelenti, hogy a bárok szerepe az ivás és az erkölcstelen „találkozások” lehetővé tétele. Ha a szesztilalmat betartják, amire szerinte a dolgozók nem képesek, marad a találkahely. Pár nap múlva azonban az alkalmazottak követelésére a lap helyesbítésre kényszerül. Elismeri, hogy nem minden bár találkahely, sőt azt is, hogy a dolgozók, ha akarják, érvényt tudnak szerezni a hivatalos rendelkezésnek. Még egy kis utolsó árdrágítás címmel a lap ÚJDONSÁG című rovata olyan megrázóan kezdődik, hogy szinte sejteni lehet: nem a legsúlyosabb ügyekről szól: „Éveken át, mint valami csillogó reménység, mint valami messze távolban lebegő sejtelmes ígéret, úgy lebegett előttünk ez a mondat: Majd ha béke lesz! Mire vágytunk? Nem kell ácsorogni, nem kell kenyérjegy, olcsóbb lesz a ruha és a cipő, és — most jön a nagy probléma! — megint 2 koronáért elvisz a konflis a város egyik szélétől a másikig, és alázatosan megköszöni: köszönöm szépen, nagyságos úr .. Mint kiderül, a háborúra hivatkozva az a bizonyos 2 korona közben 10 és 20 koronára szökött fel, és a bérkocsitulajdonosok most „egyedem-begyedem tengertánc, nem kívánnak egyebet, csak éppen a tarifának ötszörösére való felemelését”. Megtudjuk továbbá, hogy a bérkocsitulajdonosok mesterségesen segítették elő a „bérkocsi mizériát”, a kocsik egy részét eldugták, és most sem engedik közlekedni, pedig már lenne elég ló, és a lovak ára villámgyorsan esett. Mindez most válik ismeretessé, amikor a bérkocsis segédek (köznyelven konfliskocsisok) harcba keveredtek a bérkocsitulajdonosokkal, mert ők is látják a túlkövetelések jogtalanságát, és nem hajlandók tovább zsarolni a közönséget. „A bérkocsis segédek rájöttek arra, hogy nekik ajánlatosabb a közönséggel jóba lenni, mint a bérkocsitulajdonosokkal, nem ajánlatos a közönséget tovább szipolyozni, csak azért, hogy a bérkocsitulajdonosok minél többet keressenek.” Gondolom, a „közönség” túlnyomó részét nem érintette közelebbről ez a probléma, de a kis cikk befejezése érdekes és tanulságos: „Változtak az idők, kedves bérkocsitulajdonosok, vége van a kiszipolyozási rendszernek.” M. Kállai Magda I Mit tervez az IBUSZ 1969-re Utazni jó. Éppen ezért hallgassanak meg néhány érdekes adatot utazási irodánk, az IBUSZ hagyományos év végi tájékoztatójából. Ha valakit netán nem érdekelnek a számok, attól bocsánatot kérünk — mások kedvéért írjuk le, hátha szerepel benne —: a múlt év első 11 hónapjában 2 239 308 külföldi látogatott mihozzánk, s csaknem minden ötödik vendég az IBUSZ szervezésében érkezett. Nagy sikere volt tavaly az IBUSZ fizető vendég szolgálatának, Budapesten majd háromszorosára növekedett a forgalom. Népszerűek voltak a városnéző körséták, az országjáró busz-kirándulások, az éjszakai szórakoztató programok, a hűvösvölgyi gulyás-partik, a balatoni motorcsónak és vitorlás kirándulások, a lovastúrák, a farsangi, a szilveszteri felettébb vidám rendezvények. Mit tervez az IBUSZ 1969-re? Elöljáróban leszögezhetjük, hogy az eddiginél intenzívebben kíván foglalkozni hazalátogató honfitársainkkal, ezzel mintegy előkészítve a külföldön élő magyarok 1970-re tervezett magyarországi találkozóját. A rokonlátogatók január 1-én életbelépett új beutazási feltételei kedvezőek, : hiszen a harminc napra szóló vízum esetén csak 10 napi beváltási kötelezettségük van, és a vízum további két hónapra meghosszabbítható. Kedvezményben részesülnek a rokonlátogatók 16 éven aluli gyermekei í (szülővel vagy kísérővel érkező vagy a kísérő útiokmányában szereplő 16 éven aluli gyermekek részére nem kell vízumdíjat fizetni. Amenynyiben a 16 éven aluli gyermek önálló útiokmánnyal rendelkezik, és akár szülővel vagy kísérővel vagy egyedül látogat hozzánk, vízumdíj fizetéí sére kötelezett.) Az IBUSZ — elsősorban a tengerentúlról — repülős túrákat is szervez a rokonlátogatók részére, kedvezményes áron, előreláthatóan 70 és 80 dollárért. Továbbá: a Bécsbe érkező rokonlátogató csoportokat a schwechati repülőtéren magyar autóbuszok és magyar idegenvezetők várják. Itthon pedig „Ismerje meg az óhazát” elnevezéssel országjáró kirándulásokon láthatják viszont hazájuk tájait. A svájci Kuoni utazási iroda 16 alkalommal indít charter-repülőjáratot 4—4 napos magyarországi tartózkodással, ősszel pedig Frankfurtból repülhetnek a vendégek magyar szüreti mulatságra. A szerényebb anyagiakkal érkező diákokat 2—5 napos túráikra, a többi közt, a Citadella és a Pálvölgyi turistaház várja olcsó áraival. Lesz fizetővendég szolgálat a Balaton mentén is. Űj IBUSZ irodák nyílnak Tihanyban és Balatonfüreden is. S egy kedves újdonság — a horgászok nyilván örömmel fogadják —, a vállalat a Pest megyei Szentmártonkáta mellett egy 140 holdas halastavat bérelt számukra. Ugyancsak honfitársaink sokirányú érdeklődésének megfelelően a különböző szakmák területére állítják össze a specializált programokat is. Egyébként az IBUSZ a különböző utazási lehetőségekről a jövőben magyar—spanyol és magyar—angol nyelvű ismertetéseket jelentet meg. Hadd egészítsük ki az IBUSZ terveiről szóló beszámolónkat egy értékes és érdekes útimagazinról szóló tudósítással, hiszen mindkettő egy célt szolgál, kedves vendégeink kalauzolásáról.. A magyar tájak tavaszi varázsa, a nyár színei, az ősz hangulata s a tél vidámsága tükröződik az Országos Idegenforgalmi Tanács negyedévenként magyarul, angolul, németül és franciául megjelenő MAGYAR PANORÁMA útimagazin minden egyes oldalán. „Magyarország várja önt!” — ezzel köszönti olvasóját és „Viszontlátásra Magyarországon!” jelszóval búcsúzik el tőle. S ami e két szíves köszöntés közben léleknek, szemnek egyaránt kedves és gyönyörködtető, az idegennek új felfedezéseket ígérő élmény-lehetőség, a visszatérőnek tán régi emlékeket idéző, vagy új meglepetéseket tartogató látványosság, egyaránt megtalálja benne. Mutatóba a Magyar Panoráma néhány hangulatos felvételét és a téli kiadás művészi címlapját közöljük. Jégvitorlások a Balaton végtelen fehér tükrén TÉL* 1968-6© Címlap: Halászbástya (Kovács Vilmos grafikai mozaik-kompozíciója) A Budapest Szálló esti fényben mj&w® mm