Magyar Hírek, 1968 (21. évfolyam, 24-26. szám)
1968-12-28 / 26. szám
hogy van nekünk egy európai hírű gyógyfürdőnk .,. — A fiatalok csak a fürdőre büszkék, na meg a presszókra természetesen .,. — Fekete Péter hajdúkapitány neve már csak iskolában megtanulandó adat. A közelebbi múlt nagyjait jobban számon tartják. Kérdezze csak meg, mindenki tudja hogy Gönczi Pál volt a munkára nevelés úttörője, hogy Kenézy Gyula volt a magyar bábaképzés megindítója, hogy Högyés Endre volt a „magyar Pasteur”, hogy Szép Ernő Dali dali dal című művének Szilvahelye — Szoboszló. Én azt hiszem, hogy a város nagy szülöttei, no meg az idő lassan-lassan elfeledtetik a hajdú múltat. És mit mond a hajdú leszármazott, az 1606-os hajdúkapitány egyenes leszármazottja, H. Fekete Mihály? — Én csak azt tudom, hogy ősöm Bocskai kapitánya volt. Apám a lelkemre kötötte annak idején: őrizzük a nemeslevelet nagyon, ne adjuk ki senkinek, még mutatóba se. — És őrzik? — őrzik, de a múzeumban. Igaz, őrizhetném magam is, foglalkozásomnál fogva, éjjeliőr vagyok, de minek? A múzeumban van annak a helye. — A H-betű a nevük előtt mit jelent? — Sokan vagyunk itt Feketék. A H- betű: megkülönböztetés, Hajdú-Fekete. Igen, igen'. A páncélos-fegyveres dongói a szorgos-munkás méhecskék szálláscsinálói... Lehetséges, hogy Feketéné megfigyelése, átvitt értelemben, Szoboszló történetére is alkalmazható? Orvosokról betegekről Kéthetenként 392 szakszervezeti beutalt váltja egymást a Béke Gyógyüdülőben. Beutalójuk éppen olyan, mint a többieké, azoké, akik Lillafüreden, Siófokon vagy a mecseki üdülőszállóban kapnak kétheti teljes ellátást 250 forintért. Igen, a beutaló ugyanolyan, de a beutaltak mások: alig akad köztük fiatal, ez azonnal szembeötlik, és a másik különbség: amíg a többi üdülőhely vendégei csak egy-egy kiránduláson szerzett horzsolás, rándulás ellátására keresik föl az orvost, itt már az érkezés napján megtelik az orvosi rendelők előtti hosszú folyosó ... Turnusonként 120—130 sajgó vállat, hasogató térdet, fájó-merev derekat vizsgál dr. Szalay Károly, a gyógyüdülő vezető főorvosa, azaz évi 3000, ittlétének öt esztendeje alatt pedig 15 000 reumás, isiászos porckorong-sérves ember nézett rá reménykedve-bizakodva vagy éppen szkeptikus-beletörődéssel, aszerint, hogy hittek vagy kételkedtek a szoboszlói víz csodájában. Valóban: legenda vagy valóság a mármár egész földünket bejárt szárnyas-hír a szoboszlói gyógyulásokról? Szalav doktor (talán sok-sok szakmai vitával a háta mögött) kissé ingerülten válaszol: — Néhány száz vagy talán egy-két ezer orvoskollégám szerint legenda. Néhány Az lí*6l-ben restaurált teniplomerúd sarokbástyája és védőfala filmről, az este olvasott könyvről vagy éppen csikorgó-berozsdásodó.tt derekukról beszélgetnek, a vízben „titokzatos” erők munkálnak. Fizikaiak: a víz hőfoka, fölhajtó ereje, hidrosztatikus nyomása: kémiaiak: a jód, a lítium, a hidrokarbonát... — A gyógyvíz komplex hatású — mondják a balneológusok —, és egyelőre még nem tudjuk kiszűrni, hogy a hatóerők közül egyik vagy másik hogyan, milyen hatásfokkal gyógyít. Azt azonban már tudják, hogy gyógyvizet mesterségesen előállítani nem lehet, sőt, még a termé-A gyógyüdülő főbejárata ajdúkai, a lovag a császári csapatokat Jelképez De ez is csak velem él még, lányom van, ő már nem viszi tovább. Talán a böszörményi ág ... Ott van egy fiúgyerek. Az élteti majd a H. Fekete nevet. A hajdúutód udvarán szőlőlugas. Súlyos fürtök húzzák le a tőkéket. Feketéné aggódva mustrálja a duzzadt szemeket. — Le kell szüretelni hamarosan ... A legszebb fürtökön vendégeskedtek már a dongók. És amelyik szem a dongónak ízlett, arra rájárnak majd a méhek ... A fedett gyógyfürdőt díszíti ez a gyógyulást jelképező szobor (Novotta Ferenc felv.) szetes gyógyvizet se lehet úgy szállítani, hogy hatása ugyanaz maradjon, mint forrásánál. Hát ezért kell ide zarándokolniok a gyógyulni vágyóknak. Odalenn, a medencékben fürdőznek a beutaltak. A hatalmas színházterem előtt mozijegyért állnak sorba mások. Kisebbnagyobb csoportok — köztük egy idős házaspár, kart karba öltve, valóságos huszadik századi Philemon és Baucis — sétára indulnak az őszi színekben pompázó parkok felé. Megürült a rendelőfolyosó. A főorvos kigombolja fehér köpenyét, kényelmesen hátraveti magát karosszékében, talán ma először. Lélegzet-szünetet tart. Azután, ha kifújta magát, folytatja a munkát. Most már nem betegeket vizsgál, nem tanácsokat oszt, ez az este már a kutatásé. — Vajon megköszönik-e a gyógyultak fáradozását? Kap-e köszönő leveleket? Szalay doktor nevet, és nevetésében nincs semmi keserű mellékíz. — Voltam már én is beteg. Fájt már az én derekam is. Egyik kollégám nagyon ügyesen meggyógyított. Hég történt, de hálásan gondolok rá mindmáig'. De köszönőlevelet nem írtam neki. Azt hiszem, a legtöbb ember éppen úgy van ezzel a köszönőlevél-dologgal, mint én. De azért... Ha összeszámolom, minden tíz betegem közül legalább egy ír. Hogy jól van. hogy nincsenek fájdalmai, hogy köszöni a gyógyulást... öt esztendő alatt 15 000 reumás, isiászos, porckorong-sérves... Ha minden gyógyult írna, és ha a főorvos minden köszönőlevelet megőrizne, hány szekrényre lenne szüksége a Béke Gyógyüdülőnek? Garami László száz vagy talán egy-két ezer orvos és néhány százezer beteg szerint valóság. — Doktor úr tehát hisz a szoboszlói vízben? A főorvos, egy fokkal ingerültebben: — Ez nem hit kérdése. A beteg hihet. Az orvos — tudjon! — És ha a beteg sem hisz? — Sokkal kisebb baj, mintha az orvos nem tud ... Volt egy betegem, hat hónapja munkaképtelen, fájdalmai miatt már-már az öngyilkosság határán. Amikor először járt nálunk, naponta kétszer is megkérdezte tőlem: lesz-e belőle még ember? Amikor egy évre rá ismét beutalták hozzánk, már nem naponta kétszer, hanem csak kétnaponta jött. Tavaly pedig, a harmadik évben összesen csak egyszer láttam, amikor elköszönt. Akkor elmondta: az első alkalommal egy szavamat se hitte. Egyébként — ezt talán említeni is fölösleges — nem is a szavak győzték meg. Egy bizonyos: ezek a nem-hivők lesznek gyógyulásuk után legjobb propagátoraink. És ezért nincs szüksége Hajdúszoboszlónak prospektusokra. Odalenn, a szabad ég alatti és az ívelt tetővel fedett, üvegfalakkal körülzárt medence sötét-zöldesbarna vízében fájó tagjaikat áztatják a beutaltak. A fürdőzés ideje szigorúan szabott (Szalay doktor: „A gyógyfürdő: gyógyszertár, amit a természet szerelt föl. És, ugyebár, nincs olyan patika, amelyből a beteg annyi orvosságot markolhatna, amennyi neki tetszik. Amiből fél gramm gyógyít, abból esetleg 10 gramm már méreg.”), és e pontosan meghatározott időben, amíg a fürdőzők esetleg a déli menüről, a délutáni Bontják a régi szoboszlói házakat... hogy helyet adjanak az újnak (Alsó kép)
