Magyar Hírek, 1967 (20. évfolyam, 15. szám)
1967-07-29 / 15. szám
»ax lehnfr. | Naponta fél pohár HUNYADI JANOS természetes keserűvíz szabályozza emésztését, védi egészségét! Exportálja MEDIMPEX, Budapest 5. Postafiók 126 /~ÚtA/yru - QttÁOris Tengerentúl élő egyik honfitársnőnk az Itthon — Otthon rovathoz fordult tanácsért: mitévő legyen, hogy egyetlen unokája érdeklődéssel és vidáman lépje át az iskola küszöbét. Mert a gyerek fél, s ha már az iskola szót említik előtte, az asztal alá bújik. Nos, ilyesmi nemcsak a határokon túl, hanem idehaza is előfordul, s a szülők nemegyszer fordulnak tanácsért pedagógushoz, gyermekpszichológushoz. Az alábbiakban egy ilyen »itthoni« kérdést és választ közlünk. A kérdést több szülő tette fel, a választ Katona Éva és Murányi Kovács Zsuzsa adta meg. Remélhetőleg honfitársnőnk is hasznát veszi. KÉRDÉS: Családunk nagy esemény előtt áll: egyetlen kisfiúnk ősszel iskolába megy. Mivel azt szeretnénk, hogy hamar feltalálja magát és jól tanuljon, sokat beszélgetünk vele az iskolai életről. A legutóbbi időkig nagy volt benne az érdeklődés: sokat kérdezősködött, pajtásaival gyakran játszott «-iskolát«, és várakozással nézegette az írószerboltok kirakatait, a táskákat, füzeteket, a színes ceruzákat. Néhány hét óta azonban megváltozott a helyzet. A gyerek többször kijelentette, hogy nem akar iskolába járni, óvodás marad, neki nem kell táska, továbbra is játszani akar. Miután az óvodában is ezt mondta, az óvó néni elővette és kifaggatta: miért ment el a kedve az iskolától. Kiderült, hogy a gyerek fél, az apjára hivatkozott, aki többször beszélt neki az iskolában folyó komoly munkáról, a kötelességekről és a fegyelemről. Az óvó néni behívatott bennünket, és szemrehányásokat tett, amiért — az ő szavait idézem — «megijesztettük« Tibit. Lehetséges, hogy eltúloztuk a dolgot, de véleményem szerint nekünk van igazunk. Ha a gyermek nincs tisztában azzal, hogy a iskola nem játszótér, hanem munkahely, kötelességét elhanyagolja és rossz tanuló lesz. A szülő feladata, hogy ezt időben megmagyarázza a gyereknek, mielőtt még a tanulás elkezdődik. Lehet, hogy Tibinek az első napokban nem lesz olyan nagy kedve az iskolához, de majd megjön. Ha csak az iskolai élet szépségeiről hall, a kötelességek érik váratlanul, s akkor már nehezebb a mulasztási helyrehozni. Kinek van igaza? Melyik módszer célravezetőbb? VÁLASZ: Helyesen látja, hogy az iskolás gyermek teljesen új, az eddigitől nagyon eltér " - körülmények közé kerül. Az óvodában a hangulat, a követelmények csak kevéssé térnek el a családi légkörtől, az óvó néni tulajdonképpen anyahelyettes: minden kisgyereket egyénisége szerint kezel. Az iskolában először jut a gyerek olyan közösségbe, ahol »egy a többi között«, ahol a tanítás ideje alatt játékos jókedvvel, közvetlen beszélgetéssel (fél az iskoláiéi I nem fordulhat sem társaihoz, sem a felnőttekhez; ahol mozgásvágyát, érdeklődésének, érzelmeinek kinyilvánitását az óvó néninél kötöttebb rend szabályozza. Mindez bizony nem könnyű dolog — de mégis nagy hibát követ el az a szülő, aki annyira félti gyermekét a nehézségektől, hogy fél évvel előbb már »előkészíti«. Kisfiának természetesen fogalma sincs arról, hogy mi lehet az iskolai «fegyelem és kötelességteljesítés«, amikről apukája beszélt neki. Csak nyolc-kilencéves korban érti majd meg ezeknek a szavaknak a tartalmát, de annyit a hangsúlyból és az arckifejezésből megérez, hogy itt valami ismeretlen «rossz« fenyegeti. Ezért mondta, hogy szeretne még az óvodában maradni. Sajnos, kisfia a legjobb úton van afelé, hogy szorongással lépje át az iskola, az »új élet« küszöbét. A szorongás, a félelem pedig lerombolja önbizalmát, s ennek hiányában nem tud majd olyan ügyesen és gyorsan alkalmazkodni, mint a többiek. Azt tanácsoljuk, hogy ezentúl ne emlegessék annyit az iskolai kötelességeket, hanem beszéljenek inkább arról, hogy az iskolában még érdekesebb az élet, mint az óvodában. A tanító néni mindennap új dolgokra tanítja meg az osztályt, és a sok kisgyerek versenyez, hogy ki okosodik gyorsabban, ki tanul jobban. Az anyuka és apuka pedig büszke lesz dolgos iskolás gyermekére! Milyen jó lesz az, ha már nagy fiú lesz, ha már tud olvasni, ha úgy számol, hogy elküldhetik vásárolni, s ha levelet írhat barátjának. Mondják meg neki, hogy az iskolában sok jó pajtást szerezhet, együtt mennek majd reggelente, együtt jönnek hazafelé, és a tízpercekben jól játszhatnak. Szabad idejében pedig több iskolatársával barátkozhat, mint óvodás korában, mert ők már «önállóak«, egyedül járhatnak egymáshoz. Ha az iskoláskor jó élményeire készítik elő, akkor kisfiúk kiegyensúlyozott, örömteli hangulatban várja a tanévkezdést s biztosan képes lesz a korának megfelelő követelményeket teljesíteni. Az »iskolaérett« gyermek ugyanis minden iránt érdeklődik. Felcsigázott kíváncsiságának kielégítéséért, s nem utolsósorban a tanító dicséretének, szerétét ének elnyeréséért buzgón igyekszik figyelmét összpontosítani, az iskolai szabályokat betartani és a leckét minél jobban elkészíteni. Ha viszont a szülők gyakran és túl komoly hangnemben figyelmeztetik a kis óvodást az iskolában rá váró fegyelemre és kötelességekre, esetleg éppen az ellenkező hatást érik el, mint amit reméltek: a gyerek kedvetlenül jár iskolába és rossz tanulóvá válik. Nálunk is — akárcsak mindenütt a világon, ahol divattal foglalkoznak —, rendkívül divatos a kötöttholmi. A gépi kötés az utóbbi években színekben és mintákban egyre változatosabb. A min-Söté.tkék-fehér színösszeállítása kiskosztüm. Mind a szoknya, mind a kabátka egyenes vonalú. Különleges a kabát bubigallérja alatt a pántos gombolásmegoldás dig divatos sima kötés mellett, az újszerű mintás, a fémszállal átszőtt, s a több színösszeállítású kötött anyagok érdekes változatosságot adnak a kötött divatnak. A magyar divat igen so-A dirndli jellegű összeállítás ismét divatos. A modell fekete alapon zöldparasztrózsaszín virágmintás. A ruhát kis kabátka, kendő, valamint kézzel hímzett zöld csipkeharisnya egészíti ki TÖLTÖTT PÁRIZSI: Aranysárgára fonnyasztott hagymára ütünk 5 tojást, kis sót, borsot bele, így készítünk rántottat belőle. — 10 szelet félujjnyi vastagságú párizsit bőrével együtt forró zsírba rakjuk, ez pillanatok alatt kis tál formát kap; ezekbe tesszük a rántottát, jét reszelt sajttal meghintve átmelegítjük. Előételnek, vagy burgonyapürével vacsorára tálalhatjuk. , TEJFELES LIBAMELL: Nyúzott libamellet zöldséggel félig puhára főzünk, majd csontjáról leszedve felszeleteljük. A hússzeleteket mustárral bekenve forró zsírba rakjuk, a zöldséget is mellé rakva a főzőlével puhára tároljuk. Liszttel habart tejfelt öntünk rá. Spagettit idunk mellé. MÁRVÁNY SZELET: 4 tojás sárgáját 6 kanál porcukorral jól kikeverünk. 5 kanál lisztet, 3 dkg olvasztott vajat és a 4 tojás habját adjuk hozzá. Jól kikent és kilisztezett hosszú formába öntjük majdnem az egészet. A maradék kis részbe 1 evőkanál kakaót keverünk, és ezt hullámosán a mar formában levő masszára csepegtetjük. kát »vendégszerepei« külföldön. Bemutatóiról sohasem hiányoznak a kötött modellek. Ezúttal három újdonságot mutatunk be, mindhárom a »Budapest Kötőszövetkezet« emblémáját viseli. Fehér alapon, arany lurexkoekás kötött kosztümke, lurex paszpoldísszel és ujjatlan lurex blúzzal. A gombok szintén lurex anyagból készültek (MTI felv.) EPERKRÉM: 1 2 kg epret, kg porcukrot, 1 tojásfehérjét 1 2 óra alatt teljesen keményre verünk. Poharakba rakva 1 szem eperrel vagy tejszínhabbal díszítjük. CSOKOLÁDÉFRAPPÉ: 16 deka csokoládét és vaníliát, valamint három egész tojást összekeverünk és felfőzünk. :Vtána lehűtjük és fagyasztjuk. Közben elkeverjük a tejszínhabbal és újra megfagyasztjuk. Forró vízbe mártott késsel szeleteljük fel. ■ GYÜMÖLCSSALÁTA: A gyümölcssalátát többféle friss vagy befőtt gyümölcsből készítjük (pl. alma, körte, barack, narancs, cseresznye, ananász, eper stb.). Minél többféle benne a gyümölcs, annál finomabb a saláta. 5 db érett narancsot és 3 db illatos almát héjától megtisztítunk, karikára vágunk s egy kis üveg őszibarackbefőttel rétegesen tálra rakunk. Megcukrozzuk, ráöntünk 2—3 pohárka cointreau-t, 1 pohárka konyakot, 2 narancsnak és 1 citromnak a levét. Néhány óráig állni hagyjuk, aztán óvatosan megforgatjuk és üvegtálon tálaljuk. NARANCSSORBET: Öszszekeverünk 1 ■, liter narancs-Ilevet, 1 egész citrom levét, 22 deka porcukrot és 1 liter rős teavizet, melybe már előre elkevertünk 6 deka kockacukrot és megfagyasztjuk. Fagyasztás közben 1 tojásfehérjét (melyet nem vertünk fel), beleteszünk. Ha megfagyott, langyos vízbe mártott evőkanállal pohárba rakjuk, tetejére 1 karika hámozott narancsszeletet teszünk, s •1 pohárka cointreau-t öntünk rá és egy da(ab zöld cukrozott gyiimölsöt teszünk a narancskarika ■özepére. ALMA- VAGY BANÁNAMER1CAN: A megtisztított almát és narancsot felszeleteljük vékony szeletekre, karikákra, felrakjuk egy ezüstvagy tűzálló tálra. Meghintjük cukorral, vágott tisztított mandulával, majd befedjük baba-piskótával és díszítjük igen keményre vert tojás habjával, melybe 10 deka porcukrot elkevertünk. Pár percre forró sütőbe tesszük, keveset szárítjuk a habot, majd maraschino likőrrel megöntözve meggyújtjuk és 'azonnal tálaljuk. PÉCHÉ MELBA: Tejszínhabbal készített vaníliafagylaltot 3/4 részig poharakba töltjük s egy 1/2 vagy kettévágott párolt őszibarackot teszünk alá. Tejszínhabbal díszítjük, s az egészet vörös színű likőrrel (vanília, cherry-brandy) leöntjük. A leöntéshez használhatunk málnaszörpöt is. Személyenként 1 pohárral tálalunk. Szülőföldünk gólya gomb gép garázs gy Gy gyertya gyufa gyerekek gyűrű a GÓLYA BÁCSI, GÓLYA ! Gólya bácsi, gólya! Hol voltál azóta? A csenged tóba. Ki lányát vetted el? A kis Kocsisnéét. Mivel hoztad haza? Síppal, dobbal, Nádi hegedűvel, Selyem keszkenőve N t t'i wondókui
