Magyar Hírek, 1966 (19. évfolyam, 15-17. szám)
1966-08-01 / 15. szám
/~6tAorv - QttA/yro „ELADÓ A MENYASSZONY!" Lakodalomra készülődtek Budapesten a Damjanich utcában, s a ház, az utca népe magáénak érezte a fiatal pár ügyét. A közeli iskola kölcsönadott száz széket, asztalt, a lakók írásban járultak hozzá a vigalom megtartásához. Este nyolc tájt megjelent a cigányzenekar, tálalták a ház öt konyhájában főtt vacsorát — csigatésztalevest, rántott és sült csirkét, és sok más ízletes ételt. Hektó bort hozattak, éjfél után pedig járták a csárdást. A Damjanich utcai lagzi nem elszigetelt jelenség: hasonló lakodalmat rendeztek már másutt is, például a Majakovszkij utca 96. számú házban, ahol még disznót is vágtak. Drága lakodalom Falun még ma is van „hetedhét országra szóló lakodalom” Az egykori kedves szokások közül sokat megtartottak. A régi, falusi menyasszonytánc ma is jellemző az igazi lakodalmakra: kedves, hangulatos része a mulatságnak — s egy kis hozzájárulás is, hogy a lagzi ne járjon fél életre szóló terhekkel. Amikor elhangzik a felszólítás: „Eladó a menyasszony” — a menyecskét egymás után táncba vivő férfivendégek legalább egy százforintost dobnak a kikészített tálba, de van, aki 3—400 forinttal fizeti meg a tánc árát. Az esküvő a fiatal párnak — az összes kiadásokat leszámítva — olykor sok ezer forintos nászajándékot hoz. Általában mindenki csak egyszer házasodik, viszont részt vesz a faluban minden esküvőn, tehát a menyasszonytánc révén a falu tulajdonképpen saját maga fedezi a lakodalmak költségét. Ma már egyre gyakoribb, hogy falun a termelőszövetkezet, városban az üzem, s itt is, ott is a KISZ — az ifjúsági szervezet — rendezi az esküvőket, különösen akkor, ha egyszerre több pár mondja ki a boldogító „igent”. Naponta átlag 260—265 házasságot kötnek Magyarországon. Van esküvő, amelyen százak köszöntik az ifjú párt, van, ahol csak a tanúk a vendégek. Ki-ki az ízlése szerint. Hogy a férfiak a szőkét, barnát, a karcsút vagy molettet választják-e szívesebben életük párjául, arra a statisztikák nem adnak választ, de a házasulok korára már igen. A férfiak első házasságukat átlagosan 24,3 éves, a nők 21,3 éves korukban kötik. Az átlagos korkülönbség tehát három esztendő. Nem ritka azonban a 10—20, sőt ennél nagyobb korkülönbség sem. Az 1967-es esztendőben 60 évesnél idősebb férfiak tizenhat esetben 20—24 éves, tizenkilencszer pedig 25—29 éves nőt vettek feleségül. A rekordot Budapest tartja: 76 éves volt a vőlegény, 24 éves a menyasszony. Fordítva is adódnak feltűnő korkülönbségek. Gyámhatósági engedéllyel egy 17 éves fiú elvett egy 35 éves nőt, 50 évnél idősebb nővel 31 esetben kötöttek házasságot 39 éven aluli férfiak. Ilyen párosításban a legnagyobb korkülönbséget szintén Budapesten jegyezték fel: 30 éves férfi és 57 éves asszony állt az anyakönyvvezető elé. Kiskorúak házassága Évről évre fiatalabbak a házasulandók. Harminc, de még húsz esztendeje is a 20 éven aluli férfiaknak csupán 3,2 százaléka nősült, mostanában 5,8—5,9 százalékuk házasodik. A nők 36,3 százaléka férjhez megy 20 éves korának betöltése előtt — 1949-ben pedig 26,3 százalék volt ez az arány. Az 1967-ben megkötött 96 199 házasság közül 8654-ben volt a menyaszszony 18 évnél fiatalabb, és 110 kiskorú vőlegény is akadt. (Fele részben kiskorú feleséget is választottak.) Budapesten ezer lakosra a legtöbb házasság a XX. kerületben (Pesterzsébet — Soroksár 11,4) és a XIX. kerületben (Kispest 11,1) jut, a legkevesebb a XI. és XII. kerületben (9). Az esküvőket minden kerületben ízléses házasságkötő teremben rendezik (a vidéki városokban is), sőt Budapesten működik két központi házasságkötő terem is, amelyek nagyobb közönséget képesek befogadni és különlegesen ünnepi külsőségeket tudnak nyújtani az esküvőhöz. Az 1. számú központi házasságkötő teremben havonta átlag 120—130 esküvőt tartanak. Nyáron nagyobb a házasodási kedv: januárban csak 51, augusztusban 270 házaspár mondta ki itt az „igent”. A kettős ünnepek előtt a legnagyobb a forgalom — már most is van előjegyzés karácsonyra — egyesek születésnaphoz, névnaphoz kötik az esküvőt. Egy-egy családban vannak tradicionális dátumok. Az idén július 19- én például egy olyan fiatalember házasodott, akinek az édesanyja pontosan 25 esztendeje. 1944. július 19-én ment férjhez, a nagyszülők pedig 50 éve, 1919. július 19-én házasodták össze. Dr. Beke László főelőadó, a központi házasságkötő terem vezetőjeként számtalan más kedves epizódnak is volt tanúja, ö mondta el például, hogy száz közül két-három pár még a végső döntés előtti pillanatban meggondolja magát. Előfordul, hogy elmarad az esküvő, mert a menyasszony előzőleg meglátogatta jövendőbeli anyósát, és visszarettent a házasságtól. S megtörtént az is, hogy a fiatal pár végérvényesen összeveszett az esküvő előtt. (Még ez is jobb, mint — utána.) Ha valaki a saját falujában, városában, illetve kerületében házasodik, gyakorlatilag nincs másra szüksége, mint arra, hogy bemutassa érvényes személyi igazolványát. Ebből kiderül, hogy nagykorú-e az illető, nem él-e érvényes házasságban, és ha nincs kizáró ok, másnap következhet az esküvő. A korábbi házasság fennállása mellett kizáró oknak számít, ha a jelölt egyenesági rokon (szülő, gyermek) vagy testvér Kizáró ok, ha gondnokság alatt áll az illető, vagy hiányzik a kellő belátása ügyei viteléhez. A kiskorúak gyámhatósági engedéllyel házasodhatnak Indokolt esetben engedélyt adnak a testvér leszármazottjával kötendő házassághoz, és ugyancsak külön engedély kell ahhoz, hogy valaki volt házastársa rokonával kössön házasságot — vagyis például feleségül menjen volt férje édesapjához. (Akad ilyen eset is.) Ha a menyasszony és a vőlegény két tanú jelenlétében az anyakönyvvezető kérdésére igent mond, a kötés végleges. Ha bármelyik fél ezután meggondolná magát és például megtagadná az anyakönyvi bejegyzés aláírását, ez sem változtatna a helyzeten. Az anyakönyvvezető és a két tanú hallotta az igent és ez dönt. A két tanúnak egyébként nemcsak ez a szerepe: rájuk azért is szükség van, mert elképzelhető, hogy elvész, megsemmisül az anyakönyv, sőt az anyakönyvi kivonat is, ebben az esetben a tanúk bizonyítják a házasságot. Beat-nászinduló A menyasszonyok nagy többsége vidéken is, Pesten is fehér ruhában, fátyollal jelenik meg a házasságkötő teremben, a vőlegények sötét ruhában, gyakran szmokingba öltöznek. A központi házasságkötő termekben halk zenére vonulnak be a párok. (A számot a házasulandók választják ki a terem repertoárjából, de ők maguk is adhatnak lemezt. Akadt egy fiatal pár, amely pezsgő ritmusú beat-számot vitt magával az esküvőre, de az anyakönyvvezető végül is lebeszélte őket erről a zenéről.) A hivatalos eljárás befejeztével az anyakönyvvezető beszédben köszönti a fiatal párt. Előzőleg tájékozódik náluk, hogy személyes motívumokat is be tudjon venni a köszöntésbe. Az esküvőt rendesen ebéd, vacsora követi. Falun a lányos háznál vagy a fiú szüleinél, ritkábban vendéglőben zajlik le az ünnepség, Budapesten és vidéki nagyvárosokban pedig többnyire étteremben rendezik az esküvői ebédet, vacsorát. Zs. K. c A buda p ejf j, dirmt a ABiuliipnl izalőnluin A nők többsége nemcsak öltözködni szeret, hanem szívesen olvas és beszélget is a divat újdonságairól. A Budapest Divatszalon őszi-téli kollekciójának nagyszabású bemutatóján, a rövid sajtótájékoztatóban bőven hallottunk az újdonságokról, a „tubus” vonalról, a „milong” (lábszárközépig érő) hosszúságról, a mindjobban elterjedő pantallóviseletről és az ezt kiegészítő rövid, vagy hosszabb, minden alakra előnyös tunikákról. Mint a Budapest szalon tervezője, ökrös Zsuzsa elmondotta a modellek tervezésénél az a cél vezette, hogy azok ne csak a karcsú manekenek alakjára legyenek előnyösek. A felvonultatott kollekció éppen ezért Kijét a neve ennek a szép kosztümnek. Szürke puha szövetből készült, szoknyája „milong‘* hosszúságú. Díszítése szürke perzsa szolidabb formában követi az 1970-es év „Unisex” divatját, amellyel — mint a tervezők jósolják — mindinkább közeledik egymáshoz a férfiak és nők öltözködése. Nos, egyelőre mi maradjunk a nőies formáknál, hangsúlyozva az angolosan sima vonalú, lefelé bővülő szoknyájú, (a kosztümkabát az idén a derékon alul érő, rendszerint szőrmével díszített) kosztümök elévülhetetlen divatját. Az egyik legszebb Budapest szalon-modell a „Kijev” elnevezésű, sötétszürke, puha szövetből készült kosztüm, milong hosszúságú szoknyával, szürke perzsa díszítéssel, oroszos perzsa kucsmával. Tóbszínű alpakka délutáni ruha, lefelé bővülő szoknyával, pezsgőszínü düsessz gallérral, kézelővel és divatos nyakkendő sállal A másik fontos ruhadarab a redingot télikabát, testhez közelálló szabásvonallal, fémgombokkal, természetesen szőrmével. Érdekes, hogy a télikabátoknál megszűnt a sötét színek divatja, a szürke, a barna, a hagyományos fekete mellett láttunk biliárdzöld redingot-ot, kék kalap, cipő retikül kiegészítővel. Nagyon szépek a Budapest szalon alkalmi ruha és kisestélyi modelljei, mint az ezüstszürke brokát kazakos ruha, gazdag gyöngyhímzéssel, vagy a derűs színű, piros fémszálas esti kosztüm, amelyek valóban minden alakra előnyösek. P, J. Barna-aranyszínű virágmintás lurex alkalmi ruha, háromszögletű nyakkivágással, ékszerdísszel (Komlós Lili felv.) Kürthy Hanna rajza @ÍMikódxís NÉPMESE Nem is oly régen, élt, éldegélt három jó barát, a lobbanékony Filip kutya, a kényeskedő Bolyhos cica, meg az álmodozó, kis, sárga kanári, Szívecske. Mindig együtt jártak, ettek, aludtak és sohasem veszekedtek. Egyszer azonban mit láttak? Nagy tükör állt a bokorhoz támasztva. Filip odaszaladt, de ahogy belepillantott, szőrét felborzolva, vicsorogni kezdett: „Hej te gyáva kutya ott. Csaholsz idegen létedre. Nem tudod, hogy én vagyok a félelmetes Filip?” — ugatta a tükörbe. Bolyhos cica tüstént segítségére ugrott, de ahogy a tükörbe pillantott, bájosan ezt dorombolta: „Hol van itt kutya? Egy gyönyörű cicát látok. Szeretnék barátkozni vele!" — Hadd nézzem! — kérte Szívecske és a tükör elé rebbent. De itt nincs kutya, se cica — dalolta — csak egy szépséges, sárga kanári. — Micsoda cica meg kanári — hörrent fel Filip. — Kutya! — Nem! — nyávogta Bolyhos. — — Cica! — Nem igaz! Vágta rá a másik kettő. — Kanári! — fütyülte élesen Szívecske. — Kutya! — vonította Filip. De már ekkor a civakodásból verekedés lett, püfölték, csípték egymást. S ekkor egyszer csak megpendült valami... Mind a hárman odanéztek. Bele a tükörbe. Ugyan mit láttak? Szörnyen elszégyellték magukat. Filip bocsánatkérőén csóválni kezdte a farkát. Bolyhos a hátára telepedett. Szívecske meg kimerültén, boldogan rebbent a cica fejére, s dalra gyúj- v tott. Ettől kezdve sohasem veszekedtek. illllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll KARDI Q A N Hozzávalók: 450 g sötétkék és 30 g fehér középvastag fonal, 4- es kötőtűk, 3-as horgolótű, 4 db gomb. Minta „mackókötés”, vagyis a visszáján 1 sima, 1 fordított szem váltakozik, színén a síma szemeket csak leemeljük, a fordított szemeket lekötjük. A darabokat szabásminta szerint kötjük meg (középméretű). A jobb elejébe 4 gomblyukat készítünk. Két zseblapot kötünk hozzá. A darabokat vasalás és gőzölés nélkül állítjuk össze, felvarrjuk a zsebeket, majd a széleket a fehér fonallal, 6 sor rövidpálcával körülhorgoljuk. RECEPTEK SAJTKREMES PALACSINTA. Két tojással, fél liter tejjel és annyi liszttel, hogy közepes sűrűségű, de folyékony masszát nyerjünk, palacsintatésztát készítünk. Simára kavarjuk. Utána sózzuk, csipetnyi szódabikarbónát keverünk hozzá, és negyedórán keresztül állni hagyjuk, majd kisütjük. Tölteléke: 1 evőkanálnyi vajon 2 csapott kanál lisztet pirítunk, amit 2 deci tejjel feleresztve simára keverünk. A tűzről levéve, óvatosan, nehogy összeszaladjon, 2 tojássárgáját vegyítünk el benne. Hozzászórunk 15 deka reszelt sajtot, és visszarakva, folytonos keverés mellett besűrűsítjük. A meleg krémmel megtöltjük a palacsintákat, és 1—1 kanálnyit tálalás előtt az adagokra teszünk. OMLETT PÖRKÖLTHÜSSAL. Négy tojássárgáját 2 evőkanál liszttel simára keverünk, a 4 tojásfehérjéből kemény habot verünk, ebbe forgatjuk bele a kikevert sárgáját, majd sózzuk, egy csipetnyi szódabikarbónát hintünk hozzá, és forró zsírban vagy olajban 5 vastag lapot sütünk belőle. Kizsírozott, tűzálló tálra csúsztatjuk és V. kiló őrölt sertéspörkölttel megtöltjük. A felső lap feltétlenül tészta legyen. A tetejére 2 deci, a maradék pörköltlével ízesített tejfölt öntünk. A sütőben 15 percen keresztül sütjük, mig a tejföl a tetején kissé megpirul. GOMBÁS BURGONYAKOTLETT. Egy kiló hámozott, főtt burgonyát áttörünk, megsózzuk, két-három kanál liszttel, egy tojással összegyúrjuk, darabokra vágjuk, és gombával megtöltjük. A megtöltött kotletteket kifli alakúra formázzuk, lisztben, tojásban, morzsában megforgatjuk és kisütjük. A gombás tölteléket a következőképpen készítjük: világosra piritott lisztet elkeverünk forró tejjel (vigyázzunk, nehogy összefusson), hogy sűrű masszát kapjunk. Ebbe tesszük az előzőleg kissé megpirított, megpárolt gombát. A tölteléket egy apróra vágott hagymával és kevés vajjal ízesítjük. TÖLTÖTT BURGONYA. Egyforma burgonyákat sütőben megsütünk, majd meghámozzuk őket. A végeket levágjuk és a kupakokat kevés vajjal, sóval, borssal, tejföllel összegyúrjuk és visszahelyezzük a kivájt burgonyába. Néhány percen át kizsírozott tepsiben sütjük.
