Magyar Hírek, 1966 (19. évfolyam, 15-17. szám)
1966-08-01 / 15. szám
Pompás magyar győzelem a kétszeres világbajnok ellen A július derekán kezdődött labdarúgó világbajnokság félidejében nem várt értékes magyar sikerről tudósíthatunk: a magyar válogatott bejutotta legjobb nyolc közé. Váratlan, értékes siker Váratlan és különösen értékes ez a siker. Egyrészt ugyanis labdarúgóink igazán nem nagyon kényeztették el rajongóikat az utóbbi félesztendőben. Gyengén ment a játék. Az együttes védelme erősen bizonytalankodott, futball szakkifejezéssel élve: eléggé gólképes volt. Elöl pedig éppen a góllövő cipőt nem találták meg a csatárok s a csapat valahogy «■kettétört«, nem volt meg a kellő összhang a védők és csatárok között, akadozott a támadások kialakítása szempontjából oly fontos mezőnyjáték. Másrészt viszont a selejtező csoportban a kétszeres világbajnok brazil és a többszörös Európa Kupa győztes Benfica játékosaival megerősített portugál csapat a sorsolás utáni napoktól kezdve mind félelmetesebb ellenfélnek tűnt, s így igazán szerény reményekkel engedhettük csak útjára csapatunkat Angliába. Kihasználatlan helyzetek után álomgólok A magyar csapat azonban valahogy magára talált ezen a világbajnokságon. Az első, a portugálok elleni mérkőzésen a lélektanilag legrosszabbkor — a második percben, majd közvetlenül a keserves egyenlítés után — súlyos kapus hibákból kapott gólok mellett a helyzetek kihasználásával is bajok voltak. Sehogyan sem ment a góllövés, de legalább már helyzeteink adódtak... Mindez csak sovány vigaszként hatott, hiszen az első, alapjában véve balszerencsés körülmények között elvesztett mérkőzés után 48 órával, a két világbajnokságon át veretlen Brazília várt Albertékre. A brazil futball-varázslók ellen Bene ragyogó cselsorozat végén a magyarok számára szerzett vezetést. S ez a vezetés a híres liverpooli Goodison-stadionban, a futballhoz oly nagyon értő 60 000 néző lelkes biztatásával párosulva, szárnyakat adott a magyar csapatnak. A brazilok még egyenlítettek, de azután csaknem hihetetlen magyar 45 perc következett. A Mátrai és Sipos irányította védelemből Káposzta és Szepesi, a két szélső hátvéd gyakran tört előre, a fáradhatatlan Mészöly, Mathesz, Rákosi hármas harmonikázott, Albert igazi karmesterként hátulról irányított, tartotta a labdát, mesteri átadásokkal dobta támadásba az előretolt, helyét állandóan változtató Benét és Farkast, no meg felfutó társait. Valahogy minden magyar játékosnak minden sikerült. Olyan jól játszott a csapat, hogy a humorból kifogyhatatlan Pesten már vicc is született: Kovács Takácsnak telefonál és kérdezi: mondja, a maga televíziójában is 2:l-re vezetünk?.., De félre a tréfával! Hungary!... Hungary!... A magyar válogatott a világbajnokság első, igazi nagy meglepetését szerző győzelmét a lelkes liverpooli közönség vastapsa köszöntötte, ütemes biztatás zúgott a lelátóról: Hungary! ... Hungary!... Majd váratlanul piros-fehér-zöld zászlók emelkedtek a magasba, s Albert nevét kiáltotta egy emberként a 60 ezer! Afféle álommérkőzés volt ez, ahol valóraváltak játékosok, szurkolók legmerészebb álmai. Válogatottunk tulajdonképpen megismételte a svájci világbajnokságon elért sikert, az aranycsapatra emlékeztető játékkal, akárcsak 1954-ben, most is legyőzték a ráadásul — világbajnokság keretében —, azóta veretlen brazilokat. A magyar csapat már megtette a magáét ezen a világbajnokságon, a brazilok ellen nyújtott csodálatos teljesítménnyel egyszerűen feledhetetlen élménnyel ajándékozták meg a liverpooli szurkolókat és ötven állam 400 millió televíziós nézőjét — hangoztatták a futball nagytekintélyű angol szakemberei. A magyar válogatott azonban a brazilok után nehéz, kemény küzdelemben, a második félidőben már magabiztos játékkal, a bulgárokat is kétvállra fektette, s ezzel a legjobb nyolc közé jutott. «A magyarok csak temetnek, vagy lakodalmat ülnek-... — írta egy-egy vereség utáni elkeseredés, egy-egy győzelmet követő ünneplés nyomán eléggé találóan Hugo Meisl, a harmincas évek híres osztrák Wundermannschaftjának kapitánya. Nos, a magyar futball nemes ellenfelének, nagy barátjának egykori véleményére rácáfolva, ahogyan a vereségek után sem temettünk, most sem ülünk lakodalmat. Csak... talán mindazokkal együtt, akik a brazilok elleni győzelmet látták, élvezték, nagyon-nagyon örülünk! Természetesen még jobban örülnénk, ha e jó játék mind harcosabb küzdőszellemmel párosulva állandósulna, s például a lapunk zárta után sorra kerülő újabb mérkőzésekről hasonló beszámolóval kedveskedhetnénk következő számunkban. Vad Dezső WORLD CUP WILLIE JELENTI... Az ünnepi díszbe öltözött Wembley stadionban lejátszott angol—uruguay-i megnyitó mérkőzés legjobbjának a játékvezető, a budapesti Nemzeti Színház főügyelője, Zsolt István bizonyult. Közmegelégedésre vezette az egyébként gyenge játékot hozó találkozót. A megnyitó előtt lezajlott nemzetközi futballtanácskozások során Barcs Sándort, az európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) alelnökét egyhangúlag megerősítették tisztségében. Sok dicséretet kapott a magyar ifjúsági válogatott kapitánya, a halk szavú Hoffer József, a Magyar Távirati Iroda sportszolgálatának vezetője. A zuglói futballistából lett kapitány tízéves működése során, 1955 óta a jelenlegi világbajnokságon szereplő tizennyolc magyar játékos közül tizenkettőt szerepeltetett annak idején válogatottjában. «Well done Hungary« (Jól van Magyarország) — ez a felirat fogadta a magyar labdarúgókat Southportban, Falace Hotel-beli szálláshelyükön, a brazilok elleni mérkőzés után. A csendes tengerparti nyaralóvárosban npgyon megkedvelték a szerény, s egyre jobban játszó magyar csapatot. A kétszeres világbajnok, a Svédországban és Chilében egyaránt veretlen brazil válogatott legyőzése után, az angol sajtó a tizenhárom év előtti 6:3-as magyar—angol mérkőzés utáni időszakhoz hasonlóan áradozott Baráti csapatáról. Íme, néhány főcím a szigetországi lapokból: Brazíliát elkalapálták; Magyar csoda; Hatalmas magyarok; A magyarok gondoskodtak a világszenzációról; A magyaroknak sikerült szétfoszlatniuk egy futball-legendát; Éjszaka borult a futballistenekre; Nem Brazília a labdarúgás Mekkája többé... Ez a játék, amit itt láttunk, az 1954-es magyar válogatott teljesítményére emlékeztet — hangoztatta Sepp Herberger, a világbajnok nyugatnémet válogatott már nyugalomba vonult kapitánya. — A brazilok csak az első félidőben tudtak ellentállni a ragyogó napot kifogó magyar csapatnak. Ezért az élményért érdemes volt 12 000 mérföldet utaz-A portugálok ellen Albertnek sem ment a góllövés. . . Carvalho kapus merész vetődéssel tisztáz a fiatal magyar centercsatár elől Boldog, örömteli pillanatok: a magyar válogatott élmétlyszerű teljesítménnyel fektette kétvállra a kétszeres világbajnok brazil csapatot (MTI - Külföldi Képszolgálat) A világbajnokság csoportmérkőzéseinek legszebb, legkorszerűbb gólja: Albert ragyogó cselsorozat nyomán Benét szöktette a jobbszélen, a fiatal újpesti csatár villámgyors elfutás után lőtte középre a labdát, s a pontosan érkező Farkas kapásból óriási gólt ragasztott a brazil csapat kapujába. A brazil védelem Gilmar kapussal együtt egyszerűen tehetetlen volt. Ezzel a góllal szerzett 2:1 arányú vezetést csapatunk (Szepes Béla rajza) A magyar—brazil egyik lélegzetelállítóan izgalmas pillanata: Sipos, az öreg harcos, l:l-es állásnál a gólvonalról emeli vissza a labdát, menti meg kapunkat a góltól A csoportmérkőzések legszebb, legkorszerűbb góljá után Farkas Jancsi, a Vasas keménykötésü csatára igy örvend a vezetésnek Az örökmozgó Mészöly csukafejesénél már Gilmar is verve volt, de a labda elkerülte a brazilok kapuját nőm — jelentette ki egy ismeretlen magyar a brazilok legyőzése után. A régi ismerős, a magyar játékosokat meglátogató Puskás Ferenc, a Madridban élő híres futballista pedig így nyilatkozott: »Csodálatra méltó volt a fiúk erőfeszítése. Bár soha se felejtenék el e nagyszerű győzelem tapasztalatait, hiszen akkor új, nagyszerű fejezetet nyithatnak a magyar és a nemzetközi futballsport történetében egyaránt.« Halápi Hugó, a Mexikóban élő lelkes magyar származású sportbarát gyönyörű serleget ajánlott fel a világbajnokság legjobb kapusának. A bírálók még nem döntöttek, de egy biztos: Szentmihályi Antal, a portugálok három góljában ludas magyar kapus nincs az esélyes jelöltek között. A »The People« című angol lap 1—10-ig adott osztályzatokkal értékeli a játékosok teljesítményét. Az első tízest a brazilok elleni mérkőzés után Albert Flórián, a magyar válogatott középcsatára kapta. A szakértők egybehangzó véleménye szerint a harmadik csoportban folyt a legnagyobb küzdelem a továbbjutásért. S a csoportmérkőzések kiemelkedően legjobb találkozójának a magyar—brazilt tekintik. * ÍGY TÖRTÉNT A világbajnokság tizenhatos döntőjébe jutott csapatok négy csoportban küzdöttek a továbbjutásért. Az egyes csoportokból a következők jutottak tovább, zárjelben a kiesettek: I. Anglia, Uruguay (Mexikó, Franciaország). II. Német Szövetségi Köztársaság, Argentina (Spanyolország, Svájc). III. Portugália, Magyarország (Brazília, Bulgária). IV. Szovjetunió, Koreai Népköztársaság (Olaszország, Chile). Az elődöntőbe jutásért a következő mérkőzésekre került sor: Anglia—Argentína 1:0, Német Szövetségi Köztársaság—Uruguay 4:0, Portugália—Koreai Népköztársaság 5:3, Szovjetunió—Magyarország 2:1, PORTUGÁLIA—MAGYARORSZÁG 3:1 (1:0) Manchester, 30 000 néző, vezette: Callaghan (walesi). Góllövők: Augusto (3. p.), Bene (80. p.), Augusto (67. p.), Torres (90. p.). Magyarország: Szentmihályi — Káposzta, Mátrai, Sipos, Sóvári — Mészöly, Nagy — Bene, Albert, Farkas, Rákosi, A gyors, óriási kapushibából szerzett portugál gól után a váratlanul jól játszó magyar csapat irányította a játékot. Alberték azonban a legjobb helyzeteket sem tudták kihasználni. Majd amikor végre sikerült az egyenlítés, Szentmihályi újabb hibája révén a portugálok szerezték meg a vezetést és a győzelmet is. MAGYARORSZÁG—BRAZÍLIA 3:1 (1:1) Liverpool, 50 000 néző, vezette: Dagnall (angol). Góllövök: Bene (3. p.), Tostao (14. p.). Farkas (65. p.), Mészöly (75. p., tizenegyesből). Magyarország: Géléi — Káposzta, Mátrai, Sipos, Szepesi — Mészöly, Mathesz — Bene, Albert, Farkas, Rákosi. Bene pompás góljával már a 3. percben vezetést szerzett a magyar csapat. A brazilok szerencsés góllal még egyenlítettek, de utána kellemes meglepetésként újabb magyar gólok következtek. Albert a magyar labdarúgás hagyományaihoz méltó Játékkal, nagyszerű karmesterként irányította a hihetetlen akarással küzdő és szinte élményszerű teljesítményt nyújtó együttesünket. MAGYABORSZAG—BULGARIA 3:1 (2:1) Manchester, 20 000 néző, vezette: Cioccechea (argentin). Góllövők: Asparuhov (15. p.), Davidov (42. p., öngól), Mészöly (44. p.), Bene (55. p.). A magyar csapat a brazilok elleni összeállításban szerepelt. A nagy akarással küzdő bulgárok ennek ellenére kissé meglepték együttesünket. A félidő azonban már magyar vezetéssel zárult, a második 45 perc pedig javuló játékkal, biztos magyar győzelemmel végződött a helyenként talán kissé túlságosan is keményen harcoló bolgárokkal szemben. U /
