Magyar Hírek, 1966 (19. évfolyam, 15-17. szám)

1966-09-01 / 17. szám

jtátink, olvastuk, UcMoüuk...

Az Ifjúsági Művészegyüttes Rajkó zenekara nagy sikerrel vendégszerepeit Angliában. A kéthetes angliai turné idején 14 előadást tartott az együttes, a hires londoni Albert Hallban két nap alatt tizenötezren tapsolták végig az előadást, amelyen vendégként Kovács Apollónia és Urbán Kati népdalénekeseink is felléptek.

*

Zenei fesztivált rendeznek szeptemberben Stockholmban. A legmodernebb zenei irányzatokat képviselő nemzetközi zenei szervezet (ISCM) legújabb szerzők műveivel kapcsolódik be a kéthetes hangversenysorozatba. A nemzetközi zsűrinek magyar származású tagja is van: Ligeti György.

*

A magyar irodalmi életben nagy részvétet keltett Molnár Márta halála. Az írónő — Molnár Ferencnek, a világhírű írónak, és Vészi Margit írónőnek a leánya, aki Sárközi György, a fasizmus idején mártírhalált halt költő felesége volt.

*

70 000 lakosú városrész épfii Káposztásmegyeren. Az új negyed Újpesttől északra, a Váci út és a szobi vasútvonal között terül majd el és áruházat, sűrű bolthálózatot, 400 személyes szállodát, éttermeket, központi művelődési házat és két mozit, két szakorvosi rendelőintézetet, mentőállomást, uszodát, tízezer személyes sport-stadiont, sportcsarnokot és sok iskolát is kap.

*

Külföldi filmesek Budapesten forgatnak. A Metro—Goddwyn— Mayer filmgyár franciaországi stúdiója -A 25. óra« című filmjének felvételei közben: Antony Quinn amerikai filmszínész, Radmila Dzsuricsin belgrádi filmszinésznő és Henry Verneuille francia filmrendező a Gellérthegyen

(MTI — Fényes Tamás felv.)

József Attila versei — angolul. A Danubia Book Company angol könyvkiadó gondozásában megjelent József Attila válogatott verseinek fordítása. A New Statesman könyvkritikusa melegen üdvözli a kötetet, röviden ismerteti a költő életútját és idéz a Nagyon fáj című versből. Hasonlóképpen méltatja a könyvet a Times irodalmi melléklete is.

*

Egy esztendeig tartó tanulmányútjáról hazaérkezett Budapestre Mező László gordonkaművész, az Országos Filharmónia szólistája. Amerikában a többi között a New York-i Juilliard-iskolában Piatigorskynál és Puerto Ricában Pablo Casalsnál folytatott tanulmányokat.

*

A tihanyi múzeum az elmúlt hetekben könyvtárral bővült. A könyvtárat az apátsági épület hangulatának megfelelően barokk stílusú állványokkal rendezték be.

*

Anyavédelmi Központ megalakítását határozta el a Fővárosi Tanács. Feladata lesz a szülészeti-nőgyógyászati Intézmények munkájának összehangolása, a terhesgondozás irányítása és ellenőrzése, továbbá az abortusz elleni küzdelem.

*

Juhász Ferenc és Weöres Sándor verseit közös kötetben adja ki angolul a Penguin Books. A kötet 15 ezer példányban jelenik meg, a költeményeket Peter Redgrove fordította.

*

A DEFA Filmgyártó Vállalat egyik produkciós csoportja is Budapesten dolgozik. A Hősök terén készül a »Liebe in Galopp« című film egyik mulatságos jelenete

(MTI — Tormai Andor felv.)

»A Magyar Népköztársasig nevében!« A Legfelsőbb Bíróság Elek-tanácsa kihirdeti döntését (Vámos László felvétele)

ÓVÁS, ÁLLÁSFOGLALÁS, IRÁNYELVEK

A Legfelsőbb Bíróság tevékenysége a törvényesség védelmében

"A magyar lapok mind gyakrabban adnak közre érdekesebbnél érdekesebb jogi eseteket. É beszámolók legtöbbször A Legfelsőbb Bíróság döntései, A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalásai címet viselik. Milyen célt szolgálnak tulajdonképpen ezek a bírósági intézkedések?« — kérdezi egy ottawai olvasónk. Egyetlen tömör mondattal is felelhetnénk: a törvényesség védelmét. Mégis, a téma megérdemli, hogy alaposabban foglalkozzunk vele.

VAN APELLÄTA

Mindenekelőtt nézzük meg, milyen hatásköre van a Legfelsőbb Bíróságnak. Az Alkotmányban is rögzített elvekből eredően, lényegében négy irányú:

1. első fokon ítélkezik a hatáskörébe utalt, illetőleg a legfőbb ügyész által kezdeményezett, kiemelt fontosságú ügyekben;

2. dönt a megyei bíróságok, a fővárosi bíróság és az alsóbb fokú bíróságok határozatai ellen benyújtott fellebbezések tárgyában;

3. dönt a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek a bíróságok jogerőre emelkedett határozatai ellen benyújtott törvényességi óvásai felett;

4. elvi döntéseket hoz és ezekben a bíróságokra kötelező irányelveket állapíthat meg.

A levélírónknak adandó Válasz szempontjából most elsősorban a két utóbbi funkció érdekel bennünket. A közvélemény azt tartja, hogy jogerőre emelkedett bírói határozatok ellen nincs többé apelláta. Pedig van! A szocialista felfogás szerint ugyanis: az olyan bírói ítélet, határozat, amely az állam vagy a dolgozók érdekeit nyilvánvalóan sérti, vagy amely a törvény különösen lényeges rendelkezéseibe ütközik — nem maradhat érvényben. Ezért merül fel olyan jogintézmény szükségessége, amely — anélkül, hogy növelné a bírósági perorvoslatok számát — lehetőséget nyújt egy-egy bírói határozat hatályon kívül helyezésére akkor is, ha az már jogerőre emelkedett.

A VÁDLOTT VÉDELME

A bírói határozatok hivatalból való felülvizsgálatának sajátos, szocialista eljárásjogi intézménye a törvényességi óvás. A bírói gyakorlat és a polgárok jogbiztonsága, jogérzete szempontjából ez egyaránt nagy jelentőségű. Nincs határidőhöz kötve, az ítélet jogerőre1 emelkedése után bármikor megtörténhet. Ha a törvényességi óvás esetleg éppen a Legfelsőbb Bíróság határozata ellen irányul, akkor egy szélesebb, kollektív testület, a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa dönt. Ülésén a legfőbb ügyész is részt vesz. Amennyiben azután a Legfelsőbb Bíróság megállapítja, hogy a megtámadott határozat törvényt sért, úgy ezt érvényteleníti, majd maga dönt, esetleg utasít, hogy az alsóbb fokú bíróság hozzon új határozatot.

Lapjaink valóban — a törvényességi óvás nyomán tárgyalt — több érdekes jogi esetet hoznak nyilvánosságra. Bármilyen sok ügyről is van azonban szó, az eredetileg is helyes bírósági ítéletekhez viszonyítva: számuk elenyésző. Viszont mindig a törvényesség szigorú betartására, még körültekintőbb ítélkezésre késztetik az alsóbb bíróságokat és nyilvánosságra hozataluk is nevelő hatású. A Legfelsőbb Bíróság elnöke a legkülönbözőbb polgári perekben, bűnügyekben él az óvás jogával és gyakorlatát akár kötetnyi esettel is dokumentálhatnánk. Egyetlen egyet említenék mégis, nem annyira példaként, inkább jellemzésül.

Valakit az alsó fokú bíróságok súlyos testi sértés miatt szabadságvesztés-büntetésre ítéltek. Az első fokú tárgyalás időpontjában a vádlott más ügy miatt már szabadságvesztés-büntetését töltötte. Meghatalmazott védője nem volt és a bíróság sem gondoskodott ügyvéd kirendeléséről. A Legfelsőbb Bíróság elnökének törvényességi óvása után a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte az ítéletet. Megállapította: a törvény helyes értelmezése szerint a tdrgyaláson a védő részvétele nemcsak akkor kötelező, ha a vádlottat a tárgyalásból eredően helyezték előzetes letartóztatásba, hanem akkor is, ha más ügyben kiszabott szabadságvesztését tölti. Mert a védekezési lehetőség korlátozottsága szempontjából ugyanolyan helyzetben van, mint akit tárgyalás alatt álló ügyben helyeztek letartóztatásba.

Látható: a Legfelsőbb Bíróság ugyan egyetlen személy ügyében élt az óvás jogával, mégis — mint minden hasonló eljárásnál — általános jogelvet védett. Ebben az esetben a védelem biztosításáért szállt síkra, amely a magyar büntetőeljárási jog egyik alapvető elve. Elhanyagolása a szocialista törvényesség súlyos megsértése.

A Legfelsőbb Bíróság azonban nemcsak az óvás gyakorlatával védelmezi a törvényességet. Mondottuk: irányelveket is megállapíthat és a bíróságok számára kötelező elvi döntéseket is hozhat. Felhatalmazza erre az alkotmány 38. paragrafusa is. Ezek az irányelvek és elvi döntések — egy vagy több eset következményeként — irányt mutatnak az alsóbb fokú bíróságoknak. Eligazítanak, ha valamely bírói ítélkezés a törvény szellemétől elütő módon értelmezi a paragrafusokat; ha az élet a törvények kifinomultabb alkalmazását kívánja; ha a törvények nem adnak már pontos útmutatást egy-egy új jelenségre, tehát rés keletkezik a joggyakorlatban; ha kiderül, hogy enyhébb, vagy éppen súlyosabb, esetleg differenciáltabb ítélkezés védi jobban a társadalom érdekeit és fejt ki fokozottabb nevelő hatást.

EGYÖNTETŰEN,

DE DIFFERENCIÁLTABBAN

Felsorakoztathatnánk most is számtalan érdekes, egyébként a lapokban is közölt példát Hadd említsünk meg csupán néhányat — ismét jellemzésül. A Legfelsőbb Bíróság 1964. évi 4. számú irányelve az emberi élet védelmével foglalkozik, miután az élet elleni bűntettek számának alakulása megkívánta, hogy a Legfelsőbb Bíróság tárgyalja e kérdést és irányt mutasson az ország bíróságai számára. A 4. számú irányelv hangsúlyozza: a szocializmusban az élethez fűződő kiemelkedően fontos személyiségi jognak a legteljesebb büntetőjogi védelemben kell részesülnie, s a bírósági gyakorlatban a társadalomnak az emberölésekkel szemben hathatósabb védelmet kell kapnia. Az irányelv a többi között rámutat, hogy a büntetés-kiszabás gyakorlatában néha nem megfelelően értékelik a súlyosbító és az enyhítő körülményeket. Különös nyomatékkai mutat rá az irányelv arra, hogy a helyes büntetéskiszabásban nélkülözhetetlen az elkövető személyi körülményeinek alapos felderítése, a bűntett elkövetésének kriminológiai vizsgálata, az elkövetés motívumainak mélyreható tisztázása, a bűncselekmény és az alkoholos állapot közötti összefüggés felderítése is. A Legfelsőbb Bíróság eme irányelve — amely még több útmutatást is tartalmaz — azt hivatott elősegíteni, hogy ez emberölési bűncselekményekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlat egyöntetű, de a büntetéskiszabás terén mégis differenciáltabb legyen és megfelelően szolgálja a megelőzést.

A GYENGÉBB FÉL ÉRDEKÉBEN

A Legfelsőbb Bíróság 1964. évi 3. számú irányelve a házassági bontóperek általános szempontjait összegezi és e perekben követett bírósági gyakorlatot egységesíti. Az irányelv nyomatékosan felhívja a bírák figyelmét arra, hogy a házasságot komoly és alapos ok esetén bármelyik házastárs kérelmére fel kell bontani. Űj és fontos megállapítás, hogy a házastársaknak a házasság felbontására irányuló szabad, befolyásmentes, komolyan megfontolt, végleges elhatározáson alapuló közös akaratnyilvánítása a felbontás szempontjából lényeges körülmény. Semmi szükség sincs arra, hogy hajánál fogva előráncigált, sokszor egymást becsmérlő tényeket sorakoztassanak fel a válófelek a bíróság előtt, csakhogy házasságuk felbontását kikényszeríthessék.

A házassági vagyonjogi igények rendezéséről alkotott 5. számú irányelv általában a jogszabálytiszteletre és az emberséges magatartásra való nevelést célozza. Szinte szabad kezét ad a bírónak, hogy megkeresse az emberi igazságérzetet és az erkölcsi felfogást kielégítő megoldást az olyan esetben, amikor rideg és merev jogszabály-alkalmazással az a fél kerülne hátrányosabb helyzetbe, aki az együttélés alatt jó hi- ' szeműbb, nagyvonalúbb, áldozatkészebb, illetőleg természeténél vagy helyzeténél fogva gyámoltalanabb volt. Az ilyen . elintézés természetesen — az indokolás terhe miatt is — sokkal fárasztóbb a bírónak, mint a szabványos eljárás, de az igazságkeresés eszméje, az ítéletnek a társadalomra gyakorolt nevelő hatása 1 megéri ezt a fáradságot.

A TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET

A Legfelsőbb Bíróságnak a törvényességi óvással kapcsolatos tevékenységéről szólva, említhettük volna még — egy-egy eset kapcsán — a legfőbb ügyész szerepét is. A törvényesség védelmének általános problematikájába pedig beletartozik az a munka is, amelyet — az alkotmánytól nyert felhatalmazásból eredően — a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészének vezetésével az ügyészi apparátus folytat akkor is, amikor általános törvényességi felügyeletet gyakorol, nemcsak a bírói munka, hanem az államgépezet egész tevékenysége felett. E problémakör bővebb tárgyalása azonban már más cikk témája lenne.

Cs. I.

s