Magyar Hírek, 1966 (19. évfolyam, 15-17. szám)

1966-09-01 / 17. szám

El még az ősi Bugac is: dübörög a föld a Nóniusz ménes tűzvérü csikóinak patái alatt. Ősapáikat a puszták szila] pásztorai törték nyereg alá ... Változások a. Bugac valaha Kecskemét hírős város 170 ezer holdjához tartozott. »Bugac a város tulajdona és majorok vannak rajta, amelyben a cselédség és a gazdatisztek laknak« — írta Erdei Ferenc 1937-ben a Futóhomok című könyvében. Bugac ma önálló község hétezer lakossal. Kövezett útjai vannak, virágos kertjei, új házak egész sora épült, művelődési háza van, szélesvásznú mozija, minden ötödik házon televíziós an­tenna ágaskodik. Mindez annak a változásnak a következménye, ami itt végbement az utóbbi húsz év alatt. Annak, hogy az arany­füstként szálló homokot megszelídítették a szilaj pásztorok fiai. Nehezebb volt, mint apáinknak betörni a vad csikót, mert két évtized kellett hozzá, húsz év kitartó, szívós mun­kája. A régi, délibábos, hazug romantikájú pusztának ma már egy darabkáját sem lehet fellelni, hiába is keresné az utas, aki erre vetődik. Traktor pöfög a távolban, piros kombájn arat. Háromezer holdon gazdálkodik itt a Városföldi Állami Gazdaság bugaci üzemrésze. Az utóbbi esztendőkben több mint ezer hold gyümölcsöst telepítettek a buckákra: nagy­részt almát és őszibarackot. Jövőre felépül a bugaci gyü­mölcskombinát is, a helyszínen csomagolják és innen viszik majd Angliába, Nyugat-Németországba és Csehszlovákiába a hamvas barackot. De mást is exportál Bugac: bárányokat Franciaországba és Görögországba. Az ufsJső nomád Az akácos alatt korszerű kis házak: a baromfi város. Húszezer tyúk otthona. Egymillió tojást szállítanak innen piacra évente. A szomszédságban épült fel a korszerű kel­tetőállomás, ahol kétszázezer tojást tudnak egyszerre kel­teni a gépek. Ennyi kiscsibe bújik elő háromhetenként a fémládikókból. Évente három és félmillió csirkét tud a gaz­daság az ország különböző részeibe továbbtenyésztésre, a termelőszövetkezeteknek szállítani. A gazdaság központja már teljesen körülépült. Közmű­vesített telkeken parcellázzák a házhelyeket, vízvezeték, vil­lany is van. Verandás, nagyablakos házak sora húzódik a gondozott kertek között. Beillene villasornak is. Eltűnt az utolsó szabadkéményes bugaci ház is, az öreg Dudoké volt, az az utolsó nomád pásztoré, a régi számadóé. Amikor megöre­gedett, nyugdíjat kapott az állami gazdaságtól. Kint üldögélt a megsxelíd Dúslombú fák. között kanyarog az aszfalt­kígyó: kertek, gyümölcsösök és szőlők suhan­nak el az út mentén. Aztán akácok és harso­­góan zöld fenyők. Bugac ez, a valaha volt ma­gyar Szahara. Így nevezték, mert ameddig a napszámban a tornácon, pipázgatott a fák hűvösében és régi pásztortörténeteket mesélgetett a fiataloknak. Róla egyébként az hírlik, hogy amikor tíz éve arany­lakodalmát ünnepelte, a gazdaság igazgatója elküldte a gép­kocsiját, hogy bevigye az idős házaspárt Kecskemétre: ünnepi lakomára. Az öreg szemügyre vette az autót, körüljárta, az­tán megcsóválta a fejét és azt mondta: «-Én nem mönök!« Hiába noszogatták a szomszédok és Dudok néni, hogy üljön bele. Csak akkor indult el az öreg számadó, amikor hintát küldtek érte. Négy ficánkoló szürke paripa vágtatott a hintó­­val a hírős városba, ahol akkor járt életében ötödször az öreg. Fenyveserdőben fut az út, aztán elkanyarodik a régi bu­gaci csárda mellett, amelyet most újjávarázsoltak, korszerű­sítettek. Legalább harminc külföldi rendszámú kocsi áll a parkolóhelyen. Közben csapatostul rajzanak elő a fácánok az erdőből. Bugac Európa egyik legnagyobb fácánoskertje. Tízezer hektár erdőt telepített a homokon az erdőgazdaság, ebből négyezer hektár a vadrezervátum. Harmincezer fácánt keltet­tek ki részben az állami gazdaság keltetőgépeiben, részben a tyúkok alatt, s a fácáncsibéket tavaly mind szabadon en­gedték. Tele van velük a rezervátum. Olyanok, mintha ha­talmas színes lepkék röpködnének a fenyők fölött. Ügy hoz­zátartoznak már a tájhoz, akár a bársonyszemű kis őzek, ... a pásztorok mai fiai a rideg földet törték eke alá. az aranyfüstként szálló homokot szelí­dítették meg a virágzó mezőgazdasági kultúrá­nak. Kombájn aratja a valaha volt »magyar Szahara« helyén a termelőszövetkezet gaboná­ját Dús füvű legelőkön gyarapszik a jószag. Ez a kis boci is meg van elégedve a kosztjával, tanfolyamot végzett nevelője pedig: védence fejlődésével Gazdag fogás. Nyüzsög a hálóban az új öntözőcsatornák vizébe telepített nemes tükörponty \

Next

/
Oldalképek
Tartalom