Magyar Hírek, 1966 (19. évfolyam, 15-17. szám)
1966-09-01 / 17. szám
El még az ősi Bugac is: dübörög a föld a Nóniusz ménes tűzvérü csikóinak patái alatt. Ősapáikat a puszták szila] pásztorai törték nyereg alá ... Változások a. Bugac valaha Kecskemét hírős város 170 ezer holdjához tartozott. »Bugac a város tulajdona és majorok vannak rajta, amelyben a cselédség és a gazdatisztek laknak« — írta Erdei Ferenc 1937-ben a Futóhomok című könyvében. Bugac ma önálló község hétezer lakossal. Kövezett útjai vannak, virágos kertjei, új házak egész sora épült, művelődési háza van, szélesvásznú mozija, minden ötödik házon televíziós antenna ágaskodik. Mindez annak a változásnak a következménye, ami itt végbement az utóbbi húsz év alatt. Annak, hogy az aranyfüstként szálló homokot megszelídítették a szilaj pásztorok fiai. Nehezebb volt, mint apáinknak betörni a vad csikót, mert két évtized kellett hozzá, húsz év kitartó, szívós munkája. A régi, délibábos, hazug romantikájú pusztának ma már egy darabkáját sem lehet fellelni, hiába is keresné az utas, aki erre vetődik. Traktor pöfög a távolban, piros kombájn arat. Háromezer holdon gazdálkodik itt a Városföldi Állami Gazdaság bugaci üzemrésze. Az utóbbi esztendőkben több mint ezer hold gyümölcsöst telepítettek a buckákra: nagyrészt almát és őszibarackot. Jövőre felépül a bugaci gyümölcskombinát is, a helyszínen csomagolják és innen viszik majd Angliába, Nyugat-Németországba és Csehszlovákiába a hamvas barackot. De mást is exportál Bugac: bárányokat Franciaországba és Görögországba. Az ufsJső nomád Az akácos alatt korszerű kis házak: a baromfi város. Húszezer tyúk otthona. Egymillió tojást szállítanak innen piacra évente. A szomszédságban épült fel a korszerű keltetőállomás, ahol kétszázezer tojást tudnak egyszerre kelteni a gépek. Ennyi kiscsibe bújik elő háromhetenként a fémládikókból. Évente három és félmillió csirkét tud a gazdaság az ország különböző részeibe továbbtenyésztésre, a termelőszövetkezeteknek szállítani. A gazdaság központja már teljesen körülépült. Közművesített telkeken parcellázzák a házhelyeket, vízvezeték, villany is van. Verandás, nagyablakos házak sora húzódik a gondozott kertek között. Beillene villasornak is. Eltűnt az utolsó szabadkéményes bugaci ház is, az öreg Dudoké volt, az az utolsó nomád pásztoré, a régi számadóé. Amikor megöregedett, nyugdíjat kapott az állami gazdaságtól. Kint üldögélt a megsxelíd Dúslombú fák. között kanyarog az aszfaltkígyó: kertek, gyümölcsösök és szőlők suhannak el az út mentén. Aztán akácok és harsogóan zöld fenyők. Bugac ez, a valaha volt magyar Szahara. Így nevezték, mert ameddig a napszámban a tornácon, pipázgatott a fák hűvösében és régi pásztortörténeteket mesélgetett a fiataloknak. Róla egyébként az hírlik, hogy amikor tíz éve aranylakodalmát ünnepelte, a gazdaság igazgatója elküldte a gépkocsiját, hogy bevigye az idős házaspárt Kecskemétre: ünnepi lakomára. Az öreg szemügyre vette az autót, körüljárta, aztán megcsóválta a fejét és azt mondta: «-Én nem mönök!« Hiába noszogatták a szomszédok és Dudok néni, hogy üljön bele. Csak akkor indult el az öreg számadó, amikor hintát küldtek érte. Négy ficánkoló szürke paripa vágtatott a hintóval a hírős városba, ahol akkor járt életében ötödször az öreg. Fenyveserdőben fut az út, aztán elkanyarodik a régi bugaci csárda mellett, amelyet most újjávarázsoltak, korszerűsítettek. Legalább harminc külföldi rendszámú kocsi áll a parkolóhelyen. Közben csapatostul rajzanak elő a fácánok az erdőből. Bugac Európa egyik legnagyobb fácánoskertje. Tízezer hektár erdőt telepített a homokon az erdőgazdaság, ebből négyezer hektár a vadrezervátum. Harmincezer fácánt keltettek ki részben az állami gazdaság keltetőgépeiben, részben a tyúkok alatt, s a fácáncsibéket tavaly mind szabadon engedték. Tele van velük a rezervátum. Olyanok, mintha hatalmas színes lepkék röpködnének a fenyők fölött. Ügy hozzátartoznak már a tájhoz, akár a bársonyszemű kis őzek, ... a pásztorok mai fiai a rideg földet törték eke alá. az aranyfüstként szálló homokot szelídítették meg a virágzó mezőgazdasági kultúrának. Kombájn aratja a valaha volt »magyar Szahara« helyén a termelőszövetkezet gabonáját Dús füvű legelőkön gyarapszik a jószag. Ez a kis boci is meg van elégedve a kosztjával, tanfolyamot végzett nevelője pedig: védence fejlődésével Gazdag fogás. Nyüzsög a hálóban az új öntözőcsatornák vizébe telepített nemes tükörponty \
