Magyar Hírek, 1965 (18. évfolyam, 7-24. szám)
1965-12-15 / 24. szám
Érkeznek, játszanak a mezőkövesdi betlehemus gyerekek (MTI — Bereth Ferenc, Bajkor József, Tormai Andor és Szebellédy Géza felvételei) ; MIHÁLY Fl FRNO-ti GYÜtitU) Szép karácsonyt, jó karácsonyt, sok ajándékot, kedves meglepetést kívánunk mindenkinek, aki olvassa ezeket a sorokat a Magyar Hírekben, akivel gondolatban ma együtt lehetünk. Ha kimondjuk a szót: karácsony, bizonyos, hogy mindenkinek valamilyen meleg, szép gyermekkori emlék jut az eszébe. Talán a legelső karácsony emléke, amikor pici gyermekként édesanyja karján ámulva csodálta a karácsonyfa gyertyáinak és csillogó díszeinek ragyogását. A gyerekek ünnepe ez a nap, a karácsony, legelső sorban az övék. Az ő megajándékozásukra készül hetek óta a család, az ő örömüket tervezik szülők és nagyszülők, az ő boldogságukban gyönyörködnek. A család ünnepe a karácsony. Magyarországi szokás szerint a karácsonyfa körül gyűl össze az egész család, három vagy esetleg négy generáció, közösen fogyasztják el az ünnepi vacsorát és átadják egymásnak az ajándékokat, amelyeket régóta terveztek, gyűjtöttek nagynagy szeretettel. A szeretet ünnepe ez a nap, amikor találkozni akarnak, együtt akarnak lenni mindazok, akik tisztán és őszintén, minden külön érdek nélkül, igazán szeretik egymást, családtagok, rokonok, barátok. Ma egy esztendeje döbbenetes évfordulókra emlékeztünk. ötvenedik évfordulója volt az első világháború első karácsonyának és huszonötödik évfordulója a második világháború első karácsonyának. Ma is emlékezhetünk egy kerek évfordulón: húsz esztendeje annak, hogy az első karácsonyt ünnepelhettük békében, háború nélkül. Ma húsz esztendeje hónapokkal voltunk már túl a háború utolsó napján, amely szabadságot és békét hozott népünknek és ezt a békét húsz esztendő óta mind a mai napig sikerült megőrizni. A föld más részén, messze tőlünk most is van háború. (De mi van „messze tőlünk” ma a földgolyón?) Vietnamban véres csaták dúlnak és magyar halottai is vannak ennek a háborúnak. Mély részvéttel hallotta a magyar közvélemény a hírt, amiről az amerikai hadügyminisztérium értesítette a Magyarországon lakó szülőket, hogy fiuk meghalt a vietnami háborúban. A fiú nyugatra vándorolt, beállt az Egyesült Államok hadseregébe és mint repülőt érte a halál a vietnami dzsungel felett. Népi ünnep a karácsony, régi népszokások élnek a magyar vidékeken, regölés, betlehemesek, karácsonyi játékok. És ehhez a népi jelleghez kapcsolódnak legkiválóbb költőink alkotásai is. Elég József Attila Betlehemi Királyok című bűbájos költeményére gondolnunk, amelynek utolsó versszaka így hangzik: Irul-pirul Mária, Mária Boldogságos kis mama, Hulló könnye záporán át Alig látja Jézuskáját. A sok pásztor mind muzsikál Meg is kéne szoptatni már. Kedves három királyok, Jó éjszakát kívánok. Vagy idézzük Ady Endrének Karácsony című fiatalkori, talán egyik legelső versét. Az én kedves kis falumban minden szívben csak szeretet lakik máma. Bántja lelkem a nagyváros durva zaja. De jó volna ünnepelni odahaza. De jó volna megnyugodni, de jó volna mindent, mindent elfeledni. De jó volna játszadozó gyermek lenni. A népi játékok, regölések, betlehemes versek pogány motívumokkal vannak át- meg átszőve. Ezek a motívumok őrzik és elárulják az ünnep ősi vonásait, mert a karácsony sokévezredes, emberiség-méretű ünnep. A téli napfordulót ünnepük ezen a napon, amióta csak ember él a földön. A „döntő fordulat” napja ez az egész természet, az egész föld életében. Ekkor szűnik meg a nappalok rövidülése, ekkor van a legrövidebb nappal és utána már hosszabbodnak a napok, megkezdődik a természet újjászületése. így van ez az északi földtekén, természetesen fordítva van a délin, de éppen az a tény, hogy a karácsony ünnepét, december 25-ét a déli földteke népei is jórészt átvették, bizonyítja, hogy az emberiség mai kultúrája az északi földgömbről terjedt el a föld déli részein is. ősi ünnep ez, valóban a legnagyobb öröm, a legáltalánosabb optimizmus napja, a győzhetetlen ünnep. A „győzhetetlen nap” ünnepe ez, az elpusztuló és rögtön utána feltámadó napé. Ezért voltak az engesztelő áldozatok, ezekből lett az ünnepi vendégeskedés, az ajándékozás máig élő kedves szokása. Első sorban a gyerekek kapják az ünnepi ajándékokat, első sorban őértük van, a gyermekekért és az ifjúságért ez az ünnep. De miénk, felnőtteké a talán még nagyobb öröm, az ajándékozás öröme. A gyermekek ünnepe, a család ünnepe, a szeretet ünnepe, népi ünnep, ősi ünnep, emberiség-méretű ünnep a karácsony. De legeslegfőképpen és mindenekfelett a béke ünnepe. Húsz esztendő óta Magyarországon békében ünnepelhetjük a karácsonyt. Húsz esztendő óta békében élünk, húsz esztendő óta döntő, győzelmes harcban állunk a háború végleges megszüntetéséért, a háborús pusztulás örökre érvényes kiküszöböléséért az emberiség életéből. A béke győzelmében bízunk a béke győzhetetlen ünnepén. Sok család nem tud ma ténylegesen együtt ülni a karácsonyfák körül. De együtt vannak érzésben, gondolatban. Üzennek távollevő kedveseknek, ajándékokat küldenek távolélő rokonoknak. A béke és a szeretet ünnepén kívánunk mégegyszer mindenkinek boldog, szép, jó ünnepet, sok-sok ajándékot, szeretelet és békét. A IfUttyjacok ZtviöUséfyi BOGNÁR JÓZSEF professzor elnöklete alatt teljes ülést tartott. Az élénk eszmecsere alapját adta KODÁLY ZOLTÁN akadémikus beszámolója amerikai útjának néhány emigrációs tapasztalatáról, valamint SZÁNTÓ MIKLÖS, a Magyar Hírek főszerkesztőjének előadása, négyhetes kanadai útjáról. A vitában többek között részt vettek Káldy Zoltán püspök, Koref Oszkár főorvos, Gyetvai János ny. követ, Kisfaludi Stróbl Zsigmond szobrászművész, Szabó Pál író. Kiemelt jelentőségű kérdésként vitatta meg az Elnökség az emigráns magyarok iskoláinak, kulturális életének problémáit. Filmezik a betlehemes játékot Karácsonyi kalácsok a hercegszántól sokácok karácsonyfája alatt. Alsó kép: Karácsonyi Játék a Nógrád megyei Hollókőn: ördögnek öltözött legény Jelenik meg a tollfosztó lányok között. Vidám mókázással -legyőzik a gonoszt« ■iw 's-i«r*r-r nT m r * * * * ' t
