Magyar Hírek, 1964 (17. évfolyam, 1-4. szám)
1964-01-01 / 1. szám
A BUDAPESTI SZÍNHAZAK MŰSORÁBÓL... A Nemzeti Színház Shakespeare művei közűi ezúttal a Macbethet mutatta be. Az előadást agédia lélektani motívumait helyezi előtérbe. Maor Tamás, a rendező — aki tíz esztendővel ezelőtt maga is játszotta a szerepet —, azt kutatta, logyan keríti hatalmában a kezdetben jószándékú Vtacbethet a féktelen uralomvágy. Az előadás sikerének fő részese a címszerepet alakító Sinkovits Imre, aki ezzel a szereppel élete egyik jelentős művészi állomáshoz jutott el. * ' A Vígszínház idei »-nagy vállalkozása« O’Neill mmár modern-klasszikusnak tekinthető Amerikai Elektrájának előadása volt. A trilógiát Várkonyi Zoltán rendezésében egy estére tömörítve adja elő a színház. A szerepeket a színház legjobb erői !átsszák: Laviniát Ruttkai Éva alakítja, Christinet Sulyok Mária, Orint Latinovits Zoltán, Ezra Mannont pedig Kiss Ferenc. * Néhány hónappal ezelőtt nagy sikert aratott egy fiatal író, Fejes Endre regénye, a Rozsdatemető, amelyben az író egy gyilkosság társadalmi-lélektani okait kutatva bemutatja egy munkáscsa'ád két nemzedékének sorsát az első világháborútól napjainkig. Kevesen hitték hogy a regény szerteágazó cselekménuebü ú- színdarabot lehet formálni. A vállalkozás azonban teljes eredménnyel járt és az — igaz: közel négy órás — Rozsdatemető a színházi évad egyik legnagyobb eseménye lett. Egyúttal alkalmat adott a tehetséges Horváth Terinek, hogy az anya szerepében felejthetetlen alakítást nyújtson. * Kállai Ferenc, Dómján Edit és Sinkovits »Életem Zsóka« című drámában Imre az Macbeth: Sinkovits Imre Amíg a Nemzeti Színház kamaraszínházát, a Katona József Színházat modernizálják, a társulat átköltözött a Színházművészeti Főiskola színháztermébe. az Údry Színpadra, amely különben Budapest legkorszerűbb kamaraszínháza. Most itt mutatták be egy másik fiatal írónak, Szakonyi Károlynak mai fiatalok között játszódó színdarabját. A dráma címe: Életem Zsóka és a főszerepeket Dómján Edit, Agárdi Ilona, Kállai Ferenc és Sinkovits Imre játsszák. Az előadást Vadász Ilona rendezte. * A Madách Kamaraszínház — talán a londoni ötszázas sikerszérián felbuzdulva — bemutatta Peter Shaffer két összefüggő egyfelvonásos színdarabját — Ki után megy a nő, és Ki megy a nő után — címmel. A nem túlságosan jelentős, de szellemes és szórakoztató vígjátékok nálunk is meghozták a sikert, amelyben Vámos László rendező vezetésével nagy részük van a színészeknek. Munkában a filmszakkör (Gábor Viktor felvételei) múlik el, anélkül, hogy ’ a legnevesebb magyar írók közül néhány — például Illyés Gyula, Veres Péter, Tamási Áron — meg ne jelenjen, műveiből fel ne olvasson. Megkérdeztem Petur Istvánt, a színpad vezetőjét: miért, mi célból teremtették életre ezt a különös, százarcú teátrumot? — Az egyetemről sokoldalú műveltséggel vértezett fiatalokat szeretnénk kibocsátani, olyanokat, akik nemcsak saját választott szakukban otthonosak, hanem a technika, a tudományok, a művészetek minden ágában. Mindent a tanórákon nem nyújthatunk. A fizikusok például nem hallgatnak irodalomtörténetet. De elképzelhetetlen, hogy nálunk tégy most végzett fizikatanár ne legyen az irodalomban is tájékozott, éppúgy lehetetlen, mint ahogy egy mai irodalomtanár is elképzelhetetlen bizonyos műszaki műveltség nélkül. Megkérdeztem a fizikamatematika tanárjelölt kislányt, a negyedéves magyar-pedagógia szakos fiatalembert, az althangú medikát: miért járnak ide? Hogy a nézőtéren találkozom velük, azt értem, hiszen mindenki szereti a szépet, mindenkinek szüksége van pihenésre, lelki gazdagodásra De miért járnak a próbákra? Miért vállalják a fellépés előtti feszítő lámpalázat, az önkéntes fegyelmet, a fizikai munkát (hiszen a színpad önellátó, dús anyagi eszközei nincsenek, gyakran a díszleteket is a »művészek« emelgetik), az éjszakákon át tartó felkészülést? A válasz: ugyanaz, amit a színpad vezetőjétől kaptam. — Teljes emberek akarunk lenni. Ezért. Talán csak a tanárképzősök tettek hozzá valami újat: — Ha vidékre, falura kerülünk, szükség lesz mindarra, amit itt magunkba szívtunk. Ott esetleg nem lesz olyan szakosítás, mint a városban. Lehet, hogy kórust szervezünk majd, emellett színjátszókat rendezünk, sőt, zeneelméleti ismertetést is tartunk. Garami László Az Amerikai Elektra főszereplői: Ruttkay Éva, Kiss Ferenc és Sulyok Mária Psota Irén és Tordy Géza a »Ki után megy a nő« és megy a nő után« cimű két egyfelvonásosban tt tt * i * t * * f * ti ** t i T* Jimeitfiik meg őket... Vannak színészek, akik egyik napról a másikra az érdeklődés középpontjába kerülnek. Mások meg csak hosszú és kitartó munkával, a színészmesterség sokoldalú feladatainak megoldása közben válnak ismertekké, népszerűekké. Dómján Edit például csak hosszú és kitartó munka után vált igazán népszerűvé, vívott ki előkelő helyet fiatal művészeink élvonalában. Valószínütlenül hosszú, közel nyolc esztendőt töltött a Szegedi Nemzeti Színházban. Ám hogy ez az idő mégsem surrant el nyomtalanul pályáján, arról tavaly a Petőfi Színházban, idén szeptembertől pedig már a Nemzeti Színház-Kálmán György két arca: Miller »Az ügynök halála« cimű színművében Tímár Józseffel. Jobboldali kép: Dobozy Imre »Holnap folytatjuk« című drámájában, Kálmán György és Básti Lajos Molnár Ferenc Julikája Liliom társaságában. Dómján Edit és Agárdy Gábor ban győz meg estéről estére bennünket. Szegeden klasszikus és modern, hazai és külföldi drámaírók alkotásaiban, könynyed vígjátékokban, sőt még könnyedebb operettekben is fellépett. S amikor egy esztendővel ezelőtt Budapestre szerződött, lényegében mindent elölről kellett kezdenie. Pesten olyan közegbe került — a zenés drámák számára specializált Petőfi Színház együttesében, — ahol részint vadonatúj feladatok, másrészt vadidegen közönség fogadták. A pesti közönség pedig köztudottan , válogatós, nehezen barátkozik az új nevekkel. Dómján Editnek azonban már az első alkalommal Sikerült meghódítania ezt a csak látszatra zord, ítéletében mindig ezernyi apró mozzanatot mérlegelő közönséget. Polly szerepét játszotta és énekelte Brecht Koldusoperájában. Igazán nekivaló azonban Molnár Ferenc Liliomában Julika szerepe volt. Molnár külvárosi színjátékának kis cselédlányát olyan szívhezszólóan keltette életre, hogy számunkra, akik a nézőtéren ültünk, egyszeriben kitárulkozott a színpad, elmosódtak a vászonból és fából összetákolt díszletek. S hogy a játék ilyen' kísértetiesen megelevenedett, azt elsősorban Dómján Edit nemesen egyszerű, mégis a költészet varázsát maga körül árasztó játékának köszönhettük. Kálmán György született »mai« hős. Nehéz lenne őt elképzelni romantikus dráma főszerepében. Egyénisége, töprengő, ízig-vérig modern é> kulturált játéka eddig is azokban a szerepekben érvényesült, bontakozott ki teljes gazdagságában, amelyek nagy emberi problémákat és gondolatokat hordoztak. Arthur Miller »Az ügynök halála« című drámájában Biff-et. O’Neill »Utazás az éjszakában« című színművében Edmundot játszotta. De kedvére Való feladatot kapott és oldott meg kitűnően Dobozy Imre »Holnap folytatjuk« című drámájában^ és egész pályájára nagy hatású, fordulópontot jelentett János alakjának megformálása Németh László »Két Bólyai«-jában. Kálmánnál a megjelenítés árnyaltsága, finomsága valami egészen mély, nagy erejű drámaisággal párosul, válik kerek egésszé. Ily módon tehát őt is ama fiatal, nemrég felnövekedett színésznemzedék egyik markáns képviselőjeként mutathatjuk be, aki a szerepekben és a drámában az értelem, a gondolatok fonalán elindulva jut el a részletekhez, majd később a nagy egészhez. S miközben e kettős célra tör, a tudatra, meg az értelemre egyszerre kíván hatni játékával. Bános Tibor A Népi Együttes a Magyar Rapszódia cimű tánckompozícióval indul nyugati kőrútjára Fodor Tamás negyedéves magyar pedagógia-szakos, a színjátszó együttes erőssége, Borchert: »Ajtón kívül« című drámájában
