Magyar Hírek, 1964 (17. évfolyam, 1-4. szám)
1964-02-15 / 4. szám
Mátravölgyl táj AZ ELSŐ SOR LEGELSŐ SZÉKÉN, a bal oldalon Pálinkás István ül, aki a hatvanötödik szőlővirágzást éri meg ezen a tavaszon. A haja fehér, hófehér, mint a határ odakünn... Mellette Takács lAszlóné foglal, helyet, akinek Puskás Istvánná a szomszédja... A tizenhat esztendős Leszkóczi Éviké a termelőszövetkezet legfiatalabb tagja úgy mosolyog az édesanyja mellett, mintha most is piros, meg fehér tulipánokat dajkálna az üvegházban... Ezerháromszáz termelőszövetkezeti paraszt gyűlt össze a művelődési otthon dísztermében. Zárszámadó közgyűlését tartja a Mátra völgye egyik leghíresebb termelőszövetkezete, az abasári Rákóczi. Négyezer hold ez a nagybirtok. Van benne: legelő, erdő, kertészet, szántó, de a java az szőlő. Hiszen itt szüretelik azt a világhírű olasz rizlinget, amely legutóbb is ezüstérmet nyert a Nemzetközi Borversenyen ... A kisebbik pincében — amelynek Szabó György, a borszűrés tudományának avatott mestere a parancsnoka, pincemesteri rendfokozatban — kilencezer hektoliter érik ebből a nedűből... — A kemény, hosszan tartó tél miatt torlódott a munka és megsínylettük azt is, hogy a múlt esztendőben későn tavaszodon — hallatszik az elnöknek dr. Tóth Dezsőnek a hangja. Beszél arról, hogy a szeptemberi rendkívüli csapadékos időjárás miatt kétezer mázsa szőlővel kevesebbet tudtak betakarítani. Csemegeszőlő 4066, borszőlő 13 546 mázsa termett. A fagy száznyolcvan katasztrálls holdon pusztította el az őszi árpát. Helyette kukoricát vetettek. Három esztendős a szövetkezet. A be-* ruházások összege az elmúlt esztendőben is százezrekre rúgott. Huszonhat katasztrális holdon új szőlőt telepítettek. A régi világban oltványszedés idején térdig sárban dolgozott a szőlősgazda. A termelőszövetkezetben ezt a munkát oltványkiszedő eke végzi. Építettek egy hatalmas permetlé-keverőtornyot. Sok pénzt emésztett fel a permetezés. Az esőzések miatt a csemege- és borszőlőt négyszer, az oltványokat pedig tizenkétszer permetezték. A termelőszövetkezet egyik fő jövedelmi forrása az oltványtermesztés. Kilencmillió veszszőt hajtattak 1963-ban ... A zárszámadás végeredménye: 47 forintot ér egy munkaegység. Az egy tagra jutó átlagjövedelem 19 000 forint. ... Az abasári Rákóczi tehát a közepes termelőszövetkezetek közé tartozik, mert országos viszonylatban a legjobb termelőszövetkezeteknél 22 000 forint az egy tagra jutó átlagjövedelem. És mégis az történt, hogy a múlt esztendő áprilisában egy húsztagú csoport ki akart lépni ebből a termelőszövetkezetből. Miért? — Valahol eltűnik a pénz. Nem kerül kiosztásra — vádaskodtak egyesek... — Oltványt termeszteni moha nélkül, az öregapám se hallott Ilyet — panaszolták mások ... — Kilépünk — jelentették a vezetőségnek és át is adták kérelmüket írásban. A fentiekhez két dolgot kell tudni. Abasáron évszázadok óta foglalkoznak szőlőtermesztéssel. Az előhajtatáshoz mohát használtak. Moha nem volt. A termelőszövetkezet vezetősége Majoros Loránd főagronómus tanácsára fűrészport hozatott ehhez a művelethez. Ezért „lázadtak fel” a tagok. — Moha kell az előhajtatáshoz — hangoz-Tiinc a színpadon és tánc a parketten a szövetkezett bálon (alsó kép) Amikor a »moha-csata» már eldőlt: dr. Tóth Dezső, a termelőszövetkezet elnöke beszámol • Minőségellenőrzés-: Majoros Lóránd főagronómus és Szabó György pincemester Osztja a százforintosokat a brigádvezetö. Fillöp János. Lent: Paraszt/Utalok ma »1 JOVEÖ Egy főkönyvelő »érvei*Zaránd Vilmos a jövedelem alakulását magyarázza *
