Magyar Hírek, 1963 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1963-04-01 / 7. szám
A »PArbeiztd« két fälzerepldje, Semjén Anita és Sinkovlts Imre .. . és ugyancsak dk, tizenöt évvel később Különös, szokatlan elme van Herskó János új, magyar filmjének: Párbeszéd. Első kérdésünk tehát erre vonatkozik; kivel folytatja Herskó János e párbeszédet filmjében? — Önmagámmal — válaszolja Herskó. — Miről? — Arról, ahogyan az elmúlt tizenöt évben éltünk, a szó emberi és politikai értelmében egyaránt. — Ezek szerint filmje olyan modern törekvésű alkotás lenne, amely főként lelkifolyamatokat ábrázol, s amelyben a történet másodlagos jelentőségű? — Nem egészen. Ugyanis, csak szimbolikus értelemben mondtam azt, hogy ezt a párbeszédet önmagámmal folytatom. A filmben ez a vita egy házaspár életében fo-Hécst Sándor és Semjén Anita. Alsó kép: Egy tömegjelenet a filmből Töröcsik Mari és Semjén Anita lyik nemcsak szóban, hanem cselekvésben is. — Ez a cselekmény mennyiben érinti a magáné'et problémáit és mennyiben vonatkozik a közéletre? — A vitából leszűrhető következtetés éppen az, hogy a magánéletet nem lehet különválasztani a társadalmi és politikai élettől. A film éppen azt próbálja kutatni, hogyan hat egymásra életünk e két vonatkozása. Pontosabban úgy fogalmazhatnám a film alapkérdését: mi tesz egy házasságot minden zavar és konfliktus ellenére jóvá? Mi az, ami egy házaspár életét tizenöt éven át széppé, emberivé teszi, mindazon emberi és szexuális problémák ellenére, amelyeket a kispolgári erkölcs botlásoknak nevez, s amelyeket e filmben megpróbáltam nem botlásokként, hanem az élet természetei velejárójaként, — emberi megértéssel felfogni, ábrázolni Nemzetközi idegenforgalmi újságírók tanácskozása Dr. Hinta Shlmose japán egyetemi tanár (jobb oldalon) a Gellért Szálló ajándékboltja előtt Emil Clref osztrák gyárigazgató állandó vendége Budapestnek Vezett. normáit, vagyis az általános követelményeket és igényeket az idegenforgalmi utazások szervezésével, az elszállásolással, étkeztetéssel, szórakoztatással és egyebekkel kapcsolatban. A könyv mellé elkészítenének egy terjedelmes függeléket is. Ez az európai idegenforgalom szempontjából hagyományosnak nevezhető országok, köztük Magyarország idegenforgalmi látnivalóinak listáját tartalmazná. E több nyelven megjelenő függelékből a turista részletes ‘tájékoztatást kapna például arról., hogy Magyarországon milyen üdülési, szórakozási, ikulturális, művészettörténeti, gasztronómiai, sport és egyéb érdekességeket, sajátosságokat találhat. A végrehajtó bizottság tanácskozásán elhatározták -azt is, hogy legközelebbi ülésüket a Nemzetközi Idegenforgalmi Világkongresszussal egyidejűleg Rómáiban tartják majd. A bennünket közelebbről érdeklő kérdés az, hogy hazánk idegenforgalmi felkészültsége eléri-e az úgynevezett európai standard színvonalat. Kétségtelen, hogy — csak az utóbbi éveit tekintve is, — e téren igen sök történt. Nézzük mindenekelőtt Budapestet. Tavaly az Idegenforgalmi Hivatal kereken 90 000 vendéget helyezett el, de az idén ennél többre számítanak. Nehézséget pillanatnyilag éppen a szállodakifoővíités jelent. Három szálló, a Szabadság, a Continental és a Palace felújításán dolgoznak éppen, s így a nyári csúcsforgalom idején a kiesést a fizető vendéglátó szolgálattal igyekszünk pótolni. A szállodai gondókon enyhít majd az ország egyik legnagyobb autóscamipingja Rómaifürdőnél, Ez egyelőre ötszáz autós elhelyezésére lesz alkalmas, de a következő években tovább bővítik. Tavaly a Citadella szállójában tizenötezer vendég 26 000 vendégnapot töltött el. A vendégek 24 százaléka volt külföldi. A nagy érdeklődésre való tekintettel a jelenleg 97 férőhelyes Citadella Száljót 190 személyessé bővítik ki. Jelentős építkezések folynak a Balatonnál és a Dunakanyarban. A siófoki szállodasor újabb szállodával bővül, és a tihanyi Motel mellett is befejezéshez közeledik a hatemeletes, kétszáz személyes új szálló. Hasonló jellegű építkezések folynak Visegrádon, Esztergomban, ezenkívül a Bükkben és Aggteleken is most kezdődött meg egy kétszáz személyes modern szálló építése. Noha mindez nagymértékben előre lendíti az idegenforgalom fejlesztését, elmarad még természetesen az idegenforgalomra már hosszú évtizedek óta felkészült nyugati országok viszonyai mögött. Nagy reményt fűzünk ahhoz a megállapodáshoz, amelyet dr. 1Marton János, az IBUSZ vezérigazgatóhelyettese írt alá tavaly az amerikai Las Vegas-i idegenforgalmi világkonferencián. Eszerint a tengeren túli turisták számára Bécset és Budapestet mint együttes utazási célt ajánlják, vagyis egy amerikai turista európai útja ezentúl nem Bécsnél, hanem Budapestnél végződik. A turistáknak természetesen a szórakozási és kulturális lehetőségek széles skáláját kell nyújtani, hiszen pénzüknek csupán a felét költik szállásra és ellátásra. De az idegenforgalom jelentősége nem csupán az üzleti eredményességen mérhető. Az idegenforgalom a békés együttélés politikájának szerves része, fontos kiegészítője. Javítja az általános nemzetközi légkört, elősegíti a kapcsolatok kiszélesítését, elmélyíti és megszilárdítja a népek közötti barátságot. A FIJET végrehajtó bizottságának budapesti ülése a többi között azt is megmutatta, hogy Magyarországra e tekintetben fontos szerep vár. P- TA »Duna Gibraltárjá-“-nak tetejéről tizenegy külföldi nézett le a pesti síkság csillogó fényeire. A zajló Duna felett a hidak ívbe hajló gyöngysora ragyogott, a lámpák fényét az úszó jégtáblák tompán verték vissza. A hosszú tél után lágy koratavaszi légáramlatok hömpölyögtek lefelé a budai hegyekből, a gyenge szellő a kőrengeteg felé hajtotta a vízről felszálló szürke ködfoszlányofcat. — Mi tagadás, Budapestnek megvan az idegenforgalmi szekszepilje — jegyezte meg az idegenek egyike. E megállapításnak külön súlyt és jelentőséget kölcsönzött, hogy nem átlag-turistától, hanem szakembertől származott. Akik a Citadella tetején álltak ugyanis a FIJET-nek, a Nemzetközi Idegenforgalmi Újságírók Szövetsége végrehajtó bizottságának tagjai voltak. Név szerint: Kazimierz Debnicki Lengyelországiból, J. I. de Arrilaga Spanyolországból, Jacques Billiet Franciaországból, Tadeusz Hojek Lengyelországból, W. N. Freni Hollandiából, Karel Zielis Csehszlovákiából, G. L. Portham Angliából, Vasa Jaksic Jugoszláviából, Jean Hureau, Jean Didier és Emile Lemaire pedig Franciaországból. A végrehajtó bizottság öt napig tanácskozott Budapesten. Régi mondás, hogy Magyarországon »szétszedik-« az idegeneket. Ez történt a szó szoros értelmében a végrehajtó bizottság tagjaival is. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a Belkereskedelmi Minisztérium, a Fővárosi Idégenforgalmi Hivatal, a Balatoni Intézőbizottság, az IBUSZ, a MALÉV, az Autóklub és az Országos Idegenforgalmi Tanács adta kézrői kézre egymásnak az újságírókat. Arra sem volt idejük, hogy A FIJET, Federation Internationale des Journalistes et Ecrivains du Turisme (Idegenforgalmi Üjságirók és írók Nemzetközi Szövetsége) Budapesten tartotta végrehajtó bizottsági ülését kicsit körülnézzenek a vidéken,' mert a tanácskozások szünetében csak a budapesti látnivalók megtekintésére nyílt alkalom, azonkívül, hogy végdgkóstolták a Royal Szálló, a Vörös Csillag Szálló, a Citadella, a Margitszigeti Nagyszálló, a Gundel, a Fortuna Étterem, a Mátyás-pince és az Üjságíróklub konyhájának ételkülönlegességeit. A budapesti tanácskozást a szervezet múlt évben Varsóban ülésező közgyűlése hívta még esszé, s az Itt .kidolgozott javaslatok a legközelebbi, valószínűleg Brüsszelben tartandó közgyűlés élé kerülnek. A tárgyalások 'két munkabizottságban folytak, az egyik a nemzetközi kapcsolatok bizottsága, a kulturális csere-programokkal foglalkozott elsősorban, a másik, a propagandabizottság pedig az idegenforgalmi ismeretterjesztés kérdéseivel. Az elfogadott javaslatok közül talán a legérdekesebb annak a könyvnek a terve, amely magában foglalná, és közös elvek alapján megállapítaná az európai idegenforgalom úgyne-
