Magyar Hírek, 1963 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1963-09-15 / 18. szám
Püsky Gyula, a 82 esztendős kőszegi mézes-bábos A Budapesti Fúvósötös toronyzenét adott a Hősök Tornyából f, Mgt r ^ PM! af? 'i. ^ .jTj» _ : • ■ áBM T*7 M Jurlslch Miklós gyermekeinek síremléke a Szent Jakab templomban A Jurlslch vár megszépült árkádos folyosója (Novotta, Joós és MTI felvételek) A tanácsháza a lábasház boltívei alól. Alsó kép: A hősi kapu a toronnyal dolga volt a Műemlékek Országos Felügyelőségének: minden ház műemlék, és szinte valamennyi lakó szívvellélekkel segített. Tízmilliókat költöttek az elmúlt néhány esztendő alatt Kőszeg csinosítására és a műemlékek rendbehozatalára. De a tanács is megtette a maga dolgát. Épült új piaci csarnok, óvoda, egy nyolctantermes, meg egy négy tan termes új, általános iskola, tizenöt lakásos lakóépület, új, modern vendéglő a Szabó-hegyen, kenyérgyár, műút a város és a nyugati országhatár között. Augusztus 31 és szeptember 2-ika között a városi tanács és a Hazafias Népfront várünnepséget rendezett... 1532 augusztus 5-én szállt táborba a kétszázezer főt számláló török sereg Kőszeg falai alatt. Huszonötnapos ostrom után el takarodott az ellenség a vár alól, amelyet Jurisich Miklós kapitány 28 magyar huszárral, tizennyolc német lovassal, a városi céh-sereggel és hétszáz jobbággyal védett. Négyszáztizennyolc várvédő halt hősi halált. Asszonyok, gyerekek is küzdöttek a falakon. Romhalmaz lett a vár, de nem adta meg magát. Szeptember 5-én felszedelőzködött a vert ostromló sereg... Ennek emlékezetére szólalnak meg Kőszegen a harangok minden délelőtt 11 órakor. A hős várvédő magyar vitézek emlékezetének áldozott a város és az ország az idei várünnepekkel. Sokan zarándokoltak Kőszegre az egész országból. (Megcsodálták az újjáépített, újjávarázsolt várost, amely ma olyan, mint valami történelmi színdarab életnagyságú díszlete. Magyar történelmet tanulni lehet itt bármelyik házban, bármelyik utcán. Kőszegen át vezetett az út Bécsújhelyre. Ezen az úton vitték a vesztőhelyre Zrínyi Pétert és Frangepán Ferencet... A temetőben egy öreg sírkövön olvasható Lehman Gottfried császári kapitány neve. ö szöktette meg II. Rákóczi Ferencet a császár fogságából. A bécsi udvar kivégeztette. Portyázó kuruc vitézek hozták el a tetemét, és temették el magyar földbe... Egy fekete márvány sírkő Kiss János altábornagy emlékét hirdeti. A kőszegi katonatanárt Bajcsy-Zsilinszky Endre hívta a magyar ellenállási mozgalomba. 1944. december 8-án gyilkoltatták meg Szálasi hóhér bírái... A Jakab-templomban, a város legrégibb műemlékeinek egyikében Jurisich Miklós gyermekeinek sírköve előtt állhatni meg kegyelettel. De őrzi a templom Wesselényiné, Széchy Mária — a »Márssal társalkodó murányi Venus« — porhüvelyét is, és a házat is megmutatják, amelyben élete utolsó éveiben lakott. Kőszegen ismét újak a copf-falak, a barokk boltívek, a sgraffito díszek, Jurisich vára, a Jurisich-címer a tanácsháza homlokán. Megifjodtak a régi cégérek, a Hősikapu, újjá varázsolták a Hétforrást. — De van itt most új televízió reléállomás. Az egykori hírhedt katonai reáliskolában gyógypedagógiai intézet működik. Hatszáz gyermeket nevelnek benne. Van mezőgazdasági technikum, gyönyörű SZOT-üdülő, és — egy nap nem volna rá elegendő felsorolni, hogy még mi minden... Pedig még csak két esztendő múlt el azóta, hogy a kőszegiek hozzáláttak a városfejlesztési és szépítési terv megvalósításához. A napnyugati végeken, az osztrák határszélen az ország legkisebb városa új reneszánszát éli. Joós F. Imre
