Magyar Hírek, 1962 (15. évfolyam, 1-23. szám)
1962-05-15 / 10. szám
( XV. évfolyam 10. szám. 1962. május 15. Ára: 2 forint IPARI TÁJAK A Tisza az ország nagyobbik felében a táj jelleg tökéletes kifejezője. Végig egész útján állandóan formálja a tájat, s több mint 600 kilométer hosszúságban megadja legsajátosabb jegyét a nagy magyar síkságnak. Amikor belép az országba, már egészen alföldi folyó. A Kárpátokban hagyta acélos zöld színét, fiatalos, ficánkoló kedvét, kavicsokat görgető erejét, a szatmári rónán ellustul, elcsöndesedik és megkezdi méla kanyargásait. Jó ideig gyümölcsös ligetek között halad. Mindkét partját szilvások, almások szegélyezik, valóságos gyümölcsös-dzsungelek, melyeknek vadócosan növő fáit most oltja át nemessé a szövetkezett paraszti mozgalom. Ezekben a gyümölcsös-rengetegekben színpompás gúlákban tornyosul ősz idején az aranypiros alma, s szilvaszüretkor éjszakákon át száll a gát felől a lekvárt főző lányok éneke, meg az üstökben rotyogó szilva mézes illata. Ez a tiszai táj még ősi jegyeket őriz, a parti ligeterdőkön túl lapos síkság vonul, hamvas-zöld rétjein úgy álldogál kilométerekre széthajigálva egy-egy óriás vén tölgy, mint százados őrszem a pusztán. Záhonynál hirtelen délnyugatra fordul a folyó, s egyenesen az Alföld szívének tart. Jobbról a Bodrogköz termékeny lapálya,balról a Nyírség nyájas dombvidéke, s a partokon ismét a végtelen szabolcsi gyümölcsösök. Tokajnál hirtelen elénk áll a Nagykopasz, az 500 méter magas vulkáni kúphegy, szőlőborította oldalaival, s az ember építő munkájának tanújelei bontakoznak ki mindenfelé a tájban. A hajdani tokaji vár helyétől néhány kanyarulattal lejjebb a mi korunk vára, a modern technika betonerődje fogad Tiszalöknél. A duzzasztómű négy óriás pillérje gigászi bástyasorként bontakozik ki a szabolcsi tájból, a fűz-bokros partszegély fölött. Alig egy évtizeddel ezelőtt még lustán kanyargóit lefelé itt is a Tisza, most hatalmas, ember-alkotta gát állja útját, vizét nyolc méterrel megemeli, s rázúdítja az erőmű turbináira, hogy a folyó féktelen energiáját hasznos erővé, villanyárammá alakítsa. Gémlábú magasfeszültségű vezetékek viszik szét a hajtóerőt a gyáraknak, mezőgazdasági üzemeknek, falvaknak, városoknak; balról pedig a felduzzasztott folyó felesleges vize áramlik a keleti főcsatornába, s indul a Hajdúság, a Nagykunság és a bihari Sárrét szomjazó földjei felé. Félelmetes harsogással, tajtékozva bukik át a Tisza megemelt vize a duzzasztómű A TISZÁNÁL zsiliptáblái fölött, hosszan kisér dübörgő morajlása, míg sebesen siklunk alá a megszilárdult folyón Tiszadob felé. Itt Széchenyivel találkozunk, aki elsőül vetette fel a Tisza munkába-fogásának gondolatát. A tiszadobi magas parton kőobeliszk áll, ama első kapavágás emlékezetére, mellyel Széchenyi megindította a Tisza-szabályozás roppant munkáját. Százhúsz kanyarulatát átvágták, a Tisza mégis csupa hajlás, csupa ívelés. A Sajó betorkolása táján az égaljon hirtelen feltűnik a másik tiszai óriás: Pálkonya. Legkorszerűbb hőerőművünk itt termeli a Tisza vizéből és a borsodi szénből az ország villamosenergia-szükségletének jó egyötödét. Az erőmű tízemeletes épülete, 120 méter magas, gigászi kéményei, a Vegyikombinát egyre növekvő ipartelepei, az új lakónegyed kárminpiros, pasztelkék háztömbjei, hat-hétemeletes palotái néhány év alatt nőttek ki a füzes Tisza-partból, s egy bonyolult ipari táj újszerű képét varázsolják a folyó tükrére. Egy város születik itt; 1958- ban készült el első házsora, s ha teljesen felépül tizenötezer lakosa lesz. A derűs színű, csupaüveg, többemeletes háztömbök megkapó látványt nyújtanak a parti rekettyések fölött, s ha este kigyúlnak az utcák fénycsövei, hatalmas körben világosodik meg a táj. Palkonya után ismét nagy csendességű vidékeken haladunk át. A balparthoz hoszszan hozzásimul a Hortobágy, asztalsimaságú, gyepes puszták fölött siklik a tekintet határnélküli távlatokba. De lépten-nyomon sokágú, vastag, fekete csövek hajolnak a folyóba, mint óriás polipkarok, motoros szivattyúikhoz nőve. Egymást követik a pontonokon lebegő telepek, duruzsoló villanymotorjuk örvénylő szívással dobja ki a Tisza vizét a messzi terjedő szövetkezeti rizsföldekre. A legmélyebb Alföldön haladunk, a Tisza-mellék legjellegzetesebb tájképei vonulnak el mellettünk. Egy-egy toronycsúcs bukkan ki itt-ott a szegély-erdő nyárfái közül, szénás szekerekkel megrakott komp imbolyog át előttünk s az ezüstös homokparton verestarka tehéncsorda hűsöl bokáig vízben állva. Csendes a partvidék és mozdulatlan, de nem sokkal lejjebb, Kiskörénél már folynak a második tiszai duzzasztómű előmunkálatai. Itt megint munkába fogjuk a Tiszát, hogy termeljen még több villanyáramot, s újabb száz- és százezer holdakra küldje el éltető öntözővizét. ANTALFFY GYULA Dán bányász-művészegyüttes érkezett a Szakszervezetek Országos Tanácsa meghívására a május 1-i ünnepségekre (Novotta Ferenc jelvétele) A tiszapalkonyai Erőmű Duzzasztó zsilip a tiszalöki Erőműnél. Alsó kép: a hazánk legnagyobb öntözőrendszerét szolgáló Tiszalöki Erőmű I
